Kelet-Magyarország, 1993. december (53. évfolyam, 281-306. szám)

1993-12-31 / 306. szám

10 Ä 'K&Cet Magyarország újévi mefül&te 1993. dcccmßer 31. A demokráciába vetett hit megmarad Az óévről és az új esztendőről nyilatkoznak a Kelet-Magyarországnak a parlamenti pártok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei vezető képviselői LmJ ogyari telt az óév, mi várható az előttünk lévő eszten- I I dőtől? Sokak fejében megfordulnak e napokban az iménti kérdések. Vannak, akik még csupán a töprengésig jutottak el, de vannak olyanok is, akik már a választ is meg­fogalmazták. Alábbi összeállításunkban a hat parlamenti párt egy-egy megyei tisztségviselője adja közre a fenti kér­désekre felelő gondolatait. Okosan számolni a realitásokkal Módi László, a Fidesz me­gyei elnöke: A mögöttünk lévő esztendő bizony nagyon nehéz volt. Ne­héz volt az ország népének, de nehéz volt a politikusoknak, döntéshozóknak is. Mint köz­gazdász és mint gazdasági ügyekkel foglalkozó ország- gyűlési képviselő egyértelmű­en ki keli jelentenem, hogy számomra rendkívül nagy csa­lódás volt ez az év. Annak el­lenére mondom ezt, hogy mint ellenzéki, és mint egészséges szakmai szkepszissel rendel­kező képviselő csodákat nem vártam ettől az évtől, ám még­is azt reméltem, hogy ez egy olyan alapozó időszak lesz, amely után egy-két évvel elin­dulhat egy komolyabb fellen­dülés. Személyes szempont­ból hasznosnak ítélem a bi­zottsági helyváltozásomat, hi­szen a költségvetési bizottság­ban több lehetőségem van közgazdasági-szakmai elmé­lyülésre, ismeretszerzésre. Miután az ősszel megvá­lasztottak a Fidesz megyei elnökének, ez rám nézve a későbbiek­ben még nagyobb munkaterhét ró. A , Fidesz életében sorsdöntő jelentő­ségű volt az áprilisi debreceni kongresz- szusunk, ahol tel jes szervezet átalakítást haj­tottunk végre. A párt életé­ben ez, és a későbbi fejle­mények okoztak némi trau­mát, de remélhetően a tavaszi kampányra már újult erővel és lendülettel fog a Fidesz star­tolni. A tavaszi választáson bár­milyen eredmény előfordul­hat, mi azon leszünk, hogy a Fidesz méltó legyen akár a legnagyobb feladatra is. A jövő esztendővel kap­csolatban vegyes érzelmeim vannak. Ilyenkor szilveszter küszöbén az ember megfogal­mazza reményeit, vágyait, ugyanakkor okosan számolnia kell a realitásokkal is. Mindezeket össze­gezve én nagyon re­mélem, hogy az or­szág és a megye lehe­tőségének szempont­jából nagyobb meg­rázkódtatásoktól mentes lesz ez az év, azaz a vá­lasztási kam­pány rendben, s kulturáltan fog lezajlani, azt követően pedig egy jobb kormány és egy na­gyobb bizalmi helyzet fogja jellemezni a politikát. A gaz­daságban nem várok lényeges elmozdulást, az iparban érez­hető fellendülést, a mezőgaz­daságban pedig visszaesést prognosztizálok. Összességében tehát nehéz évet jósolok, s ez az embere­ket folyamatos próbatétel elé fogja állítani. Nagyon hiszem, hogy a demokráciába vetett hit megmarad, s az értékek és a minőség kiválasztása fogja jellemezni a folyamatokat. Elmaradtak a gyökeres változások Dr. Kávássy Sándor, a Független Kisgaz­dapárt megyei elnö­ke: Nem repesek az örömtől, ha az elmúlt három és fél évre kell gondolnom. Nem mintha nem tudnám, mekkora dolog, hogy demok­ratikusan vá­lasztott parla­mentje van az országnak, és hogy végre a parasztságnak is önálló képviselete van a T. Házban, mert a letűnt rend­szerben ez se volt. Nem mint­ha nem tudnám, mily nagy do­log, hogy az utolsó szovjet ka­tona is elhagyta az országot, hogy szabadon lélegezhet az ország, és hogy tele tüdővel szívhatja magába mindenki a szabadság levegőjét, aki csak akarja. Csakhogy korántsem erről volt szó, amikor 1988-ban végre fel­vettük a kesztyűt és 1989-90-nek se csak a parlamentáris de­mokrácia, az emberi jogok és a függetlenség visszaállítása volt a tétje, ha­nem még sok minden más is, mert igenis forradalomban élt az ország és gyors, forradalmi intézkedése­ket, gyökeres változásokat várt a nép. Az intézményrend­szer gyökeres átalakítását, a muszkavezetők, pufajkások, verőlegények, kollaboránsok és más Kádár-leventék eltávo­lításával és számonkérésével. A tulajdonviszonyok gyors és egyértelmű rendezését, elégtételt mindazoknak, akik a letűnt rendszer üldözöttéi, Világos politikai menetrenddel Dr. Molnár Zoltán, a Ke- reszténydemokrta Néppárt vá­rosi elnöke: A nyíregyházi városi szer­vezetnél már kialakult hagyo­mány, hogy az évet a karácso­nyi ünnepségünkkel zárjuk. Ezen ünnepségben benne van mindaz, ami a keresztényde­mokrácia számára fontos. A szeretet, a másokra való odafi­gyelés, a tolerancia. A szociális érzékenység is alapvető fontosságú, ezért gondoltunk a segélyakciókon túlmenően a nyugdíjasok, a csekély fizetéssel rendelkezők anyagi gondjainak enyhíté­sére, hogy valóban működjön az a sokat emlegetett, s na­gyon szükséges szociális vé­dőháló. Remélem érzik az em­berek, hogy lehetőségeinknek mérten meg is tettünk minden tőlünk telhetőt. A külső kap­csolatokról sem feledkeztünk meg. Cselekvő együtt­működésünk van az eperjesi szlo­vák keresztény- demokratákkal, kölcsönös diák­üdültetést valósítot­tunk meg. Nem nézzük tétlenül a Boszniában tör-1 ténteket sem, az ünnepekre | megszerveztük, hogy mene­kült gyermekek szerető csalá­doknál töltsék a karácsonyt és a szilvesztert. A keresztény- demokrata városatyák igye­keztek ötleteikkel, javaslataik­kal előmozdítani a különböző bizottságokban, a képviselő- testületben a dolgok menetét. Mások előterjesztését is támo­Takács Péter, a Magyar Demokrata Fórum megyei elnö­ke: Úgy hiszem, az 1993-as év minden parlamenti párt ‘ ben fontos év voll részt alighanem n den pártban lezaj­lott egy belső válság, amely a társadalom át­rendeződésével kapcsolatos. A Magyar Demokrata Fórumra — amelyik amellett, hogy a parlament mindmáig legerő­sebb, legnagyobb létszámot mozgósító pártja — is megélt ebben az évben egy komoly válságot, amelyikből megerő­södve került ki és megélt egy tragédiát, amely a pártelnök és a miniszterelnök halálával kapcsolatos. A miniszterelnök úr halála sorscsapás nem csak az MDF- re, a magyarságra. Történelmi tragédiánk, hogy visszamenő­leg az időben Balassi Bálinttól Zrínyi Miklósig a ma­gyar államférfiak nem kapják meg a sorstól azt a lehetőséget, hogy elképzeléseiket meg­valósítsák. A korábbi tragédi­ák, akár Bat­thyány Lajosé, akár Teleki Pá­lé, akár a meg­gyilkolt Tisza Istváné olyan történelmi pil­lanatban kö­vetkeztek be, amikor a nemzet utána kegyetlen elnyomás alá került, vagy olyan nemzeti tra­gédiát ért meg, amit alig-alig tudott kiheverni. Antall József halála emberi­leg hasonlatosan mély és tra­gikus, társadalmilag, kor­mányzati szempontból azt hi­szem, hogy átélhető. Úgy hi­szem, az MDF 1987-től több tucat olyan politikust nevelt föl, olyan felelős kormányfér­fiakat adott ennek az ország­nak, akik helyére tudnak állni Antall Józsefnek, akik tovább tudják vinni azt a rendszervál­toztató folyamatot, a demok­rácia kiteljesítését, amelyet Antall József vezetésével tett eddig a demokrata fórum. Természetesen a társadalom, mint minden válsághelyzet­ben lévő társadalom nyugta­lan. És ebben az évben Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyé­ben különösen kiéleződött a társadalmi feszültség. A bősé­ges almatermés, a világpiac bezárulása, az ügyeskedők közreműködése itt külön egy szigetet képezett. Megpróbál­tunk ezen is úrrá lenni. 1994- ben meg kell küzdenünk azon megyei településekért, ame­lyeket töröltek a hátrányos helyzetűek sorából, és elkezd­jük a készülődést a választá­sokra. Szeretnénk az előző vá­lasztáshoz hasonlóan jól sze­repelni, és azokkal a képvise­lőkkel, akik bejutnak, tovább folytatni azt a küzdelmet, amit ez alatt a 3 és fél év alatt el­kezdtünk: elérni ennek a térségnek az esélyegyenlősé­gét. Az MSZP modernizációt ígér számkivetettjei voltak. Mind- ehelyett mi történt? Hosszas viták után is, bár toldozva- foldozva, maradt az 1949. és szovjet mintára kifundált al­kotmány a kommunista törvé­nyekkel. Megindult az ország kiárusítása, a nemzeti vagyon szemérmetlen kirablása, kép­zeletet meghaladó mértékben nőtt a munkanélküliség és megrendítő arányokban a sze­génység. Megkoronázza min­dezeket az ukrán-magyar szerződés, amelyet csak mint nemzeti érdekeink feladását tudom értékelni. Lehet-e még jobbra várni — kérdezhetjük a költő szavai­val. Szeretném hinni, hogy lesz kibontakozás, hogy újra felvehetjük az elejtett fonalat és befejezhetjük, amit 56-ban kezdtünk. A múlt — vallhat­juk Széchenyivel — kiesett hatalmunkból, de jövendőnek még urai lehetünk... Tukacs István, a Szocialista Párt ügyvivője: A közhangulatból az érzé­kelhető, hogy az emberek sa­ját helyzetükben és az ország helyzetében is romlást tapasz­taltak az 1993-as évben. Ezt a megyében fellelhető folyama­tok is alátámasztják, hiszen ki­sebb a mezőgazdasági terme­lés, de az ipar is közel húsz százalékkal termelt keveseb­bet az előző évinél. A foglal­koztatási lehetőségek szűkül­tek, és egyre többen kerülnek ki a munkanélküliek ellátási rendszeréből is. Az év számunkra biztató je­lensége, hogy sokan fordultak bizalommal a baloldal felé, hogy az MSZP elismertsége és támogatottsága jelentősen növekedett. Az időközi vá­lasztások eredményei, a ren­dezvények és a jelzések azt igazolják, hogy jelentős poli­tikai erőként kell számolni velünk. Az év és az első sza­bad választásokat követő cik­lus szomorú záróakkordja volt Antall József minisz­terelnök halála, kinek emberi tragédiája megrendítő minden­ki számára. Ugyan­akkor megnyugtató­an működött a de­mokratikus me­chanizmus, nem keletkezett ha­talmi űr. A Bo- ross-kormány feladata lesz az, hogy elvezesse az országot az 1994-es választásokig. A fo­lyamatosságot hirdető új mi­niszterelnök felelőssége, hogy működőképes országot adjon át a választásokon kormányra kerülőknek, újabb jelentős ter­hek vállalása nélkül. A következő év politikai tét­je nagy a második szabad vá­lasztáson az állampolgárok már nem valami ellen szavaz­nak, hanem hosszú idő után először élhetnek azzal a lehe­tőséggel, hogy kormányt vált­hatnak, ha a jelenlegivel elé­gedetlenek. A társa­dalombiztosítási vá­lasztások sikere arra utal, hogy a válasz­tók igenis szavaz­nak, ha őket érintő kérdésekről kell fci„, dönteniük. Nagy a tétje a pártok