Kelet-Magyarország, 1993. december (53. évfolyam, 281-306. szám)

1993-12-13 / 291. szám

1993. december 13., hétfő GAZDASAG A nyírteleki Agrogép Kft. szippantótartályai DETK 115-ös fantázianévvel az ország valamennyi megyéjébe eljutnak Elek Emil felvétele Nincs hírünk elfogadott szabolcsi pályázatról Az APEH még nem kapott értesítést a többletexport-támogatás elbírálásáról Nyíregyháza (KM - NYZS) — Az almatermesz­tés- és értékesítés várható problémáit előre jelezte az is, hogy még a szezon kezde­te előtt sorra láttak napvilá­got a piacra jutást, iletve an­nak megőrzését elősegítő rendeletek. A legborúlátóbb elképzeléseket is felülmúló válság az illetékes miniszté­riumot egyre nagyobb támo­gatási alapok elkülönítésére ösztönözte. A támogatások realizálódá­sának módjáról, jelenlegi helyzetéről az Adó- és Pénz­ügyi Ellenőrzési Hivatal Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatóságán az adókönyve­lési és pénzforgalmi osztály vezetője, Hunyadiné Keresz­túri Katalin informálta lapun­kat. O Az almatermesztés jelen­legi helyzete egyértelműen megyénk egyik legnagyobb problémái közé tartozik nap­jainkban. Milyen támogatás­ban részesülhettek eddig a szabolcsi gazdálkodók? — Ez év szeptember 2-án lépett hatályba a Földművelés- ügyi Minisztérium 35/93. (IX.02.) számú rendelete, amely 120 ezer tonna I. osztá­lyú étkezési alma exportérté­kesítésének elősegítését céloz­ta meg. A támogatás elnyeré­sének igen szigorú feltételei voltak: érvényes külkereske­delmi szerződés, belföldi áru­fedezetet igazoló okmányok, a támogatás teljes összegére vo­natkozó, feltételhez nemi kö­tött visszafizetési bankgaran­cia birtokában lehetett csak pályázni. A csupán forgóesz­köz-hitelként működő, vissza­térítendő támogatási lehetőség leszűkítette az érdeklődők körét, csak három elfogadott szabolcsi pályázatról kaptunk visszajelzést a minisztérium­tól. Cl Az idő előre haladtával azonban a minisztérium kény­telen volt mélyebben a zsebébe nyúlni, újabb pályázati fel­hívások láttak napvilágot. Je­lenleg az almából megélni szándékozóknak a többletex­port-támogatás nyújt szalma­szálat. Önökhöz milyen nagy­ságrendű elfogadott pályázat­ról érkezett már információ? — Hozzánk eddig még egyetlen pozitívan elbírált sza­bolcsi pályázatról sem érke­zett értesítés, de a legfrissebb információink szerint ezekre a pályázatokra vonatkozóan még a budapesti központba sem érkezett semmiféle visz- szajelzés. □ A pályázat egyik feltétele, hogy az exportáló cégek léal­ma esetében legalább 8 Ft/kg- os felvásárlási áron vegyék át a termesztőktől az almát. A gyakorlat ezzel szemben most az, hogy 5 forintot fizetnek, a fennmaradó rész kifizetését pedig a pályázataik pozitív el­bírálástól teszik függővé. Az APEH elfogadja-e ezt a for­mát, lehet-e támogatást igény­be venni az összeg kifizetése előtt, illetve milyen okmányo­kat kérnek az exportőr cégek­től? — Az APEH az exportőr cé­gek visszaigényléseinél az ér­vényes, elfogadott pályázatot kéri, amelyet nyilván csak úgy lehet megszerezni, ha az előírt feltételeknek megfelel a pályá­zó. Ezekben pedig többek kö­zött az is szerepel, hogy 8 fo­rint az átvételi ár. A pályázatok elbírálása azonban az FM Ag­rárrendtartási Hivatalának jog­köre, ott vizsgálják meg a fel­tételek teljesítését. Az APEH az érvényes, elfogadott pályá­zattal rendelkező igénylőknek a 33-as igénylőlap benyújtását követően — az adóeljárási törvény előírásai alapján — 15 napon belül utalja ki a támo­gatást, melynek jogosságát pedig a soros pénzügyi revízió keretében vizsgálja meg. □ Az alma sok esetben több. lépcsőben jut el a sűrítőüzem­hez, az exportőrhöz. Melyik lé­pés az, amelyiknél bizonyítani kell a felvásárlási minimálár teljesítését, illetve nem fordul­hat-e elő, hogy valamelyik közvetítőnél marad a támoga­tás, amelyet a termelők megse­gítésére szántak? — Mivel az exportőr igé­nyelheti vissza a támogatást, neki kell igazolni a felvásár­lási minimálár teljesítését, a felvásárlási árak pedig a ter­melők telephelyén értendők szállítóeszközre rakva. Szem előtt kell tartani, hogy a több­letexport-támogatás konstruk­ciója elsősorban az exportot, a piacra jutást illetve annak megőrzését segíti, a termesz­tőket csak közvetve támogat­ja, hiszen a belföldi forgal­mazásra nem terjed ki a jog­szabály. □ Jónak tartja ezt a konst­rukciót, nem lenne hatéko­nyabb termelői szervezeteken keresztül közvetlenül az áru előállítójának kifizetni a támo­gatást? — Ennek a kérdésnek az el­döntése nem az Adó- és Pénz­ügyi Ellenőrzési Hivatal ha­táskörébe tartozik, ebben a Földművelésügyi Minisztéri­um az illetékes szerv. Növekedést prognosztizálnak a vállalkozók Optimistábbak a magánvállalkozók, mint az állami vállatok a várakozásokat illetően Budapest (MTI) — A vál­lalkozók nagy többsége az idei évre a tavalyinál valamivel ki­sebb teljesítményt valószínű- sít, viszont 1994-re növeke­dést prognosztizál — állapítja meg a Gazdaságkutató Rt. most elkészült jelentése, ame­lyet a Magyar Gazdasági Ka­marával közösen végeztek el. A felmérés eredményét a Ma­gyar Gazdasági Kamarában Tolnay Lajos, az MGK elnöke és Vértes András a GKI Rt. igazgatója ismertették. Elmondták, hogy több mint 8 ezer jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társasá­got kerestek meg, közülük 1200-an válaszoltak a kérdő­ívekre. Eszerint termelésnöveke­dést az idén elsősorban az építőipari és a távközlési te­rületeken működő vállalkozá­sok érhetnek el. Jelentősen csökken viszont az élelmiszer- gazdaság, a szállítás és néhány szolgáltatás teljesítménye. A korábbi évek hasonló felméréseitől eltérően az ex­port bővítésével kapcsolatos vállalati szándékok jóval bi­zonytalanabbak és szerényeb­bek. Bizonyos stratégiaváltás figyelhető meg a gazdálkodók körében: az export — amely továbbra is az egyik lehetséges kitörési pont — mellett a hazai piac felértékelődése tapasztal­ható. Az összességében pesszi­mista megítéléseken belül reménykedésre ad okot, hogy a megkérdezettek nagy része a beruházások növelését, a fej­lesztések gyorsítását szeretné, bár az ehhez szükséges forrá­sok meglehetősen bizonyta­lanok. A termelő szférában sú­lyos gondot jelent a kapacitá­sok kihasználásának alacsony szintje. Különösen a nagy ál- lóeszköz-igényességű gazdál­kodók számára jelent felold­hatatlan problémát a gyakran 50 százaléknál is jóval kisebb kihasználtság. A válaszadók jövőre ked­vezőbb helyzetet valószínűsí­tenek, mint amit a kutatók a makrofolyamatokból levezet­nek. Vélhetően emögött az áll, hogy még mindig jelentős mozgástere van a termelés nél­küli jövedelemkiegészítésnek, a meglevő vagyonnal való gazdálkodásnak, illetve -a va­gyonfelélésnek. A beérkezett válaszokból olyan kép is kiraj­zolódik, hogy a belföldi és a külföldi magánvállalkozások optimistábbak a várakozáso­kat illetően, mint az állami vállalatok. Kedvezőbben ítélik meg a növekedés kilátásait, erőteljesebb fejlesztést tervez­nek, és az akadályozó ténye­zők közül nem a külső ele­mekre hivatkoznak, hanem inkább az általuk is befolyá­solható összefüggéseket hang­súlyozzák. Meghosszabbított jegyzés — bankgaranciával A gazdálkodás eredményessége is alapvetően meghatározza a befektetési jegyek árfolyamát Budapest (MTI) — Az Állami Értékpapír Felügyelet engedélyezte a Profit Befek­tetési Alap jegyzésének meg­hosszabbítását. így az alap be­fektetési jegyeit december 23- áig vásárolhatják meg a befek­tetők. A jegyzési idő kibőví­tését az tette lehetővé, hogy a Kereskedelmi Bank Rt.-nél korszerűsítették a számítógé­pes rendszert. A jegyzés állásáról napi in­formációkkal rendelkeznek, s az alap bejegyzéséhez a zárást követően az Állami Értékpapír Felügyeletnél nem szükséges 3-4 napot várni. Korábban ugyanis legalább ennyi időre volt szükség az adatok össze­gyűjtésére. A banknál egyébként ter­vezik, hogy a fiókok nyitva­tartási idejét is meghosszab­bítják. A befektetési jegy után jelentős a kereslet. Az értékpa­pírokat nemcsak készpénzért, hanem kárpótlási jegy elle­nében is lehet jegyezni. A be­fektetők számára az alapke­zelő hitelt is nyújt. A hitel összege elérheti a jegyzett összeg 65 százalékát. Az alappal kapcsolatban a Kereskedelmi Bank Rt. garan­ciát vállalt. Ez azt jelenti, hogy a jegy­zések összegét 800 millió fo­rintra kiegészíti. Ez azért lé­nyeges, mert nem mindegy, hogy a befektetési alapban mennyi pénz gyűlik össze, az alap mekkora összeggel gaz­dálkodhat. Alapvetően befo­lyásolja az összeg nagysága és a gazdálkodás eredményessé­ge a befektetési jegyek árfo­lyamát. Készüljön fel a sikerre! Frank Apponyi tippjei vál­lalkozásokhoz: 7. Gyermekfelügyelet Egyre nagyobb az igény a hagyományos óvodákon kí­vüli egyéb gyermekmegőrző intézmények létrehozására. Egy ilyen vállalkozáshoz sincs sok mindenre szükség. Mielőbb azonban belefogna, meg kell szereznie a szüksé­ges engedélyeket. Meg kell kötnie a megfelelő biztosítá­sokat. Biztosítani kell egy olyan helyet, például saját lakását, ahol kb. 10 gyere­ket megfelelően el tud he­lyezni. Szerezzen be meseköny­veket és rengeteg játékot, benti és kinti foglalkozásra egyaránt! Ezután először forduljon azokhoz az isme­rőseihez, akiknek gyermekei vannak, valamint a környé­ken lakó mamákhoz! Majd tegyen közzé hirdetést egy újságban! Számolja ki, hogy mennyi díjat kér egy gyer­mekért óránként, illetve egy napra. Égész napos felügyelet es­etén az anyák reggel hozzák be gyermekeiket, és délután mennek értük úgy, mint az óvodában. Ami az étkezést illeti, két megoldás lehet­séges. Az egyik az, ha ön ad ebédet és uzsonnát a gyere­keknek, a másik az, hogy minden szülő visz egy cso­mag ennivalót a saját gyere­kének. Bár első hallásra ez utóbbi megoldás furcsának tűnhet, Amerikában nagyon beválik. Természetesen ezt a mun­kát csak akkor vállalhatja, ha szereti a gyerekeket, van türelme hozzájuk, és vala­mennyire ért is a nyelvükön, hiszen nem könnyű egy csa- . pat gyerekre egész nap vi­gyázni, megfelelő elfoglalt­ságot találni nekik. Ha ez az ötlet beválik, és sok érdeklődő jelentkezik, akiket már nem tud saját Ha valaki a megszo­kott módon gondolkodik és cselekszik, akkor ke­ményebb munkával 5-10 százalékos javulást érhet el. De a kétszeres vagy tízszeres javulás érdeké­ben olyan magasan van a mérce, hogy a dolgokat egészen másképp kell csinálnia mint eddig. lakásában fogadni, kialakít­hat több gyermekfelügyeleti központot, ahol az ön mun­katársai dolgoznak az ön irányításával. A dolognak az a lényege, hogy tegye vonzóvá az ön által kínált lehetőséget az anyukáknak, a programok minőségét illetően és anyagilag is. Amikor elkezdi ezt a tevé­kenységet, legyen nyitott minden lehetőségre és igényre. Ha valaki csak ad­dig akarja otthagyni gyer­mekét, amíg elmegy bevásá­rolni, vagy egy üzleti talál­kozásra, vállalja el ezt is, és meglátja, hogy hamar híre megy az új vállalkozásnak. Mindez az anyagi előny mellett határtalan örömet is szerezhet önnek, ha szereti a gyerekeket. (Folytatjuk) Szeretne Ön több pénzt csinálni? Jöjjön el az Ameri­can Business School két na­pos eladástechnikai tan­folyamai valamelyikére! A Kelet-Magyarország olva­sójaként kedvezményt kab és megismerkedik más % ifzlet- tulajflonosoklial, vállalatve- zetőktiétl managerekkél, üz­letkötőkkel„ kereskedőkkel, azaz vállalkozókkal vagy le­endő vállalkozókkal. Még ma kérjen részletes tájékoz­tatót pirty^amjainfről! Ame­rican Busihbsé’School: 1122 Budapest, Goldmark Károly u. 14. Tel.: (06-1)15-53- 161; 17-51-477; (9-16 óráig) Fax.: 15-51-524. Árfolyamok ________________________________ Tőzsde mmmmmmmmmmmmmmmmm Index december 10.: 1167,76 (+9,63) Érvényben: 1993. december 10. Valuta Deviza Kanadai dollár 74,34 75,74 74,% 75,30 Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Kuvaiti dinár 31530 321,00 333,45 334,83 Német márka 58,11 59,07 58,49 58,73 Angol font 147,60 150,40 148,78 149,48 Norvég korona 13,38 13,62 13,47 1333 Ausztrál dollár 66,33 67,57 66,66 66,96 Olasz líra(lOOO) 58,99 60,27 59,39 59,71 Belga franki 100) 277,84 282,50 279,63 280,79 Osztrák sc.(!00) 826,23 839,83 832,04 835,44 Dán korona 14,85 15,11 14% 15,02 Port. esc.(lOO) 56,85 57,95 5724 57,52 Finnmarka 1725 17,65 17,42 17,52 Spanyolpes.(100) 70,91 72,43 71,40 71,78 Francia frank 16,97 17,25 17% 17,16 Svájci frank 67,66 68,74 6820 68,48 Holland forint 51,82 52,68 52,27 52,49 Svéd korona 11,90 12.16 12,02 12,08 ír font 139% 142,56 141,12 141,76 USAdollár 98,99 10035 9934 99,94 Japán jen (100) 90,97 92,17 9121 9131 ECU 112,01 113,97 112,89 113,39 Kelet-Magyarország ]3

Next

/
Oldalképek
Tartalom