Kelet-Magyarország, 1993. december (53. évfolyam, 281-306. szám)
1993-12-06 / 285. szám
12 Kelet-Magyarország H KULTÚRA HHi ~ “ 1993. december 6., hétfő Első a lakosság! Fehérgyarmat (M. K.) — Fehérgyarmat a megyében szinte egyedülálló város, ahol 14 csatornát (ezen belül magyar 1-2, Duna TV, Szív TV, ATV, TV plusz, Happy End TV, HTV 30) láthatnak a nézők. A köz- szolgálati csatornán egész napos tévéújság (hirdetésekkel, tájékoztató reklámokkal, Kelet-Magyarország lapszemlével, műsor- ismertetéssel stb.), kéthetenként 120-130 perces magazinműsorral, illetve az önkormányzati ülések közvetítésével színesíti a kínálatot. Bolyáki Attilát — a VTF igazgató-főszerkesztőjét arról kérdeztem: mindezt mennyiért, s milyen minőségben kapják a nézők? — A csatornák programját a városi televízió és kábel- hálózat havi 170 forintos karbantartási díjért juttatja el a tisztelt nézőkhöz. Városunkban 4 karbantartó ügyel arra, hogy a kábelrendszeren (a város minden pontján) a jel tökéletes legyen: jó minőségű kép, zökkenőmentes (folyamatos) üzemeltetés, reggel 6-tól este 9-ig állandó ügyelet. Hétvégeken, (szombaton, vasárnap és ünnepnap) állandó készenléti ügyelet van a Kossuth tér 17. sz. alatt, illetve a karbantartó lakásán (24 órás szolgálatban vannak). Bármilyen meghibásodás történik a kábelrendszerben, perceken belül megjelenünk a helyszínen és a hiba kijavítását azonnal megkezdjük. Első a lakosság! Nagyon sokszor hívnak bennünket olyan hibaelhárításra is, mely nem kábelrendszeri hiba. Ilyenkor sem problémá- zunk. Ha tehetjük, elhárítjuk az akadályokat a zavartalan tv-nézés érdekében. □ Hogyan lehetséges az, hogy a nagyvárosi díjaktól sokkal olcsóbban meg tudták oldani az üzemeltetést? — Fehérgyarmaton egy családi ház bekötése az idén 9 ezer 900 forint (+ÁFA). Ezt azért tudtuk ilyen olcsón megoldani, mert a munkálatokat nagyrészt mi végeztük el. Az anyagot mi szereztük be. Esetenként részletfizetéseket engedtünk. Minden lakástulajdonosnak, aki mentességet kap a postától az MTV fizetésére, mi is kedvezményt adunk (a 70 év fölötti nyugdíjasok csak fele díjat fizetnek). Ami a havi díjat illeti: ebben az évben az önköltség 300-350 forint. A hiányzó összeget az önkormányzat tette hozzá a tulajdonosok 170 forintjához. Amennyiben megmarad ez az önkormányzati támogatás, a jövő évi karbantartási díjak Fehérgyarmaton nem változnak. Az önkormányzat eddig is kellő figyelmet tanúsított. Segítő szándékával sem volt gond. Bízom abban, megkapjuk a támogatást, s nem kell a díjat emelnünk. □ Mi lesz a 40 filmes programból? — Szerettünk volna decembertől indítani a Fehér- gyarmati mozicsatoma- programot. Folynak a tárgyalások. Amennyiben jelenlegi tárgyalópartnerünkkel nem tudunk megegyezni az anyagiakban, új lehetőséggel próbálkozunk. Ezért külön kellene fizetni annak a nézőnek, aki ezt a programot készülékén látni akarja. □ Milyen meglepetésekre számíthatnak a VTF programjainak nézői 1994-ben? — A mostani 14 csatorna terveink szerint újabb 2-3 csatornával bővül. További magyar nyelvű műsorokat is szeretnénk bevezetni a köz- szolgálati csatornán. Gondolok itt a december 10-én induló éjszakai erotikus show- ra, melyet minden pénteken és szombaton este 24 órától 03 óráig láthatnak a fehér- gyarmati tv-nézők. A fehér- gyarmati kábel-tv tulajdonosok rendszeresen fizetik a karbantartási díjat (akik nem bírták vállalni a havi 170 forintot, azokat kikötöttük az antennarendszerből). — Szeretnénk a fehér- gyarmati városi televízió adásait még közelebb vinni az emberekhez. Minden hónapban egy vagy két alkalommal lakossági fórumot közvetítünk. Ezen élő adások szereplőihez közvetlenül az adás ideje alatt is, telefonon vagy írásban kérdéseket intézhetnek a nézők. Legközelebb december 13- án a város polgármestere, az alpolgármester illetve az önkormányzati bizottságok vezetői szerepelhetnek ilyen műsorban a képernyőn. A fórum témája: a város és mindennapjai. Felnőttképzés Pécs (MTI) — Napjainkra átrendeződött a felnőttképzés szerkezete, az iskolai rendszerű oktatást a munkaerőpiachoz igazodó képzés váltotta fel — hangzott el azon a nemzetközi konferencián, amelyet Felnőttképzés és stabilizáció címmel rendeztek az elmúlt napokban Pécsett. A tanácskozást a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Felnőttképzési és Közművelődési Tanszéke szervezte. Az oktatásba száztíz, korábbi művelődési ház típusú intézmény kapcsolódott be. Ezek az intézmények Magyarországon korábban nem honos felnőtt- képzési eljárásokat vezettek be: a gyorsított szupertanu- lást, a relaxációs módszereket és a csoportdinamikai eljárásokat. A nyíregyházi Jósa András Múzeum új kiállításán egyebek között azok a szép iparművészeti tárgyak, bútorok, dísztárgyak láthatók, melyekkel a közelmúltban gyarapodott az intézmény gyűjteménye Balázs Attila felvétele Videoszemle a kölcsönzőhelyeken Gombás Sándor Nyíregyháza — A Tisza Videocentrumban különös gonddal ügyeltek a gyerekek igényeire. A hazánkban beszerezhető legtöbb külföldi és magyar — gyermekeknek készített — rajzfilm megtalálható itt. Bizony, sokszor üres a polc. De van itt más is, a magát a James Bond óta a legjobban reklámozó film: a Spy- maker. Beszerezték még all Oscar-díjas Ben Hur-t is. Egyébként ez más videokölcsönzőkben is megtalálható. Figyelmet érdemel még egy könnyed szórakozásra a Vakáció az autóbuszon című alkotás, mely filmvígjáték a javából. A megyei könyvtár új szállítmánya főleg kötelező irodalomból áll. Új filmek: a Classic-sorozatból a H. King rendezte Alexanders Ragtime Band, Kertész Mihály rendezésében a Robin Hood, a J. Duvivier rendezte Gólem, Victor Flemingtől az Elfújta a szél. Akiket az UFO-k érdekelnek, azoknak ajánlható Az UFO-k léteznek-e? című amerikai dokumentumfilm. Szenzációs felvételeket hirdetnek. A Karády Kafű/i/t-videosza- lonban érdekes filmekkel találkozhatunk: Hanna-Barba- ra produkciója a bibliai történetek rajzfilmsorozaton. Két darabjával találkozhatunk, a Noé bárkájával, valamint Dávid és Góliát történetével. A történelmi filmek kedvelőinek tudom ajánlani a Sissi, a magyarok királynője című alkotást. Erzsébet királynét Romy Schneider alakítja. Különlegesnek ígérkezik a Röhög az egész osztály című film, mely Karinthy Frigyes írásaiból készült. A misztikum kedvelői biztosan élvezni fogják az Atlantisz halála és újjászületése című görög-magyar produkciót. Nagy televíziós rendezőnk filmjével is találkozhatunk. (Zkurzs Éva: A névtelen vár.) A videoház videotékájába rengeteg figyelemre méltó film érkezett: a 3 Oscar-díjas amerikai filmvígjáték, a Holdkórosok. A romantikus lelkek- nek a Holt költők társasága című amerikai drámát ajánlom. A nagy amerikai rendező Peter Bogdanovich kiváló alkotása is megtalálható a polcokon: Az utolsó mozielőadás, amely már ma klasszikusnak számít. A másik nagy direktor filmje — Sydney Pollack: Távolt Afrikától — sem hiányzik a leltárból (7 Oscar-díj). Os- car-díjra jelölt filmjük is van: Ébredések Robert de Niro- val. Japán tárlat Budapest (KM) — A budapesti Ludwig Múzeumban — a budai várban — japán képzőművészek, Endo Tosikacu, Muraoka Sza- buro, Nagaszava Nobuho és Tója Sigeo, kiállítása látható a jövő év februárjának végéig. A Láthatatlan természet című tárlat kiállítói a modem ipari civilizáció által elpusztított természetből vették témájukat, a természetet sajátságos keleti filozófiával értelmezve, amely más, mint az európai ember természetszemlélete. Endo Tosikacu földből és vízből alkot, Tója Siego fából, Muraoka Szabuo vasplasztikáját, Nagaszava Nobuho pedig homokzsák installációját állította ki. Jubilál a 125 éves múzeum (1.) A 34 éves dr. Jósa András főorvos és Vécsey főispán beírták nevüket a kultúra történetébe Németh Péter Nyíregyháza — 125 éve, 1868. december 1-jén a nagykállói megyeház főis- páni irodájában összegyűlt 14 ember, akik megalapították a Szabolcsvármegyei Régészeti Egyletet, a nyíregyházi Jósa András Múzeum jogelődjét. Név szerint ismerjük valamennyiüket, az akkori társadalom ún. elitjébe tartoztak, papok, föld- birtokosok, jogászok voltak; azonban mégis kettejükön múlott, hogy ezzel a tettükkel örökre beírták nevüket a magyar kultúra történetébe. Ez a két férfiú báró Vécsey József főispán és dr. Jósa András kórházigazgató volt. Mindketten nem Szabolcs vármegyeiek, s bár Jósa doktor nagyapja a vármegye főorvosa volt, és őseinek egy része a nyírbátori minorita templom kriptájában nyugszik, nem rendelkezett itt sem földbirtokkal, sem kiterjedt családi kapcsolatokkal. Hasonlóképp áll a helyzet Vécsey főispánnal: ő — bár Nyíracsádon is volt birtoka —, a szomszédos Szatmárban élt, a sárközújlaki (ma Livada) kastélyukban, s a kiegyezés repítette mint 48-as érzelmű politikust a főispáni székbe. Azaz mindketten távol álltak a sok ezer családi szállal összefonódott törzsökös nyírségi dzsentrik világától, sem a földbirtok, sem a nemesi kúria nem tetézte napi gondjaikat. Nemcsak politikai felfogásuk közös, de életkoruk is közel azonos, Jósa 34 éves, Vécsey báró a 39-et töltötte be. Biztos vagyok benne, hogy az alapító atyák közül a tisztelendő urak buzgóságához nem férhet kétség, még Tokaji Nagy Lajos tanfelügyelő úrról is el tudjuk hinni, hogy főispáni tekintély nélkül is a történelem iránti elkötelezettség munkálkodott benne, de azt a többiekről már kevésbé, hogy összejöttek volna-e akkor is, ha nem maga a főispán áll e régészeti mozgalom élére. Mert bizony ez az egylet is addig tudott hatással lenni, eredményt felmutatni, amíg tekintélyét báró Vécsey neve fémjelezte. Amikor ugyanis a főispánt 1872-ben elmozdítják, abban a pillanatban az egyleti élet is megáll. Hiába Jósa megszállottsága, még nem övezi az az orvosi dicsfény a nevét, amely képes volt később megmozgatni a vármegye ún. közönségét. Nem véletlen tehát, hogy a múzeumügy vagy két évtizedre leállt. Igaz ugyan, hogy az 1875. évi Graz-i kiállítás, majd a következő évben az Európában dolgozó régészek budapesti kongresszusára készített tárlat az eddig ismeretlen gyűjteményt egyszere nemzetközi hírűvé teszi, de éppen a legnagyobb földmunkák idején, a Tisza szabályozás, az út- és vasútépítések évtizedében az egylet tevékenységéről alig hallunk. Csak papíron létezik. Egy újabb főispánnak kellett felbukkannia, hogy a múzeum szekere a kátyúból kievickél- jen. Kállay András nagyhalászi földbirtokos 1886-ban történt megválasztása jelenti a tulajdonképpeni fordulópontot, maga Jósa András is csak 1884-ben került Nyíregyházára, amikor vármegyei főorvosként a vármegye egyik vezető tisztviselője lesz. Kállay András Kállay Miklós miniszterelnök édesapja egy olyan konzervatív beállítottságú egyén volt, aki kora liberális elveiből is sokat fogadott magába. Pontosabban: jól látta, hogy 1848 után a magyar nemesség — a korábbi nemzet- fenntartónak tekintett elem — jó része elveszítette egzisztenciáját, s az új helyzetben nemigen találja a helyét. Ehhez természetesen hozzájárult gazdasági szakértelmének hiánya, iskolázatlansága, egyszóval műveletlensége. Ahhoz, hogy a még talponállók megmaradjanak, gyarapodjanak, a szellemi színvonalat kell emelni, megtanulni a gazdálkodás korszerű formáit, nyelveket tanulni, magasabb iskolai végzettséget szerezni, s az idejemúlt viselkedési formákat levetkőzni. Ez a gondolat vezette egész életén át. Kállay tehát az a személy, aki felismeri, hogy a Jósa András sportnak álcázott szenvedélye (mert a főorvos ezzel az akkor divatos szóval próbálta ösztökélni a múzeumi gyűjtés irányába polgártársait) a vármegye szellemi emelkedését is reprezentálja. Ezért tudásával, s leküzdve az alispán, Mikecz János minden ellenkezését, lehetőséget biztosít a nagykállói anyag (melyet ekkor már a helybeli reálgimnáziumban őriztek), Jósa magángyűjteménye, mely a nyíregyházi évek termése és az ereklyegyűjtemény vármegye- házi elhelyezésére Nyíregyházán. Mint ismeretes, a vármegye új székházát 1891-ben kezdték el építeni, gyorsaságára jellemző, hogy már a következő évben Jósa az emelet északi szárnyában biztosított két helyiségbe, egy terembe és egy kis szobába Nagykállóból behozatta a régészeti anyagot, és 1893-ra a vámegye 300 K-nás támogatásával, amelyet 1000 forintig az egri érsek és a káptalan, a gr. Dessewffy testvérek és gr. Forgách László egészített ki, azaz adta a nagyobb részt. Ennek ellenére sem akkor, sem a honfoglalás ezredik évfordulójára nem nyílt meg a Szabolcs vármegyei múzeum. A korszerű múzeumi kiállítás létrehozására szakmai utakat is tesz doktorunk, 1903- ban a vármegye 5 nap szabadságot engedélyez, hogy Dunántúl 7 múzeumát megtekintse. A kereskedelmi miniszter azonban nem tette lehetővé, hogy ehhez szabadjegyet kapjon a vasútra. 70 éves korában, 1904-ben háromhetes szabadságot kért, hogy saját, illetve barátai pénzén körutat tegyen Németországban, ahol 14 múzeumot keresett fel. A vármegye természetesen ebben sem támogatta. Igaztalanok lennénk azonban a vármegyével szemben, ha elfelejtenénk, hogy már 1907-ben felmerült egy művelődési ház építésének a gondolata, s ezzel együtt a múzeum kitessékelése a vármegyeház épületéből. Amikor az végre átjutott mindenféle bürokrácia útvesztőjén, s 1914- ben miniszteri jóváhagyást és támogatást nyert, jött a világháború, s az idea megvalósítására újabb 60 esztendőt kellett várni, igaz, immár múzeum nélkül. Diploma« koncén í Harasztosi Pál FELVÉTELÉ
