Kelet-Magyarország, 1993. december (53. évfolyam, 281-306. szám)
1993-12-31 / 306. szám
diadalív Dupla Angyal Sándor &> Ha nem is könnyen, de felejthető éjjel-nappali buszozás után juthattam el családommal nyáron Párizsba. Amolyan jutalomféle volt ez sikeresen leérettségizett lányomnak, no meg viszonylag olcsón mehettünk, ami azért valamelyest kárpótolt a fáradalmakért. Es persze Párizs, ezernyi szépségeivel, nevezetességeivel, aminek leírásához egyszer majd oldalak kellenek. Az örökös lótás-futás közben egyszer órákon át „kényszerpihenőt” tartottak a felnőttek, akik az Euro-Disneyland helyett bennmaradtak a város szívében és inkább sétáltak a Champs-Élysées-n, a Szajna- parton, tértek be egy hangulatos kis presszóba, vagy csak úgy rótták a tereket, az utakat, metróztak. Megbeszéltük: a játékországból este 11-re érkezik vissza az autóbusz, és felvesz bennünket a diadalívnél, közvetlenül ahogy betorkoll oda a Champs-Élysées. Nyíregyházi fiatal óvónők, hajdúszobosz- lóiak, s egy-két fővárosi útitárs várakozott a párizsi koraéjszakában a diadalív árnyékában. (Mint utóbb megtudtuk, azért késett a busz, mert valahol Párizs határában egy baleset miatt leállították a forgalmat.) így jócskán megfigyelhettük az egyik leglátogatottabb párizsi nevezetesség körül az életet. Egyszer arra lettünk figyelmesek: forrónadrágnak is rövid alsóöltözékben, egy kis aligblúzban, le- omló szőke hajzuhataggal, mezítláb áll meg egy csinos turistalány a diadalívtől vagy 50 méterre s a barátja véget nem érően fényképezi különböző pózokban. Az egyik útitársnőnk csak halkan megjegyezte: ezek is jóféle turisták, nem a diadalívet, hanem a szőke bombázót fényképezik. Mire egy idősebb úr a csoportból: „Hölgyem, nem látja, hogy a fiatalember a diadalívre összpontosít? Az igazira és a szőke hölgy diadalívére...” Szőke Judit a> Úgysem hiszem el, akárki mondja, hogy még egyetlenegyszer sem szólalkozott össze a férjével. Mitagadás, elő szokott velem is fordulni. Egy napon éppen kitett életem párja az autóból a szokott helyen, a görög katolikus templom oldalában. Visszaszólva egy kurta mondatot — na, nem köszönésképpen — becsaptam az ajtót. Lendületes tempóban, még magamban továbbfűzve az immár egyoldalúvá vált párbeszédet, elindultam a zebra felé, s amint a második-harmadik csíkra léptem Maguk pokollá tették az életemet — mondta Lady Diana a fotó készítőjének Time-felvétel a szemem sarkából elégedetten konstatáltam, hogy a kocsi még ugyanott ácsorog. Időközben velem szemben felbukkant egy angyalarcú, aranykeretes szemüvegű reve- rendás fiatal férfi. A keresztvetés pillanattöredékében megszakította a finoman dudorá- szott Beatles-slágert, majd ahogy elmellőzött, csodálatos baritonnal lepett meg: Szól az úr. S lépett volna tovább. Felpillantottam az égre, csaptam egyet a levegőbe: cö, cö... Megsemmisítőén nézett rám, majd áhítatos hangon újra a magasba pillantva helyesbített: Nem Ő, hanem az a szakállas úr a Wartburgban. Újságíróink válaszoltak Mit kíván Önmagának? ANGYAL SÁNDOR: Amit Ön magának BALOGH GÉZA: Minél több olvasói levelet. A bírálatot nekem, a dicséretet a főszerkesztőnek, az igazgatónak címezzék. (Fizetésemelés, kitüntetés, előléptetés ...) BARAKSO ERZSÉBET: Békességet, vidámságot, esztendőre gazdagságot. BODNÁR ISTVÁN: De- politizált övezetet Soprontól Biharkeresztesig. CSELÉNYI GYÖRGY: Békességet, és a mindennapi kenyerünket... D. BOJTÉ GIZELLA: Én a csillagokat szeretném az égről, de ha még sem hullanának az ölembe, elégedett lennék minden földi jóval. CSERVENYÁK KATALIN: Januártól decemberig nyarat. ELEK EMIL: Boldogabb embereket, bár tudom, hogy ez nem csak rajtuk múlik. ÉSIK SÁNDOR: Lásd a 9. oldalon! GYÖRKE LÁSZLÓ: Jó lenne, ha csak elégedett, boldog és szavahihető riportalanyaim lennének 1994- ben. De mert ez irreális, legalább az utóbbi jönne be. En akkor már boldog lennék... KÁLLAI JÁNOS: Egy jó kis kanapét, na nem azért...! KOVÁCS ÉVA: Egészséget, békességet. Ha ezek megvannak, az élet egyéb dolgaival magam is elboldogulok valahogy... KOVÁTS DENES: Érdekes, jó riporttémákat, sikereket és egészséget a családomnak, s mindenkinek, elégedett olvasókat. És persze jó döntéseket minden szinten. M. MAGYAR LÁSZLÓ: Dúsabb hajat. MARIK SÁNDOR: Több toleranciát. NAGY ISTVÁN ATTILA: Semmit. Az legalább teljesül. NÁBRÁDI LAJOS: Nem kívánok a nyíregyházi Spartacus, netán a magyar labdarúgó-válogatott csatára lenni. Nem indulok a képviselői választásokon, ne is kapacitáljanak, különösen kalandorok kíméljenek! Kívánok viszont magamnak pénzes, megértő főnököt, bort, búzát, békességet — elnéző feleséget. r __ RÉTI JÁNOS: Ötleteim hatványozódását, hogy het- venkedhessek. SIPOS BÉLA: Egy picivel többet, mint 1993-ban, mert akkor már ellensúlyozhatom a várható inflációt. SZEKERES TIBOR: Egy másikat magamból, aztán az meg dolgozna csak... TÓTH M. ILDIKÓ: Időt! Tiszai etűd. Napfény, lágy tiszai hullámok, egy stég, Ádám és Éva, stb.... Elek Emil felvételei A mi CSALÁDI KOR-ünk Jegyzé: Aranyosréti János Este van, este van, ki-ki nyugalomban Szilveszteri számunk el is készül nyomban Zúg a számítógép, ablak szeme szürke Akár estefelé az ügyeletes ürge A szerkesztő szerkeszt, kezit-lábát hagyva Hogy kéne kihagyni, ami végképp zagyva Korrigál egy rektor a hibát gyomirtván Nem mindegy, hogy a hír Észt Lett-e vagy Litván A tördelő tördel egykedvű sőt unott Pedig idegzetét feltúrják majd legott Amint megtudja, hogy szilveszterre máma — Te jóságos Isten! — mi lesz az újságba. Kiderül ugyanis:„A legfrissebb” romlott És a „Tüskés sarok" tüskéje kihullott Ott maradt bús árván szegény szerencsétlen Tetőtől talpáig teremtett tüskéden A „Mindenfélébe” minden befér máma így lesz a hírekből Szabolcsi Saláta Kinek „Gratuláljunk” kutatják a vének — Gratuláltunk mi már az egész megyének— „Rendezvények” között jobbnál jobbak vannak — Aki nyíregyházi persze csakis annak — Párthír árválkodik lenn a jobb sarokban Szaporább lesz biz a jövő hónapokban „Forró nyomon lépdel” kinek van rá mersze Aki keres talál, (úgy módjával persze) De a jog az lesújt arra aki bűnös A „Tárgyalóteremből” várja már a hűvös „Szemtől szembe” nyaggat egy rámenős szerző Alanyának ezzel fejfájást is szerz ő Az „Ügyeletek” ügye jó szándékból fakad Azokért akiknek sürgős dolguk akad Publicista lelkét redőzik a gondok Amint keresgéli a legjobb „Nézőpontot" No kommend - kiáltja egy nyilvánosság-szolga Mert a „Kommen Tárban” volna éppen dolga A „Kérdőjel” görbül, a „Mik vannak" mered De hangulatnak csak nyomába ered Közben meg a „Szó-tár” nem talál szavakat Ha mégis, éjfélre a szava elakad Ázik a vízállás latyakossá válva „Arcépünkből” anya nem ismer fiára A „Megér egy mosolyt” vajh miről is szólna? Hogy a Horoszkóp rég Oroszkóp lett volna Az „Aktuális kérdést" aki bírja húzza Míg riportalanyát váltig inter-nyúzza A tulajdon mellet a „vélemény” is „Magán” És míg az maradhat nincs nagyobb baj...talán. Elnézést sem kérve „Közbeszól” egy másik Harapós a kedve, foga bele vásik A KM vendégének felkopik az álla Mert csak szóval tartják, nem hívják kajára „Barangolnak" páran sárban járva tövig S a véneket sorra szóra dögönyözik Viszont aki nem tud kóborolni körbe Bepillanthat bátran egy községi „Tükörbe” Mire mindez kész lesz vége is a napnak Es a pezsgős fiaskók vígan durranhatnak Jókedvünknek gondtól ne legyen határa Boldog új eszetndő köszöntsön e tájra „Keletet” olvasson idősb és fiatal Ez öröm lesz nekünk, sőt mi több diadal Különbet meg úgysem találhatna nálunk így hát jövőre is „Jó lapot kívánunk” Én is újságíró vagyok... Kováts Dénes Hatéves fiam, Viktor előszeretettel jár be a szerkesztőségbe, már szinte otthon érzi magát. Egyik kedvenc helye a portásfülke, gyakran tölt el néhány percet a kalitkában. A szobánkban még meglévő írógépet is előszeretettel használja. A minap benyúlt a szekrénybe — jó helyismerettel rendelkezik — kivett egy írógéppapírt, befűzte a gépbe, s írni kezdett. — Talán kéméi, s nem magadat szolgálnád ki! — dorgáltam meg. — Én nyugodtan benyúlhatok a szekrénybe, mert én is újságíró vagyok — hangzott a válasz. 1993. december 31. ______ - - •: ■ ■ ________ __________ ______________ __ >1 %eíet-'Magyarország újévi^^jÉfe 1 5 Nem az égi Ő...! — Higyje el, biztos úr! Ma este inkább ezt durrantom el, mint a harmincezer forintot... Ferter János rajza
