Kelet-Magyarország, 1993. december (53. évfolyam, 281-306. szám)
1993-12-02 / 282. szám
GAZDASAG Kelet-Magyarország 13 1993. december 2., csütörtök Pékség után minitejüzemet építenek A Szatmár Szövetkezetben a nem mezőgazdasági tevékenység kapja a nagyobb hangsúlyt Szénási Ignác már az újabb fejlesztéseket tervezi A szerző felvétele Porcsalma (KM - M. Cs.) — Szatmár Szövetkezet néven jegyezte be a cégbíróság a Porcsalmán átalakult termelőszövetkezetet. A névből kihagyták a termelő és a mezőgazdasági jelzőt, amivel jelezték, a következő években az egyéb, nem mezőgazdasági tevékenységek nagyobb hangsúlyt fognak kapni. Ugyanakkor a korábbi termelőszövetkezetben lévő másik három község (Pá- tyod, Szamosangyalos, Sza- mostatárfalva) nem vált ki, továbbra is tagként megmaradt. Szénási Ignác szövetkezeti elnökkel a vagyonnevesítés nehézségeiről és a tervezett jövőről beszélgettünk. — Porcsalmán egy sajátos probléma jelentkezett a vagyonnevesítéssel - mondta az elnök. - A téesz közgyűlésen résztvevők egy kis köre megtámadta a határozatot, jelenleg az ügy a Legfelsőbb Bíróság előtt van. Egy kisebb pátyodi csoport ugyanis azt vitatta, hogy nekik kevesebb vagyonrész jutott, mint amennyit ők elképzeltek. A per tárgya mégsem ez, hanem az, hogy a közgyűlésen az igen szavazatokat nem számoltuk meg. A levezető elnök én voltam, megszámoltam a nem és a tartózkodó szavazatokat és egyértelmű volt a többségi igen szavazat. A jelenlétet folyamatosan ellenőriztük, szavazatképes volt a közgyűlés. A megyei cégbíróság a vitatkozóknak adott igazat, amit mi megfellebbeztünk. Külön igazoltuk a tagság ismételt igenlő véleményét. A pátyodiak egyébként korábban szerettek volna kiválni, de ahogy ezt kezdeményezték, az akkor ismert törvények alapján nem lehetett végrehajtani. A vagyonnevesítést egyébként elvégeztük, a cégbíróság azt nyilatkozta róla, hogy mindezt alaposan, jól szervezetten készítettük el. □ A legtöbb megyei termelőszövetkezet még az átalakulás előtt kénytelen volt csődöt jelenteni, illetve a sikertelen csődegyezségi tárgyalás után megkezdődött felszámolásuk. Ezek közé nem tartozik az önök szövetkezete. Porcsalmán hogy sikerült megtartani a pénzügyi egyensúlyt? — Fizetőképes a szövetkezet, sőt különböző ipari fejlesztésekbe kezdtünk azért, hogy a jelenlegi dolgozóinkat megtarthassuk, akik így megfelelő jövedelemhez juthassanak. Ezenkívül azoknak a foglalkoztatására is gondolunk, akik korábban elmentek tőlünk, de jelenleg munkanélküli-segélyből élnek. Pékségünk két éve működik és már az első évben kihasználta a teljes kapacitását. Jó minőségű terméket állítanak elő az üzemben, a jelenlegi versenyhelyzetben ez nagyon fontos, csakúgy mint a pékség pénzügyi helyzete. Az elmúlt két évben a vállalkozás rentábilis és ehhez még hozzáteszem, hogy vannak igények, amelyeket sem mennyiségben, sem választékban nem tudunk kielégíteni. A fejlesztési terveink egy része a pékséghez kapcsolódik, bővíteni fogjuk az üzemet, hogy növelhesse a kapacitását és színesítse az áruskálát. Ehhez kapcsolódva pedig jobb minőségű alapanyagot is keresünk. □ Evekkel ezelőtt büszkén mutatták Porcsalmán a szarvasmarha-telepet, amiről az utóbbi időben keveset hallottunk. — Az 500 férőhelyes tejelőtehenészetünknek az elmúlt években mutatkozó tejprobléma, valamint az agrárszférában jelentkező recesszió miatt a jövedelmezősége csökkent. Ezért stabil, gazdaságosan működő üzemmé kívánjuk átalakítani. Ehhez egy minitejüzemet szervezünk meg, növeljük az itt megtermelt tej hely- beni feldolgozásának arányát. Elsősorban napi tejtermékeket gyártanánk illetve választék- bővítésként olyan sajtféleséget kívánunk készíteni, amely a térségben újdonság lesz. □ Az átalakulás után a tervek nagy része ipari beruházásokhoz kapcsolódik. A korábbi termelőszövetkezeti alaptevékenység háttérbe szorul? — Nem. Olyan mértékben és olyan összetételben tartjuk szem előtt, amelyet a kialakult gazdasági szerkezetünk indokolja. Mindez az ipari üzemeknek valamint az állattenyésztési telepnek — itt gondolok a szálas és az abraktakarmányra — igényét fogja kiszolgálni. Nálam évek óta alapvető cél a következő hármas: megtermelni, feldolgozni és eladni a terméket. Egy olyan gazdasági szerkezet kialakításán fáradozunk, ahol ez az előbbi hármas egy itteni láncolatot alkot. Ebben a folyamatban lépünk fokozatosan előre. Például közvetlen a sütőüzem mellett egy minimalmot kívántunk építeni, amelyben a betakarított búzát helyben őröltük volna. Sajnos a szövetkezeti, az átmeneti törvény, a kárpótlás ezt a szándékunkat keresztül húzta. Ráadásul már nem tudjuk finanszírozni a malom felépítését, de erre is keresünk megoldást. A pénzhiány miatt már az idei kukoricatermesztést megalapozó tavaszi munkák szakszerű végrehajtásában is csorba esett jó néhány szatmári szövetkezeteknél. A ráadásként jött több hónapos aszály azután még tovább csökkentette a terméskilátásokat. A szatmár- csekeiek a korán jött télben igyekeznek egyetlen megmaradt kombájnjukkal betakakarítani a korábban megszokottól jóval gyengébb, még kint „fagyoskodó” tengerit. Galambos Béla felvétele Hazai alkatrészek a Suzukiban Kiemelt feladat az igények gyors, szakszerű kielégítése Német sertésvész Bonn (MTI) — Hatezer német állattenyésztő torlaszolta el hétfőn a német-holland határátkelőhelyeket, folytatván a német sertéshúskivitelre kirótt közös piaci tilalom miatt elkezdett akcióikat. A brüsz- szeli bizottság néhány héttel ezelőtt rendelte el a tilalmat, mert Németország egyes vidékein sertéspestist észleltek. A német gazdák azt állítják, hogy a brüsszeli intézkedésekkel a konkurencia — a holland és a dán — próbálja őket kiütni a nyeregből. A gazdák haszonjárművekkel, személyautókkal eltorlaszolták az átkelőhelyeket, a személy- gépkocsikat még csak-csak átengedték, a kamionokat azonban nem. Transzparenseiken a német parasztok azon nézetüknek adtak hangot, hogy „a beteg disznók Brüsszelben futkosnak”. Nyíregyháza (KM) — A múlt hét közepén megyénkben járt az Esztergomi Suzuki Autógyár vezérkara, Lepsényi István vezérigazgató és Shinzo Nahaniski kereskedelmi igazgató vezetésével. Nyíregyházán megtekintették az Autótempó Kft. szalonját, szervizüzemét és a közelmúltban átadott mátészalkai Suzuki műszaki vevőszolgálati állomást és autószalont. Az Autó-Tempónál kérdeztük a vezérigazgatót a keleti régióban szerzett tapasztalatairól: — Több mint tíz hónapja, januárban jártunk itt utoljára, most északkelet-magyarországi kőrútunk során érkeztünk ide, információt kívánunk szerezni közvetlen a „tűz- vonalból”, márkakereskedőinktől a Suzuki gépkocsik forgalmazásával, szervizelésével kapcsolatosan. A Magyar Suzuki Rt. által megkívánt színvonalon kell a márkakereskedőknek az értékesítés és vevőszolgálat terén végezni feladatukat. Örömmel és megelégedéssel mondhatom, az Autótempó Kft. a régióban magas színvonalon látja el feladatát, eredményeket érnek el a műszaki vevőszolgáltatás területén. Megtudtuk Lepsényi Istvántól, hogy az esztergomi gyár termelése az előre meghatározott tervek szerint halad. Naponta 70-80 személygépkocsi gördül le a szalagokról. Az értékesítésben, az indulástól eltelt rövid idő alatt jó eredményeket értek el. Közismert: a Suzuki gépkocsik tetszetősek, egyre komfortosabbak, — ami nem utolsó sorban jellemző — kisfogyasztásúak. A hazai közutakon futó gépkocsik minden negyediké Suzuki márka. Népszerű lett a mi autónk. A gyár a felfutás idejét éli. Ezzel kapcsolatos Shinzó úr elmondta, a magyar gyártmányú Suzuki gépkocsik minőségét illetően, hogy azonos minőségi szorzót alkalmaznak a Japánban és az itthon készült gépkocsiknál, nem különböztetik meg a terméket. így természetesen a beépített hazai alkatrészeket is így minősítik, amelyek aránya meghaladja a 40 százalékot. Nem véletlen, hogy partnereik — sajnos Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei beszállító nincs köztük — azt mondják „minőségben nincs kompromisszum”. A jövő évi tervekről a következőket tudtuk meg: tovább fokozzák a hazai alkatrészek arányát, szeretnék elérni, hogy 60 százalékban hazai illetve európai alkatrészekből készüljenek a gépkocsik. Kiemelt feladatuknak tartják, hogy a márkakereskedőkön keresztül minden igényt gyorsan, szakszerűen kielégítsenek. Azt szeretnék elérni, ha minden harmadik autó Suzuki lenne, amely a forgalomban részt vesz. A jövő év feladatai közé tartozik az is, hogy a magyar Su- zukikat nyugat-európai országokba exportálják. Újabb privatizációs ajánlatok a megyéből Nyíregyháza (KM) —Jelenleg három vállalat privatizációs tendere vásárolható meg a megyei ÁVÜ ügyfélszolgálati irodában, amelyhez egyidejűleg a titoktartási nyilatkozatot is alá kell írni. Az érintett három cég: a Renom Rt., a Cerbona Rt. és az Alföld Vendéglátó Rt. Az új privatizációs ajánlatok között három megyei cég szerepel: a Renomé Rt., a Nyírség Sütőipari Kft. és a Nyírcentrum Kft. A Renomé Rt.-nél értékesítésre kerül a részvénytársaság Állami Vagyonügynökség tulajdonban lévő részvényeinek 50 százaléka, melyhez járul még plusz 1 szavazatot megtestesítő részvénycsomag. Az alaptőke 10 százaléka csak kárpótlási jegy ellenében kerül értékesítésre, a bánatpénz kivételével a többi részre is felhasználható a kárpótlási jegy illetve az E- hitel. Érdeklődni lehet Váradi Istvánnál (tel.: 42-310- 295). A Nyírség Sütőipari Kft. két sütőipari üzemében (Mándok, Záhony) hirdette meg az ÁVÜ-t megillető üzletrészt. Kárpótlási jegyet a kiíró a privatizációs költséggel csökkentett vételár 50 százalékáig fogad el. A kiíró E-hiteles pályázatot is elfogad. Jelentkezésig határidő: 1994. január 10. Érdeklődni lehet Horváth Zoltánnál (tel.:42-312-641). A Centrum Áruházak Vállalat értékesítésre meghirdeti a Nyírcentrum Kft.-ben lévő 81 százalékos üzletrészét. Az üzletrész megvásárlására a kiíró sem E-hiteles, sem kárpótlási jegyes pályázatot nem fogad el. A pályázat benyújtásának határideje: 1993. december 10. Érdeklődni lehet dr. Vi- rágh Julianna (tel.: 1-134- 2037). (Forrás: Primom ÁVÜ ügyfélszolgálati iroda, Nyíregyháza, Váci Mihály út 41. Tel. 42-343-742.) Befektetési tanács Az Agrobank Rt. kínálatából ajánljuk Nyíregyháza (KM) — Befektetési tanácsadónkban ezúttal az Agrobank Rt. kínálata szerepel. Az Agrobank csekket az igényjogosultak a pénzintézetnél a pénzforgalmi bankszámlát vezetők válthatják, ha a csekkfedezetet elkülönítették. 10, 20 vagy 30 lapos formában váltható, lapon ként legfeljebb 50 000 forintig állítható ki. Az elkülönített csekkfedezet kamata a folyószámla kamatával megegyező. A csekket az Agrobank fiókjaiban és a postahivatalokban lehet beváltani. Az Agrobank-jegy sávos kamatozású, a megjelölt kamatértékek csak az adott idősávban érvényesek. 0-30 napig 13, míg a leg- hoszszabb ideig váltható jegy 451-540 napig 26 százalék kamatozású. Az Agro- bank-Takarék 90 napig 16 százalék, míg 540 napig 23,5 százalék kamatozású. A hiteleknél az E-hitel és részletfizetési kedvezmény éves kamata 7, a Start-hitel 18,5, a Világbanki hitel 26,5 százalék (plusz 2 százalék egyszeri kezelési költség) kamattal szerepel. A lakossági folyószámla Hitelek éves kamata 20 százalék. A befektetési jegy (jegyzéskor történő) megvásárlásához nyújtott kölcsön teljes hiteldíjának éves kamata 24 százalék. A reorganizációs hitel 25 százaléka után a kamat 26 százalék, 75 százaléka után az I. osztályba tartozóknak 30, a II. osztályba tartozóknak 34 százalék a kamat. Árfolyamok Tőzsde *m* Index december 1.: 1182,68 (-1,46) Hivatalos árfolyamok* Érvényben: 1993. december 1. Valuta Deviza Kanadai dollár 74,32 75,72 74,69 75,03 Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Kuvaiti dinár 332^3 338,33 334,26 335,64 Német márka 57,86 58,82 58,23 58,47 Angol font 147,18 149,98 147,82 148,52 Norvég korona 13,30 13,54 13,39 13,45 Ausztrál dollár 6539 66,63 65,68 65,98 Olasz líra(lOOO) 57,97 59,25 58,22 58,54 Belgafrank(lOO) 273,81 278,47 275,62 276,78 Osztrák sc.(lOO) 822,78 836,38 827,90 83130 Dán korona 14,60 14,86 14,70 14,76 Port. esc.OOO) 56,52 57,62 56,86 57,14 Finnmarka 16,91 17,31 17,07 17,17 Spanyolpes.(lOO) 7037 71,89 70,83 71,21 Francia frank 16,73 173)1 16,84 16,92 Svájci frank 66,26 67,34 6663 66,91 Holland forint 51,60 52,46 51,91 52,13 Svédkorona 11,67 11,93 11,75 11,81 ír font 140,00 142,60 141.46 142,10 USA dollár 99,39 100,95 99,95 100,35 Japán jen (100) 91,50 92,70 92,01 92,31 ECU 111,15 113,11 111,84 11234
