Kelet-Magyarország, 1993. november (53. évfolyam, 255-280. szám)
1993-11-06 / 260. szám
1993. november 6., szombat HÁTTÉR Kelet-Magyarország 3 A földet szántani, a jószágot etetni Mérnöki pontossággal megtervezett utcák, széles, takaros porták jellemzik Mérket A főutcán békésen megfér egymás mellett a római, s a református templom Harasztosi Pál felvétele Balogh Géza Márk (KM) — Megyénk szatmári felében három olyan települést talál az ember, ahol svábok, s azok utódai élnek: Zajtát, Vállajt, s Mérket. A három falu közül Mérk a legnépesebb, ma kétezerötszáz lelket számolnak, ám voltak ők ennél sokkal többen is. A harmincas évek derekán három és fél ezren, a háború utolsó évében pedig majd négyezren. Talán nincs is olyan ember a környéken, aki ne kóborolna szívesen e sváb falvakban. A mérnöki pontossággal megtervezett utcák, a széles, takaros porták, meg persze a szépen karbantartott zsinórházak, mind-mind arról tanúskodnak, hogy tekintélyes, rendszerető gazdák éltek itt mindig. Az utódok sem adják alább — Állíthatom, az utódok sem adják alább — egészíti ki az iméntieket Kaluha János polgármester, aki pontosan megérkeztünkkor fejezte be a tornaóráját. Nem ő maga tornázott persze, hanem az ötödik osztály. A polgármesterséget ugyanis csak tiszteletdíjasként vállalta el, különben a helyi általános iskola igazgatója, tanára. A tomapálya salakján a gyermekek szép sorba rendeződnek, s indulnának vissza az iskolába, de hamarosan felbomlik korábbi rendjük. Földhányásokat, sóderkupacokat kerülgetnek, s figyelik a szomszédságban folyó nagy sürgést-forrást. A toronydarut, a betonszerelőket. A régi, kis iskola mellett már formálódik az új épület is, mely elkészülte után tökéletesen megoldja a mérki iskolások, pedagógusok gondját. Most szétszórva, vagy öt helyen folyik az oktatás, jövő szeptemberben viszont új időszámítás kezdődhet az életükben, ekkorra ígérik az építők az iskola átadását, mely hét Akció a TIB-nél Nyíregyháza (KM) — A Kelet-Magyarországban augusztusban hirdette meg a Történelmi Igazságtétel Bizottság Kelet-Magyarországi Területi Szervezete a kárpótlási jegyek felvásárlásának akcióját. Ennek keretében a TIB-tagok- tól az Első Magyar Geotermikus Kft. Budapest kb. 220 millió forintért 120 százalékos értéken vásárolt fel kárpótlási jegyet. A szeptemberben átvett kárpótlási jegyekért a kft. november 3-án 82 főnek kifizette a szerződésben vállalt összeget. A felvásárlási akció november 10-én fejeződik be, e napon lesz az utolsó kifizetés (felvásárlás). Azok, akik kárpótlási jegyeiket el kívánják adni, azoknak még jövő hét szerdáig van lehetőségük. A Történelmi Igazságtétel Bizottság Kelet-Magyarországi Területi Szervezete az eddigi akciót sikeresnek tartja, és úgy ítéli meg, hogy a TIB-ta- goknak nem kellett áron alul elkótyavetyélni kárpótlási jegyeiket. tantermet, nyelvi labort, tornatermet foglal majd magában. A nyelvi laborra még várni kell Ha a nyelvi laborra még egy évet várniuk is kell a mér- kieknek, egy másik laboratórium már javában dolgozik. Az orvosi rendelő mellett rendezték be, így aztán a betegnek csak néhány lépést kell megtennie, ha Bódis Gyula doktor úr mondjuk EKG-vizs- gálatot rendel el. Az orvosi rendelő természetesen most is zsúfolt, a doktor úr így csak pár percet szánhat a tökéletesen felszerelt laboratórium bemutatására. Híján lévén az orvosi ismereteknek, a termi- nusz-teknikuszokból bizony nem sokat értünk, de ahhoz nem kell különösebb felkészültség, hogy elhiggyük, milyen nagy könnyebbség ez a kis tudományos műhely a mérki betegek életében. Nem kell például napokat eltölteniük Mátészalkán, s nem kell kétszáz forintot kifizetniük a buszjegyért. Az egészségügyi labor bő éve készült el, a korábban poros, sáros utcákat is az utóbbi Nyíregyháza (KM - T. K.) — November elsejétől Budapest 79, Pest megye 15 és Fejér megye 6 felvevőhelyén gép hitelesíti a formájában is megújhodott totót és lottót. Még ebben az évben a nyíregyházi városközpont totózó- jában is találkozhatnak ezzel a változattal az ügyfelek. A részletekről Szabó Pált, a 230»T ehogy azt mondja vala- iV ki, hogy nem ismeri Sumer Susát! Igaz, a sumert kis betűvel kell írni, talán akkor könnyebben fel lehet ismerni, de ha a mondat, vagyis a dm így kezdődik, akkor igazolt a nagybetű. Szóval az egykori sumer városról, Susáról van szó, ahol — amint a napokban olvasom — ötezer évvel ezelőtt már hódoltak a sör élvezetének. A hatalmas templomvárosokkal, csatorna- rendszerrel, jól szervezett közigazgatással rendelkező sumér birodalom területén ugyanis német és francia régészek a sörkultúra világos nyomaira bukkantak. Szakasztott ilyen volt a helyzet valamelyik este nálunk otthon is. Az asszony épp mosáshoz készülődött, szedekét, három évben aszfaltozták le. Igaz, a község nagyobbik része a nyíri dombok környékére települt, de ahogy terjeszkedett, lassan a vastag, lápi földeket is kiosztották telkeknek. Ott pedig, ha leesett az eső, az ökrös szekér is nehezen boldogult. — Hét kilométernyi szakaszt burkoltunk le az elmúlt időkben — mondja Kaluha János —, már csak néhány rövid bekötőút maradt pucéron. De hát az ott élőknek természetesen azok az utcák a legfontosabbak, így aztán meg kell próbálnunk azokra is összekaparni egy kis pénzt. Megvan a helye minden forintnak A község legkritikusabb része azonban a már említett lápi oldal volt. Az ott lakók életét gyakran megkeserítette a Kraszna. Amikor kijött az ártérre, a gyengén megépített töltésen átszivárgón a víz, elöntve a kerteket, a járdát, az utcát. Jöttek a teherautók, beállították a szivattyúkat, s közben úgy. összevágták az amúgy sem fényes utat, hogy azt el sem lehet mondani. Ma már persze aszfalt van itt is. as kirendeltség vezetőjét kérdeztük. Eszerint négyféle 90 számos lottó, és ugyancsak négyféle hatos lottó (45 számos), valamint kétféle totószelvény kerül forgalomba. Mint ahogy a fogadók már értesülhettek róla, ezeket a szelvényeket ingyen szerezhetik be a felvevőhelyeken, és fizetni csak akgette a szennyeskosárból a bele- és mellédobált holmit, és ekkor a sörkultúra világos nyomai helyett a világossörkultúra nyomaira bukkant. Már-már dorgálni kezdett volna érte: hogy megy ki ebből a sárguló fehér ingből a sör nyoma, amikor mentő ötletem támadt. Ahelyett, hogy beszélni hagytam volna, én nyitottam ki a számat: gondold csak el, milyen lett volna, ha árulnak nálunk barna sört? Olvasom tovább a rövid hírt: Egy föld alatti tárolóban Husestán iráni tartomány mai területén amforákhoz haA község ebben az évben mintegy ötvenhatmillió forintból gazdálkodhat. Vajon mire elég ez? — Még tizenhárommilliót hozzá kell tenni ehhez az összeghez — magyarázza Gu- fártné Gyebróczki Teréz, a hivatal pénzügyi szakértője. — Visszaadjuk ugyanis az egyházaknak az általuk kért korábbi ingatlanokat, bennünket pedig huszonhatmillió forinttal kárpótol az állam. Ennek a felét az idén kaptuk meg. A keret nagy részét természetesen elviszi az intézmények működtetése, de azért jut fejlesztésre is. Most épül az iskola, hamarosan indulhat a gázprogram, egy szóval megvan a helye minden fillérnek. Nagy kérdés Mérken is, mi lesz a földdel, a gazdálkodással. Nagy hirtelenében vagy harminc olyan családot számolunk össze, ahol már meg van a földműveléshez szükséges géppark. Mások is igyekeznek persze, mintha csak hallották volna a falubelijüknek, az egyik öreg sváb-magyarnak a mondását: Hagyjátok már fiaim a politizálást, mert a földet szántani, a jószágot meg etetni kell! kor kell értük, amikor a gép érvényesíti az adatokat. Ez a megoldás a maximális biztonságot szolgálja, mivel a számítógép által rögzített, mikrofilmre vett adatokat a gép parabola antenna és műhold segítségével továbbítja tőlünk a feldolgozó központba. így semmilyen körülmények közt nem veszhet el a szelvény. sonló agyagedényeket találtak, amelyekben sumér füge- és mézbort hűtőitek egykoron. Erről meg kedvenc kocsmám jutott eszembe, ott szoktak fügét mutatni, ha hidegen kérem a hosszúlépést. Végül az is kiderült, hogy az ókorban már szigorú rendeletekkel szabályozták a sörfőzést. A század elején Susában talált Hammurabi- féle törvénygyűjtemény a pancsolókat saját sörükbe történő belefojtással fenyegette. j j állód asszony! Mikor 11 volt/ nekem otthon annyi söröm? És halljátok törvény- alkotók? Mikor állítjátok vissza a belefojtásos halál- büntetést? Gép hitelesíti a lottószelvényt Tárca—r Balogh József Sumér Susa Kényszerpálya Galambos Béla rp ladta az Alkaloida Rt. EL annak a majdani, minden bizonnyal nagy jövő előtt álló szívgyógyszernek a hatóanyagát, amely két hazai egyetemi professzor és egy tiszavasvári kutató találmánya. Ebben sok éves munkája fekszik többek között számos alkaloidás dolgozónak, és rengeteg pénze a gyárnak. Mi ez, ha nem az ország, a magyar szellemi tőke kiárusítása — kaphatják fel a hírre fejüket sokan — eladjuk, méghozzá ünnepélyes külsőségek között, az aranytojást tojó tyúkot rejtegető tojást? Igen, eladjuk. El kell adnunk, mert Magyarországon nemhogy az Alkaloidának, de az egész világhírű gyógyszeriparunknak nincs annyi pénze, amivel finanszírozni tudná egy új molekula, patikában árusított gyógyszerré történő fejlesztésének iszonyatosan költséges, hosszadalmas folyamatát. Ezért az egyetlen lehetőségünk, találni olyan tőkeerős külföldi partnert, amelyik képes hosszú éveken át dollár tíz- és százmilliókat beinvesztálni a jövő üzleti sikere érdekében. Az Alkaloidának sikerült megtalálnia a maga „Dzsó bácsiját”, a japán világcég, a Nichimen személyében, amire méltán lehet büszke. Nemcsak azért, mert az üzleti világban is alaposságukról, megfontoltságukról híres japánok jelentős ösz- szeget adnak át a tiszavas- váriak eddigi kutatási költségeinek megtérítésére, hanem azért is, mert az Alkaloida töténetében ez a szerződés volt az első, amit li- cenc eladóként és nem vásárlóként írt alá. Ráadásul az elismerésüket kinyilvánító japánok növelik jó hírünket hazájukban és az egész világon. Azon tehát, hogy külföldiek visznek világsikerre egy magyar találmányt — jelen esetben egy szívritmuszavarokat megszüntetni képes molekulát — és ők vágják majd zsebre az ebből származó haszon nagyobb részét, lehet éppen keseregni, de tudomásul kell vennünk, hogy kényszerpályán vagyunk. Inkább örüljünk, hogy van még ebben az országban és ebben a megyében is olyan „szürkeállomány" és olyan gyár, amelyik képes volt, s még eztán is az lesz efféle „csak" néhány millió dollárral kecsegtető, magyar szabadalom „kiárusításra” . ......V-"-:; —— — - . . . — ; A szatmárcsekei Rumungó cígányegyüttes örömmel szórakoztatja a történelmi nevezetességű helyre érkező vendégeket Molnár Károly felvétele Kommentár ____________________ Empátia és tudomány Tóth Kornélia / ntim szféránk a család, s annak menetébe illetéktelenül nem avatkozhat senki. De mi a teendő, ha a szövetség nem tölti be a funkcióját? A hivatalból segíteni szándékozók nincsenek még ma sem könnyű helyzetben, mivel a legtöbb pár nem szívesen tárja fel problémáját a még oly jószándékú kívülálló előtt. Nálunk nem divat analitikushoz járni, mint Amerikában, ahol nemcsak a túlhajszolt vagy ismert emberek öntik ki a lelkűket a pszichológus előtt, hanem egészen köznapi ügyek-ba- jok miatt sem restelkednek kopogtatni a tudomány emberének ajtaján. Talán mégis elmozdultunk a holtpontról. Babosi Györgyné megyei vezető védőnő a családvédelmi szolgálat eddigi háromnegyedévéről kedvező képet alkothatott. Mint ismeretes, ez év januárjától a megyében öt családvédelmi szolgálat hét telephelyen várja a hozzáfordulókat. A tanácsadásokon három ezren jelentek meg, több mint 2800-an a terhességüket kívánták meg- szakíttatni. S éppen a szakemberekkel történt eszmecsere után a kismamák hét százaléka vállalta mégis a gyermek világrahozatalát. Sajnos, többen is ragaszkodtak volna magzatukhoz, ha súlyos gondok, mint a munkahely elvesztése, pénztelenség vagy az önálló fedél hiánya miatt nem érezték volna magukat kényszer- helyzetben. Az pedig már bizonyára a jövő útja, hogy akkor is felkeresik a családvédelmi szolgálatot, amikor a családtervezés vagy más egészségügyi probléma biológiai, élettani akadályok miatt nem zökkenőmentes. Ezekben az esetekben, — .■> akkor is, ha csupán a legoptimálisabb időpont kiválasztásában kérnek tanácsot — sikeresnek könyvelhetik el a védőnők az eddigi tevékenységüket. Ugyanis a legféltettebb titkok feltárása, s abban segítség kérése és elfogadása kizárólag bizalmon alapulhat, amely pedig az empátia mellett komoly szaktudást is feltételez.
