Kelet-Magyarország, 1993. december (53. évfolyam, 281-306. szám)

1993-12-22 / 299. szám

1993. december 22., szerda A Boross-kormány programja Boross Péter az Országgyűlés előtt ISB Nagy Gábor felvétele Budapest (MTI) — Az Or­szággyűlés előtt Boross Péter ismertette az új kormány prog­ramját. Ebben kifejezésre jut, hogy a kabinet a gazdasággal összefüggő feladatokra kíván összpontosítani, s az ésszerű cselekvésekre helyezi a hang­súlyt. Ehhez hozzátette: a vi­lággazdaság változó viszo­nyainak kitett, nyitott és kis­méretű gazdaság csak így te­het, azaz gyakorlatiasan és gyorsan kell reagálnia a kö­rülmények változására. Kitért arra is: nem újkeletű problé­ma, hogy a változó világgaz­daságban a belső átalakulás vezényléséhez a kormány nem rendelkezik kellő jogosítvány­nyal, azaz vállalnia kellett és kell a törvényhozás szükség­képpen lassító menetét, s ez a különböző korrekciók kése­delménél jelentkezik hátrány­ként. Boross Péter kifejtette: a gazdaság napjainkban a növe­kedési pályára állást megelőző erőgyűjtés időszakában van, ugyanakkor egyes területeken ma már egyértelmű növekedés tapasztalható. így az ipari ter­melés várhatóan 4 százalékkal emelkedik, megállt a beruhá­zások visszaesése, ugyanak­kor kedvezőtlenül alakult a külgazdasági teljesítmény. Emiatt, valamint az aszály, a jugoszláviai embargó miatt is romlottak a gazdaság egyen­súlyi viszonyai, jelentős fize- tésimérleg-hiány és költségve­tési deficit keletkezett. Boross Péter hozzátette: az egyensú­lyi helyzet javítása a magyar gazdaság jövője szempontjá­ból kiemelkedő jelentőségű. A kormány a gazdaságos export növelése érdekében határozott lépéseket kíván tenni, s e cél­ból megteremti, illetve jelen­tősen javítja az exportfinan­szírozás, a garanciavállalás, az export-hitel biztosítás feltéte­leit. A beruházási tevékenysé­get 1994-től adózási eszközök is segítik. A Nemzeti Megúj­hodás programja alapján az el­múlt három évben a külgazda­ság területén sikeres gazda­ságdiplomáciai lépések történ­tek, s az idén december köze­pén lezárult GATT-tárgyalá- sok nyomán fokozatosan csökkennek a magyar export útjában álló külpiaci akadá­lyok. A kormány kiemelt jelentő­séget tulajdonít a hazánkba irányuló külföldi tőkebefek­tetések fokozásának, hiszen Magyarország az elmúlt há­rom évben vonzó országgá vált a külföldi befektetők szá­mára. A befektetések együttes értéke ma megközelíti a 6 mil- liád dollárt, ami mintegy 300 ezer új munkahely megterem­tését és megőrzését segítette elő. 1994-re vonatkozóan fel­adatnak ítélte meg Boross Péter azoknak a piaci eszkö­zöknek a kidolgozását, ame­lyek által a tisztességtelen kül­földi verseny meggátolható. Ezt követően részletesen szólt a munkanélküliségről, amelynek elsődleges okaként az elmúlt évtizedekben kiala­kult torz gazdasági struktúrát nevezte meg. Hozzátette: a munkanélküliség csökkenté­sének kulcsa a gazdasági fejlő­dés és növekedés megindulá­sa. A munkanélküliségi ráta az elmúlt három év folyamán je­lentősen emelkedett, idén azonban lassú, de határozott csökkenés indult meg. A kor­mány a jelenlegi, 12 száza­lékot meghaladó munkanél­küliségi ráta csökkentését az egyik legfontosabb gazdasági és társadalompolitikai célnak tekinti, s a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében ha­tározott intézkedéseket kíván tenni. Ilyenek: a Foglalkozta­tási Alapban lévő forrás nö­velése, a munkanélküliségtől különösen sújtott térségek foglalkoztatási lehetőségeinek javítása; a