Kelet-Magyarország, 1993. december (53. évfolyam, 281-306. szám)

1993-12-01 / 281. szám

Kelet-Magyarország 7 Mindig van remény Felemelő, és megható ese­ménynek voltunk tanúi no­vember 5-kén Nyírbátorban a házasságkötő teremben meg­rendezett összejövetelen, amit a Művelődési Központ szerve­zett a Magyar Vakok és Gyen- génlátók Országos Szövetsége Jász-Nagykun-Szolnok Me­gyei Szervezetének közremű­ködésével. Úgy érzem s azt hiszem, hogy akik ott részt vettek, rá­ébredhettek, hogy hiányzó ké­pességekkel is az élet értelme­sen és tartalmasán megélhető. Az összejövetelen fellépő em­berek másságukkal utat mutat­tak nekünk. Közöttünk látók között, akik szerencsésebb sorsúak vagyunk, nagyon sok reményvesztett lelkibeteg, az élet perifériájára sodródott ember van. Belőlük erőt lehet meríteni még gyógyíthatatlan állapotuk ellenére is. Vallják, „élni szép, élni jó”. Olyan élményben volt ré­szünk, amire talán mindig em­lékezünk. Biztatást, megnyug­vást sugároztak sorstársak ver­seivel, amiket elszavaltak ne­künk. Azt hiszem, a mai nehéz világban, amikor annyian ér­zik kilátástalannak a helyze­tüket, sokkal több embernek kellene ezt a tartalmas műsort látnia, hallania, hogy újra megtalálják a reményt. Köszönet a művelődési köz­pont vezetőjének, dolgozói­nak, és mindenkinek, akik lét­rehozták ezt a csodálatos talál­kozót. Továbbá a fellépőknek, akik megtiszteltek minket a je­lenlétükkel, és örömet szerez­tek előadásukkal. Sallai Ernő Nyírbátor, Sport utca 21. Tiltakozás Mi vásározók tiltakozunk, hogy Mátészalkán a piacon ezer forintot kell fizetnünk a helypénzen felül helyfoglalás címén az önkormányzatnak. Aki ezt nem fizeti ki, az ott nem árulhat. A kereskedőkről hány bőrt lehet lenyúzni? A magas összegekért sárban és gödrökben kell árulni. Megje­gyezni kívánom, hogy a piacot mi vásározók csináljuk. A helyfoglalási pénz elleni tilta­kozásunkat aláírásunkkal iga­zolunk. Negyvenkilenc vásározó (aláírások, adatok) Járadék nélkül Az általános iskola elvég­zése után egy évig gimnázi­umba jártam, aztán elvégez­tem a hároméves szakmun­kásképzőt. Egy évig dolgoz­tam, azután férjhez mentem, és elköltöztem a szüleimtől. Tovább már a nagy távolság miatt dolgozni bejárni nem tudtam, így munkanélkülivé váltam. Ezalatt teherbe estem és most négy hónapos terhes vagyok. Az egy éves munka- viszonyom után mindössze három hónapig vagyok jogo­sult a munkanélküli-segélyre. Arra szeretnék választ kérni, hogy továbbá a társadalombiz­tosítási szerv fizet-e, vagy az önkormányzathoz forduljak és az anyasági segélyt ki állapítja meg, vagy egyáltalán mi jár? Teljes név és cím (A Megyei Egészségbiz­tosítási Pénztár válasza sze­rint a jogszabály értelmében társadalombiztosítási ellátás­ra akkor jogosult, ha a mun­kaviszony (munkanélküli-el­látás) fennállása alatt szül, vagy annak megszűnését kö­vető 15 napon belül kereső- képtelenné válik és felveszik keresőképtelen állományba. A munkanélküli-ellátás megszűnését követően fel kell keresnie a háziorvosát a kere­sőképtelenség elbírálása vé­gett. Amennyiben a fenti felté­telek nem állnak fenn, úgy a szülést követően kivételes mél­tányosságból kérheti a gyer­mekgondozási segély megál­lapítását, amelynek elbírálá­sához kérelmet kell benyúj­tani.) A jövő terem a bogáti homokon Mindent megvalósítottak, amire igény volt, de a falu közös akarata nélkül nem haladnának előre Nyírbogát (KM - T. M. I.) — A megye legmagasabb pontján fekszik a kanyargós, szétszórt utcákkal teli nagy­község, Nyírbogát. Szelíd, kissé merengő hangulatú, mint a nyírségi falvak, közel 700 éves. Igyekvő, dolgos emberek lakják, jövőbe tekintők és nem széthúzók. Talán ez a titka, hogy Nyírbogát épül és szé­pül. Néhány kivételtől elte­kintve — ami ritkaság — pol­gárai békések, nem panaszlók, holott nagy gondokkal kell küszködniük. A házikertekből élnek Az egyetlen munkahely, a Rákóczi Termelőszövetkezet átalakult, közel háromszáz helyi tagja munkanélküli. A nagyközségben már 130-an