Kelet-Magyarország, 1993. december (53. évfolyam, 281-306. szám)

1993-12-09 / 288. szám

KULTÚRA 1993. december 9., csütörtök Nemzetközi kiállítás Budapest (MTI) — Ha­todik alkalommal rendezi meg — ezúttal 1994. már­cius 10—13. között — a Ma­gyar Könyvszakmai Szövet­ség és az Interbright a bu­dapesti nemzetközi könyv-, video- és könyvtári kiál­lítást. Már az elmúlt évi kiállítás jelentőségét is bizonyította, hogy az a ’96-os EXPO első hivatalos előrendezvénye- ként nyílt meg. A nemzet­közi könyvkiállítás jelentő­ségét mutatja, hogy rangos nemzetközi kiadók — Cambridge UP, Oxford UP, Springer, Elsevier, Kluwer, Penguin, John Wiley — vesznek részt, immár vissza­térő vendégként. Nem elő­ször képviselteti magát a ki­állításon a Japán Kiadói Szövetség, és a szervezők remélik, hogy a National Geographic káprázatos vi­deó-kínálata is látható lesz. Természetesen a hazai ki­adók is rendszeres kiállítói a rendezvénynek. A szerve­zők remélik, hogy a törzski­állítók mellett több új kiadó és terjesztő, köztük a ha­táron túli magyar könyvmű­helyek is részt vesznek az 1994-es rendezvényen. A kiállításon jelen lesz az egész könyvszakma, így a könyvtárak, a nyomdák és a tankönyvkiadók is. Konfe­renciát szerveznek Könyvtár és videotéka, illetve Szerzői jogok és hamisítások cím­mel. A nagyközönség nem csak gyönyörködhet a kiállí­tott könyvekben, de meg is vásárolhatja azokat. Az an­tikváriumok könyvaukciót rendeznek, s régi könyvek és zeneművek árusításával is színesítik az eseményt. Arcok a filmvászonról Gombás Sándor Első számú a francia színé­szek között Gerard Depar­dieu, de a határokon kívül is előkelő helyet foglal el a filmvilágban. Sosem készült színésznek. Már 12 éves ko­rában elszökött otthonról és csavargott Franciaország­ban. Ha pénzre volt szüksé­ge, akkor leütött valakit, ha autó kellett, azt ellopta. De azért legyünk igazságosak: dolgozott is. Volt hajósinas, levest árult vakoknak. Óriási tehát az élettapasztalata. Há­nyattatott életének tapaszta­latai meglátszanak játékán, mimikáján. Ha megállna előttünk, egy pocakos alakot látnánk, csúnya orral. Még­is, lába előtt hevernek a fran­cia nők. Ő ott az első számú szexszimbólum. Ő maga sem érti az okát, miért. Hogyan is lett sztár? A vá­lasz egyszerű: jött Blier ren­dező. Ő ismerte fel, hogy micsoda energia és tehetség van ebben az emberben. A film címe: Tojástánc. Fran­ciaországot őrülten végig­futó csavargót játszik Ge­rard Depardieu Patrick De- waerevel. Depardieu nem afféle agyonreklámozott sztár. Neki igazán van mű­vészi töltete. Alakításai meggyőzőek, elbűvöli a né­zőt a mindent elsöprő tudá­sa, kreativitása. Ő már befu­tott. Válogat a forgatóköny­vek és a rendezők között. Általában nagy rendezők foglalkoztatják. Játszott ő film vígjátékban is, (a nem­rég bemutatott Hanta-Palin- tában), melyet a Filmvilág című folyóirat vásári komé­diaként értékelt. No persze nem sikerülhet mindig min­den. A nyugati kritika is ha­sonlóan minősítette. Depardieu nagyon sok tör­ténelmi filmben játszott, és az adja az írás aktualitását, hogy most Kolumbuszként üdvözölhetjük. Ridley Scott sztárrendező őrá gondolt a felfedező alakításában. Szí­nészünk érdekes, misztikus Kolumbusz volt. Az 1492, a paradicsom meghódítása igazán nagy sikert aratott. Maradandó értékű filmek­ben alakított. Húsz éve ját­szik és közel hatvan filmben szerepelt. A legjelentőseb­bek: Wajda: Danton, Cyra­no, Weir: Zöld kártya. Az 1980-as, Truffaut-rendezte filmjére, az Utolsó metróra ki kell térnünk. Ez az alkotás ugyanis az év összes Cézár­díját bekasszírozta. Bert­rand Blairrel egyébként még több filmet is forgatott; Estélyi ruha (1986), Kösz megvagyok (1991). Lássuk tehát, hogy mit csinál most a sztár? Azt íratta a személyi igazolványába, hogy borter­melő. No azért nem hagyott fel a színjátszással. Csak szereti a jó bort. Váljék egészségére! A borral és személyiségével párhuza­mot von: „Olyan bizonyta­lan vagyok, mint a bor, amely bármely percben megsavanyodhat.” Nem hi­szem, hogy színjátszása va­lamikor is megsavanyodik, mert állandóan hozza a for­máját. De a színész megsa- vanyodását nem is művésze­tére értette. A francia film­világ úgy látszik minden 20-30 évben képes bedobni egy új sztárt. Depardieu Jean Gabin egyik méltó utó­da. Gerard Depardieu az 1492. című filmben Gyári felvétel Főiskolások diplomakoncertje Magyar mesterek Bartók- és Kodály-műveket adtak elő Kórusmű női karra Nyíregyháza (KM) — A nyíregyházi Bessenyei Görgy Tanárképző Főiskola ének­zene tanszéke a Művészeti Szakközépiskola hangver­senytermében tartotta meg az ének-zene/karvezető szakos hallgatók diplomakoncertjét. Közreműködött az ének-ze- ne/karvezetés szakos hall­gatók női kara, valamint az Anonymus Vegyeskar. A kon­certen a zeneirodalom klasz- szikus mestereinek művei mellett felcsendültek Bartók és Kodály dalai, valamint a kortárs zeneszerző, Petrovics Emil kórusművét is felvették a műsorba. A hallgatók tanárai: Elmélyülten Ördögh Mária és Fehér Ottó. HarasztosI PÁL FELVÉTELEI Menuhin Budapesten Budapest (KM) — Nem mindennapi csemegének örvendezhetnek jövő év ta­vaszán a zenerajongók: a komolyzene hívei a leme­zeiről, felvételeiről jól is­mert zseniális muzsikussal találkozhatnak élőben, ugyanis a Számaik támo­gatásával 1994. március 11- én és 12-én a Budapesti Fesztiválzenekart Sir Yehu­di Menuhin fogja vezényel­ni. Az 1916-ban született vi­lághírű amerikai hegedű- művész az utóbbi években egyre több időt szentel kar­mesteri tevékenységnek. A kortárs zene iránti elkötele­zettségéről is ismert mű­vész budapesti koncertjé­nek műsorára Brahms mo­numentális II. szimfóniája mellett az elsősorban kar­mesterként ismert Doráti Antal egyik művét és Jeney Zoltán külön erre az alka­lomra írt új alkotását ve­zényli. A Számaik az egyi­ke a művészetek jeles szponzorainak: mecénási politikája elsősorban a mű­vészeteket, a tudást, a hu­mánus célokat részesíti előnyben. Támogatta töb­bek között a Magyar Jazz Antológia 1991 című le­mezt, az Ifjú Zenebarátok Magyarországi Szervezete Központi Kórusát, a Buda­pesti Fesztiválzenekart. Kiegyensúlyozott mezőny a szemlén Hagyományteremtő szándékkal vállalta fel hosszabb távra a rendezés jogát a város Hamar Péter Csenger — A jelek szerint Csenger városa nemcsak arra volt kész, hogy helyet adjon az I. Megyei Film- és Videoszemlének, hanem szá­mít rá, hogy hosszabb távon, évről-évre gazdája lesz a rendezvénynek, miként azt a megnyitót és a zárszót mon­dó Apáthy György polgár- mester hangoztatta. A Ma- kovecz Imre tervezte városi művelődési központban de­cember 4-5-én találkoztak térségünk amatőrfilmesei, ide hozták el a versenybe be­nevezett alkotásaikat, me­lyek jó technikai körülmé­nyek között kerültek a nézők és a Zágon Bertalan vezette zsűri elé. A versenyben 26 pályamű vett részt, s ahogy a zsűri el­nöke, a Magyar Művelődési Intézet főmunkatársa, az ama­tőrfilmes mozgalom egyik megteremtője összegző elem­zésében hangsúlyozta, a bene­vezettek tisztességesen megta­nultak bánni egy eszközzel, a videokamerával, s hogy a nyil­vánosságnak az a formája, amit a videózás jelent, egyre inkább része mindennapjaink­nak. Gyors reagálás Ugyanakkor kifejezésre jut­tatta azt is, hogy a mozgalom megyei résztvevői kevéssé vállalkoztak azoknak a társa­dalmi változásoknak a rögzíté­sére, amelyek körülöttünk zaj­lanak, s amelyeknek magunk is részesei vagyunk. E hiányra azért érdemes odafigyelnünk, mert az amatőrfilmezés kínál­ta lehetőségek módot adnak gyors reagálásra. A versenyfilmek mezőnyére a kiegyensúlyozottság volt jel­lemző, bántóan gyenge vagy színvonaltalan alkotás nem volt, s bár igazán kiemelkedő produkciót sem láthattunk, aminthogy a zsűri a nívódíjat nem is adta ki, sok biztató je­lenségre figyelhettünk fel, több kiválónak bizonyult rész­letmegoldás érdemelt figyel­met. A rendezvény nemzetkö­zivé bővült azáltal, hogy a Szatmárnémeti Városi Televí­zió is képviseltette magát egy filmmel, s ez egyben a tovább­lépés lehetőségét is megmutat­ja a rendezők számára, hiszen a város földrajzi fekvése lehe­tővé teszi, hogy a kárpátaljai és a romániai magyar videó­sok az elkövetkező években nagyobb számban képvisel­tessék magukat. Különdíj a határon túlra Egyébként A szatmári püs­pöki kápolna története (rende­ző Antal Márta) című, határon túlról érkezett alkotás a zsűri különdíját kapta. Az alkotók számára megfo­galmazott zsűriértékelésben a legtöbbször Sipos Attila záho­nyi filmes neve hangzott el ré­szint remek operatőri munkája miatt, részint mert az Utolsó katona című munkája, amely a szovjet katonai jelenlét végét dokumentálja, kiérdemelte Csenger város különdíját. A legfiatalabb versenyzőnek fel­ajánlott díjat Hajdú Judit, a Zrínyi Gimnázium 15 éves ta­nulója nyerte Az én iskolám­ért, a legjobb elsőfilmes dr. Baracsiné Molnár Ibolya lett Életem című lírai etűdjével. A harmadik helyet megoszt­va ítélte a zsűri Lőrinczy Kor­nél nyíregyházi és Bácsi Krisztián mátészalkai ver­senyzőknek. Az előbbi Fara­gott álmok címmel Törös Bar­na nyírpazonyi fafaragóról ké­szített filmet, az utóbbinak A ház című etűdje mind témájá­val, mind feldolgozásmódjá­nak fegyelmezettségével fel­hívta magára a figyelmet. Második helyet nyert Szitha Miklós, a megyei amatőrfil­mes mozgalom kiemelkedő személyisége: Minimal Life című alkotása — (keddi szá­munkban tévesen jelent meg a mű címe) — intim szépségé­vel, bensőséges érzelemgaz­dagságával méltán szolgált rá az elismerésre. Bemutatják a városi tévék Az első helyezést Balogh Attila nyíregyházi alkotó Tóth Sándor szobrászművész című portréfilmjével érdemelte ki. A megyénk kulturális életében jelentős szerepet játszó mű­vész munkásságát dokumen­táló film a legegyszerűbb esz­közökkel, arányos szerkezeti felépítésével a szóbeli és a képi információk szép össz­hangjával hozza közel a né­zőkhöz egy gazdag életpálya részletmozzanatait. A megyében működő városi televíziók bemutatják a díja­zott alkotásokat, s ez remélhe­tően biztatást ad az amatőr­mozgalom résztvevőinek a to­vábbi munkára. Emlékhangverseny, karácsonyi, újévi koncert Kecskeméti Vég Mihály átköltése nyomán csendül fel Kodály Psalmus Hungaricus-a Nyíregyháza (KM) — A Magyar Kodály Társaság me­gyei tagcsoportja, a Nemzeti Filharmónia és a nyíregyházi Váci Mihály művelődési köz­pont december 12-én, vasár­nap este 7 órai kezdettel em­lékhangversenyt rendez a ró­mai katolikus templomban Kodály Zoltán születésének 111., valamint a Psalmus Hun- garicus bemutatásának 70. év­fordulója alkalmából. A műsorban néhány Ko­dály-mű, valamint a monu­mentális Psalmus hangzik el. Közreműködnek: a Pro Musi- ca Leánykar, a Cantemus Gyermekkar (karigazgató: Szabó Dénes), Szabó Dénesné (piccolo), vezényel Szabó Dé­nes, továbbá Daróczi Tamás (tenor), a Nyíregyházi Ve­gyeskar (karigazgató: Fehér Ottó), az Anonimus Kamara­kórus (karigazgató: F. Székely Ildikó), a Görög katolikus Hit- tudományi Főiskola hallgatói (karigazgató: Gebri József) és a Szabolcsi Szimfonikus Ze­nekar Fehér Ottó vezényleté­vel. Kecskeméti Vég Mihály zsoltárátköltését, az 55. Zsol­tárt Tóth László mondja el, a műsorvezető: Tárcái Zoltán. A karáosonyi koncertet is a ró­mai katolikus templomban rendezik meg december 17-én este 6 órai kezdettel. A Sza­bolcsi Szimfonikus Zenekart és a Nyíregyházi Vegyeskart Murgu Dorel vezényli. A mű­sorban hallható Beethoven: VII. szimfóniája, valamint egy Verdi-mű: a Quatro Pecci Sac- ri. Hagyományos az újévet kö­szöntő hangverseny is, amikor a Szabolcs Koncert-Fúvósze­nekar és Majorett Csoport lép a közönség elé. 1994 első nap­ján, január 1-jén délután ötkor a Váci Mihály művelődési központban tartják meg az újévi koncertet, melyet a Nyír­egyházi Városi Televízió egyenes adásban közvetít. 12 Kelet-Magyarország

Next

/
Oldalképek
Tartalom