Kelet-Magyarország, 1993. december (53. évfolyam, 281-306. szám)

1993-12-31 / 306. szám

1993. december 31., péntek S MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL csütörtök« 13-15 8-11 i?ßjf9&®*S Január 12., kedd: — A doni tragédia 50. évfordulóján, a II. világháborúban elpusztult ál­dozatokra, köztük a Don-ka- nyarba vezényelt szabolcsi, II. Rákóczi Ferenc bonvéd gya­logezred halottaira emlékeztek a nyíregyházi gyászünnepsé­gen. A nyírségi ezred 1943. januárjának második felében foglalta el helyét a doni harc­mezőn, s a katonák közül csaknem kétezren haltak hősi halált. Január 21., csütörtök: — Megvásárolta a kisvárdai VÁRDA-DRINK Rt. üdítői­tal-gyártó üzemét a Coca-Cola Amatil Hungária — jelentette be Szilágyi László és John L. Curnow, az üzletet megkötő két cég vezérigazgatója. A Co­ca-Cola tervei szerint növeli majd az üzem kapacitását, sőt az üdítő választékának bőví­téséről és új csomagolási tech­nika bevezetéséről is szó van. Január 29., péntek: — Több, mint százan tüntettek a Nyír­egyházi Polgármesteri Hivatal előtt, tiltakozva a Benczúr téri kárrendezési hivatal. A száz licitáláson ezren jutottak bir­tokhoz, több mint háromezer hektár területhez. Március 3., szerda: — Men­tőhelikoptert állítottak munká­ba megyénkben, a sürgősségi betegellátás javítására. .(Saj­nos a gép december 15-én, Ti- szaújvárosnál az erőmű kémé­nyének ütközött és lezuhant. A szerk.) Március 18., csütörtök: — Sztrájkba lépett a MOM má­tészalkai vízméréstechnikai gyár rt. kétszáz dolgozója. A kollektíva azért szüntette be a munkát, mert bérvitába keve­redett a vezetéssel. Március 19., péntek: — Vé­get ért a MOM-dolgozók sztrájkja Mátészalkán, miután a dolgozók fizetésének 33 szá­zalékos emeléséről megegye­zés született. Március 20., szombat, 21., vasárnap: — Kétnapos, kihe­lyezett ülést tartott Nyíregy­házán a KDNP országos in­téző bizottsága és parlamenti frakciója. A párt vezető tes­Ebben az évben sok ezren felkeresték... vett Vittorio Amedeo Farinel- li, olasz nagykövet. Április 17., szombat: — Végakaratának megfelelően, Kállósemjénben, egykori bir­tokán helyezték örök nyuga­lomra Kállay Miklós, volt ma­gyar miniszterelnök hamvait. Április 24., szombat: — Or­bán Viktor, a FIDESZ elnöke részvételével tartottak politi­kai fórumot Csengerben. Április 27., szerda: — Új műveseállomást avattak a nyíregyházi kórházban. A be­ruházás 250 millió forintba ke­rült. Május 12., szerda: — A ma­gyar-tatár érdekeltségű EU- ROTAT Kft., vásárolta meg a felszámolás alatt álló ZÖLD­ÉRT nyíregyházi almatároló­ját. Május 27., csütörtök: — Pozsgay Imre, a Nemzeti De­mokrata Szövetség elnöke po­litikai nagygyűlésen mondott beszédet Nyíregyházán. Június 1., kedd: — Békés tüntetést tartottak a pedagógu­sok Nyíregyházán, tiltakozva a közalkalmazotti törvény ha­tályba lépésének tervezett el­halasztása ellen. Július 1., csütörtök: — Meg­alakult a NYÍRTELEKOM Telefonfejlesztési Kft., amely a Nyírség teljes távbeszélő-há­lózatának kiépítésére vállalko­zik. Július 30., péntek: — Nagy Tamás, az Agrárszövetség és Orbán Viktor, a FIDESZ elnö­ke tartott közös politikai fóru­mot Nyíregyházán. Szeptember 1., szerda: — Elárverezték a nyírség legna­gyobb szállodáit a