Kelet-Magyarország, 1993. november (53. évfolyam, 255-280. szám)

1993-11-09 / 262. szám

1993. november 9., kedd HAZAI HOL-MI Kelet-Magyarország 5 Adatgyűjtés önkéntes alapon A betegek érdekeit védi, kiszolgáltatottságát csökkenti a törvénytervezet Budapest (KM - K. É.) — Az egészségügyi adatok ke­zeléséről szóló törvényterve­zetről tartottak sajtótájékoz­tatót november 3-án Buda­pesten, a Népjóléti Minisz­tériumban. A jelenlévők megtudhatták: a számítás- technika fejlődése következ­tében az elmúlt néhány év­tizedben szerte a világon robbanásszerűen megnöve­kedett az információk áram­lása. A készülő törvénytervezet részleteiről Veress Pálmát, a tárca szóvivőjét kérdeztük. El­mondta: az információáramlás egyúttal megkönnyítette az adatokhoz való hozzáférést is, ami igen nagy veszélyeket hordoz mind az egyén, mind az egyes szervezetek tekin­tetében. Fokozott mértékben igaz ez a vallásra, a büntetett előéletre és az egészségi ál­lapotra vonatkozó adatokra. Eddig nem volt szabályozás Éppen az információáramlás veszélyeinek kiküszöbölése volt az egyik célja a személyes adatok védelméről és a köz­érdekű adatok nyilvános­ságáról szóló 1992. évi LXIII. törvénynek is. E törvény ér­telmében személyes adatot csak törvényi felhatalmazás vagy az érintett hozzájárulása alapján lehet kezelni. Az egészségügyi adatok ke­zelésére vonatkozóan minded­dig nem készült átfogó szabá­lyozás Magyarországon. Az egészségügyről szóló 1972. évi n. törvény, illetve végre­hajtási rendelete tartalmaz ugyan néhány előírást az or­vosi titokkal, valamint a beteg egészségi állapotára vonatko­zó adatok továbbításával kap­csolatban, azonban e rendel­kezések az adatkezelésnek csak egy részét szabályozzák, másrészt nem mindenben fe­lelnek meg az európai nor­máknak. Az új törvény ter­vezete összhangban van az Európa Tanácsnak az egész­ségügyi adatok kezelése tár­gyában elkészített ajánláster­vezetével. Csak meghatározott céllal ' A tervezet az egészségügyi ellátóhálózattal kapcsolatba került vagy kerülő személyek személyiségi jogait védi az adatokhoz való illetéktelen hozzáféréssel szemben. Ugyanakkor az egészségügy működését is megkönnyíti azon vélelem felállításával, hogy az egészségügyi intéz­ményekhez való fordulás egy­ben felhatalmazás is az érintett adatainak kezelésére. Ponto­san körülhatárolja, hogy mi­lyen célból, milyen adatokat lehet gyűjteni, szabályozza az adatkezelésre jogosult szemé­lyek körét. Alapelve az önkén­tesség, amelyet csak néhány, a köz érdekében szükséges eset­ben tör át a kötelező jelleg (például: fertőző betegségek, egyes szűrő- és alkalmassági vizsgálatok). Fontos eleme, hogy az ada­tokat csak a tervezetben meg­határozott célból, illetve kör­ben lehet továbbítani, össze­kapcsolni úgy, hogy az érintett személy azonosítható legyen. A nem gyógykezelés érdeké­ben, illetve a tervezetben nem szereplő esetekben történő adattovábbítás esetén csak személyazonosításra alkal­matlan módon lehet az ada­tokat összekapcsolni. A ter­vezet az egészségügyi ellátó­hálózaton belül is szigorítja a személyazonosításra megfele­lő adatok ez ideig szinte kor­látlan továbbítását. A törvénytervezet külön fe­jezetet szentel a rendelkezési jognak. Abból az új megköze­lítésből indul ki, hogy az egészségügyi adat feletti ren­delkezési jog a betegé. Ebből következően a betegnek joga van megtudni, hogy róla mi­lyen adatot gyűjtöttek és tar­tanak nyilván, hogy azokat hova, mikor, kinek és milyen célból továbbították. Rendelkezhet adataival a beteg Joga van tájékoztatást kérni egészségi állapotáról és ren­delkezhet arról, hogy egész­ségügyi adatait kivel közöljék, illetve megtilthatja, hogy azo­kat továbbítsák. Az érintett tájékoztatási jogát két okból lehet csorbítani, egyrészt nem­zetbiztonsági érdekből, más­részt a bűnüldözés, illetve bűnmegelőzés bizonyos ese­teiben. A tervezet nem számol az egészségügyi ellátóhálózatot terhelő jelentősebb költség- növekedéssel. Az adatok vé­delme minden olyan eszközzel vagy módszerrel megoldható, amellyel lehetővé válik az adatok biztonságos tárolása. A szabályozás tehát — egyelőre — nem jelenti feltétlenül a számítástechnika legújabb eszközeinek az alkalmazását. A mérki közösségi rendelőben vérkép-, vérzsír-, máj­funkció-, vese- és elektrolitvizsgálatokat végeznek Harasztosi Pál felvétele Szekeres Tibor.képösszeállítasa Jegyzet A felfedezés szomorúsága Györke László r udom, a felfedezés főnév vonzata inkább az „örö­me” szó. Hiszen, a saját ta­pasztalat mindig más, mint amit írásokból, elbeszélések­ből ismerünk meg. Tehát, ha önmagunknak fedezünk fel valamit, rácsodálkozunk va­lamire, akkor inkább öröm­ről szoktunk beszélni. Nekem viszont szomorúsá­got okozott az a felfedezés, amit a szatmári aprófalvak­ban — Garbolc, Kis- és Nagyhódos, Komlódtótfalu — tapasztaltam. Megyénkről lévén szó, számtalanszor leírtuk, hogy sok település (halmozottan) hátrányos helyzetű. Mit mondjunk akkor ezekre a fal­vakra? Amelyek egy szovjet mintára kreált szocialista tévhit következtében apróra zsugorodtak. (Odaát is gyakran panasz­kodtak, hogy milyen köny- nyen, egy tollvonással el­döntötték egy-egy település sorsát, rásütvén a bélyeget: nem perspektivikus. Persze, ezt mindig pár száz kilomé­terrel odébb döntötték el. Emlékszem egy dokumen­tumfilmre, amely arról szólt, hogy a gigantománia és egyéb gyermekbetegségek több száz várost, több ezer falut tüntetett el a föld szí­néről.) A szatmári aprófalvak la­kosai jobbára nyugdíjasok, hisz nincs semmi — se mun­kahely, se infrastruktúra, se egyéb —, ami a fiatalokat itt tartaná. Intézményeik nin­csenek, hiszen olyan kevés az óvodás- és iskoláskorú gye­rek, hogy olcsóbb buszt bérelni vagy vásárolni, mint akármilyen elemi színtű tan­intézetet fenntartani akár egy tanerővel is. Bármennyire szomorú le­írnom ezekről a tündéri fal­vakról, hogy halálra vannak ítélve, de a pillanatnyi ta­pasztalat nem sok jót ígér. Hiszen ha az öregek elmen­nek, ki marad itt? Szemem előtt lebeg Nagy- géc esete, amely gyakorlati­lag már nem létezik, hiszen közigazgatásilag Csenger- hez csatolták, lakosainak száma még egy kisebb tanyá­énak sem felel meg. Hogy aztán a szomorú végeredményben mennyi a mesterséges sorvasztás — (állítólagos) építési tilalom az 1970-es árvíz után, melyet most októberben oldott fel a kormányzat — és mennyi az önsorvadás — ma már meg­ítélni igen nehéz. A sorvadással-sorvasztás- sal kapcsolatban több kérdés is előtolakszik. Ha ezek az aprófalvak eltűnnek a tér­képről, vajon ki műveli meg itt az áldott anyaföldet? Akár turistaparadicsom is lehetne, hiszen a táj olyan csodálatos, barátságos, pi- henésre-strandolásra kivá­lóan alkalmas. Ám nem va­gyunk-e túl a huszonnegye­dik órán? Postáselismerés Nyíregyháza (KM) — A postai világnap alkalmából elismerésben részesültek a legjobb munkát végzők. Ve­zérigazgatói dicséretet ka­pott: Szabó Pál hivatalveze­tő, Erdélyi Józsefné előadó, Kakuk Mihály kézbesítő el­lenőr, Maksai Józsefné osz­tályvezető (Nyíregyháza 1.), Baracsi Lászlóné helyi el­lenőr (Nyírbátor), Turcsán Józsefné főpénztáros (Nagy- kálló), Balogh Tibor járatos (Kisvárda 1.), Tóth Sán- dorné hivatalvezető (Ho- dász), Csekk Mihályné egye­sített felvevő (Máriapócs), Rácz Imréné hivatalvezető (Tiszavasvári), Vasi Ferenc- né fiókposta-vezető (Sza­bolcs). Igazgatói elismerésben részesült: Paizs Lajosné, Petró Angéla (Nyíregyháza 1.), Szabó József (Nyíregy­háza 2.), Baloghné Fekete Vilma (Vásárosnamény 1.), Liba Sándorné (Tiszakere- cseny), Badarné Nagy Mari­ann (Fehérgyarmat), Csáki- né Szabolcsi Anna (Gáva- vencsellő 2.), Halmi Enikő (Fehérgyarmat), Róka Im­réné (Tiszavasvári), Dró­tosáé Dénes Veronika (Má­tészalka 1.), Neuwelt Ottó (Kisvárda 1.), Szabó Lajosné (Komoró), Pellei Ferencné (Dombrád), Krajcsovics Andrásné (Oros), Gyüre Istvánné (Hetefejércse). Igazgatói dicséretet ka­pott: Dankó Zoltán, Nagy István, Szabó Lászlóné (Nyíregyháza 1.), Szijjártó István, Porkolábné Nagy Ildikó (Nyíregyháza 2.), Kuj- bus Tiborné (Nyírbátor), Borbás Bertalanná (Vásá­rosnamény 1.), Bittner Já­nosáé (Vámosatya), Bakii József (Mátészalka 2.), Se­bestyén Endréné (Túrricse), Nagy István (Ujfehértó), Farkas Dezsőné (Tiszanagy- falu), Balogh Jánosné (Gá- vavencsellő 1.), Galyas Sán­dorné (Tiszavasvári), Laskai Gáborné (Mátészalka 1.), Nagy Istvánné (Kántorjá- nosi), Nagy Józsefi Tyúkod), Dallos Tiborné (Lövőpetri), Huszti Jánosné, Kulcsár Valéria (Tiszalök), Vaskó Gézáné (Vasmegyer), Hódi Józsefné (Besenyőd), Kocsis Ágnes (Kisvárda 1.) A kábítószer Nyíregyháza (KM) — Mint arról lapunkban már beszámoltunk, amerikai elő­adók részvételével kéthetes szakmai tanácskozást tarta­nak a drogellenes mozgalom hazai szakemberei a sóstói Tókuckóban. Az amerikai vendégelőadók november 10-én 17 órától a szociális segítőkhöz szólnak az egész­ségügyi főiskolán. Novem­ber 11-én a tanárképző fő­iskola ad otthont egy prog­ramjuknak 18 órától. A Debreceni Kossuth La­jos Tudományegyetemen november 12-én 10 és 12 óra között, november 15-én az egészségügyi főiskolán a másodéves szociális munkás szakos hallgatóknak 13 és 14 óra között, Nagykállóban a Budai Nagy Antal Óvoda- pedagógiai Szakközépisko­lában november 16-án 9.20 és 10.30 óra között adják közre USA-beli tapasztala­taikat a drog megelőzéséről a szakemberek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom