Kelet-Magyarország, 1993. december (53. évfolyam, 281-306. szám)

1993-12-21 / 298. szám

1993. december 21., kedd

Tiszta böllér, tiszta hurka

A házi disznóvágások higiéniája # Néhány jó tanács, hogy ne legyen baj

Nyíregyháza (KM) — Hazánkban nem vált gyakorlattá, hogy a házi disznóölések „áldozatát” a vágás előtt megnézze egy állatorvos. Mindenesetre nem árt, ha a sertéstartó gazda ismeri a legelemibb húsvizsgálatot és a tisztasági, higiéniai követelményeket, amelyeket az állatvágás és feldolgozás során — már csak a saját maga, családja, a rokonság és a jó ismerősök egészsége érdekében is — ajánlatos betartani.

Alapvető dolog, mondják ezzel kapcsolatban az állatorvosok, hogy csak egészséges hízó kerüljön kés alá. Hasme- néses, elváltozott bőrszínű, bágyadt, lázas, hosszabb ideje étvágytalan állatot ne vágjunk le anélkül, hogy az szakember ne látta volna. Ugyanez vonatkozik az antibiotikumokkal és hormonkészítményekkel kezelt állatokra, mivel e hatóanyagok a húson keresztül bejuthatnak az emberbe és főként az utóbbiak, különösen a gyerekeknél okozhatnak káros elváltozásokat. A böllér, vagy a gazda, mindig vizsgálja meg az állat felbontásakor az egyes szerveket és ha gyanúsnak látja, különítse el vagy semmisítse inkább meg.

Alapvető a tisztaság

A disznóvágás legalapvetőbb követelménye a tisztaság, ami nem csak a kötényre és a ruházatra vonatkozik, hanem a vágás, feldolgozás eszközeire is. A keretéről leemelt ajtó helyett inkább egy tisztára sikált nagyméretű asztalt használjunk. A hízó leölésének, perzselésének, szétbontásának vidékenként eltérő szokásai, hagyományai vannak, így erre nem érdemes ajánlásokat adni. Az viszont biztos, hogy aki kényes a tisztaságra, az törekszik a talajtól való szennyeződések elkerülésére, s nem a földön (betonon, deszkán), hanem asztalon vagy ágasra akasztva bontja szét a sertést.

Az elvéreztetésnél különösen a szúrás környéke legyen tiszta, hogy a felfogott vér ne szennyeződjön. Nehéz ezt elérni, mert szúrás előtt a hízót nem egyszerű tisztogatni. A kettéhasításnál vigyázni kell, hogy a belek ne sérüljenek meg, ne szennyezzék a húst. A felbontott sertésnél a belső szervek átnézését ne mulasz- szuk el. A tüdő akkor lehet egészséges, ha halvány rózsaszínű, jellemző kissé sercegő hangot ad és nincsenek benne keményebb csomók, elváltozások.

A májnak egységesen barnás színűnek kell lennie. Akkor jó, ha nem lehet elfeketedett, az asztalon a lebenyeinek szélei rásimulnak a deszkára, nem duzzadtak (májgyulladás), hólyagok kemény csomók, színeltérések nem tapasztalhatók benne. Mindenképp állatorvos döntsön a felhasználhatóságról, ha bárhol — például a gerincnél, valamikori lábtörés helyén, belső szerveknél — gennyes góc található. A bevérzéses részeket jól körülkerítve el kell távolítani.

A húsok és készítmények

fertőződhetnek piszkos eszközöktől, bacillusgazda embertől, bélsártól, rosszul tisztított belektől, légylárváktól (persze nem téli időszakban) és vágás közelében lebzselő más állatoktól.

Veszélyes „hüvelyesek”

A rákenődés történhet a vágás és a feldolgozás során, de lehetséges később is, a nem megfelelő — a csírátlanítást szolgáló — felfőzés vagy a helytelen tárolás, pácolás, füstölés során is. Általában a nagyobb víztartalmú hurka, disznósajt, és a nyers készítmények veszélyesebbek. A fertőződött húsban a darálás, töltelék készítés során elszaporodhatnak a kórokozók. Felfőzésnél egy nagyobb méretű disznósajt belsejében is el kell érni a hőmérsékletnek a 60 fokot. A megfelelő ideig tartó pácolás, sózás, füstölés, a nem tartós készítmények hűtőládában való tárolása megelőzi a romlást, károsodást.

Végezetül megemlítünk néhány betegséget, ami szomorú következményekkel járhat a disznóölés után. A botulizmus, másnéven ételmérgezés a kolbászfélékből „támad”, ha nem megfelelő a töltéshez használt belek mosása. A szalmonella

baktériumfertőzés következményei a levágott állat lépé- ben, nyirokcsomóiban található duzzanatokban, elszórt vérzésekben mutatkozik. Tisztaság, alapos felfőzés az ellenszere.

Élősködők a húsban

A paraziták vagy másnéven élősködők egyike a vaddisznónál és legelőn erdőben járó házi sertésnél gyakori trichi- nella. A húsban lévő — macskától, patkánytól, kutyától is a sertésbe kerülhetett — parazita petéje a disznóöléskor szokás konyhatechnikai eljárásokkal nem pusztítható el. A hólyagférgességet a kutya belében élősködő galandféreg okozhatja. A hólyagféreg a máj hajszálereiben vagy a tüdőben tokosodik be mogyorótól kisalma nagyságú méretben. Az ilyen belső szerv könnyen felismerhető, de semmi esetre sem lökjük oda nyersen a kutyának, mert a visszafertőzés folyamatosságát teremtenénk meg ezzel. A borsóka okozója a galand-, másnéven szalagféreg, amely a sertés beleiben több méter hosszúságúra is megnőhet. Az emberből a sertésekbe került peték fejlődésük során a vérrel főként a nyak-, nyelv-, válliz- mokba kerülnek, s ott alakulnak fehéres rizsszem szerű borsókává. Ezek alapos sütéssel elpusztulnak. A seretés or- sóférgesség szürkés, elmosódott foltok formájában ismerhető fel a májon, amely ennek következtében minőségileg károsodik, fogyasztásra alkalmatlan lesz.

Reméljük, hogy a fentebb elmondottak, csak gondolkodásra intenek és senkinek nem veszik el a kedvét attól a régi és kortyintásokkal is együttjáró vidám népszokástól, aminek disznótor a neve és ilyenkor, karácsony tájékán van itt az ideje.

Saját földön, saját géppel

Tákos (KM) — „Jövőre is lesz kukoricám”, vélekedik az idei terméseredményével elégedett nyíregyházi Filep Lajos, aki tavaly a szülei visszakapott földjén fogott bele a gazdálkodásba a beregi kis község, Tákos határában. Miután az átlagos új magángazdánál járatosabb a mezőgazdasági szakmában, hiszen dolgozott a megyei növényvédőállomáson, majd a mezőgazdasági főiskolán, és viszonylag be is gépesítette magát a növénytermesztésre, mások figyelmére is érdemesek idei tapasztalatai.

— Hat hektár kukoricát vetettem az idén. Vettem egy 50 lóerős T-40 típusú traktort, amihez talajmunkagépeim is vannak — mondja a gazdálkodó. Sajnos a terület nagyobb részét csak tavasszal sikerült felszántani, mert az erőgépet tavaly nem kaptam meg időben. Egyértelmű volt a különbség az őszi és a tavaszi szántás között. Amíg az előbbiben 8 tonna kukorica termett hektáronként kombájntisztán, az utóbbi terület csak 5-6 tonnát adott.

— A mérsékelt anyagi lehetőségeim ellenére, amennyire csak lehetett igyekeztem szakszerű termelést folytami. Hektáronként kiszórtam 200 kilogramm 34 százalékos ammó- niumnitrátot és 100 kiló 18 százalékos szuperfoszfát műtrágyát. A gyomirtást bérmunkában végeztettem el egy helyi gazdatárssal. Hungazin PK 1 éves adagját permeteztük ki, mivel a területben búzát terveztem vetni ősszel. Sajnos, mivel megfelelő esőt nem kapott meglehetősen gyenge volt a gyomirtó hatása. így egy ekekapázásra még szükség volt.

— A vetés ugyancsak bérmunkában történt április 29-én egy SPC-6 vetőgéppel. Ezzel a régi géppel is lehet kiváló munkát végezni, csak nem szabad vele 8. sebességi fokozatban száguldozni és a vetőmag méretének megfelelő lyukméretű vetőtárcsát kell alkalmazni.

Úgy döntöttem és mint a végén beigazolódott helyesen, hogy a vetőmagon nem spórolok. 5800 forint volt áfa nélkül egy 20 kilogrammos zsák vetőmag, amennyi nagyjából egy hektárba kellett, mivel 80 ezer szemet vetettem ennyi területbe. A Stira névre hallgató, közepes tenyészidejű Pioneer hibriddel jók a tapasztalataim. Tudja azt, amit ígér.

— Ami nagy veszteséget okozott, az a fácánkár. A kibúvó csirákat hosszú métereken kicsipkedték a fölből. Legalább 200 ezer forintot vettek ki ezek a madarak a zsebemből. Próbáltam én fácánriasztó szert venni, de nem volt. Volt egy fél hektár területben másféle kukoricám is: az olcsóbb Kiskun hibridekből, de annak csak a betakarításkori vízleadásával voltam elégedett. A kukorica zömét 28 százalék nedvességtartalommal takarítottuk be már október végén, egy Csarodáról bérelt kombáj- nal. 3800 forintba került hektáronként, s ehhez jött még a szállítási költség.

— A tengerit Nyírmadára a bábolnai takarmánykeverő üzemnek adtam el. 14,5 százalékos nedvességtartalmú „májusi morzsoltra” számítva mázsánként 1270 forintért vették meg. Igen tisztességes árat,

mázsánként 14 forintot számítottak fel a szárításra és 3 százalékot vontak le szemét miatt. Ami a legfontosabb, tulajdonképpen azonnal, az elszámolás után rögtön fizettek is.

— Meggyőződésem, hogy legalábbis Beregben, no és ott ahol megfelelően végezték a munkálatait, tisztességesen ápolták, idén bejött a kukorica. Én is megtaláltam a számításom benne. Most épp azt kalkulálom, hogy 10 hektár olyan tengeriből, amilyenről beszéltem, könnyen kasszírozhat az ember fél millió forintot. Ugyanis ha 70 mázsás terméssel és a tapasztalataim szerint kombájntisztán 900 forintos mázsánkénti árral számolok, akkor 630 ezer a bevétel. Ebből pedig, az enyémhez hasonló esetben, amikor a legfontosabb gépek időben rendelkezésre állnak nem több a költség, mint 150 ezer forint. Jövőre a már szépen kikelt 4 hektár őszi búzám mellé ismét vetek 4 hektár kukoricát, Lesz* azért 3 hektár tavaszi árpa is, mivel jóval kisebbek a költségei, s ez még egyelőre nem elhanyagolható szempont.

Szatmári kesergő

Mátészalka (KM) — Még sokfelé a fán, fa alatt, több helyen ládákban, zsákokban volt az alma számos megyei kistermelők házatáján, amikor november vége felé egy régi kertbarát olvasónk az alábbi szomorú gondolatsorral keresett meg minket:

— Amíg a kormány, a képviselők üléseznek, a pártok egymás között személyeskednek, addig a szatmári részeken élő gyümölcstermeléssel foglalkozó kisgazdák fájó könnyeket hullatnak, mert érdekeiket elfelejtik az illetékesek érdemben képviselni — vélekedik a mátészalkai Bihari János, aki így folytatja:

— A viták során nem tudják, vagy elfelejtik tudomásul venni, hogy azoknak a kisárutermelőknek az almája, akik gyümölcsöseiket egész éven át féltő gonddal ápolták, s a megtermett, jó minőségű gyümölcsből vártak egy kis kiegészítő jövedelmet, láda hiányában részben a fán várta meg a decembert, vagy inkább lehullott és a hó takarta be, míg el nem olvadt A jó, export minőségű árujuk a felvásárlás szervezetlensége miatt léalmává változott. A termelő még ezt sem tudja értékesíteni. Miért?

— Fehérgyarmaton túl Nábrád, Kérsemjén, Panyo- la, Tiszakóród és más községekben sírnak az emberek tehetetlenségükben. Várják az 1994-es esztendőt, hogy szavazhassanak. De kire? Á legkülönbözőbb parlamenti pártok politikusai mit tesznek? Azok, akik leszedték a termést az értékesítés reményében, hogy csak elviszi tőlük valaki, az almát ládákban, zsákokban kirakták a kapujuk elé, vagy az udvarra. Másütt a fák alatt kupacokban áll (állt?) a szép és jó alma. Ázik, fázik és lassan a fagyok miatt már ez sem fog kelleni senkinek. A termelők egész évi munkája, a sok ráfordítás kárba vész. Jajjsza- vuk nem hallatszik az égig, vagyis a parlament falai között ülésezők, újságírók, rádiósok, tévések füléig? Hiszen sokat írtak már e kérdés megoldásának lehetőségeiről, de tenni érdemben ki tett?

— Élelmes kereskedők felvásárolnak valamennyi almát a termelőtől, aki kény- szerűségből 3 forintért is odaadja kilóját, csak vigyék. Amit aztán Budapesten és más városokban 20-50 forintokért adnak a városi lakosságnak. Ez is elkerülhető lett volna, ha mint régebben szervezik a felvásárlást, raktározást és az áru terítését. Hát gondolkozzanak el és intézkedjenek akiknek módjában áll. Töröljék le a fájó könnyeket!

December a kertben

Nyíregyháza (KM)—Télen is találhatunk termést a veteményesben. A bimbóskel és a fodroskel akkor lesz igazán jó ízű, ha a hideg már kissé megcsípte. Amíg nem fagy át teljesen a föld, a póréhagymát is kinn hagyhatjuk. Á lombbal takart zeller és petrezselyem zöldje még a hó alól is szedhető.

Az évelő ágyakat is fel kell készíteni a télre. Vágjuk vissza az elszáradt részeket, így áttekinthetőbb lesz a virágágy, az így jól láthatóvá váló gyomokat szedjük ki. Szóljunk a növények közé műtrágyával dúsított érett komposztföldet. Egy kis laza lombtakaró hószegény teleken is megvédi a kényesebb évelőket.

Ilyenkor, több idő jut a talajmunkára, mint a tavaszi munkacsúcs idején. A cserjék, évelők talaját, a veteményest és a gyepet szórjuk meg érett komposzttal és ássuk be, ha a fagy nem hiúsítja meg ebbéli szándékunkat. Az összegyűjtött lombot a kert egyik eldugott részén

kialakított komposztálóban érleljük a következő évig.

Egész télen lesz nyíló virág lakásunkban, ha a decembertől 2-3 hetenként, a kert Forsythia, magyarul aranyeső bokrairól levágott vesszőket hajtatunk, először langyos vízben, hat-nyolc órán át áztassuk be a levágott vesszőket. Az így előkezelt rügyekből ragyogó aranysárga virágok bontakoznak ki egy-két hét alatt.

Sokan vannak, akik vagy azért mert van hová kiültetni, vagy a növények élete iránti tiszteletből, vagy mert megszokták, de évről évre maradnak a gyökeres, földlabdával árusított fenyőfánál.

A karácsonyfaként vásárolt földlabdás fenyőket az ünnepek után vigyük hűvös helyre, fűtetlen verandára, lépcsőházba, fedett balkonra, s kissé öntözzük meg. Tavasszal tápdús földdel kibélelt, 80x80x80 centiméteres gödörbe ültessük, jól beöntözzük, és a tűző naptól árnyékolóval védjük.

A finnek forralt bora

Nyíregyháza (KM — B. I.) — Rokonaink, a finnek a hosszú téli hidegben és az ünnepek alatt is szívesen isznak sajátos recepttel készített forralt bort. Hagyományos ételeik és italaik között szerepel a karácsonyi glögi, amelynek legfontosabb alapanyaga a feketeribiszke szörp. Létezik egy „nemesített” változata is, mely szerint vörösborból is készíthető. Az ital a következőkből kell főzni: 3 dl víz, 10-15 dkg cukor, 10 szem egész kardamommag, 10 szem szegfűszeg, 2 rudacska fahéj, egy darabka gyömbér, 1 palack vörösbor, 1 dl feketevagy pirosribiszke-szörp. Készítése egyszerű: A lábasba belemerjük a vizet és a fűszereket, s lassú tűzön, fedő alatt, kb. 30 percig melegítjük.

Ezután hagyjuk az italt kihűlni, s átszűrjük. Az átszűrt folyadékot visszaöntjük a lábasba, hozzáöntjük a vörösbort és a szörpöt, s forrásig melegítjük. A poharakba kiki ízlése szerint tehet mazsolát és hámozott, őrölt mandulát.

A nyíregyházi Finn Baráti Egyesület legutóbbi kiskará- csonyi rendezvényén _is felszolgálták, és nagy tetszést aratott.

A disznóölés vidámsága közben sem árt ügyelni a tisztaságra Elek Emil felvétele