Hotel Sza- bolcsot és a Koronát, a felszá­molás alatt álló megyei ven­déglátóipari vállalat egységeit. Szeptember 10., péntek: — Fennállásának 700. évforduló­ját ünnepelte Ajak. Szeptember 14., szerda: — Megkezdte működését a máté­szalkai ERD-KOM Kft., me­lyet az ÉRDÉRT Vállalat és az Oroszországhoz tartozó Komi Köztársaság hat befektetője hozott létre, fafeldolgozásra és exportálásra. Szeptember 30., csütörtök: — Horn Gyula, az MSZP el­nöke részvételével rendeztek politikai fórumot Záhonyban. Október 4., hétfő: — Megkezdődött a régészeti fel­tárás a Gyöngyös-Barabás kö­zött épülő M3-as autópálya szabolcsi szakaszán. A terve­zett nyomvonalon egyébként a muzeológusok 24 régészeti le­lőhelyet találtak. Október 28., csütörtök: — Jeszenszky Géza, külügymi­niszter politikai fórum vendé­ge volt Nyíregyházán. Október 29., péntek: — Az eddigi legnagyobb mértékű vízszennyezés érkezett Romá­niából a Szamos magyar sza­kaszára. A folyón végig paku­radarabok úsztak, s a Tiszába is került vékony olajréteg. November 8., hétfő: — Or­bán Viktor, a FIDESZ elnöke gazdaságpolitikai fórumon vett részt Nyíregyházán. A párt­vezető a fiataldemokraták gaz­daságpolitikai programját is­mertette meg a vállalkozókkal. November 12., péntek: — 1994-ben elkezdődik a Gyön­gyös-Barabás között tervezett M3-as autópálya építése — jelentette be Schamschula György, közlekedési, hírköz­lési és vízügyi miniszter Nyír­bátorban, az országos önkor­mányzati fórumon. November43., szombat: — Jövőre felére csökken a ka­matadó — jelentette be Szabó Iván, pénzügyminiszter, aki gazdaságpolitikai fórum ven­dége volt Nyíregyházán. November 25., csütörtök- 26., péntek: — Tíz ország két­száz egyéni és társasvállalko­zása küldte el képviselőjét a TREND ’94. Nemzetközi Üz­letember Találkozóra, melyet ezentúl minden évben meg­rendez majd Nyíregyházán a PRIMOM Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Vállalkozásfej­lesztési Alapítvány. December 1., szerda: — Megalakulásának 125. évfor­dulóját ünnepelte a nyíregyházi Jósa András Múzeum, melyet névadója 1868. december 1-jén hozott létre az egykori megye- székhelyen Nagykállón. December 10., péntek: — Kuncze Gábor, az SZDSZ par­lamenti frakcióvezetője, mi­niszterelnök-jelöltje felavatta Nyíregyházán a tervezett M3- as autópálya nyomvonala mentén az első befektető, a Marso Kft. központját. December 16., csütörtök: — Lezsák Sándor, az MDF ügy­vezető elnöke politikai fórum vendége volt Fehérgyarmaton és Csengerben. Elek Emil felvételei Várady József főesperes és Kállay Kristóf szentszéki nagykövet Balázs Attila felvétele óvoda és a 20-as számú általá­nos iskola tervezett bezárása ellen. Február 2., kedd: — Lesza­vazta a nyíregyházi önkor­mányzati képviselő-testület a város polgármesteri hivatalá­nak gyermekintézmény-bezá­rási tervét, ami ellen tünteté­sen is tiltakoztak az érintett gyerekek, szülők és pedagógu­sok. Február 5., péntek: — Ve­rebes István, színművész-ren­dezőt nevezte ki a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház igazgatójának a Szabolcs-Szat- már-Bereg megyei közgyűlés. A testület egyhangú döntése szerint a művész 1993. július 1-jétől, 1996. június 30-áig irá­nyítja majd a társulatot. Február 12., péntek: — Boross Péter — akit a decem­ber 12-éft elhunyt Antall Jó­zsef helyett december 21-én Magyarország miniszterelnö­kének választott a parlament — belügyminiszterként részt vett az ibrányi falugyűlésen. Február 21., vasárnap: — Torgyán József, a független kis­gazdapárt elnöke mondott be­szédet a tarpai Bajcsy-Zsilinsz- ky Endre emléknapon, melyen megkoszorúzták az egykori politikus, publicista síremlékét is a helyi temetőben. Március 1., hétfő: — A századik sikeres földárverést tartotta Győröcskén a megyei tületei a területfejlesztés idő­szerű kérdéseiről tárgyaltak, elhatározták: a jövőben hatá­rozottabban állnak ki az elma­radott régiók felzárkóztatásá­ért Április 7., szerda: — A ma­gyar-olasz érdekeltségű Inter- Európa Bank Rt. megnyitotta területi fiókját Nyíregyházán. Április 8., csütörtök: — Eu- rópa-színvonalú sugárterápiás gyógyító munkára képes on- koradiológiai központot avat­tak a nyíregyházi kórházban. A beruházás több mint félmil- liárd forintba került. Április 15., csütörtök: — Olasz tanszék alakult a nyír­egyházi tanárképző főiskolán. Az alapítási ünnepségen részt A tiszai árvíz Rakamaznál Jegyzet ____________________ A munkanélküliség Ráthy Sándor j j ány munkanélküli van ii Magyarországon? A hivatalos regisztráció sze­rint 635 ezer, ám azt a kor­mányhoz közelálló szakértők is többször elismerték már, hazánkban az elmúlt három évben összeomlott a statisz­tikai rendszer, s bizony csak fenntartásokkal fogadhatók el a közölt adatok. A nap­jainkban oly sokszor említett adatot, s a csökkenő mun­kanélküliség hivatalos té­nyét ezért szintén fenntartá­sokkal kell kezelni. Annál is inkább, mivel a jelentések nem szólnak azokról, akik az elmúlt négy évben kerültek ki a hivatalos regisztráltak táborából. Pedig ez utóbbi­ak száma eléri a 400 ezret. S eközben rövidült az ellátási idő: ma már a korábbi két év helyett csak egy évig kapják az emberek a munkanélküli­járadékot, és a járadék reál­értéke sem követi az inflá­ciót. Mindebből kitetszhet, a munkanélküliek helyzete nem javult az utóbbi időben, s valószínűsíthető az is, hogy táboruk nem csökkent, ha­nem éppen nőtt. Még akkor is, ha a hivatalos regisztrá­ció mást mutat. A munkanél­küliség csökkenésével kap­csolatban különösen akkor merülhetnek fel kétségeink, ha megvizsgáljuk, milyen változásokon ment keresztül a korábbi években és az idén a magyar gazdaság. A válla­lati csődök és bruttó hazai termék (GDP) további zsu­gorodása bizonyítja, a gaz­daság nem indult növeke­désnek, s nem robbant be az a beruházási motor, amely­nek szívóhatása mérsékelte volna a munkanélküliséget. Sőt, ha a hazai rendszer az Európai Közösségben szo­kásos módszerek szerint tar­taná nyilván a munkanél­külieket, akkor a hivatalosan regisztráltak száma százez­rekkel nagyobb lenne. Magyarországon ugyanis nem sorolják a munkanél­küliek közé azokat, akik kor­kedvezménnyel mentek nyugdíjba, s ezen túl a fog­lalkoztatottak között tartják számon például a gyesen, gyeden lévőket is. Ha csak a korkedvezménnyel nyugdíj­ba vonultakat tekintjük, már akkor is 350 ezerrel több munkanélkülit kellene nyil­vántartani országunkban. Nem beszélve arról, hogy a hazai nyugdíjkorhatár 5 év­vel alacsonyabb, mint azok­ban a nyugati országokban, amelyekkel előszeretettel összehasonlítják Magyaror­szágot. Megdöbbentő adat: hazánkban ma 1,4 millió olyan nyugdíjas van, akik az EK országaiban még dol­goznának. Helyes lenne te­hát, ha ezeket az adatokat is értékelnék a kormány ille­tékesei akkor, amikor arról nyilatkoznak, hogy 13 ezer­rel csökkent a regisztrált munkanélküliek száma. Eu­rópai mértékkel mérve ugya­nis 20-25 százalékos a mun­kanélküliségi ráta hazánk­ban. S ez az a tény, amelyet egyetlen párt sem hagyhat figyelmen kívül a választá­sokra készülődvén. A mun­kanélküliség csökkentésének kérdése persze rendkívül ke­mény dió, hiszen az elbocsá­tottak többsége nem rendel­kezik semmilyen szakképzett­séggel, s így átképzésük is megoldhatatlan feladatnak tűnik. Éppen ezért az a párt, amely a realitás talaján áll és gazdasági szempontból racionálisan gondolkodik, választási kampányában sem hirdetheti a munkanél­küliség gyors csökkentését. Sőt, amelyik politikai erő ez­zel a szociális demagógiával áll elő, eleve alkalmatlan kormányzati pozíció betölté­sére. Nem árt viszont meg­barátkozni azzal a gondolat­tal, hogy hazánkban hosszú távon is együtt kell élniük az embereknek a munkanélküli­séggel. S ez még akkor is igaz, ha a jelenlegi ellátási és nyil­vántartási rendszer, illetve gazdaságunk működése im­már az európaival egyenlő színvonalú lesz. Az elmaradottság előnye Pásztor Zoltán Budapest (ISB) — A közúti közlekedésben jelen­tős szerep hárul a helyi köz­utakra, amelyek kiépítettsé­ge sok kívánnivalót hagy maga után. Ezeknek a fej­lesztése a tulajdonos önkor­mányzatok feladata, a hely­hatóságok saját forrásai azonban nem elegendők még a legsürgetőbb korsze­rűsítésekre sem. Az 1992-ben törvénybe foglalt útalap a helyi közu­tak és kerékpárutak építésé­nek támogatására pénzösz- szegeket különített el, me­lyek felhasználására pályáz­ni lehetett. A törvény szerint a belföldi gépjárművek utáni adó 25 százaléka használ­ható fel az országos közút­hálózathoz csatlakozó ön- kormányzati utak, továbbá a járdák építésének támogatá­sára. Kerékpárutakra a fej­lesztésre szolgáló alap mini­málisan 5 százalékát kellett fordítani. Az összesített ada­tok szerint 1993-ban csak­nem 1,7 milliárd forint talált gazdára a pályázatok útján, melynek segítségével 416 közúti létesítmény (173 út, 11 híd, 20 csomópont, 99 járda és 113 kerékpárút) épült 443 településen. A pá­lyázaton támogatást nyert fejlesztésekből 126 már el­készült, a továbbiakban je­lentős részének az építése megkezdődött. A legtöbb tá­mogatást (mintegy 292 mil­lió forintot) Szabolcs-Szat- már-Bereg megye kapta, míg a második Borsod- Abaúj-Zemplén több mint 221 millióval. Hajdú-Bihar például a 12. a sorrendben mintegy 77,5 millió forinttal, míg a legke­vesebb támogatást Tolna és Fejér megye kapta. Az ön­kormányztok számára való­színűleg hasznos informá­ció, hogy már megjelentek az 1994. első félévre kiírt pályázati felhívások a köz- úthálózat és járda, valamint a kerékpárút építésének tá­mogatására. Hozzáférhetők a Közle­kedési, Hírközlési és Víz­ügyi Értesítő 1993. évi 23. számában. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ’93-ban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom