Kelet-Magyarország, 1993. december (53. évfolyam, 281-306. szám)

1993-12-22 / 299. szám

1993. december 22., szerda ‘ ’*'T” TÚL A MEGYÉN Kelet-Magyarországi 1 1 Moszkvában megren­dezték a Moszkva a Jövőben című kiállítást Ez a futuralista bemu­tatkozás sokak szerint egyáltalán nem a jövő, mások úgy vélik na­gyon is elvonatkozta­tott. Mindenesetre a kiállítás megnyitóján ott volt Borisz Jelcin orosz elnök is AP-felvétel Magyarország célja a NATO-tagság Enyhíteni a helyzeten • Biztonsági garanciákat teremteni # A külügyi szóvivő tájékoztatója Budapest (MTI) — Két és fél eredményt tud felmutatni a Közép-Európai Kezdemé­nyezés e héten Boszniában járt missziója — közölte Gyarmati István, a Külügy­minisztérium főosztályveze­tője a tárca szokásos keddi sajtótájékoztatóján. Fél eredményként könyvelte el azt, hogy a misszió útja mégiscsak demonstrálta: a vi­lág odafigyel Boszniára. Tel­jes értékű eredménynek te­kinthető viszont az, hogy a küldöttség közvetítette a KEK miniszterei felé a bosnyák kor­mánynak azt az igényét, hogy a közép-európai országok ak­tívabban vegyenek részt a vál­ság rendezésére irányuló erő­feszítésekben. Az út tapasztalatai alapján javaslat készült arról, hogy a KEK hogyan tudna részt venni a Boszniában élők szörnyű helyzetének enyhítésében. A tervek szerint a kezdeménye­zés országai elsősorban a se­gélyszállításban nyújtanának segítséget. A főosztályvezető kitért a NATO januári csúcsértekez­letének előkészítésével kap­csolatos kérdésekre is. Elöljá­róban leszögezte: Magyaror­szágnak a rendszerváltozás óta határozott célja az, hogy a NATO teljes jogú tagjává váljon. A későbbiek során hozzátette: egy pillanatig sem gondoltunk arra, hogy január­ban olyan döntés születik, amelynek következtében a négy visegrádi országot fel­veszik a szervezet teljes jogú tagjai közé. Gyarmati ugyanakkor úgy vélte, a csúcsértekezlet min­den bizonnyal meg erősíti a washingtoni szerződésben foglaltakat, amely szerint a NATO nyitott szervezet, azaz nem zárkózik el az új tagok csatlakozása elől. Ezzel kap­csolatban hangsúlyozta: a ma­gyar külpolitika céljait egy ilyen döntéssel messzemenően elértnek lehet tekinteni. A döntéshez csatlakozna ugyanis a Partnerség a békéért kezde­ményezés is. — Nagymértékben tőlünk függ, milyen tartalommal tud­juk majd megtölteni ezt a keretet — fűzte hozzá az elő­adó. Álláspontja szerint úgy tudunk biztonsági garanciákat teremteni, ha ezt a kezdemé­nyezést a lehető legközelebb visszük a szerződéses garan­ciális viszonyhoz. Herman János külügyi szó­vivő szerint Antall József mi­niszterelnök temetésén a kül­földi politikusok részvétele el­sősorban az elhunyt személyi­ségének szólt, de az ország iránti megbecsülést is mutat­ja. A szóvivő ezt követően el­mondta: a Külügyminisztéri­um különösen nagyra értékeli, hogy az emberi jogok nemzet­közi védelmét segítő új főbiz­tosi intézmény létrehozása az ENSZ tagállamai konszenzu­son alapuló döntésének ered­ménye. Hangsúlyozta: az em­beri jogok főbiztosának tevé­kenységét Magyarország min­den rendelkezésére álló esz­közzel támogatni fogja. Ha­zánk teljes mértékben osztja a közgyűlési határozat előírá­sait, amelyek minden állam számára kötelezővé teszik az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok nemzetközi védelmét. A külügyi tárca ha­tározottan bízik abban, hogy a főbiztos mielőbbi kinevezésé­vel új és reményekre jogosító fejezet nyílik az ENSZ törté­netében, az emberi jogok nem­zetközi védelmének biztosítá­sa terén. Ukrán atomfegyverek leszerelése A mostani bejelentés amerikai értékelés szerint bátorító Kisiklás Párizs (MTI) — Francia- ország északi részén, Ami­ens közelében kedden ki­siklott a francia szuperexp- ressz, a TGV egyik szerel­vénye. A balesetben senki sem sérült meg, pedig a vo­nat teljes sebességgel, 300 kilométeres haladt. A sze­rencsés végkimenetelt azt magyarázza, hogy a vonatot eleve rendkívül stabilra ter­vezték: a szerelvény kisik­lott kocsijai nem dőltek el, hanem még két kilométeren át, egészen a megállásig a vágány mellett gördültek. Washington (MTI) — Az amerikai kormányzat üdvözöl­te Kijev bejelentését, hogy az ukrán területeken tárolt SS­24-es rakéták közül tizenhét­ről leszerelik az atomtöltete­ket. A The New York Times keddi értesülése szerint Leo- nyid Kravcsuk ukrán elnök két héttel ezelőtti telefonbeszél­getésük során azt ígérte Bili Clinton elnöknek, hogy orszá­ga hatástalanítja mind a negy­venhat SS-24-es interkonti­nentális ballisztikus rakétáját. A volt szovjet atomfegyver­tár ukrán területen maradt ré­sze kínos feszültségeket te­remtett az Egyesült Államok és Oroszország, illetve Ukraj­na között. Mind Washington, mind Moszkva azt követeli, hogy a lisszaboni jegyzőkönyben fog­laltaknak megfelelően Ukraj­na adja át Oroszországnak SS-19-es és SS-24-es raké­táit, illetve csaknem 1600 rob­banótöltetét, majd a leszerelést követően csatlakozzon az atomsorompó-szerződés- hez. A kijevi parlament azonban biztonsági és anyagi feltétele­ket támasztott a kötelezett­ségek teljesítésére. A huzavo­na miatt kétszer is lemondták Leonyid Kravcsuk washing­toni útját, illetve nem vették be Bili Clinton januári európai útiprogramjába a kijevi meg­állót. A mostani bejelentés ame­rikai értékelés szerint bátorító, és némi elmozdulást jelez. A The New York Times úgy tudja, hogy bizonyos előrehal­adás tapasztalható a kérdés­körrel foglalkozó háromoldalú amerikai-orosz-ukrán tárgya­lásokon. Clinton népszerűsége botrányokkal Washington (MTI) — A legfrissebb közvélemény-ku­tatási adatok szerint Bili Clinton elnök népszerűségi mutatója óriásit ugrott az utóbbi egy hónapban: míg novemberben csupán a megkérdezettek 49 százalé­ka fogadta el az elnöki szék­ben nyújtott teljesítményét, a hétfő este közzétett felmé­rés (ABC tévé-Washington Post) alapján már 58 száza­lék mondta azt, hogy elége­dett a Fehér Ház működé­sével. Különösen a gazdaság és Oroszország kezeléséért di­csérték az elnököt. Bili Clin­tonnak tehát minden oka megvolna rá, hogy kellemes hangulatban készüljön a ka­rácsonyra, de hát nincsen öröm üröm nélkül... Szívósan tartják magukat azok a botrányízű történetek, amelyek annak idején a vá­lasztási kampány során is fel­borzolták a kedélyeket, és megkeserítették a fiatal elnök­jelölt korteskedését. Sőt most talán még zaftosabb sztorival állt elő két Arkansas állambeli rendőr (Bili Clinton ott volt kormányzó). Először egy konzervatív folyóiratban, majd hétfőn a CNN hírtelevízióban is azzal rukkoltak elő, hogy évekkel ezelőtt mint Bili Clinton sze­mélybiztosító csoportjának a tagjai rendszeresen őrködtek a kormányzó házasságon kívüli légyottjain. Volt, amikor esté­re kellett megszervezniük a ta­lálkákat, volt, amikor regge­lente akadt tennivalójuk. Egyi­kük elmondta, egy harmadik társukat nemrégiben felhívta az elnök, és előléptetést aján­lott fel neki, ha rendszeresen tájékoztatja az ügyek állásáról. A Fehér Ház nyilatkozatban utasította vissza a két rendőr állítását, amelyet egészen ne­vetségesnek minősített. Elis­merte ugyanakkor, hogy az el­nök valóban telefonált Little Rockba, Arkansas fővárosába, de senkinek sem ajánlott elő­léptetést, és nem is fenyegetett meg senkit. A nyilatkozat em­lékeztetett arra, hogy szerelmi történetekkel már a kampány idején is le akarták járatni Bili Clintont. A másik szívós ügy anyagi természetű. Hosszú idő óta vizsgálat folyik egy csődbe ju­tott Arkansas-i takarékpénztár dolgairól. A pénzintézet tulaj­donosával annak idején baráti és üzleti kapcsolatban állt a Clinton házaspár, olyannyira, hogy — mint ahogy több lap is megírta — James McDougal segített a kormányzónak előte­remteni 50 000 dollárt, ame­lyet Bili Clinton kampány­hitelként felvett. Csakhogy bizonyos gyanúk merültek fel ennek az összeg­nek a fedezetéről, akárcsak ar­ról, hogy miért bántak állító­lag kesztyűs kézzel a csőd szé­lén álló üzletemberrel az álla­mi hatóságok. Legutóbb pedig a The New York Times azt szellőztette meg: nem biztos, hogy Clintonék anyagilag veszítettek — ahogy ők mond­ják — azon az üdölőtelep-be- fektetésen, amelyet szintén James McDougallal közösen ütöttek nyélbe. Az üzletre vo­natkozó aktának az újság érte­sülése szerint nyoma ve­szett. A Fehér Ház ezekre a vá­dakra is szóvivői nyilatkoza­tokban válaszolt, hangoztatva, semmiféle szabálytalanság nem történt, mint ahogy nem egyszer már leszögezték: az akta pedig megvan, Bili Clin­ton magánügyvédjének az irodájában. Kérdőre vont kormányfő Interpelláció a román képviselőházban Bukarest (MTI) — Inter­pellációban tette szóvá a ro­mán képviselőházban loan Ghise liberális képviselő azt, hogy Románia nem csúcs­szinten képviseltette magát Antall József temetésén. Az interpellációban a Li­berális Párt 93 képviselője nevében Ghise emlékeztetett arra, hogy a román államot a temetésen Dán Mircea Po- pescu államminiszter (mi­niszterelnök-helyettes) kép­viselte, ugyanakkor amikor e Magyarország és a ma ki­teljesedő demokráciák szá­mára nagy veszteséget jelen­tő pillanatban más országok csúcsszinten voltak jelen. — Úgy értékeljük, hogy Románia elnökének vagy miniszterelnökének köteles­sége lett volna, hogy Ma­gyarországot és a magyar népet megtisztelje a volt mi­niszterelnök temetésén való részvételével. Úgy tekintjük, hogy a román miniszterel­nök távolléte politikai balfo­gást jelent akkor, amikor a miniszterelnök talál időt ma­gának, hogy részt vegyen egy nacionalista párt ülésén, amelynek fő témája az et­nikumok közötti feszültség ösztönzése, a magyarok és Magyarország sértegetése —jelentette ki loan Ghise. — A romániai politikai hatalom nyilatkozatai arra vonatkozólag, hogy őszinte szándéka a közeledés Ma­gyarországhoz, tiszta dema­gógiát jelentenek mindad­dig, amíg a szavakat nem követik tettek — folytatta loan Ghise, aki hozzáfűzte: — Úgy tartjuk, hogy Romá­nia és Magyarország számá­ra nemzeti érdek, hogy a két ország és népeik rátaláljanak a közeledés útjára az öröm­ben, és különösen a csapá­sok idején. A tisztelet és a becsüle­tesség a nemzetközi politi­kai kapcsolatokban olyan értékek, amelyeket a román diplomáciának magáévá kell tennie ahhoz, hogy növelje Románia tekintélyét a világ­ban és hogy őszintén kö­zeledjék a szomszéd álla­mokhoz és népekhez — hangsúlyozta interpelláció­jában loan Ghise, aki végül arra kért választ a miniszter- elnöktől, hogy miért nem volt szombaton ő, vagy az ország elnöke, Budapes­ten. A román gyakorlatban a kormány általában egy hét múlva, vagy ennél hosszabb idő elteltével válaszol az in­terpellációkra a parlament­ben. Ausztriai külföldiek Becs (MTI)—A jövő esz­tendőben, 1994. július 1-től az előző évihez képest 6000- rel több, összesen 26 300 külföldinek ad ki új tartóz­kodási engedélyt az osztrák hatóság, ám a növekedésnek csaknem a fele a külföldiek gyerekeire vonatkozik. Franz Löschnak belügy­miniszter új kvótája kor­mány és parlamenti jóváha­gyásra vár, ám elfogadása nem kétséges. A sokat vita­tott törvény első éve után egyetlen ponton növelte lát­ványosan a lehetőséget: a legálisan Ausztriában tartóz­kodó külföldiek itt szüle­tendő gyermekei számára 11 400 engedélyt adnak ki. Ezenkívül 14 900 új tartóz­kodási engedély adható ki azoknak a külföldieknek, akik még indulásuk előtt, hazájukban igazolták, hogy megfelelő megélhetéssel, la­kással és ausztriai munka- vállalási engedéllyel rendel­keznek . A kvóta a tartományi kor­mányok és a szövetségi bel­ügyminiszter hosszas tár­gyalásai alapján alakult ki. A legtöbb helyen Lösch­nak eredeti javaslata igen alacsony volt. A tapasztala­tok szerint a kiadható en­gedélyek már fél év után többnyire elfogynak, pedig a gazdaság igényli a vendég- munkásokat. Az idegenforgalmi létesít­ményeiben sok külföldit foglalkoztató Salzburg pél­dául Löschnak javaslata sze­rint összesen 600 új enge­délyt adhatott volna ki: vé­gül a keretet 1900-ra emel­ték. A lista élén Bécs áll 4300 új engedély kiadásá­nak lehetőségével. Ez vi­szont nem fedezi a szükség­letet, mert beleszámítanak az ideözönlő diákok is. A 26 300-as kvótán kívül 7000 engedély adható ki ideiglenes jelleggel, megha­tározott időre szóló mun­kavégzéshez. Csakúgy mint tavaly nem érinti a szabályozás a bur­genlandi magyar és szlovák ingázókat, akik nem kíván­nak Ausztriában lakni, ha­nem naponta vagy hetente járnak át. Az őket alkalmazó cég számukra továbbra is megkapja a munkavállalási engedélyt — ígérik az oszt­rák hatóságok. Négynapos munkahét Essen (MTI) — A Volks­wagen után a Ruhr-vidék bányáiban is négynapos munkahetet vezetnek be, hogy elkerüljék a drasztikus létszámleépítéseket. A bá­nyászati munkaadók és a munkavállalók szakszerve­zetei, az IG Bergbau és az Energie hétfő este kétéves időszakra vonatkozó megál­lapodás-csomagot fogadtak el. Ennek értelmében 6 szá­zalékkal csökkentik a bé­reket és fizetéseket, és nem fizetik ki azt a 3 százalékos béremelést sem, amelyben korábban már megállapod­tak. A tanoncok is csökken­tett javadalmazást kapnak, havonta 65 márkát. Összes­ségében a szakszervezetek szerint a jövedelmek 9 szá­zalékkal fognak csökkenni. A négynapos munkahét bevezetésével tízezer bá­nyász elbocsátását akarják elkerülni. A megállapodás két esztendőre szól, lejárta után újratárgyalják. Ha két év múlva is túlkínálat lesz a munkaerőpiacon, törölhetik a most elfogadott rendelke­zéseket. A munkavállalók közölték, hogy a megál­lapodás nem növelheti a bányászati ipar költségeit — jelentette az AP-DJ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom