Kelet-Magyarország, 1993. december (53. évfolyam, 281-306. szám)

1993-12-15 / 293. szám

1993. december 15., szerda Az izraeli hadsereg meghiúsított egy autóbombás merényletet Gáza városában. A palesztin Hamasz csoport aktivistái a merénylettel kívántak megemlékezni a Hamasz hat évvel ezelőtti megalakulásáról AP-felvetel GATT-megállapodás Genfben Az USA minden rendelkezésre álló eszközt be fog vetni az európai audiovizuális piac kinyitására Párizs (MTI) — Az Egye­sült Államok és az Európai Közösség küldöttségvezetői kedden Genfben bejelentették: átfogó megállapodásra jutot­tak azokban a témákban, ame­lyek eddig megakadályozták a hét éve tartó szabadkereske­delmi tárgyalások, az úgyne­vezett Uruguay-forduló sike­res lezárását. A két politikus, az amerikai Mickey Kantor és az EK-t képviselő Sir Leon Brittan kö­zös sajtóértekezleten ismertet­te az egyezség kereteit. Esze­rint a GATT-csomagból telje­sen kivették a legfontosabb problémát, az audiovizuális termékek kereskedelmét, s né­hány további vitás kérdésben, a repülőgépgyártás, a tengeri szállítás, valamint a textilága­zat témakörében is csak „kor­látozott megállapodások” szü­lettek. Mindez azt mutatja, hogy magukat a vitás kérdése­ket a hétfő éjszakai és kedd délelőtti tárgyalási fordulókon sem sikerült teljesen rendezni, de a világ két kereskedelmi nagyhatalma nem akarta miat­tuk zátonyra futtami a száznál is több országot érintő tárgya­lássorozatot. Az audiovizuális kérdéskör kapcsán — ahol az Ameriká­val szembenálló tábort Fran­ciaország vezette — Brittan azt hangoztatta, hogy Európa e megoldás révén „továbbra is teljesen szabadon alakíthatja politikáját” — azaz fenntart­hatja a saját kulturális termé­keit védő kvótákat, preferen­ciákat. Kantor viszont sokat sejtetően azt hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok műiden rendelkezésre álló eszközt be fog verni az európai audiovizuális piac kinyitásá­ra... Az audiovizuális szektor­ról mindenesetre folytatódnak a tárgyalások az EK és Wa­shington között, de immár nem a GATT keretében. A megál­lapodás egyébként két fontos vitás kérdéskörben kétségtele­nül áttörést hozott: az Egyesült Államok elfogadta a GATT-ot felváltó Kereskedelmi Világ- szervezet létrehozását, amely­nek immár tényleges hatalma lesz a kereskedelmi konfliktu­sok megoldásában. Ugyanak­kor kiharcolta magának, hogy a GATT-megállapodás életbe lépését követő másfél évben a pénzügyi szolgáltatások terén ne kelljen alkalmaznia a leg­nagyobb kedvezmény elvét. (Ez az elv arra kötelezi az or­szágokat, hogy a GATT-tagál- lamokat automatikusan egy­forma elbánásban részesítsék; az USA viszont a pénzügyi szolgáltatások amerikai piacát csak kölcsönösség esetén akar­ja megnyitni más országok előtt.) Az oroszországi választások német visszhangja Csapat­kivonás Strasbourg (MTI) — Jasszer Arafat, a PFSZ ve­zetője kedden kijelentette, hogy kétségessé válhat a közel-keleti békefolyamat hitelessége, ha Izrael nem tartja tiszteletben az április 13-i határidőt, és addigra nem vonja ki csapatait a Gáza-övezetből és Jerikó­ból. Műit a Reuter jelentette, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet elnöke Stras- bourgban az Európai Parla­mentben tartott sajtóérte­kezletén kifejezte remé­nyét, hogy mind az izraeli, mind a palesztin fél tiszte­letben tartja a békefolyama­tot, és Jichak Rabin minisz­terelnök tartja magát adott szavához. Egyes értesülések szerint az izraeli kormányfő koráb­ban újságíróknak kijelentet­te: nincsenek megmásítha­tatlan időpontok, és minden határidő a felek közötti megállapodás függvénye. Róma (MTI) — Mihail Gorbacsov volt szovjet vezető hétfőn Rómában az oroszor­szági reformokat fenyegető súlyos fejleményként értékelte a Vlagyimir Zsirinovszkij ve­zette szélsőséges nacionalista erők vasárnapi választási sike­rét. Gorbacsov az olasz állami rádiónak (GR1) adott interjú­jában kifejtette, hogy a Zsiri­novszkij pártjára szavazók a Brüsszel (MTI) — Jövő év január elsején lép életbe az Európai Unió és (az ezt elu­tasító Svájc kivételével) az EFTA tagországait egyetlen hatalmas közös piacba olvasz­tó megállapodás — azaz az Európai Gazdasági Tér. Az er­ről szóló végleges határozatot — a tagországonkénti ratifiká­ciók tudomásul vételével egy- időben — az EU miniszteri ta­nácsa hozta meg. Az Európa tizennyolc leg­fejlettebb nemzetgazdaságát egyetlen, 370 milliós piacon tömörítő szerződés értelmében az új év beálltával immár sza­badon, minden megkötés nél­lemmára mutatott rá, hogy bármennyire is erős elnöki ha­talmat biztosít Jelem számára a nagynehezen elfogadott — a mellesleg Zsirinovszkij által is támogatott — alkotmány, a szabadon választott parlamen­tet az elnök rögtön nem ker­getheti szét. Ugyakkor Jelem nem irányíthatja örökösen dekrétumokkal a másodhege­dűs szerepére kárhoztatott par­lamentet, a többségi népakarat ellenében. A tényleges gond: két év múlva újra parlamenti választások lesznek, ám az al­kotmány feltehetőleg marad, s erre támaszkodva kívánja megpályázni 1996-ban Zsiri­kormányerőkkel és a reform- folyamattal kapcsolatos elége­detlenségüket fejezték ki szél­sőséges választásukkal. „Jel­cinnek mostantól olyan parla­menttel lesz dolga, amely bi­zonyosan nem jobb, mint az előző volt” — tette hozzá a volt szovjet vezető, a kedden adásba kerülő inteijúban. Gorbacsov egyébként úgy vélte, hogy Jelcin elnök az al­kotmányról tartott népszava­kul mozoghat Lappföldtől Gibraltárig immár nem csupán az árucikkek többsége (az egyetlen kivételt részben itt is az agrártermékek jelentik), ha­nem tőke, a múnkaerő és a szolgáltatás is. A mintegy 10 ezer oldalas szerződésnek eredetileg már idén január elsején életbe kel­lett volna lépnie, ezt azonban keresztülhúzta az a tény, hogy tavaly decemberben a svájci népszavazás elutasította az EGT-hez történő csatlakozást. Emiatt a szerződés értelmezé­sét részben újra kellett tárgyal­ni, továbbá újra szét kellett osztani azt a részt is, amit novszkij az elnöki posztot. A német kommentátorok zöme azt is megállapította, hogy az oroszországi választás tiltako­zó választás volt. A Han­delsblatt (Düsseldorf) kedden így írt: „Jelcinnek végre fel kell fognia, hogy a reformjai­val szembeni politikai ellenál­lásban nem csak személyes ambíciók és visszahúzó ideo­lógiák tükröződnek vissza, ha­nem a társadalom reális ta­pasztalatai és ellentmondásai is. Az ellenzéknek az a szem­rehányása, hogy a fiatal refor­merek újra és újra a lakossá­gon kísérleteznek, sajnos nem teljesen légből kapott.” záson is kudarcot könyvelhet el. „Ha igaz, hogy a lakosság­nak csupán 52%-a szavazott, az azt jelenti, hogy az oroszok mindössze 25-30 százaléka hagyta jóvá az új alkotmányt. Ez erkölcsi vereséggel tetézi Jelcin politikai vereségét. Ta­gadhatatlan kudarc ez műiden fronton, a kormányon lévő po­litikai osztály egésze számára” — mondta Gorbacsov az olasz állami rádiónak. Svájc fizetett volna be a többi EFTA-országgal együtt az el­maradottabb dél-európai or­szágok fejlesztésére felállított úgynevezett kohéziós alapba. Äz EU miniszteri döntéséről kiadott nyilatkozat ugyanak­kor hangsúlyozza, hogy a hat EFTA-ország csatlakozása a gazdasági térhez nem csök­kenti a közülük néggyel folya­matban lévő — teljes jogú EU-tagságot célzó — tárgya­lások jelentőségét. Éppen ellenkezőleg, a pia­cok fokozottabb integrálódása gyakorlati téren is a majdani tagságot elősegítő lépésnek te­kinthető. Európai Gazdasági Tér Gore Moszkvában Moszkva (MTI) — Moszkvába érkezett kedden délelőtt Albert Gore ameri­kai alelnök, aki Viktor Cser- nomirgyin orosz kormány­fővel részt vesz az orosz­amerikai gazdasági és mű­szaki-tudományos vegyes bizottság ülésén. Az ameri­kai alelnök szerdán találko­zik Borisz Jelcin elnökkel, akivel áttekinti a jövő janu­ári moszkvai csúcstalálkozó részleteit. Gore, aki Csemomirgyin- hez hasonlóan társelnöke az áprilisi vancouveri csúcsta­lálkozón létrehozott vegyes bizottságnak, érkezése után rögtön a Moszkva melletti Kalinyingrádba utazott to­vább, ahol felkeresi az űrre­püléseket irányító közpon­tot. A vegyes bizottság egye­bek közt az energetikai és az űrkutatási együttműködés előmozdítását célozza. A moszkvai ülésen vámatóan számos megállapodást köt­nek majd a konkrét együtt­működésről. Az amerikai alelnök elő­zőleg Kazahsztánban és Kir- gizisztánban járt. A kazah fővárosban hétfőn egyebek közt megállapodást kötött az ottani atomfegyverek biz­tonságos megsemmisítését célzó együttműködésről. Kohl-Jelcin telefonbeszélgetés Bonn (MTI) — Helmut Kohl német kancellár hétfőn este telefonon beszélt Borisz Jelcin orosz elnökkel, és gratulált az új alkotmány el­fogadásához. Mint Dieter Vogel, a bonni kormány szóvivője közölte, Kohl a beszélgetés során leszögez­te, hogy nincs kívánatos al­ternatívája a reformoknak. Németországban vegye­sen fogadják a Moszkvából érkező híreket. A hivatalos politika arra összpontosít, hogy az új alkotmány erős elnöki hatalmat biztosít a parlamenttel szemben, így biztosított lesz a Jelcin nevé­hez kötött, reformoknak ne­vezett, a Nyugat számára kí­vánatos oroszországi folya­matok életben tartása. A tömegtájékoztatás a győz­tesnek látszó Vlagyimir Zsi­rinovszkij szélsőséges kije­lentéseivel képeszt el, s fel­hívja a figyelmet arra, hogy a nacionalista orosz pártve­zér jó kapcsolatokat ápol a szélsőjobboldali Német Né­pi Unióval (DVU), amely­nek vezetője, Gerhard Frey gratulált is barátjának. Mint Frey mondotta, Zsirinovsz­kij sikere „jeladás is arra, hogy a Nyugat két nagy né­pe, az oroszok és a németek, összefogjon”. Zsirinovszkij állítólag már olyasmit is ki­jelentett, hogy tőle nem ide­gen Lengyelország újabb felosztásának gondolata, a közös német-orosz határ. Krajinai elnökválasztás Belgrád (MTI) — Milan Babic, a „Krajinai Szerb Köztársaság” fővárosának, Kninnek a polgármestere a legújabb részeredmények szerint elsöprő fölénnyel győzött a vasárnap lebonyo­lított krajinai elnökválasztá­sokon. Babic a hétfőn közzétett nemhivatalos eredmények szerint mintegy 100 ezer voksot kapott legfőbb ellen­felének, Milan Martiénak mindössze 50 ezer szavaza­tával szemben — jelentette be a szakadár szerbek ellen­őrzése alá vont horvátorszá­gi terület választási bizottsá­gának vezetője. A bizottság szóvivője ugyanakkor közölte, hogy Martic kampányfőnöke pa­naszt tett a választási bi­zottságnál a knini, a kmjaki és a vrginmosti szavazókör­zetben tapasztalt szabályta­lanság miatt. Mintegy 320 ezer jegy­zékbe vett krajinai választó 80 százaléka járult vasárnap az urnákhoz, hogy megvá­lassza a szakadár szerb köz­társaság elnökét, valamint „parlamentjének” 84 képvi­selőjét. Az ausztráliai Fremantle kikötőjébe érkezett Guido Maista olasz vitorlása, a Brooksfleld, melynek a Whitbread föld körüli vitorlásverseny második for- dulöjában eltörött az árboca. Az olasz tengerészt menyasszonya üdvözölte a parton AP-felvétei TÚL A MEGYÉN Kelet-Magyarország 11 Gorbacsov — Zsirinovszkij győzelméről gaban uralkodó helyzettel. Bu- bitz számára az orosz válasz­tási eredmény „a jobboldali radikalizmus új dimenzióját” vetíti Európa elé. A német kommentárokban is fel-felbukkant a liberális de­mokratának nevezett, valójá­ban nagyorosz nacionalista pártvezér, Vlagyimir Zsiri­novszkij összevetése Hitlerrel, aki szintén választások útján került hatalomra, valamint a „weimari viszonyok” emlege­tése, amikor is a törékeny és széttagozódott parlamenti de­mokráciát a nácik elsöpörték. Fritz Pleitgen, az ARD tele­vízió kommentátora arra a di­Bonn (MTI) — Ignatz Bu­bis, a Németországban élő zsi­dók Központi Tanácsának el­nöke arra számít, hogy az oroszországi szélsőjobboldali nacionalisták várható győzel­me után zsidó kivándorlási hullámmal kell számolni. Mint kedden a Saar-vidéki rádióban elmondta, a Szovjetunió fel­számolása óta félmillió zsidó hagyta el a Független Államok Közösségét, közülük 15 ezren Németországba jöttek. Bubis szerint a zsidók helyzete itt most „veszélyesebb, mint Né­metországban.” Nem világos, hogy a helyzet összevethető-e a harmincas évek Németorszá-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom