Kelet-Magyarország, 1993. december (53. évfolyam, 281-306. szám)
1993-12-31 / 306. szám
12 [ JA ‘Kelet-(Magyarország újévi melíckfete 1993. decemóer 31. A leghosszabb Budapest (MTI Press) — A mozi 98 esztendős történetében — onnan számítva, hogy az első nyilvános filmvetítés 1895. december 28- án volt, Párizsban — számos rekord született és dőlt meg pozitív és negatív irányban egyaránt. Azt is mondhatjuk, hogy a filmtörténet a „legek” története is. A legdrágább film — s ebben nincs vita — a Terminá- tor 2 volt, 104 millió dolláros befektetést jelentett. Ám ezzel az adattal csak az abszolút elsőséget tartja; a Cleopatra (Liz Taylorral és Richard Burtonnel) ugyan 44 millióba került, de 1963-as árakon számítva. Pénzügyi szakemberek szerint ez, mai árakon, 200 millió lenne... A legtöbb pénzt, 700 millió dollárt az E. T. hozta. Mivel a Jurassic park 1993. augusztusában már meghaladta az 500 milliós bevételt, várható, hogy Spielberg legyőzi — önmagát. A legnagyobb bukás a Hudson Hawk című amerikai produkcióhoz fűződik: 65 millió dollárt költöttek rá, ezzel szemben 16 milliót hozott. A „legek” külön kategóriájába tartozik a reklám. Ebben Walt Disney a listavezetében Napóleon vezeti a listát, összesen 194 olyan filmben jelent meg, amelynek ő volt a központi figurája. Hasonló népszerűséget csak a horror világa kínált színésznek, rendezőnek és persze nézőnek: a Drakulát 160, Frankensteint 114-szer adták el. A hódító mozi viszonylag hamar felfedezte a nézőcsábítás azóta is többször bedobott trükkjét; a legelső meztelen hölgy már 1915-ben látható volt a filmvásznon. Audrey Munson a neve és az Inspiration című amerikai filmben játszott, melyet George Foster rendezett. A meztelen férfitest úgy tűnik nem volt ennyire vonzó, mert ahhoz képest, hogy egy 1911-ben forgatott olasz filmben (Inferno) volt egy merésznek mondott vágás, a következő meztelen úrra 1969-ig kellett várni, s akkor is angol moziban láthatták, Ken Russel filmjében. (Szerelmes asszonyok) A legobszcénebb filmnek mindmáig a Dzsungelláz című Spike Lee produkciót tartják, nem számolva a pornófilmek olcsó szériáival. A leghosszabb ideig tartó csók egy 1941-ben forgatott Bridget Fonda és Gabriel Byrne A bérgyilkosnő c. filmben InterCom-felvétel tő, a Dick Tracy című filmjének világpropagandájára 48,1 millió dollárt költöttek. A film közel százesztendős története során többször is visszatértek a forgatókönyvírók a korábban már megfilmesített témákhoz. Ebben is kiemelkedő egy mesetörténet; a legtöbbször a Hamupipőkét vitték filmre, összesen 95 féle változatban. Legelőször már 1898-ban. A legtöbbször megfilmesített szerző Edgar Wallace, a bűnügyi regények koronázatlan királya, aki 1932-ben bekövetkezett haláláig 170 krimit írt, ebből 179 filmet forgattak. Figyelemre méltó, hogy a legtöbbször eljátszott szerepet is a krimi kínálta, Sherlock Holmes volt ez, akit 75 különböző színész személyesített meg az 1900 és 1991 között forgatott 209 filmben. Egy alkalommal színes bőrű színész (Sama Robinson) is belebűjt a híres nyomozó bőrébe. És ha már a személyeknél tartunk, a legek filmtörténeamerikai filmben zajlott; Jane Wyman és Regis Toomey 3 perc 5 másodperces mutatványa a listavezető. A számos feledhető közjáték, éle, gonoszkodás közül egyet érdemesítsünk leginkább említésre méltónak. Ez a híres Shakespeare-színész, Laurence Olivier nevéhez fűződik, aki a pályakezdő ifjoncot így torkolta le: „Mit hőbörög? Tanuljon meg inkább tisztességesen játszani!” A partnert Dustin Hoff- mannak hívták... És végül egy technikai „leg”: december 10-én volt A bérgyilkosnő című amerikai film magyarországi premierje. Ez az első jelentős filmalkotás, amelyet az új Kodak 96-os nyersanyagra vettek fel, amely lehetővé tette, hogy néhány jelenetet kevesebb fénnyel fényképezzenek, mint az a filmgyártásban szokásos. így a történet első kétharmadát jellemző sötétség megjeleníthető volt a vásznon anélkül, hogy ez a látvány tisztaságának rovására ment volna. A város kitüntetettje: Bárány Frigyes Tősgyökeres budapestiként, aki hét évnél tovább egy társulatnál sem maradt, itt telepedett le Az első magyar filmdelegáció tagjaként 1970-ben Kállai Ilonával (balra) Indiában a magyar követségen Stúdió- és archív felvételek zonyára véges a terjedelem, de úgy gondolom, hogy pályatársaim közül többnek —, akik nem kerültek be — szintén ott lenne a helye. A lexikonokból megtudjuk, hogy a népszerű művész játszott a Déryné Színházban, a debreceni, győri, szolnoki, pécsi társulatnál, no és a pesti József Attila Színházban. Ami viszont figyelemre méltó: több mint hatvan filmben is szerepelt. Az elismerés sem maradt el, Jászai Mari-díjat és Érdemes művészi címet, kitüntetést is kapott. A filmszerepekről kérdeztük először, már csak azért is, mert mostanában többet is láthatunk ezekből a Duna tévében. — Legelőször az Aranyemberben játszottam. Gertler Viktor egy jóképű fiatalembert keresett, és rám esett a választása. A film bemutatása után aztán kezet rázott velem: önnek, fiatalember, személyes sikere van. Ezután aztán rengeteg felkérést kaptam, ha valamelyik rendezőnek például fiatal katonatisztre volt szüksége, többnyire megkeresett. Egyetlen gondom volt, kijelentettem ugyanis, hogy mindent elvállalok, de lóra nem ülök. Emiatt — gondolom — több szerepről is lemaradtam. Nagyon sok szinkronfeladatot is kaptam, valaki meg is jegyezte, ha kinyitja a vízcsapot, onnan is Bárány Frigyes hangját hallja... □ Sikeres indulás volt, pedig ha jól tudom, eredetileg nem színésznek készült. — Egy időben pap szerettem volna lenni, a bencés középiskola után három évfolyamot el is végeztem Esztergomban a teológián. De időközben rájöttem, nem biztos, hogy jó pap lenne belőlem. így Thália papja lettem. Azért változatlanul hívő ember vagyok ma is. □ Életrajzát nézegetve megállapítható, hogy nagyon sok kérdezte, nem akarok-e én is odaszerződni. Mondtam, miért ne? Új színház „jól seper”, s így kerültem Nyíregyházára. □ Itt aztán sok jó szerepet kapott. — Valóban, az itt töltött idő alatt több fucat főszerepet játszottam, szívesen emlékszem a legelső Úri muri-ra, nagyon szerettem a Rezeda Kázmért, a Bolyait is, a legkedvesebb talán Az atyai ház volt, színészmesterség szempontjából pedig a legjelentősebb George szerepe A nem félünk a farkastól című darabból, és még sorolhatnám... Az első film: az Aranyemberben Béres Ilonával unokáimat —, most fog születni a harmadik — már három Az első nyíregyházi szerep: az Úri muriban Jancsó Saroltával tem a bukógátnál, vagy a; idilli Szabolcs községben, ahol szintén ott a Tisza, s a hittérben a Tokaji-hegy. □ Úgy érzi, a Móricz 2sig- mond társulatnál változula- nul megbecsülik? — Nyugdíjas besorolásom ellenére ugyanúgy kapok szerepeket, mint korábban. Az idén például a Gyengéd ba-- bárban, a Miltonban és a Tangóban is játszhatok. Mondani sem kell, milyen nagj öröm ez. Sőt, nemcsak a színház részéről érzem a megbecsülést, hanem azt, hogy fontos embernek tartanak itt, annak most a város adta kifejező jelét: a napokban vehettem át a Nyíregyháza városért kitüntetést, aminek odaítélésekor — úgy érzem — azt is értékelték, hogy nem vendég vagyok a városban, hanem itt telepedtem le, s életterem nem ér véget a színészház és az otthonom között, hanem valóban a város polgáraként élek, s dolgozok Q Végül megtudhatunk-e valamit arról, mi pihenteti, kapcsolja ki a szabad idejében? — Van otthon egy orgonám, néha leülök, és észre sem veszem az idő múlását, órákon át muzsikálok. Újabban ismét vonz a régi szenvedély: fes- tegetek. És alig várom már, hogy kitavaszodjon, mert vár a kert... □ Ónt gyakran mondták „elegáns” színésznek. Mit jelent ez szakmai szempontból? — Számomra az egyik szakmai fájdalmat, hogy a fiatalabb generációk színészei közül sokan nem tudják, hogyan kell a színpadon megjelenni, viselkedni, nem mindegy például, hogy ülünk le, milyen a testtartás. De hát ki is mondja meg a mai fiataloknak — egy most futó darabbal kapcsolatban került ez elő — hogyan járt-kelt egy katonatiszt a korzón, vagy hölgyek társaságában, hogyan csókolt kezet stb. Szerencsére, vannak elhivatottságot érző fiatalok is, akiknek szívesen adok tanácsot, ha hozzám fordulnak olyan ügyekben, amit például a főiskolán nem tanulhattak meg. O 1981 óta lassan a kétszer hét év is eltelik, és nem ment el Nyíregyházáról... — Pedig innen is mehettem volna. Többször megkerestek Budapestről, kitartóan hívott Adóm Ottó a Madách Színházhoz, és hívtak máshová is. Az az igazság, bár tősgyökeres pesti vagyok, már nem vágyom oda vissza. Ha hívnak szinkronizálni, vagy olykor elmegyek meglátogatni az Az egyik kedvenc: Rezeda Kázmér nap múlva sietek vissza Nyíregyházára. Megőrülök a nagy tömegtől, a sok autótól, a lég- szennyezéstől. Igaz, Nyíregyháza is jóval forgalmasabb város lett az elmúlt 13 év alatt, és lehet, hogy a végén egy tanyán fogok kikötni, ahol még van tiszta levegő és kék ég, vagy Szatmárcsekén, ahol több nyáron át oly szép napokat töltötBodnár István Nyíregyháza (KM) — Pályájának főbb állomásai, életének alakulása immár a lexikonokba is bekerült, a legújabb ilyen kötet a napokban kiadott Magyar és nemzetközi Ki kicsoda 1994 című könyv, melyben több, mint tizenkétezer híres kortársunk között bemutatják Bárány Frigyes színművészt is. □ Hogyan érinti ez a tény? — Nem tudom, a lexikon szerkesztői milyen szempontok szerint válogattak, és biszínháznál volt. Még olyan előkelő színházat is otthagyott, mint a József Attila Színház... — Azt hiszem, hét évnél többet nem szabad egy társulatnál maradni. Már csak azért sem, mert a közönségnek is jó, ha új arcokat lát. A színészt meg máshol új lehetőségek várják. A József Attila Színháznál sem volt semmi gondom, nagyon sok rám szabott szerepet kaptam. □ A Móricz Zsigmond társulatához végül is Pécsről jött... — Ez úgy történt, hogy láttam Bozóky kollégám lázas tervezését, készülődését. Kiderült, új színház alakul az ország másik végén. Meg is