tartósan munkanél­küliek és a pályakezdők esé­lyeinek növelése; a regionális foglalkoztatási feszültségek hatékony kezelése. Ezen belül a kormány kiemelt feladatá­nak tekinti a regionális fejlesz­tési, illetve a vállalkozásokat segítő kockázatitőke-társasá- gok létesítését. Ezután szólt a lakásépítés feltételeinek javításáról, a bank- és adóskonszolidáció­ról, a magánosítás feltétel- rendszerének javításáról, s ar­ról, hogy ennek során előny­ben részesülnek azok a ma­gyar állampolgárok, akik tu­lajdonhoz kívánnak jutni. Külön kitért arra, hogy az álla­mi vagyon kezelése során az állami vállalatok, társaságok menedzsereinek jövedelmét a cégek eredményei és profitja alapján kell meghatározni, a többségi állami tulajdonban lévő társaságok esetén szabá­lyozni kell a vezető tisztségvi­selők jövedelmét és a velük szemben támasztható követel­ményeket, valamint korlátozni szükséges az egyes személyek által betölthető tisztségek szá­mát. Jövőre a kabinet új közép­távú kis- és középvállalkozói programot készít elő, s a vál­lalkozások fejlesztése, illetve fejlődésének segítése érdeké­ben több intézkedést kíván tenni. A kárpótlási jegyekért eddig 20 milliárd forintnyi ál­lami vagyont értékesítettek, s a jelenleg elkülönített, felaján­lásra váró kínálat meghaladja a 100 milliárd forintot. A kormány — világosan látva a gazdasági átmenettel együtt­járó értékzavar és a gazdasági nyerészkedéshez kapcsolódó társadalomellenes megnyilvá­nulások veszélyét — eltökélt abban, hogy a leghatározottab­ban fellép a korrupció, a gaz­dasági bűncselekmények ellen, s ezért szorgalmazza a Btk.- módosítás mielőbbi elfogadá­sát, a privatizációs folyamat felgyorsítását, az igazságszol­gáltatási szervek megerősíté­sét, s a szakmai szervezetek, il­letve kamarák ellenőrző sze­repének megerősítését. Az agrárgazdaság átalakítá­sa modem Magyarország megteremtésének egyik leg­fontosabb feltétele, s a cél egy, az európai gazdasági rendbe bekapcsolódni képes agrár­szféra megteremtése. A költ­ségvetés jövőre az agrárgaz­daságot az ez évinél 20 száza­lékkal több támogatásban ré­szesíti, és a reorganizációs keret is kétszeresére nőtt. A kormány az infrastruktúra fej-* lesztését is a gazdasági növe­kedés kulcságazatának tekinti. Boross Péter szólt arról, hogy 1989 és 1993 között 500 ezer telefonvonal létesült, autópá­lyák, autóutak épülnek, elké­szül két új Duna-híd és egy Tisza-híd, s 1994 végén már a lakosság 97 százaléka egész­séges ivóvizet fogyaszthat. Az oktatási rendszerben a kormányzat célul tűzi ki, hogy a hazához, rendszerhez kötő­dés eszménye, a nemzeti kul­túra kincsei és nagyjainak eszmevilága a rangjának meg­felelő helyet kapja meg. Fe­lülvizsgálatot igényel a köz­oktatás teljes tankönyvállomá­nya, a felsőoktatásban meg­valósul a teljesítményarányos egységes finanszírozási rend­szer, s megkezdődik a Nem­zeti Kulturális Alap operatív működése is. A kormány változatlanul arra törekszik, hogy a sajtó- szabadság és a közszolgálat el­ve összhangba kerüljön, a kö­zeljövőben befejeződik a helyi rádió- és televízóstúdiók enge­délyezésének első üteme, s a kabinet súlyt helyez arra is, hogy intézkedéseiről a lakos­ság széles körben értesüljön. A kabinet nyitottabb, közvet­lenebb sajtókapcsolatokkal kezdeményezni kívánja a ki­alakult, korántsem kedvező vi­szonyok javítását. Boross Péter kijelentette: a nyugdíjak értékmegőrzése te­rén a megelőző rendszer gya­korlatához képest döntő át­törés történt, de tisztában van a kormányzat azzal is, hogy a piacgazdaság nem gyógyír mindenre, s bár nem kívánnak ígérgetni, azt kijelentheti, hogy a kabinet mindent el­követ a hátrányos helyzetűek érdekében. Az új kormány vállalja és folytatja a három évvel ezelőt­ti szabad és demokratikus vá­lasztásokat követően kialakí­tott magyar külpolitikát, az ország Európai Unió-tagságát stratégiai célkitűzésnek tekin­ti, s továbbra is a teljes jogú NATO-tagság elérésére törek­szik. A magyar kormány az alkotmánnyal összhangban felelősséget vállal a határokon túl élő magyar kisebbségek sorsáért, s történelmi tapaszta­latok alapján hangsúlyt helyez a keleti kapcsolatok továbbfej­lesztésére. Az Országgyűlés kedden délután elfogadta az új kor­mány programját. így szavaztak a képviselők az új kormányra Budapest (MTI) — Az Országgyűlés kedden délután 201 igen, 152 nem szavazattal, 5 tartózkodás mellett válasz­totta meg miniszterelnökké Boross Pétert. Igennel szavazott a jelenlé­vő összes miniszter és állam­titkár, a teljes MDF-frakció (Baranyai Miklós igazoltan volt távol), a távollévő Inotay Ferenc János kivételével min­den egyes KDNP-képviselő, a 36-os frakció 32 tagja (Oláh Sándor és Omolnár Miklós tartózkodott, Gerbovits Jenő és Lakatos Józsefné előzete­sen beteget jelentett), Deme Zoltán és Móré László (MIÉP), valamint Balogh Gá­bor, Barcza Imre, Beke Kata, Bertha Zoltán, Debreczeni József, Király B. Izabella, Mó­zes Mihály, Petrenkó János, Pozsgay Imre és Varga Zoltán (függetlenek). Nemmel szavazott a teljes SZDSZ-frakció (hét volt tá­vol), az MSZP-frakció (Szűrös Mátyás éppen elnökölt, Há­mori Csaba távol volt), a Fidesz-frakció (Pap János tá­vol volt), 8 MIEP-es képviselő (a 2 igen szavazat mellett Mik­lós Árpád és Szabó Lukács tartózkodott), valamint Czoma László, Fodor István, Halász István, Ilkei Csaba, Király Zoltán, Kupa Mihály, Palotás János, Vargáné Piros Ildikó független képviselők (a füg­getlenek közül tartózkodott a szavazástól Bereczki Vilmos, heten pedig távol voltak). Autóval csak a kishatáron Önkéntesek Nyíregyháza (KM) — A Független Demokratikus Magyarországért Emlékét^ met nyújtották át tegnap Nyíregyházán azoknak az egykori katonáknak, akik az Ideiglenes Nemzeti Kor­mány felhívására önként je­lentkeztek a nácizmus el­leni harcra 1944 végén. (A kitüntetettek névsorát december 23-án közöljük.) Záhony (KM-Cs. K.) —A buszokkal közlekedők a há­rom kishatár-átkelőhely közül Beregsurányban léphetik át a határt. A Magyarországon vá­sárolt és kiszállításra váró sze­mélygépjárművek átléptetése Barabásnál történik. A magyar és az ukrán határ- forgalom-ellenőrző szervek vállalták, hogy az ideiglenesen megváltozott jellegnek meg­felelően mindegyik átkelőhe­lyen biztosítják a folyamatos forgalom létszám- és technikai feltételeit. A határőrség és annak nyír­bátori igazgatósága, valamint a Vám- és Pénzügyőrség Or­szágos és Megyei Parancsnok­sága kéri az utazókat, fogadják megértéssel a döntést, vala­mint azt, hogy ebben az idő­szakban Tiszabecset, Bereg­surányt és Barabást válasszák a határátlépés helyéül, mivel Záhonyban (a kivételként jel­zett eseteket leszámítva) szü­netelni fog a személyforga­lom. Az intézkedéstől azt várják, hogy végre megszűnik az ál­datlan állapot, melynek el­szenvedői a kamionosok, il­letve Záhony és a környező te­lepülések lakosai voltak. Boross Péter életrajza A Magyar Köztársaság belügyminisztere, dr. Boross Péter 1928-ban született a Somogy megyei Nagybajom­ban. A kaposvári Állami Gimnáziumban érettségizett 1947-ben. A budapesti egye­tem jogtudományi karát 1951-ben végezte el, majd 1957-ig a Fővárosi Tanács­nál tisztviselőként dolgozott. Az 1956-os forradalom ide­jén forradalmi bizottsági taggá választották, és tagja lett az értelmiség forradalmi tanácsának is. Ezért 1957 januárjában elbocsátották, majd letartóz­tatták, internálták és 1959 végéig rendőri felügyelet alatt tartották. Dolgozott, mint segédmunkás, képügy­nök, csapos, majd vendég­látóipari üzletvezető. 1965- ben a Dél-pesti Vendéglátó Vállalat igazgatóhelyettesé­vé, majd 1971-ben igazga­tójává nevezték ki. Innen ment nyugdíjba 1989 feb­ruárjában. Jelenleg is tagja az Em­beri Jogok Magyar Ligája elnökségének. 1988-ban lét­rehozta az Országépítő Alapítványt, amely a nemzeti ISB Nagy Gábor felvétele szellem erősítésének és a hagyományok ápolásának szolgálatában áll. 1990. jú­lius 23-ától tárca nélküli miniszterként az Informá­ciós Hivatalt és a Nemzet- biztonsági Hivatalt felü­gyelte. 1990. december 21. óta belügyminiszter. 1992- től tagja a Magyar Demok­rata Fórumnak, 1993 ja­nuárjában alelnökké válasz­tották. Két gyermeke és három unokája van. Felesége nyugdíjas, bíróként a Fő­városi Bíróságon dolgozik. Kónya Imre életrajza Kónya Imre 1947. május 3-án született Budapesten. A Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselőcso­portjának elnöke, az MDF alelnöke. Az MDF Pest megyei listavezetőjeként szerzett képviselői mandátu­mot. Kónya Imre a parlamentá­ris demokrácia, a jogállami­ság és a szociális piacgazda­ság, valamint az európai in­tegráció és a transzatlanti gondolat elkötelezett híve. A Magyar Demokrata Fóru­mon belül a centrumot képe­ző mérsékelt politikai irány­hoz tartozik. Az 1990-es választások előtt a Független Jogász Fó­rum megalakítójaként, és annak vezetőjeként vált is­mertté. Szervezte és össze­hangolta az Ellenzéki Ke­rékasztal munkáját, amely a Független Jogász Fórum felhívása nyomán, 1989. március 22-én jött létre, és a nyolc legfontosabb ellenzéki szervezetet tömörítette az MSZMP-vel szemben, a békés átmenetet biztosító tárgyalásokon. Az 1990-es ISB Nagy Gábor felvétele választásokat megelőzően részt vett a Választási Etikai Kódex megalkotásában. Kónya Imre 1988-ban lépett be a Magyar Demok­rata Fórumba, ezt meg­előzően politikai pártnak nem volt tagja. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem jogi karán szerzett diplomát — summa cum laude — 1971-ben. A demokratikus választásokig mint ügyvéd dolgozott. Nős, két fiúgyer­mek apja. HIRDETÉS PSP International Megbízónk igen stabil német cég — komoly nemzetközi háttérrel —, amely konzervipari csomagolócikkeket gyárt az ország keleti felén, megyeszékhely közelében. Megbízható csapata kiegészítéséhez keresünk megbízónk számára FŐKÖNYVELŐT (Leiter der Buchhaltung) Feladata a cég könyvelésének és a számítógépes rendszer alkalmazásának, fejlesztésének irányítása, színvonalas jövedelmi viszonyok mellett. Ideális pályázónk felsőfokú végzettséggel rendelkezik, könyvelési gyakorlattal, angol esetleg német nyelvismerettel. Kérjük, önéletrajzát — melyet bizalmasan kezelünk — fényképpel, bizonyítványmásolatokkal a 11334. pályázati számra hivatkozva az alábbi címre küldje: Siklóssy és Partner Vezetői Tanácsadó Kft. 1051 Budapest, József nádor tér 8.1. 3. Tel.: 266-5235, Fax: 266-4072. -70328/1H-2209* I li MEGYEN INNEN, MEGYEN TÚL Kelet-Magyarország 9 *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom