Kelet-Magyarország, 1993. december (53. évfolyam, 281-306. szám)
1993-12-14 / 292. szám
1993. december 14., kedd Kelet-Magyarország 7 Szerviz 580 km magasságban Öt űrséta után működőképes az égi teleszkóp — A világegyetem életkorát vizsgálják Washington (MTI)—A tudomány egyik szenzációs eseménye zajlott december első hetében — az űrben. A hét közepén útnak indított Endeavour űrrepülőgép utolérte, és befogta a meghibásodott Az „első menet” így a tervezettnél valamivel hosszabb ideig, csaknem hét óra hosszát tartott. Kicseréltek nyolc biztosítékot, a meghibásodott giroszkópok (forgató tengelyek) heItt már látható a cél: „megtalálták” az űrteleszkópot Hubble-űrteleszkópot. A rendkívül kényes műveletet 580 kilométeres magasságban, óránkénti 28 ezer kilométeres sebességnél végezte el az űrrepülőgép személyzete, pontosabban a legénység svájci tagja, Claude Nicollier. Az események krónikája: Szombat: az Endeavour mintegy tíz méterre közelítette meg a Föld körüli pályán keringő Hubble-teleszkópot, majd egy 15 méteres robotkar segítségével, fáradságos munkával és gyengéd óvatossággal a svájci asztronauta az űrrepülőgép rakterébe terelte a 12 méter magas, több tonna tömegű berendezést. (A csaknem hárommilliárd dolláros program keretében felbocsátott és működtetett Hubble- nak több részegysége is elromlott, így többek között ki kellett javítani, illetve cserélni az optikáját, néhány napelemet és a giroszkópját). Vasárnap: megkezdődött az űrteleszkóp elromlott berendezéseinek kicserélése, illetve javítása. A rendkívül bonyolult — és minden bizonynyal a világ legdrágább szervizének bizonyuló — javítómunkálatokra öt-hat napot szánt az amerikai űrhivatal, a NASA. Az űrhajósok több mint kétszáz speciális szerszámot vittek magukkal. Először Story Musgrave és Jeff Hoffman lépett ki az űrbe, hogy hozzálásson a szerelésekhez. Ám rögtön egy kis kellemetlen meglepetés fogadta őket, mert csak igen keserves és fáradságos erőfeszítések árán tudták kinyitni a hárommilliárd dolláros program keretében föld körüli pályára állított Hubble külső védőajtaját. lyébe újakat szereltek be, és javításra előkészítették az egyik napelemet is. Hétfő: hajnalban két másik asztronauta, Kathy Thornton és Tom Akers lépett ki az űrbe, hogy leszerelje a Hubble- űrteleszkóp egyik nagy napelemét, amely megvetemedett és használhatatlanná vált. A második űrsétánál a személyzet egyetlen női asztronautája a űrrepülőgép robotkarján foglalt helyet és a vagy húsz percig tartotta kezében a Földön 160 kilogrammot nyomó napelemet, mialatt Tom Akers kikapcsolta a szerkezet elektronikus és mechanikus csatlakozásait. Az egész művelet egy óráig tartott. A napelemet végül Thomton elengedte, s az Endevaour lassan eltávolodott a szabadon toJeffrey Hofman a robotkar végén helyezkedett el. Story Musgrave pedig a teleszkópba kapaszkodva végezte el a műveletet az Endeavour nyitott rakterében, miközben — 576 kilométerre a Föld felszínétől —- kétszer kerülték meg bolygónkat. Az ékalakú főkamerát, mint egy hatalmas fiókot kihúzták és nagy gonddal egy korszerűbb kamerát illesztettek a helyébe. A tudósok remélik, hogy az új főkamera segítségével éles képeket kaphatnak a leghalványabb és legidősebb égitestekről, meghatározhatják az üstökösök Nap körüli pályáját és bolygókat pillanthatnak meg más csillagok körül. Szerda: újabb űrséta alkalmával az Endeavour amerikai űrhajó legénységének két tagja megoldotta a Hubble-telesz- kóp legsúlyosabb problémáját: sikerült „szemüveget” adni a „rövidlátó” űrtávcsőre. Endeavour két asztronautája az űrrepülőt elhagyva kézzel állította be a Hubble-teleszkóp antennáit. Az antennákat mozgató motor ugyanis nem tudta a megfelelő pozícióba állítani a műszert. Jeffrey Hoffman és Story Musgrave űrsétája az ötödik volt a Hubble megjavítására indított expedíció során. Az űrhajózás történetében még soha nem fordult elő ennyi űrséta egyetlen űrprogramon belül. Közben a NASA szakemberei hibát fedeztek fel az űrteleszkóp számítógépes rendszerében is. A tüzetes vizsgálat azonban megállapít tóttá, hogy nem a számítógéppel van baj: a zavart szintén egy rossz szögben álló antenna okozta. Míg korábban felmerült egy újabb űrséta lehetősége a probléma megoldására, a hiba azonosítása szükségtelenné tette az előre be nem tervezett hatodik űrsétát — közölte az AP-hírügynökség. Űrmunkahely — háttérben a Föld Kathryn Thomton és Tom Akers hűtőszekrény méretű tükrös dobozokat helyezett el Az űrteleszkóp — egy robotkamera felvételén valebegő űrhulladéktól. A napelem egy éven belül bekerül a Föld atmoszférájába és megsemmisül. , Kedd: két asztronauta ismét kilépett a világűrbe és két és fél órás munkával kicserélte a Hubble-űrteleszkóp 281 kilogrammos főkameráját. Az űrhajósok minden mozdulatát kamerák követték az egyik rosszul beállított tükrön. A dobozokban elhelyezett tükrök feladata, hogy korrigálják a rosszul csiszolt fő tükörről érkező fénysugarakat. A 1,6 milliárd dollárt érő Hubble-teleszkópot még 1990-ben helyezték üzembe, ám csak a felbocsátás után derült ki, hogy az egyik tükröt nem megfelelően készítették el — emlékeztetett a Reuter. A javítási munkákra 629 millió dolárt szántak. A mostani 6 óra 50 perces űrséta alatt a tükrökön kívül az eddiginél nagyobb teljesítményű számítógépet is felszereltek az űrhajósok. Az Amerikai Űrhajózási Hivatal (NASA) munkatársai reménykednek abban, hogy a teleszkóp hamarosan valóra váltja várakozásaikat, és segítségével sikerül kideríteni a világegyetem életkorát és méretét. Csütörtök: hajnalban az Péntek: mintegy háromórás késéssel, de végül is sikeresen pályára állította a remények szerint megjavított Hubble űrteleszkópot az Endeavour amerikai űrrepülőgép hétfős személyzete. Az űrrepülőgép 15 méteres robotkarjával lassan, óvatosan kiemelték a Hubble-t az Endeavour rakteréből, majd 580 kilométeres magasságban útjára bocsátották. Az Endeavour személyzete — pontosabban négy űrhajós, köztük egy nő — 35 óra és 28 percet töltött az űrben, a teleszkópon dolgozva. Az Enda- vour személyzete kétségkívül remek- munkát végzett, ám hogy eredményes volt-e a tevékenységük, annak megállapítására még hónapokig várni kell. Ugyanis ennyi idő szükséges ahhoz, hogy az újjávarázsolt Hubble-tól megkapják az első fotósorozatokat. Ismét önállóan repül az űrteleszkóp AP-felvételek Dél-afrikai politikusok a Nobel-békedíjjal (MTI-Panoráma) — Hagyományosan december 10- én, Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át Oslóban a Nobel-békedíjat és Stockholmban a szakmai Nobel-díjakat. Egy nappal az ünnepség előtt a svéd parlament épületében egy másik, „alternatív” Nobel-díjat is kiosztanak. Az utóbbi, angolul Right Livelihood Award elnevezésű (magyarul talán „Helyes Életvitel Díja”) kitüntetést egy német származású svéd orvos, Jakob von Uexküll alapította 1980-ban Nagy-Britanniá- ban. A díjat évente ítélik oda azoknak a személyeknek vagy szervezeteknek, amelyeket erre a svéd parlament, a Greenpeace természetvédő szervezet, és az ENSZ leszerelési bizottságának tagjaiból álló 10 tagú nemzetközi zsűri érdemesnek talál. A díjazottak valami kimagaslót tettek az emberiség legsürgetőbb problémáinak megoldásáért, a legtágabban értelmezett emberi jogok (ide tartozik például a környezetvédelem), a mindennapi élet megkönnyítése, minőségének javítása terén. A díjjal együttjáró pénzösszeg egymillió svéd korona (200 ezer dollár), amelyet a kitüntetettek között egyenlően osztanak szét. Idén nők által vezetett, az izraeli megszállás alatti nyugati parton, Zimbabwében, Indiában és az amerikai sosón etnikum körében tevékenykedő négy mozgalom megosztva részesült a kitüntetésben. Az igazi Nobel-díj, az Alfred Nobel svéd vegyész által 1895-ben alapított és először 1901-ben kiosztott kitüntetés túlzás nélkül a világ legismertebb és legrangosabb díja. Az alapító akarata szerint a díjban azok részesülnek, „akik az elmúlt esztendőben az emberiségnek a legnagyobb hasznot hajtották”. Á Nobel-díjat eredetileg a fizika, a kémia, az orvostudomány, az irodalom és a béketeremtés terén kiemelkedő tudósok, írók, közéleti személyiségek kapták. 1969 óta az eredeti No- bel-díjjal erkölcsileg és anyagilag egyenértékű, de a svéd állam által alapított „Alfred Nobel-emlékdíjat” osztanak a közgazdaságtudomány legjelesebbjeinek. A kialakult gyakorlat szerint a díjak megoszthatók, de legfeljebb három személy között, és nemzetközi szervezetek is megkaphatják. A fizikai és a kémiai díjat a Svéd Tudományos Akadémia, az orvosi díjat a stockholmi Károly Egyetem, az irodalmi díjat a stockholmi Akadémia, a békedíjat a Storting, a norvég parlament tagjaiból alakult bizottság ítéli oda. Az idén a kémiai Nobel-díjat a 48 éves amerikai Kary Mullis és a 61 éves kanadai Michael Smith megosztva kapta; Mullis a polim eráz-lánc re akciók felfedezéséért, Smith a tojás- fehérjékkel kapcsolatos biokémiai kutatásaiért. Mindkét tudós a DNS-molekulák tanulmányozásában nyitott új utat: az örökléstannal kapcsolatos alapvető biokémiai kutatásokban, vegyületek gyógyszerészeti és biotechnológiai felhasználásában. A fizikai Nobel-díjat forradalmi csillagászati felfedezéséért két amerikai fizikus, a 42 esztendős Russell A. Hulse és az 52 éves Joseph H. Taylor kapta, őket a pul- zárok egy újabb típusának felfedezéséért tüntették ki. (A pulzárok olyan kicsi, de nagyon nehéz neutroncsillagok, amelyek néhány mil- limásodperc időtartamú, lüktetésszerű rádiósugárzást bocsátanak ki.) Két amerikai tudós, Robert Fogéi és Douglas North részesült idén a közgazdasági Nobel-díjban a gazdaság- történeti kutatások terén alkalmazott újfajta megközelítési módszerért. Fogéi és North gazdaságelméleti és kvantitatív módszerekkel magyarázta a gazdasági és intézményi változásokat. Az orvosi Nobel-díjjal megosztva tüntették ki az amerikai Phillip Sharpot és Richard Robertset azért a felfedezésért, hogy az emberi sejtek alapvető információit hordozó gének elválasztható részekből állnak, nem pedig folyamatos láncot alkotnak: vagyis vannak olyan szegmensek, amelyek nem rendelkeznek fehérjeüzenetekkel, inkább csak Összekötő-egybetartó szerepet töltenek be. Felfedezésük nagy távlatokat nyithat különböző betegségek — például a rák — gyógyításában. Az irodalmi Nobel-díj ez évi kitüntetettje az amerikai színes bőrű írónő, Toni Morrison. Az indoklás szerint a fekete írónő az amerikai négerek életének kifejező ábrázolásáért kapta az elismerést: regényeiben a gazdag képzelőerő és a költői megjelenítés az amerikai valóság egyik lényegi vonatkozását kelti életre. Az 1993. évi Nobel-békedíjat Frederik Willem de Klerk dél-afrikai államfő és Nelson Mandela, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) elnöke kapta. Az indoklás rámutat: mindkét politikus sokat tett a dél-afrikai fajüldöző rendszer felszámolásáért, konstruktív megbékélési politikájuk utat mutat a hasonló problémák megoldásához az egész világon. Az oldalt összeállította: Marik Sándor Nobel-díiasok
