Kelet-Magyarország, 1993. december (53. évfolyam, 281-306. szám)
1993-12-22 / 299. szám
12 KeJet-Magyarország KULTÚRA 1993. december 22., szerda Könyvek karácsonyra Gombás Sándor Páratlanul gazdag az idei téli könyvvásár ünnepi ajánlata. A kiadók kitettek magukért. A kínálat óriási, a könyvek szépek, értékesek és valljuk be, rendkívül drágák. A bőség zavara elkápráztatja az érdeklődőt. Régi mondás, hogy a legszebb ajándék a könyv. A 85 kiadó 402 könyvféleséggel lepte meg a könyvbarátokat. Lássuk, hogy a forgalmazás zeg-zugos útvesztőin át ebből mi jutott el a megyébe. Ajánlatomban csupán csipegetek a választékból, egy-egy értékes és szép könyvre hívom fel a figyelmet. A többi legyen a vásárló-ajándékozó dolga. A kereszténység nagy ünnepére készülődvén tallózzunk elsőként a vallási tárgyú könyvek között. Sikerre számíthat a Nagy Képes Biblia a tehetősebb vásárlók körében. Az Ó- és az Újszövetség teljes szövegét tartalmazza a legújabb fordításban. (1972) A kötetet 64 csodálatos festmény illusztrálja, s olyan mesterek, mint Michelangelo, El Greco, Murillo. Soványabb pénz- tárcájú családok örömére szolgálhat a Képes Biblia válogatott történeteivel. Végül a tudományos igényű olvasóknak szellemi élményt kínál Joseph Klausner: Jézus élete című kötete. A versek szerelmeseinek ajánlom a Magyar Költészet Kincsestára című sorozat darabjait, valamint a Homérosz kötetet Devecseri Gábor avatott tolmácsolásában. A karácsonyi könyvvásár érdekességének ígérkezik Jim Morrison: Amerikai ima című verseskötete, Földes (Hobo) László fordításában. A széppróza kedvelőinak A Magyar próza klasszikusai sorozat kötetei, valamint a Jókai-sorozat szép kivitelezésű darabjai jelenthetnek örömet. A külföldi termésből melegen ajánlom az Ezeregyéjszaka nyolc kötetre tervezett sorozatának most megjelent kötetét. Sötétkék velurbársony kötésben, Szász Endre grafikáival illusztrálva igazi ajándék. Csodaszép kiállítású és nagy információs értéket hordozó történelmi és földrajzi témájú könyvek között is válogathatunk. A Föld krónikája ott ér véget, ahol a már korábban megjelent Az emberiség krónikája kezdődik. Az Európa népeinek története 424 oldalon, 608 színes reprodukció segítségével foglalja össze öreg kontinensünk históriáját. Titkok birodalmába kalauzolja el az olvasót a Rejtélyek enciklopédiája, további rejtélyek között segít eligazodni az Ufók című kötet segítségével Jenny Randles, az „Év ufológusa”. A művészetek iránt érdeklődőknek öröméül szolgálhat a A XX. század művészete, mely a Művészet történet sorozat zárkötete. Bőven van kínálat a hobbikedvelőknek is. Néhányat ízelítőül. Az apró kertek, melyből a kertépítés megannyi titka megismerhető. Reprezentatív, világsikert aratott album a Sakk. A kutyakedvelők örömére megjelent a Képes kutyaenciklopédia. A konyhaművészet iránt érdeklődőknek számos szép és hasznos könyvet ajándékozhatunk. Ízelítőül: dr. Oetker szakácskönyvtár, a 99 pecsenye, Édességek... Nagy odafigyeléssel tallózzunk a gyermekek olvasmányaiban. A legkisebbeknek ajánlom a Kiskarácsony-nagykarácsony és a Süni Balázs című leporellókat. Nagy mesemondónk, Benedek Elek: Gyöngyvirág Palkó címmel megjelent, színesen illusztrált könyve harminc leghíresebb meséjét tartalmazza. Leon Baxter: Karácsonyváró játékkönyvét kisiskolásoknak ajánlom. Generációk nőttek fel Öreg néne őzikéje meséjén, most ismét a polcokon található. A barkácsoló kisiskolásokra vár az Osbome játszókönyv. Rábukkantam még egy különleges összeállítható könyvecskére; Volt egyszer egy csodapalota. A könyvek várják az ajándékozni, örömet szerezni kívánó vásárlókat. Kívánom, hogy valamennyi találja meg befogadóját a szeretet ünnepén. soltész István: Tájkép A Nyíregyházi Fotóklubban készült felvétel Jótékonysági koncert Budapest (MTI) — Jótékonysági koncertet rendez 1994. január 1-jén a Kiszolgáltatottak Alapítvány a Művészetért a Zeneakadémián. A hangverseny bevételét a rászoruló zenészek támogatására és ösztöndíjazásra fordítják. A műsorban Händel-, Ravel-, Fibich-, Liszt-, Csajkovszkij-, Mendelssohn-, Grieg- és Beetho- ven-művek szerepelnek. Közreműködik — többek között — Ránki Dezső, Klu- kon Edit, Failoni Donatella, Szentpéteri Csilla, valamint a Magyar Szimfonikus Zenekar, a Sonora Hungarica Kamarazenekar és a Budapesti Kórus. Az est karmestere Medveczky Adóm. A Kiszolgáltatottak Alapítvány a Művészetért 1991-ben jött létre elesett művészek megsegítésére, fiatal tehetségek képzésének támogatására. Emlékezések Vikár Sándorra A megye iskoláiból ezerötszáz dalos állt a pódiumon, s Kodály maga vezényelte az együttest Kodály-hangverseny Nyíregyházán 1942. május 2-án Archív felvétel—Harasztosi Pál reprodukciója Baraksó Erzsébet Nyíregyháza (KM) — Vannak a várostól elválaszthatatlan személyiségek, akik hozzátartoznak Nyíregyháza történetéhez. Ilyen egyéniség volt a szeretett és tisztelt Vikár Sándor, sokunknak Sándor bácsi,' akinek emlékezetére most karácsony előtt egy kis könyvecskét vehetünk a kezünkbe. A kötetet a Váci Mihály Kör adta ki, kötelességének tartva azt, hogy Nyíregyháza ebben a formában is lerója tartozását a rendkívüli elhivatottságú művész és pedagógus iránt, aki időt és fáradságot nem kímélve szorgoskodott a város és a megye zenei életének fellendítésén. Helye a szellemi pantheonban Amint a kötet előszavában dr. Cselényi István Gábor, „egykori zeneiskolás”, az MTA megyei tudományos testületének titkára megjegyzi: Vikár igazgató úr eleven, pezsgő zenei életet indított útjára, jogos tehát, hogy a város szellemi pantheonjában helyet kapjon az emlékezete. Vikár Sándor, a Kodály-ta- nítvány 1932-ben azzal a céllal jött Nyíregyházára, hogy zenei küldetését teljesítse. Mérföldköveket jelentett a város zenei életében az 1937- es, illetve az 1942-es év, a Kodály jelenlétében megtartott koncertekkel. Ez utóbbin Kodály maga vezényelte a Vikár Sándor által megszervezett hatalmas kórust: a megye iskoláiból ezerötszáz dalos állt egyszerre a pódiumon. A fiatal zenetanár és felesége a város zenei és közéletének megbecsült tagjai lettek, s több mint 40 évtizeden át dolgoztak szakadatlanul, fáradságot nem ismerve. E kivételes emberpár munkássága, életútja is kibontakozik a kötet öt részéből. A könyv anyagát, a relikviákat Margó néni, Sándor bácsi hitvese bocsátotta a szerkesztők rendelkezésére. Az első részben korabeli publikációkból, közlésekből nyomon követhetjük a tanár úr életpályáját, a második fejezet a zeneiskolai igazgatóról szóló visszaemlékezéseket tartalmazza a kortársak vallomásai alapján, a harmadik részben Vikámé asszony személyes gondolatait adja közre memoire formájában, a negyedik szakaszban megismerkedhet az olvasó a zeneszerző Vikár tevékenységével, s végül a kötetet a csupa kuriózumokat tartalmazó képanyag zárja. Jól érzékelteti kezdeményezéseinek újszerűségét a korabeli sajtó. Magyar Nép 1946.: „A zeneiskola új tanárai, a nyíregyházi zenei élet új művészei mutatkoztak be a Városi Zeneiskola házihangversenyén. Méltató vallomások Vikár Sándor, a zeneiskola igazgatója ...hangoztatta, hogy kicsi nép vagyunk, de művészetünk, kultúránk lehet nagy és átformáló erejű. Annak a reményének adott kifejezést, hogy minél gyakrabban rendezhetnek majd ilyen házihangversenyeket és idővel ezek a szűkkörű házihangversenyek Nyíregyháza város lakóinak közkincsévé lehetnek.” Egy másik méltatás 1948- ból: .Jólesett látni, hogy újabb tagokkal bővült a zenekar. Az idősebb, rutinírozott tagok mellett ott láttuk a zeneiskola legkiválóbb növendékeit tanáraikkal együtt muzsikálni. E zenekarra ma már büszkén tekinthetünk, mert méltóképpen tudja képviselni városunkat más városok hasonló zenekara mellett... Hogy mindez létrejöhetett és megvan, az Vikár Sándor zeneiskolai igazgató érdeme, aki megszervezte, tanítja és vezényli az együttest. Vezénylése szerény, de határozott.” Igazi csemege belelapozgatni a korabeli dokumentumokba: lám, így kezdődött. A megtett útról, illetve a Vikár Sándorhoz fűződő kapcsolatról, emlékekről találhatók vallomások. Amint például utódja, Babka József visszaemlékezésében olvashatjuk, a sokoldalúság jellemezte és az áldozatvállalás. Lelkes híve volt a zenei ismeretterjesztésnek, nevéhez fűződik az ifjúsági bérleü koncertsorozatok, továbbá a kisvárdai, a mátészalkai, a tiszavasvári és az ibrányi zeneiskolák megszervezése. A folytatást mi is tudjuk: jelenleg ezer gyermek tanulja az értékes muzsikát a megyeszékhelyen, ki tudja hány ezren megyeszerte, s többezren végeztek az elmúlt időszakokban. Az utókor adóssága Az az érzésünk a kötetet forgatva, hogy részben megkapta az őt megillető elismeréseket élete folyamán is, hiszen a magyar zenetörténetben megérdemelt helyet foglal el, a legmagasabb kitünetést, az Állami-díjat vehette át. Részben az utókor is ápolja emlékét, hiszen fogadott városa a hírességek pantheonjában helyezte el. Mégis elszorul a szívünk özvegye érző töprengései olvastán, hogy odalett a zeneiskola Széchenyi utcai épülete, még mindig nagy adóssága az utókornak, hogy egy tábla sem emlékeztet a falán: ott tanított évtizedeken át a zenei élet kimagasló alakja. Ezért harcol még most is özvegye, 82 évesen és nagybetegen, és rajta kívül mások is, többen felvetettük már ezt illetékes helyeken, egyelőre eredmény nélkül. Igaz, táblát helyeztek el az egykori Le- ánykálvineum falán. De nem az volna-e a méltó tisztelgés az emlékezetére, ha a létesülő zeneiskola Vikár Sándor nevét viseli majd? Egy hároméves gyerek karácsonya 1953-ban* Részlet egy levélből: Édes Irénként! Lapodat megkaptuk. Köszönjük, hogy gondolsz Ránk. Téged vártunk karácsonyra. Mert szó volt róla, hogy hazajössz. De sajnos a baj nem jár egyedül. Imádkozom érted, minél hamarabb egészségesen gyere haza. Ma reggel átmentem karácsonyi ünnepeket kívánni. Az édes fiad nem tudta, hogy melyiket mutassa a sok ajándék közül. És azt mondotta, látod szeret a Jézuska, mert sok mindent hozott. Kapott sok cukrot, csokoládét, két melegbugyit, egy puskát, egy cimbalmot, egy fütyülő madarat, egy babakocsit, egy építőkockát. O azt mondotta: Vili né- ném, csinálok neked palotát a kockákból. Tégedet nagyon sokat emleget. Mindig mondja, édesanyám jó sokáig van Debrecenben. Azt mondja nagy fiú lettem amióta édesanyám elment. Szépen imádkozik. Szokta is mondani: Édesanyukámért imádkoztam, hogy jöjjön haza Debrecenből. Nagyon okos a gyerek. Szép nagy és kövér. Az arca olyan mint a rózsa. Azt énekli: Rákosi Mátyás bajtárs vagyok én. De utána csúnyákat is mond. Meg azt mondja, Orosz nagyapám a kolhozban dolgozik. Édes Irénkém, milyen különös az ember érzése, ugyanis, amikor a férjed hazaérkezett, aznap a Kis Béla nálunk volt. Este csordahajtáskor fölkiáltanak nekem: Burger néni, itthon van Orosz Béla. Erre szaladtam a gyermekkel és mondtam neki, Béla itthon van édesapád. En adtam át neki a gyermekét. Ha láttad volna azt a jelenetet. Béla, az apa elhalmozta a gyermeket örömcsókokkal és mondta, ilyen nagy kisfiam van már. A kis csöppség csak nézte. Béla belenyúlt a zsebébe és adott neki egy csomag cukrot és kiságyut is. Kis Béla erre megszólalt, hogy mit hozott nekem édesapám. Tíz percen belül az egész falu odagyűlt. Mindannyian örültek jó férjed hazaérkeztekor és sírtak is. Jó férjed szomorúan nézett szét, mert egy hiányzott, az aki után vágyódott, akit ő nagyon szeret. Ez te voltál, édes Irén- kém. Most magamról írok egy keveset. Öregek vagyunk és betegek. Sokat nélkülözünk. Mondhatom Irénkém a hit tart bennünket. Tudjuk, hogy a megpróbáltatás ideje van. Mindenkinek súlyos keresztet adott az Úr, legyen úgy minden, ahogy a mennyei Atya akarja. Ma Krisztus születésnapja van. Tele van a szívünk örömmel, mert érezzük az Úr szeretetét. Érzem, hogy az Úr szava megszólal és a szívembe cseng, ne félj, veletek vagyok. Nem vagytok elveszve, mert ha Isten veled, ki lehet ellened. Drága jó Irénkém! Kívánunk neked nagyon boldog új évet és jó egészséget és minél hamarabb itthon lehessél a kis családoddal. Mindannyian szeretettel várunk. Imádkozunk érted. Sok csókot küld Vilma néni. Üdvözöl Lajos bácsi. Hete, 1953. dec. 25. *(Orosz Béla 1950-53. között Kistarcsán és Recsken volt bebörtönözve. A fenti dokumentumot a családi levéltárból közreadja Orosz Béláné Szentjóby Irén.) Ünnep előtt Nyíregyháza (M. Z. E.) — Szeretem a decembert, mert úton-útfélen látni lehet, hogy készülődünk az év legszebb ünnepére, a karácsonyra. A szeretet ünnepére, amelynek jelentését talán nem is tudjuk pontosan meghatározni. De a karácsonyi készülődésben felcsendülnek az ünnepi dallamok, majd kigyulladnak a gyertyák, s gazdára találnak a nagy gondossággal kiválasztott ajándékok. Mindenhol nyugalom és békesség honol, kibékülnek egymással a haragosok, nem hangzik el hangos szó. De ne csak addig tartson, amíg a gyertya lángja ki nem alszik, a csillagszóró el nem ég, a lemez karácsonyi dallamai meg nem szűnnek. Most még elválaszt az idő ettől a gyönyörű ünneptől, de röviddel az ünnepnapok után visszazökkenünk a hétköznapok szürkeségébe. Bárcsak megpróbálhatnánk ebből az ünnepi hangulatból egy kicsit a hétköznapokba is magunkkal vinni, hiszen önmagunkkal tennénk jót, ha a szívünkben mindig karácsony volna.
