Kelet-Magyarország, 1993. december (53. évfolyam, 281-306. szám)

1993-12-15 / 293. szám

1993. december 15.. szerda Harasztosi Pál felvétele Méltányosság Alulírott Képes Józsefné az­zal a kéréssel fordulok Önök­höz, hogy próbáljanak meg számomra elfogadható választ adni problémámra. Én ugyanis 1992. október 6-án táppénzre kerültem, mivel terhes voltam, 1992. december 28-ától pedig szülési szabadságomat töltöm. Munkahelyem a Nyíregyháza és Vidéke Áfész volt. Itt a szerződésem 1992. december 31-én járt le. Mivel táppénzen voltam, nem hosszabbították meg a szerződésemet, ám se a munkakönyvét, se más érte­sítést nem kaptam. 1993. ja­nuár 25-én megszültem és mivel az Áfész önkifizető, minden járandóságomat meg­kaptam. Augusztusban ért az első meglepetés, mivel már akkor csak a gyedet utalták, amely 6 600 forint volt. Meg­kérdeztem, hogy ez egy kicsit kevés, hiszen gyermekágyi se­gélyt 14 200 forintos átlaggal kaptam. Bementem az Egész­ségbiztosítási Pénztárba fel­világosításért. A betegsegély- zőkhöz irányítottak, ahol az ügyintéző elmondta, ha az elmúlt évben a munkaviszony­om folyamatos volt, akkor a gyermekágyi segély címen számfejtett összeg 75 száza­lékát kellene kapnom. De mi­vel a vállalatom Önkifizető, ezt a pénztárnál kell elintéznem. Szeptemberben sikerült be­szélnem az illetékes kartársnő­vel, aki kijelentette: mivel ja­nuártól nincs szerződésem, tehát a munkaviszonyom meg­szűnt, ezért csak méltányos­ságból kaphatok gyedet, mely napi 210 forint. Kérdeztem, hogy tpiért nem értesítettek erről, hiszen én január 25-én megszültem, te­hát nemigen dolgozhattam már. A pénztárnál közölték velem, hogy majd rákérdeznek és ha netán jár a gyermek után Kutya világ van a rendes gyed, akkor azt a különbözetet elszámolják. A családipótlék- osztályon úgy tájékoztattak, hogy a munkál­tató helyesen járt el, mert 1993. március végén jött egy olyan rendelet, hogy akinek nincs munkaviszonya, az csak passzív jogon kaphat gyedet, tehát napi 210 forintra vagyok jogosult. Én ezt a rendeletet nem ismertem és nem is kö­zölték velem. De szerintem a gyedet és a gyest a múltban ledolgozott munka után adják, és nem hiszem, hogy az a függvénye, hogy én március­ban nem dolgoztam. Tehát eb­ben a nagy össze-vissza kül­dözgetésbe bele lehet fáradni. Kérem Önöket, hogy ha lehet­ne, szíveskedjenek jogos felháborodásomban segítsé­gemre lenni, mert nem tu­dom, hogy ez a márciusban hozott rendelet teám is vonat­kozik-e. Képes Józsefné Nyíregyháza, Ösvény u. 38. Cseles masina Panaszt tettem a szolgálta­tónál, mert nincs meg a meg­felelő hőmérséklet a lakásban. A cég kiküldött dolgozója megnyugtatott, a hőközpont­ban minden mérőeszköz az előírásnak megfelelő értékeket mutat, valószínűleg az össze­nyitott terek miatt hűl le a lakás. Mivel ez a magyarázat nem győzött meg, műszeres ellenőrzést kértem. Ekkor jött a titkos fegyver! A kincstári hőmérő kijelzője 22.7 °C-t mutatott, rácáfolva a hidegle­lésre. Kíváncsi voltam, mi a helyzet a konyhában, ahol a szellőző miatt hűvösebbnek kell lennie. Az eredmény 22,9! De ez még mind semmi. A ha­sonlóan fázós szomszédoknál nemcsak hogy ugyanilyen ér­tékeket mértünk, de láss cso­dát, az egyik lakásban a nyitott erkély ajtó mellett 23.9 °C-t re­gisztrált a cseles kis masina. Az ügy részükről lezárult, a hideg mindössze vaklárma. A hőmérő minden kétséget kizá­róan hitelesített. Már csak az a kérdés, kinek higgyük el a készülék megin­gathatatlan hitelességét. Matyasovszki József Nyíregyháza Fazekas János tér 10.1./10. Köszönet Ha módjukban áll, kérem közöljék a Kelet-Magyaror- szágban az alábbi köszönetét. A GÖSSER étterem jóvoltá­ból, december 5-én és 6-án a mesébe illő kisszekérbe fogott parányi pónival érkezett az öreg Mikulás a fiával és sok­sok édességgel, a gyermekek nagy örömére, s a felnőttek csodálkozására. Köszönjük, hogy még ebben a rohanó világban is vannak emberek, akik a gyermekek örömét nézik. Harsányt Istvánná Rakamaz, Ady E. u. 1/a. Kiegészítés Főállású anya vagyok. Havi jövedelmemet a polgármesteri hivatalon keresztül folyósít­ják, ez 6400 forint. Ez így volt egészen szeptemberig. A nem­rég megjelent rendelet szerint részemre is járt volna az egy­szeri 1500 forintos kiegészí­tés. Sajnos, ezt mind a mai napig nem kaptam meg és tudni szeretném, hogy ez jár-e és ha igen, ki köteles ezt részemre kifizetni. Kuknyó Ferencné Balsa Rendelet Unokám gimnazista és nem­rég hozzám költözött. 1993. szeptember óta munkanélküli, de beiratkozott az itteni gim­náziumba. A munkanélküli­segélye nem éri el a 6000 fo­rintot. Már több kérelmet ír­tunk az Egészségbiztosítási Pénztárhoz, de sajnos, választ mind a mai napig nem kap­tunk. Nagy szükségünk lenne a Családi pótlékra, mivel én magam csak özvegyi nyugdí­jat kapok, és a ruházkodás, az iskoláztatás igen nagy terhet ró rám. Úgy tudom, hogy van egy rendelet, amely előírja, mindaddig míg a gyermek ta­nulmányokat folytat, a családi pótlékot folyósítani kell az őt eltartónak. Szúnyog Eugénia Vámosoroszi, Dankó út 4. Ne legyünk a bóvli célállomása A hatósági ellenőrzés visszaszorítása azoknak érdeke, akik illegálisan forgalmaznak árukat Nyíregyháza (KM) — Az alábbiakban a Fogyasztóvé­delmi Főfelügyelőség la­punkhoz eljuttatott állásfog­lalását közöljük a kormány­zati intézkedések indokolt­ságáról, az általuk kiváltott visszhangról. Az utóbbi időben egyre gyakrabban találkozunk mind a különböző nyilvános fó­rumokon, mind a napi sajtó­ban olyan, esetenként ismert közéleti személyiségek részé­ről elhangzó nyilatkozatokkal, mely szerint az állami ellen­őrzés fokozása általában összeegyeztethetetlen a piac- gazdaság szellemével. Ugyan­ez az állítás olyan formában is elhangzik: „az ellenőrzés fo­kozása, mindenféle ellenőrző szerv fenntartása a költségve­tési pazarlás egyik formája”. Az élesen kritikus megjegy­zések másik célpontja: az inte­grált magyar minőség el­lenőrzési struktúra jogi- és in­tézményrendszere. A gyakran hangoztatott szlogenek itt a következők: „az állami minő­ségellenőrzés idegen a piac- gazdaságtól”, vagy a „minő­ség megítélését bízzák a fo­gyasztóra.” Összegzett véleményünk ezekről a jelenségekről a kö­vetkező: A magyarországi legális kiskereskedelmi áruforgalom 1992-ben 1500 milliárd forint volt (a Központi Statisztikai Hivatal adata). A becslések szerint az állami ellenőrzés különböző csatornáit (vám, áfa, szja) megkerülő illegális áruforgalom — amely ma már az egész ország területére kiterjedt értékesítési forma —, a legális forgalomnak mintegy 30 százaléka, azaz hozzávető­legesen 450 milliárd forint. A be nem fizetett vám, áfa és szja ismert mértékeit alapul véve, a 450 milliárd forint il­legális forgalomból, mintegy 200 milliárd forint illegális jö­vedelem képződik. Az illegá­lis kereskedelem tehát nagy­ságrendben a költségvetési hi­ánnyal azonos mértékű pénz- mennyiséget von el az állam­tól. Az illegális kereskedelem­ből származó illegális jövede­lem nagyságrendje miatt sem a jelenlegi, sem bármilyen más összetételű, későbbi koalíciós kormányzat — belátható időn belül — nem lesz abban a helyzetben, hogy lemondjon erről az őt (a mindenkori kor­mányzatot) megillető jövede­lemről. Mivel a költségvetés hiánya, illetve a hiány mértéke kiéle­zett politikai kérdés, a kor­mányzat — az adott helyzet­ben, belpolitikai okokból — nem tehet mást, minthogy tö­rekszik az illegális jövedel­mek minél nagyobb hányadá­nak elvonására. E törekvés megvalósításának egyik esz­köze: a hatósági ellenőrzés fo­kozása. A 200 milliárd forint nagy­ságrendű illegális — az ál­lamtól elvont — jövedelmen a magyar lakosság egy része és a külföldi állampolgárok meg­határozott köre osztozkodik. Az illegális jövedelemből ré­szesülő magyar állampolgárok köre — annak szociológiai struktúráját tekintve — a mai magyar társadalom minden rétegét átfedi, magába foglalja. Hatalmas, 200 milliárd fo­rintos „torta” ez, amelyből na­gyon sokan részesednek! Nyilvánvaló, hogy a torta mé­retét és az azon osztozkodók érdekeit közvetlenül veszé­lyeztető állami (hatósági) el­lenőrzés minden formáját a lehető legnagyobb ellenszenv kíséri az érintettek részéről. A hatósági ellenőrzés leépí­tésére, visszaszorítására irá­nyuló törekvések ezért — a közvetlenül érintettek intellek­tuális szintjének megfelelően —- hol durva, törvénysértésre nyíltan felszólító megnyilat­kozások,, hol kifinomult, „tu­dományos” elemzések formá­jában jelentkeznek. Számos, iparilag fejlett or­szág ez idő szerint recesszió­val küszködik. Ennek egyik megnyilvánulási formája, hogy például az Európai Kö­zösségben jelenleg 22 millió munkanélküli van. Az Európai Közösségben nincs olyan jog­szabály, amely kifejtett for­mában tiltaná a rossz minősé­gű termékek exportját az EK-n kívüli országokba. A velünk gazdasági kapcsolatban álló államok nemzeti jogrendszere sem tiltja (Svédország és Finn­ország kivételével) a rossz mi­nőségű, tehát a gyártó ország­ban valamilyen okból nem for­galomképes termékek export­ját. Ebből következik, hogy a magyar fogyasztók biztonsá­gos és jó minőségű termékek­kel való ellátásának egyetlen és kizárólagos garanciális feltétele: az integrált, magyar nemzeti minőségtanúsító, mi­nőségellenőrző és fo­gyasztóvédelmi rendszer ha­tékony működése. Ennek fenntartása és folyamatos fej­lesztése alapvető nemzeti ér­dek. Hiánya esetén a „piac- gazdaság szellemének”, illet­ve esetenként farkastörvényei­nek megfelelően az ország minden rendű és rangú bóvli áru célállomása lesz. Bárdi Miklós A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség vezetője Budapest Szerkesztői üzenetek Ferenczi Sándorné, Nyír­egyháza: Ha a szövetkezet érvényes kollektív szerző­dése előírja a jubileumi ju­talmat, akkor jár. Ha nem, abban az esetben jogosan nem fizetik ki, hiszen a ta­valy július elsején életbe lépett új munkatörvény az önállóan gazdálkodó szerve­zeteknél ezt nem vette át. Ön valószínűleg közalkalmazot­tal beszélgetett. Turcsik János, Mátészal­ka: Sajnos, elég sok pálya­kezdő nem talál munkát. Azt javasoljuk, érdeklődjön, hogy milyen átképzési lehe­tőségek vannak. Talán lesz majd módja a kívánt szak­mában dolgozni, de ne feled­je, minél sokoldalúbb valaki, annál többet ér, és annál könnyebben helyezkedik el a mai világban. Sok szeren­csét! Mohácsi Géza, Újfehértó: Tavaly július elsejétől a köz­alkalmazotti jogviszonyon kívül a tizenharmadik havi illetményt nem rendezi jog­szabály. Jogászszemmel Kiválás után Dr. Kovács Mihály Egy Tiszaháton lakó olva­sónk tavaly kivált a falubeli termelőszövetkezetből, azonban a részére kiadott gyümölcsöst a mai napig nem volt hajlandó kiméretni a szövetkezet, sőt a földki­adó bizottsághoz utasították. A másik gondja, hogy a ki­vitt vagyonrészre jutó ter­heket is megfizettették vele, pedig véleménye szerint azt tőle nem kellett volna levon­ni. A szövetkezetből kiváló tag részére — miután a kivá­lás még 1992-ben megtör­tént— a szövetkezet köteles kiméretni a földet. A földki­adó bizottságok feladata a részaránytulajdonosok ré­szére (határozattal) kiadni a földet, és ha az így földhöz juttatott tulajdonosok kérik, akkor a részarány-tulajdonos költségére ki kell mérni a tu­lajdonát képező földterüle­tet. Olvasónk viszont a ki­válással megszűnt rész­arány-tulajdonosnak (azaz szövetkezeti tagnak) lenni, neki a szövetkezettel kell megállapodnia, hogy a ki­mérés kinek a költségére tör­ténjen. A kiváláskor vele megfizettetett adósság mér­tékéről a vagyonnevesítő közgyűlésen döntöttek, min­denkinek egyformán (ezer forint után százharmincegy forint) jutott. A kivitt va­gyontárgyakra eső teher ösz- szegét jogosan fizettették meg olvasónkkal. Szintén a Tiszahátról for­dult lapunkhoz egy olva­sónk, aki a helyi termelő- szövetkezet nyugdíjasa, de már nem tagja, mert a va­gyonjegyét eladta. A szövet­kezet a tagok számára biz­tosított kedvezményes favá­sárlási akció keretében több, mint tízezer forint értékű fát kapott, aminek az árát, mert éjjeliőr, fizetéséből vonták le. Sérelmezi azt is, hogy akinek a vagyonjegyét elad­ta, az még az árát nem fizette ki a részére, de már megvá­sárolta a tsz által meghirde­tett épületet. Sajnos, levélírónk eseté­ben balul sikerült az új szö­vetkezeti formában történő munkavégzés, illetve a jelen­legi szövetkezeti vezetőktől nem megfelelő információt kapott. A szövetkezetek át­alakulása után ugyanis csak az maradhatott szövetkezeti tag, aki a vagyonjegyét (üz­letrészét) megtartotta, tehát saját vagyonával lépett be a szövetkezetbe. Olvasónk — miután vagyonjegyét eladta — már nem tagja a szövetke­zetnek, így a tagok részére adott kedvezményeket sem veheti igénybe. Teljesen tör­vényes a szövetkezet eljárá­sa tehát, hogy megfizetteti vele a tűzifa árát. Törvénytelen viszont az az eljárás, hogy a fa árát úgy vonta le a szövetkezet az éj­jeliőri fizetésből, hogy az meghaladta a munkabér öt­ven százalékát. Az éjjeliőr munkakör nem jelent szö­vetkezeti tagságot, csak munkaviszonyt, és csak ak­kor kaphat kedvezményeket, ha a szövetkezet közgyűlése így dönt. Csapjégcsap Szekeres Tibor felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom