Kelet-Magyarország, 1993. december (53. évfolyam, 281-306. szám)
1993-12-13 / 291. szám
3. oldal Pályázat fásításra 7. oldal / Amokfutó fegyveres 9. oldal Esküt tettek a bátor határőrök L. évfolyam, 291. szám Ara: 15,40 forint 1993. december 13., hétfő Tiszai táj Harasztosi Pál felvétele Moszkva Borisz Jelcin orosz elnök üdvözletét küldte Alek- szandr Szolzsenyicinnek az író 75. születésnapja alkalmából, és reményét fejezte ki, hogy orosz földön hamarosan találkoznak Jelcin méltatta a Szovjetunióból 1974-ben száműzött Szolzse- nyicint, amiért volt bátorsága elmondani „a keserű és szörnyű igazságot az országáról és annak népéről hozzátéve, hogy az író sokat szenvedett a háborúban, a szovjet munkatáborokban és a száműzetésben. Az 1970- ben irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett Szolzseüyicin jelenleg az Egyesüli Államban, Vermont államban él. Korábban közölte, hogy 1994-ben kíván visszatérni Oroszországba. Belgrad Vasárnap délelőtt katonai behívót kapott Bálint Sándor, a Magyar Szó című újvidéki lap főszerkesztője, akinek január 4-én kellene két hónapos gyakorlatra bevonulnia. Bálint Sándor a behívó átvételét megtagadta. Bálint Sándor kijelentette, hogy a helyén marad, amíg lehetséges folytatja munkáját. A lap a sorozatos megpróbáltatások ellenére nem szűnt meg, hetente kétszer megjelenik, s emiatt a hatóságok kezdik elveszteni türelmüket — mondta, majd rámutatott, hogy a kétszeri megjelentetés azért is szükséges, mert egyébként megindíthatnák a lap szerkesztősége elleni csődeljárást, ami beláthatatlan következményekkel járna. Havanna som A kapitalizmus elleni kirohanásnak szentelte beszéde nagy részét Fidel Castro kubai állam- és kormányfő a szigetországot támogató európai szolidaritási mozgalmak képviselőinek szombaton zárult havannai találkozóján. A kubai vezető szerint az emberiség legnehezebb pillanatait éli. Figyelmeztetett arra, hogy egy napon bármely afrikai ország Szomália sorsára juthat, mert „ágyúkkal, a világ csendőrének szerepét játszva nem lehet megszüntetni az emberiséget sújtó éhséget”. Castro kijelentette, hogy Kuba internacionalista kötelezettsége a forradalom, a függetlenség és a szocializmus vívmányainak megóvása ma, amikor meg akarják „fojtani” a kubai nép nyújtotta példát. Magyarországi németek A Magyarországi Németek Szövetsége a hét végén tartotta közgyűlését, hogy tagjaik számot adjanak az 1990 óta történt változásokról, és meghatározzák az 1994. évi feladatokat, különös tekintettel az országgyűlési és a helyhatósági választásokra. Szeretnék, ha a televízióban, rádióban több időt kapnának a nemzetiségi műsorok. Emlékmű A vallási gyűlöletet fel- lobbantó politikai gonosztevők akkor hajthatták végre terveiket hazánkban, amikor az idegen csapatok megszállása alatt állt. Ez arra figyelmeztet, veszélyes országunkra, nemzetünkre, ha sorsunkról nem magunk dönthetünk — hangsúlyozta Szabad György, az Ország- gyűlés elnöke vasárnap Jászfényszarun, a második világháborúban elhunyt zsidó áldozatok felújított emlékművének avatásán. Szavazhattak mm Oroszország debreceni főkonzulátusán is leadhatták szavazataikat a tartósan hazánkban lévő orosz állampolgárok, s így részt vehettek a vasárnapi választáson. Az oroszországiakhoz hasonlóan tartották nyitva Debrecenben is a szavazóhelyiséget. Jurij Proncsen- ko, a főkonzulátus ügyvivője elmondta: vasárnap a választási bizottság két tagja mozgó urnát vitt Nyíregyhá-. zára, lehetővé téve ezáltal, hogy az itt dolgozó munkások is leadhassák voksaikat. Lottó, hatoslottó A Szerencsejáték Rt. tájékoztatása szerint az 50. heti hatoslottó nyerőszámai a következők: 1, 3, 5, 6, 25, 35, pótszám: 15 Az 50. heti lottó nyerőszámai a következők: 1,34,64, 73, 88, joker szám: 370489. Lottónyeremények: 5 talá- latos szelvény nem akadt, a 4 találatos nyereménye 1 227 193, a 3 találatosoké 7334, a 2 találatosoké 245 forint. A jövő hétre átvitt 5 találatos nettó nyeremény- összeg: 100 000 000 forint. A hatoslottón 6 találatos szelvény 1 darab volt, nyereménye: 51 925 523 forint. 5 plusz 1 találatos szelvény 3 darab volt, nyereménye: 2 152 262, az 5 találatos szelvényekre 68 013, a 4 talála- tosra 1439, a 3 találatosokra 154 forintot fizetnek. Elhunyt Antall József ISB Nagy Gábor felvétele Budapest (MTI) — Antall József, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke életének 62. évében hosszantartó súlyos betegség után a SOTE budapesti oktatókórházában vasárnap 17 óra 15 perckor elhunyt. Antall József Budapesten született 1932. április 8-án. A csallóközi eredetű Antall- család a török háborúk idején került a Dunántúlra. A budapesti Piarista Gimnáziumban végezte tanulmányait 1942. és 1950. között. A Magyar Országos Levéltárban 1954- ben kezdte szolgálatát, majd a Pedagógiai Tudományos Intézet tudományos kutatója lett. A levéltári kutatámunkát a későbbiekben is folytatta, amikor már az Eötvös József Gimnázium tanára volt. Az 1956-os forradalom aktív résztvevője, egyik alapítója a később emigrációban tevékenykedő kereszténydemokrata ifjúsági szervezetnek, a Keresztény Ifjúsági Szövetségnek. A forradalom leverése után letartóztatták, vizsgálatot folytattak ellene. Miközben folytatta politika- és művelődéstörténeti munkásságát is, orvostörténelmi szakterületen helyezkedett el 1964-ben tudományos kutatóként. Kiemelkedő szerepe volt a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár megszervezésében, amelyben 25 évet töltött, 1984-től az intézet főigazgatója. A Magyar Demokrata Fórum alapító tagja. Részt vett a Független Kisgazdapárt újjászervezésének előkészítésében. Más pártba nem lépett be, az MDF elnökévé a párt II. országos gyűlésén választották meg. Antall József fontosnak tartotta a magyar pártok — elsősorban a centrumerők — nemzetközi kapcsolatainak kialakítását. Ezért már 1989 nyarán megállapodott az EDU vezetőivel, hogy a későbbi három koalíciós pártot felveszik a szervezetbe. Hasonlóképpen készítette elő a Keresztény- demokrata Intemacionáléval az együttműködést. Antall Józsefet 1990-ben az EDU alelnökévé választották. Kormányalakítási tárgyalásait megelőzte az MDF- SZDSZ megegyezés, amely az ország kormányzati stabilitását biztosította. A három párt — MDF, FKGP és KDNP — koalíciós megállapodásán alapuló kormányát és programját 1990. május 22-én mutatta be az újonnan megválasztott parlamentnek. 1990. május 23-án este az Országgyűlés 218 igen, 126 nem és 8 tartózkodással megválasztotta a Magyar Köztársaság miniszterelnökévé és elfogadta kormányprogramjának irányelveit. Göncz Árpád köztársasági elnök, a Magyar Köztársaság demokratikus, alkotmányos rendjének kialakításában, függetlenségének, európai integrálódásának és nemzetközi elismertségének helyreállításának, a magyarság felemelkedése érdekében kifejtett tevékenysége elismeréseként Antall József miniszterelnöknek, # a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje kitüntetést adományozta 1993. december 11- én. Antall József halála pillanatáig betöltötte országunk miniszterelnöki tisztét. Nehéz szolgálatot vállalt Göncz Árpád gyászbeszéde a rádióban, a tévében • Megbízás dr. Boross Péternek Honfitársaim! Magyarország miniszterelnöke, dr. Antall József az egészségét aláásó gyilkos kórral folytatott hosszú és hősies küzdelme végeztével visszaadta lelkét teremtőjének. A hír — jóllehet föl kellett készülnünk rá — mindannyiunkat megrendített és fájdalommal tölt el. Antall József mély hivatástudatból táplálkozó és szinte emberfeletti akaratereje már-már azt a hitet táplálta belénk, hogy nincs az a súlyos betegség, ami képes rajta erőt venni. Tudnunk kell, hogy szilárd felelősségtudatot sugárzó lénye még politikai ellenfeleiben is rokonszenvet és tiszteletet keltett. Az új Magyar Köztársaság első választott miniszterelnökeként hihetetlenül nehéz szolgálatot vállalt: azt, hogy az ország hajóját elkormányozza és biztonságban lehorgonyozza Európa nyugati partján, s népünket a tekintély-, és parancsuralom szinte megszakítatlan évszázadai múltán elvezesse a népuralom — a demokrácia — küszöbére. „Küszöbére” — mondom —, mert a parancsuralom és a demokrácia határvonala nem piros vonal, ami egyetlen lépéssel átléphető, hanem politikai és gazdasági akadályokkal tarkított széles határsáv, s egy ország — egy társadalom — akkor válik demokratikussá, ha értékrendjét, gondolkodásmódját és magatartását tekintve az ország lakóinak túlnyomó többsége átküzdötte magát ezen a gyepűn. Egy 1100 éves ország történelmében három és fél év — még ha sorsdöntőén fontos is — futó pillanat: a kortárs aligha vállalkozhat rá, hogy megvonja hiteles mérlegét. Annyit azonban joggal állíthatunk, hogy hazánk — miniszterelnökének közvetlen irányításával — megindult az áhított demokrácia felé, s eljutott odáig, ameddig ez idő alatt eljuthatott. Antall József a történész, akinek eszmeisége a múlt elmélyült ismeretében gyökerezett, ezt tisztán látta. Korai halálát különösen fájdalmassá teszi, hogy a sors akaratából nem volt képes megvalósítani mélyen átér- zett szándékát: átvezetni az országot a kiteljesült demokráciába, elvezetni az országot a második választásig, ami egy fiatal épülőfélben lévő demokrácia életében talán még az elsőnél is fontosabb. Hiszen az, hogy az ország népe másodízben tapasztalatokban gazdagodva, újabb alkotmányos és tiszta választás során jelöli ki képviselőit — a választás kimenetelétől függetlenül — önmagában is az ország demokratizmusának, a magyar demokrácia folyamatosságának bizonyítéka. De nemcsak a magunk, hanem a mindennapjainkat szakadatlanul értékelő világ szemében is. Nemcsak hiszem, hanem tudom: Antall József az államférfi haláláig ezt a célt szolgálta — a magyar demokrácia megszakítatlan és megszakíthatatlan folyamatosságát. Meggyőződésem, hogy Isten akaratának tudomásulvételén kívül ez a tudat békítette meg a halál gondolatával. Mi, magyar polgárok, szavazzunk bármelyik párt jelöltjére a közelgő választásokon, azzal tisztelgünk a legméltóbban a miniszterelnök, Antall József emléke előtt, s azzal szolgáljuk leghívebben szellemi hagyatékát, ha hitét, szándékát, jövőbe vetett bizalmát tiszteletben tartva makulátlanul tiszta, az eszmék küzdelmén alapuló választás során, az arra legméltóbb honfitársainkat küldjük a parlamentbe. Minden halál alkalom, hogy számotvessünk önmagunkkal, önmagunk életével. A kQimányfő megrendítő halála kiváltképpen alkalom a számvetésre: tekintsünk hát önmagunkba — magyarokként vagy közös hazánk más nemzetiségű polgáraiként, párttagokként vagy párton kívüliekként — s tegyük fel magunknak a kérdést: megtettünk, megteszünk-e mindent, ami tőlünk telik, hogy híven szolgáljuk szűkebb közösségünket és hazánk egészét? S ha tesszük, milyen eszközökkel tesszük? Ezzel tisztelegjünk a kormányfő sírja előtt! A mai napon az alkotmány 33/A paragrafusának c. pontja alapján — dr. Antall József miniszterelnök halálával — a kormány megbízatása megszűnt. Felkértem dr. Boross Péter belügyminisztert, hogy további intézkedésemig ügyvezető miniszterelnökként lássa el a feladatát, és vezesse az új kormány megalakulásáig az alkotmány 39/B paragrafusa alapján hivatalban maradó — kormány munkáját —jelentette be Göncz Árpád. (Dr. Boross Péter ügyvezető miniszterelnök tévébeszédét lapunk 9. oldalán közöljük.)