kapják a jövedelempótló tá­mogatást, és számuk egyre nő. Az emberek többsége a házi­kertekből él. Az átlag 5-8 aranykorona értékű homokon megterem szinte minden zöld­ség és gyümölcs: alma, szilva, cseresznye, meggy, paradi­csom, patisszon... Úgyan a pi­accal nagy gondok vannak, de még mindig a gyümölcster­mesztés a legjelentősebb be­vételi forrás. Mivel a föld a legtöbb bo­gáti megélhetésének alapja, aki tehette, visszakérte kár­pótlásban vagy részaránytulaj­donként jutott hozzá. Művelik, hisz ez volt a múltjuk és ez lesz a jövőjük. Ipart ugyanis Nyírbátor közelsége miatt nem telepítettek a nagyköz­ségbe. A havi 8-10 ezer forint­ra csökkent átlagjövedelem az emberek létfenntartásához vagy arra sem elegendő. — Jelenleg nincs más lehe­tőségük, mint a gazdálkodás — mondja Bírta Sándor, Nyír­bogát polgármestere. — Mi próbálunk kisüzemek for­májában munkahelyeket te­remteni, például tárgyalunk környezetvédelmi üzemről, egy vállalkozó a szövetkezet varrodáját szeretné újraindí­tani harminc asszonnyal. A polgármesteri hivatal mű­Nyírbogáti utcakép anyagdaráló és desztilláló üze­mében jelenleg hét-nyolc em­ber dolgozik, de más anyagok újrafelhasználásának lehetősé­gét is keressük, mert ez mun­kahelyeket teremt. Pár nap múlva nyitjuk meg a diszkont áruházunkat, ahol a lakosság olcsóbban vásárolhat és ez is munkahelyeket jelent... A 3600 lakosú nagyközség­ben ötven vállalkozó dolgozik, mind helybéliek. Talán nincs is olyan iparág vagy szolgál­tatás, amit ne képviselnének. A megyében itt nyílt a legelső benzinkút. Telente majd’ az egész falu almát hámoz egy vállalkozónak, aki így pénz­hez juttatja a lakosokat. Szabadidőruha az iskolásoknak — A bogátiakra jellemző mindig többet és jobbat akarás lendíti előre a falut. Itt is van­nak gyarlóságok, sőt az utóbbi egy-két évben az addigi ösz- szetartás is meglazult, de nin­csenek olyan marakodások, mint másutt. Mutatkoznak a társadalmi rétegződés jelei, szomorú, hogy a középréteg egyre lejjebb sodródik — ma­gyarázza Birta Sándor. — Vagy száz család él nehéz kö­rülmények között. Öt éve min­den decemberben tűzifaakció­val, a Népjóléti Minisztérium általunk kiegészített élelmi­szercsomagjaival is segítjük őket. Ezenkívül az önkormányzat 1988-tól évente mindig többel járul hozzá a gyerekek beisko­lázásához. Most ingyenesen kaptak a könyvek, füzetek, írószerek mellé egy szabad­időruhát és 2000 forintot; a továbbtanulók 3000 forint be­iskolázási segélyt. Az általá­nos iskolásoknak térítés nélkül jár tízórai, 7 éve nem emelték az ebédhozzájárulás összegét, a rászorultak kedvezményesen vagy ingyen ebédelhetnek. Még sokféle támogatási forma van itt. (Jó lenne, ha mindenütt így szőnének szociális hálót a lakosság alá.) Tavaszra a nagyközség ösz- szes utcája — beleértve Ist- vántanyát is —, szilárd burko­latot kap. Elkészült a gázhá­lózat, 850 helyen van gáz­csonk, teljesült a régi álom, hogy automata telefonjuk le­gyen. A központ — amihez helyiséget ingyen az önkor­mányzat adott a MATÁV-nak —, 800 vonalasra bővíthető. Jelenleg 180 telefon van. A fejlődés titka — A fejlődés titka, hogy a bogátiak maguk is szeretik a szépet és a jövőért munkál­kodnak. Mi 1985-ben elhatá­roztuk, hogy fejlesztjük az in- frastuktúrát, segítjük az okta­tást, az egészségügyet, és ezt mind sikerült elérni. Amire a községnek igénye volt, mindent megvalósítot­tunk — feleli Birta Sándor a kérdésemre, hogy mi módon érték el mindezt. — Mi vál­lalkoztunk rá, hogy előteremt­jük a szükséges anyagi eszkö­zöket, ahová lehet, pályáztunk és pályázunk ma is. De a falu közös akarata nélkül Nyír­bogát nem haladhatna így előre... Sikeres „gólya-véradás” volt a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán november 17-kén. Száz­huszonhárom hallgató közel 50 liter vért adott. Jó volna arról beszámolni, hogy másutt is így ünne­pelték november 27-két, a véradók napját! PÁRNYiCZKI MlHÁLYNÉ FELVÉTELE Szerkesztői üzenetek Juhász Géza, Nagykálló: A szeptemberi egyszeri la­kossági kompenzálásra az volt jogosult, akinek az erre a hónapra járó ellátása nem haladta meg a 11 300 forin­tot. Mivel az ön nyugdíja en­nél több, a kompenzálás nem illette meg. Kozák Jánosné, Nyíregy­háza: Törvénysértő a mun­kavállalót felmondásra kényszeríteni. Ha nincs szükség a munkájára, akkor a munkaviszonyt a munkál­tatónak kell felmondással megszüntetni. A felmondási idő legkevesebb harminc nap lehet (ennek a felére a munkáltató köteles felmen­teni a munkavégzés alól) és átlagkeresetet fizetni neki. Viszont nem köteles fel­menteni akkor, ha a munka- viszony közös megegyezés vagy a dolgozó felmondása miatt szűnt meg. Kovács József, Záhony: A tartásdíj megszüntetését an­nak kell kérnie a bíróságtól, aki fizeti, vagyis önnek. Jog­erős ítélet hiányában a mun­káltató a megítélt tartásdíjat levonja. A kifizetett tartásdí- jat visszakövetelni nem le­het. Jogászszemmel A végrendeleti öröklésről Dr. Bartha Sándor Örökléssel kapcsolatban nagyon sok olvasónk kér jogi felvilágosítást. Először a végintézkedésen alapuló öröklésről adunk tájékozta­tást: A törvényes öröklés az örökhagyó feltételezett aka­rata, ezzel szemben a vég- rendeleti öröklés egy örök­hagyó kifejezett akaratán alapszik. A végrendelkezés szabadságából következik, hogy törvényes öröklésnek akkor van helye, ha nincs érvényes végrendelkezés. Az örökhagyó tehát halála esetére bármilyen vagyoná­ról, bárkinek a javára ren­delkezhet. Ezt korlátozza a kötelesség intézménye, amely lehetőséget biztosít, hogy a kötelesrészre jogosult a végrendeleti örököstől a kötelesrészt követelheti. Az öröklési jogot szabá­lyozó Polgári Törvénykönyv a végrendeletnek több faj­táját ismeri. így a közvég­rendelet, az írásbeli magán­végrendeletet és a szóbeli végrendeletet. A végrendeletnek vannak minimális feltételei. Az ok­irat végrendeleti jellegének megállapításához legalább annyi szükséges, hogy kül­sőleg az örökhagyótól szár­mazóként jelentkezzék és a halálesetre szóló olyan nyi­latkozatot tartalmazzon, amelyből kitűnik a végren­deleti minőség. Ezek bárme­lyikének hiányában végren­deletről nem lehet szó. Meglétük esetén az okirat végrendeletnek tekintendő. A közjegyzőnek hivatalból kell vizsgálnia, hogy van-e végrendelet, illetve, hogy a hagyatéki eljárásban bemu­tatott okirat végrendeletnek tekintendő-e. A végrendelet olyan egy­oldalú jogügylet, amelyben az örökhagyó halála esetére rendelkezik azzal a feltétel­lel, hogy a juttatásban része­sült túléli őt. A végrendel­kező a végrendeletét bár­mikor visszavonhatja. Erről érvényesen lemondani ma­gában a végrendeletben sem lehet. Végrendelkezni csak sze­mélyesen lehet, megbízott útján végintézkedést tenni nem lehet, az okiratból ki kell tűnnie, hogy az az örök­hagyótól származik. A vég­rendelet meghozásához leg­alább korlátozott cselekvő- képességre is szükség van. A korlátozottan cselekvő- képes személy (tehát a tizen­negyedik életévét már betöl­tött és nem cselekvőképtelen kiskorú, illetve az a nagyko­rú, akit a bíróság ilyen ha­tállyal gondnokság alá he­lyezett) érvényesen csak közvégrendeletet tehet. De a végrendelet érvényességé­hez nincs szükség a törvé­nyes képviselő hozzájárulá­sához, sem a gyámhatóság jóváhagyásához. A teljesen cselekvőképte­len ember (a tizennegyedik életévét még be nem töltött kiskorú, illetve az, akit a bí­róság cselekvőképességet ki­záró gondnokság alá helye­zett), sem közvégrendeletet, sem írásbeli magánvégren­deletet nem tehet. A vak, az írástudatlan, ol­vasásra vagy nevének aláírá­sára képtelen állapotban lévő személy írásbeli magánvég­rendeletet nem tehet. Nevé­nek aláírására képtelen az írástudatlan; vagy az aláírást gátló sérülésben szenvedő (például megbénult beteg); olvasásra az képtelen, aki olyan helyzetben van, hogy írásos szöveget még szem- . üveggel sem tud elolvasni. Az oldalt összeállította: Tóth M. Ildikó 1993. december 1., szerda'''''"" Harasztosi Pál felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom