Kelet-Magyarország, 1993. november (53. évfolyam, 255-280. szám)
1993-11-10 / 263. szám
1993. november 10., szerda KÖZÉLET Kelet-Magyarország 5 Minden körzetben jelöltet állítunk Beszélgetés Mádi Lászlóval, a Fidesz megyei elnökével • Alapvetően a jövőre figyelünk Nyíregyháza (KM - B. J.) — Eseményekkel teli napjai voltak október végétől a Fidesznek. 22-én megyei választmányi ülés voit, ahol — először a párt történetében — elnököt választottak. A napokban Fodor Gábor országos alelnök búcsúzott el a fiatal demokratáktól, majd annak híre terjedt el, hogy Boross Péter belügyminiszter úgy nyilatkozott: el tudná képzelni lehetséges partnernek a Fideszt. Ezek az események adtak aktualitást annak a beszélgetésnek, amit Mádi Lászlóval, a fiatal demokraták első megyei elnökével folytattunk. □ Mit jelent a Fidesz helyzetében az új szervezeti változás? — Eddig kollektív vezető testületek voltak mind a helyi, mind a megyei, mind az országos szinten. Nem volt egysze- mélyhez kötött vezetés, emiatt a felelősség és a munka meg- követelhetősége sem volt teljesen tisztázott. A tavaszi debreceni kongresszusunkon egy teljesen új működési struktúrát fogadtunk el, aminek egyik része a szervezeti felépítés megváltoztatása volt. Úgy gondoltuk, hogy jó, ha a helyszínen is tudják, ki jeleníti meg a Fideszt egy-egy adott településen. Az országos vezetői szintet a kongresszus választotta, s mint ismeretes, Orbán Viktor lett a Fidesz elnöke. □ Milyen összetételű a megyei választmány? — A Fidesz Szabolcs-Szat- már-Bereg megyei szervezeteinek elnökeiből és a tízezer főnél nagyobb lélekszámú települések egy-egy küldöttéből tevődik össze. Ez a testület választotta meg október 22-i ülésén elnökét és ötfős elnökségét. Az elnökség tagja Forró Zoltán, Kozma Péter, dr. SérMádi László Elek Emil felvétele tő-Radics István és dr. Vajda Lajos, míg az elnök én lettem. □ Mit jelent a választmány a párt életében és milyen programmal néznek a választás elé? — A Fidesz megyei élete szempontjából ez a szervezeti változás rendkívül komoly jelentőségű. A megyei politikai eseményeket folyamatosan tárgyalni fogja a testület, véleményt alakít róluk, s a választási kampány politikai részét is koordinálni, felügyelni fogja. Ami a programot illeti: a gyűlésen elmondtam, hogy a Fidesz legfontosabb feladata felkészülni a választásokra, s ebben szerepel a megyei és regionális választási programok elkészítése is, 1990-ben ilyenek nem nagyon voltak az akkori ellenzéki pártoknak, de még az állampártnak sem. Már megszületett Forró Zoltán koordinálásával a megyei agrárprogramunk első változata, de minden olyan témában le kell tennünk egy komoly programot az asztalra, ami a megye szempontjából fontos. Elsősorban gazdasági témákra, például a hátrányos helyzetű térségek problémájára gondolok, mert fontosnak tartom, hogy a Fidesznek legyenek helyi elképzelései, amelyek programokban is meg tudnak jelenni. □ Milyen eredményeket szeretnének elérni a választásokon, egyáltalán, milyen célokat tűzött maga elé az új megyei elnök? — Megyei elnökként azt tűztem ki célul, hogy a Fidesz minden országgyűlési körzetben képviselőjelöltet állítson. Elég előrehaladott állapotban van a jelöltállítás, már most több körzetben megvan a csoportok által megerősített jelölt. Mivel a Fidesz ebben a megyében örvendetes módon már 1990-ben is rendkívül szép eredményt ért el — a Tiszántúlon, sőt a Dunán innen a Fidesznek ez volt a legerősebb megyéje —, én azt a célt tűztem célul, hogy 2-5 képviselői helyet szerezzünk az ország- gyűlési választásokon. Mindenütt jó, közismert jelölteket állítunk a választókörzetekben, olyanokat, akiknek megfelelő helyi ismeretei vannak, kellő színvonalon és a Fidesznek elkötelezetten, de mégis egyénien tudja megjeleníteni a választópolgárok érdekeit abban a körzetben. Cl Hallottuk a rádióban, hogy Boross Péter belügyminiszter, az MDF alelnöke bejelentette, hogy a Fideszre mint lehetséges partnerre tekintenek. Mit szól ehhez a Fidesz? — Nem konzultált erről velünk Boross úr, így ez az ő magánvéleménye. Ezért lehetne ezt a bejelentést politikai provokációnak is minősíteni, Ezt a kijelentést egyébként ő azóta már cáfolta is. Mi azon a készségszinten fogadjuk ezt a dolgot, mint ahogy az MSZP- től is elfogadunk egy lehetséges együttműködést. Mivel a választásokat követően korántsem az a helyzet tűnik valószínűnek, hogy két nagy párt és több kis párt jelenik meg a parlamentben, s így a kormá- nyozhatóság viszonylag egyértelműen biztosítva lenne, ezért mi többször is kifejtettük, hogy az ország érdekében a demokratikus pártokkal tárgyalni tudunk, és el tudjuk képzelni akár a közös kormányzást is. Ebbe beleérthetjük az MDF-et és az MSZP-t is, mert a politika nem mindig az ember kívánságainak megtestesülése. □ Nemigen kerülhetjük meg, hogy a napokban Nyíregyházán három Fidesz-tag kilépett a Fiatal Demokraták Szövetségéből, mert úgy (télték meg, hogy a nyíregyházi önkormányzat nem tesz meg a lehetőségekhez képest mindent a városért. Mi erről az Ön véleménye? — Sajnálattal vettük tudomásul, hogy ez történt, de nincs időnk sopánkodni rajta. Az ügyön túlvagyunk, alapvetően a jövőre figyelünk, arra hogy a nyíregyházi önkormányzat a megyei városok között továbbra is példamutatóan megállja helyét, és azokat a fejlesztéseket, amelyeket a város elkezdett, befejezze, valamint arra, hogy az az intézményi relatív nyugalom, ami eddig megvolt, továbbra is megmaradjon. Megyei elnökként a Fideszt mindenképpen nyugodt, kiegyensúlyozott, pragmatikus, problémákra koncentráló centrumpártként gondolom el, amely jó kapcsolatokat tart más pártokkal is. Ebből az is látszik, hogy a többi pártot partnernek és nem ellenségnek, legfeljebb politikai konkurensnek fogjuk fel. Tapasztalataim szerint az emberekben nagyon sok előítélet él, ezeket oldani kellene, és olyan együttműködést kialakítani, amely a túlfűtött érzelmek helyett egy sokkal nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb és alkotóbb világot eredményez. Ott lenni, ahol történik valami Beszélgetés a tv Nívó-díjas Szaniszló Ferenccel, a Panoráma szerkesztő riporterével Fehérgyarmat (KM - M. K.) — Harmadik Nívó-díját kapta nemzeti ünnepünkön Szaniszló Ferenc, a Panoráma szerkesztő riportere. Az elmúlt hét végén járt itthon Fehérgyarmaton. Ezt a látogatást használtuk fel egy beszélgetésre. □ Mit ér ez a nívódíj? — Nekem nagyon sokat. Hiszen mint alkotó kaptam. S ha arra gondolok, hogy Chrudi- nák, Szörényi Levente, Básti Juli, Eszenyi Enikő társaságában kaptam meg, ez már minősít. Ez egy rutin tv-s díj, amit kiemelkedő tv-s munkáért osztanak ki. Én az első két évben a csernobili két filmért kaptam egyéni nívódíjat. A Hankiss-időszakban megszűnt. Most ismét elkezdték ezt a — szerintem — jó szokást. A főszerkesztő jelöli az embert. Chrudinák, aki ugyanilyen körülmények között dolgozott valaha, nagyon jól tudta: itt többet kell nyújtani, mint általában. Gondolok itt a fronttudósításokra. □ Önként megy az ember, vagy küldik a veszélyes helyszínekre? — Senkit nem kényszerítenek sehová. Nagyképűség nélkül elmondhatom: engem már nem szoktak csak úgy küldeni. Elértem azt a szintet, hogy megengedhetném magamnak, hogy nem megyek. Engem viszont vonz a téma. Hosszú ideig nem foglalkoztam a volt Szovjetunióval, lekötött a volt Jugoszlávia. Amikor pedig elkezdődött a válság, egyre többször látogattam ki Moszkvába is. Ez is egy szakma, s az embernek vannak ambíciói. Szeret ott lenni, ahol történik valami, nem előtte, nem utána, hanem akkor. □ Evekkel ezelőtt nagy érdeklődést váltott ki a Borisz Jelcinnel készített riportja. Változott-e a véleménye az orosz államféifiról? — Én nem tartottam őt akkor sem kimondottan jó politikusnak. Azért nem, mert túl őszinte. Ami a szívén, az a száján. Az ilyenek általában megbuknak. A politikusnak — érzésem szerint — olyan embernek kell lennie, aki el tudja titkolni őszinte gondolatait, és ha kell, keményen, kíméletlenül hazudik. Jelcin nem ilyen. Emiatt is vannak a gondok, többek között Oroszországban. Szinte egy dosztojevszki- ji vagy egy tolsztoji regényhős. Ezek a regényhősök nagy galibát tudnak okozni. Nem csak családokon belül, de akkor is, ha ez a család 120 milliós ország, vagy egy 250 milliós térség ott is. S ezek a galibák nem pofonokkal oldódnak meg, hanem mint láttuk: tankokkal. □ Kollégái közül többen úgy vélik, hogy a főnöke meg Ön, s még egy-két újságíró Antalihoz közel álló körökhöz tartoznak. Ha bekövetkezik a kormányzó pártok között a jövő évi választáson egy átrendeződés, mi lesz a Panorámával? — Én Antalitól nem kaptam soha semmilyen kitüntetést. Eddig amit kaptam, kollégáktól kaptam, akik produkciókat értékeltek. Soha nem kérdeztem miért adták. Úgy éreztem, teljesítettem olyan dolgokat, amiért ha adnak, adnak, ha nem, nem fájlaltam. Vannak kitüntetések, melyeket nem kaptam meg. Az embert ez nem érdekli. Ha a határon túli kisebbség kezelése Antall-pár- tiságot jelent, akkor a Panoráma közel áll hozzá, illetve az MDF-hez. Sajnálom, hogy az. Sajnálom, hogy az ellenzék csak most kezd rájönni, mekkorát veszített ezzel. Sajnálom, hogy az ma Magyarországon MDF-pártiságot jelent, ha az ember kiáll a határon túli szenvedő magyar testvéreiért. Remélem, senki nem felejti el azt a Panorámát sem, amely a román forradalom idején tette a dolgát. — Megszoktuk, hogy a Panorámát támadják, de egy miatt nem tudtak elbánni a műsorral: szakmailag ez a műsor olyat tud nyújtani, hogy nehéz kikezdeni. Ennek a műsornak színvonala van, s millióan nézik, egy olyan korban is, amikor sokan megcsömörlöttek a politikától. Ezt a műsort az egész világon elismerik. Rengeteg produkciónkat megveszik, filmjeinket elviszik, bemutatják. Ezek egyfajta védelmet nyújtanak. □ Mit tervez egy haditudósító a várva várt békés időszakra? — Szomorú paradoxona az életnek, hogy spanyol, illetve angol nyelvtudásom legelőször a boszniai frontokon, az ENSZ kéksisakosaival gyakoroltam. A bosnyák hegyek között a Kanári-szigetekről érkezett katonákkal diskuráltam legutóbb, beszélhetek oroszul is (sok az orosz és az ukrán kéksisakos is). Valójában én is szeretnék menni békésebb vidékekre. Magyarország egy olyan kivételes sziget, egy paradicsom, amikor — mint a világháború idején — hozzánk menekülnek a környező országok lakói. Nagyon kellene, hogy a Nyugat segítsen. Én nem vagyok e téren optimista. Nem tudom mit hoz a jövő. Már semmi újat nem lehet bemutatni. A volt Jugoszlávia szenvedései megszokottak. A nézőre is gondolni kell, aki szórakozni akar. Nekünk erre is figyelni szükséges. Magam sem tudom, hogy akár holnap este hol leszek. Ifjúsági tagozat Nyíregyháza (KM) — Ifjúsági tagozatot hozott létre a Kereszténydemokrata Néppárt megyei nagyválasztmánya. A múlt szombati ülés után bemutatták a sajtó képviselőinek Dombrádi Donátot, a nyíregyházi Bánki Donát Ipari Szakközépiskola negyedikes tanulóját, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Unió elnökét. Célul a felekezet nélküli fiatalok közötti keresztény felfogás terjesztését tűzték ki. Visszaállítani a közbirtokosságokat Nyíregyháza (KM) — A községi közbirtokosságok újjászervezésére tett törvényjavaslatot dr. Kávássy Sándor, a Független Kisgazdapárt képviselője. Elöljáróban azt hangsúlyozta: ahogy a múltban is, ma is vannak, illetve keletkezhetnek javak magánszemélyek vagy a községi önkormányzatok tulajdonában, melyeket legcélszerűbb együtt, pontosabban csakis így lehet és érdemes kezelni. Kiváltképp is ilyenek a közlegelők, közös erdők (esetleg más hasznosítású területe is). Ezekkel összefüggésben, fontos, egyben kiemelt feladat apaállatok tartása, hasznosítása. Mindezek igazgatását, karbantartását hosszú időn át látták el kifogástalanul a mezőgazdaság szocialista „átszervezése” nyomán felszámolt közbirtokosságok, melynek újjászervezése a leghatározottabban kívánatos. A hat paragrafusból álló törvényjavaslat indokolásául a képviselő elmondta: azonkívül, hogy a diktatúra által megsemmisített, hosszú időn át kitűnően működött önkéntes és hasznos szervezet újbóli, elengedhetetlen létrehozásáról van szó, jelentősége a demokrácia kiteljesítése szempontjából is óriási, hiszen másképp, mint lakossági kezdeményezésre életre sem kelthető, sem fenn nem tartható. Ereje pedig éppen abban lesz minden időben, hogy a népé, az összességé vagy legalábbis az összesség igen nagy részéé, és mégsem fosztja meg tulajdonától az egyént. Kezelte, óvta, hasznosította a tulajdont a köz és az egyén javára, és nem a maga hasznára. Ezt fogja tenni ezután is, mert csak akkor kaphatja meg tartósan a közösség bizalmát. Gazdasági szerepe óriási, hiszen száz és száz apró tulajdont, jogot, jogosultságot kell egyetlen nagy, hasznosítható erőként, vagyonként kezelnie, amely különben csak teher lehetne és nem vagyon. Egészen nyilvánvaló az, hogy a jövőben egyre terjedve az egyéni, a tulajdonosi gazdaság, egyre nagyobb szerepe lesz újból az állattenyésztésnek és -tartásnak, ehhez kapcsolódóan az apaállattartás újbóli elterjedésének, amely a közös legelők, erdők szakszerű, együttes, gazdaságos kezelése, üzemeltetése nélkül halott idea. Új kisgazdapárt alakult Nyíregyháza (KM - B. G.) — Egyesült Történelmi Kisgazda és Polgári Párt (ETKPP) néven új, kisgazdákat tömörítő párt alakult a hétvégén a fővárosban. Az alakuló gyűlésen részt vett Lakatos József, a történelmi kisgazdapárt megyei elnökhelyettese is. Vásáros- naményi munkahelyén őt kérdeztük meg többek között arról, hogy mi tette szükségessé az új párt létrehozását. — Az egykori kisgazda miniszterelnök, Nagy Ferenc már-már elfeledett mondásának szellemében kívánunk politizálni, mely így hangzik: A népért tenni, a hazát szolgálni. . Elfogadtuk az ideiglenes pártalkotmányunkat, megválasztottuk az ötvenegy fős intézőbizottságot, ez készíti majd elő a decemberi nagyválasztmányunkat, mely dönt a párt fórumrendszerérői, a vezetőség összetételéről. □ Milyen célokat tűzött maga elé a párt? — Progresszív, polgári középpárt kívánunk lenni, főleg az új kisbirtokosi réteg érdekeit képviseljük. Az 1936-os, békési gondolatok szellemében fogunk tevékenykedni, a legfontosabbnak a polgár nyugalmát, az ország belső rendjét tartjuk, ezek alapján szeretnénk hozzájárulni a nemzeti közös felelősségtudat kialakításához. □ Az eddigi kisgazdapártok programjában nagy szerepet játszott a vidék, a földműves sorsa. — Az ország aránytalan területi fejlődésének felszámolása nekünk is a szívügyünk, olyan programcsomagot igyekszünk összeállítani, mely megvalósulása esetén nemcsak a falvak, hanem a hozzájuk szorosan kötődő vidéki városok érdekeit is szolgálja. □ Máris megfogalmazódott Önök ellen a vád, hogy a bársonyszéket, a jó jövedelmetféltő államtitkárok, képviselők segédhadainak szegődtek. — Erre én csak azt tudom mondani, hogy az új politizáláshoz új arcok is kellenek. A jelenlegi országgyűlési képviselők, ha eredményesen dolgoztak, s ha a most megfogalmazott irányelveinket elfogadják, természetesen lehetőséget kaphatnak, hogy továbbra is politizálhassanak, de a legtöbb választási kerületben új, eddig nem nagyon ismert, de a szakterületüket kiválóan művelő jelölteket akarunk állítani. □ Milyen lesz a kapcsolatuk a Torgyán nevével fémjelzett kisgazdapárttal? — Mi nem ellenük kívánunk politizálni, ezt már csak azért sem tehetnénk meg, mert igen sok, nagyszerű ember van köztük is. Mi, többezeren azt ismertük fel, hogy egy új, hagyományokon alapuló, de modem elveket valló kisgazdapártra van szükség, mely lépést tart az idővel, s alkalmazkodni képes az új körülményekhez is.