olda­láról is a vá­lasztásoknak, hiszen folytat- i hatnak délibá­, bokát a rajzo­ló és az ellenfeleket célba ve­vő kampányt, de kérhetik a választók bizalmát a saját, nyilván másokétól különböző, a terheket és a várható ered­ményeket együtt felrajzoló programhoz. Az MSZP mo­dernizációt megcélzó progra­mot hirdet. Megvalósulása a szociális békét megőrző meg­állapodáshoz és kemény gaz­dasági feltételekhez kötött. Ezek teljesülése esetén ígér szerény javulást programunk a következő ciklus közepétől. A remények beteljesülését kívánjuk gatták, ha azok a város­nak hasznosak voltak. A közvélemény fo­kozódó szimpátiája újabb kötelezettséget ró ránk. Még kezde­ményezőbbnek kell lennünk, vigyázva ar­ra, hogy mértéktartó higgadtságunkat meg­tartsuk. A taglétszá­munk egyenle­tes növekedése alapszervezete­ink létszámát szépen megemelte. Ez nem vezetett mégsem azon belső válságokhoz, ami más pártok­ban lezajlott. A következő év első felében a párt általános elveihez igazodva meghatá­rozzuk a helyi feladatainkat, így egy világos politikai me­netrenddel készülünk az elkö­vetkező választásokra. Bartha László az, SZDSZ megyei ügyvi­vője: Az év utolsó napja a vigasság mellett a számvetés ideje is. Visszatekintve a 93- as évre elmondhatjuk, hogy térségünkben az ország stabilitása, lamint működő- képességének megőrzése egyes országok összehasonlítá­sában érték. A miniszterelnök halálát követően nem alakult ki alkotmányos válság, hason­lóan a több száz éves demok­ráciákhoz napokon belül meg­alakult az új kormány. Me­gyénkben karácsonyra, a sze­retet ünnepére több tízezer lakásban már gázzal fűthették a családi fészket, valamint több kilométer út kapott szi­lárd burkolatot, így a lakosság életvitele könnyebbé, komfor­tosabbá vált, igazolva a megye állampolgárainak kezdemé­nyező készségét, áldo­zatvállalását. A leltár készítése során ugyanakkor azt szomorúan kell megállapítanunk, hogy a megye majd’ minden családjában szembe kellett nézni a munkanélkü­liséggel, több ezer pályakez­dő fiatal nem tudja megte­remteni a csa­ládalapítás feltételeit, és a nyugdíjasoknak sokszor újból munkát kellett vállalniuk megélhetésük biztosítására. Szemünk láttára pusztultak el gyártelepek, szövetkezeti gép­parkok, üzemek mentek tönk­re. A 93-as évhez szorosan kapcsolódik a gazdasági vál­ság, a létbizonytalanság és a nem tervezhető jövő. A számvetés során gondol­junk arra: 1994-ben választá­sok lesznek, megadatik, hogy véleményt mondjunk arról, ami eddig történt az ország­ban. Szavazatunkkal befolyá­solhatjuk a jövőt, hisz olyan parlamentje és kormánya lesz az országnak, amelyet meg­szavaz magának. Mi szabad- demokraták azt akarjuk, hogy a jövő év a gazdaság rendbeté­telének éve legyen. A pártok ne a szavak csű­rösében vetélkedjenek egy­mással, hanem abban, hogyan oldanák meg a gazdasági vál­ságot. Nyílt, őszinte párbe­szédet és kiszámítható viszo­nyokat, tervezhető jövőt kívá­nunk teremteni. Azt kívánjuk, hogy az új kormány ne arra legyen büszke, hogy hány csa­ládnak ad segélyt, hanem arra, hogy hány olyan család van, amelynek nincs többé szük­sége segélyre, mert meg tud élni a jövedelméből. Olyan kormányt akarunk, amely képes megteremteni az ország gazdasági fellendülé­sének alapjait, amely be kí­vánja és be is tudja tartani vá­lasztási ígéreteit. Az oldalt összeállította: Balogh Géza és Balogh József Esélyegyenlőséget térségünknek

Next

/
Oldalképek
Tartalom