Kelet-Magyarország, 1993. november (53. évfolyam, 255-280. szám)

1993-11-25 / 276. szám

1993. november 25., csütörtök TÚL A MEGYÉN Kelet-Magyarország 1 1 Biztonság Európában Új összefüggés: a szolidaritás, semlegesség és a kooperáció Bécs (MTI) — Az új biz­tonságpolitika a témája an­nak a szerdán Bécsben kez­dődött kétnapos szimpózi­umnak, amelyre magas ran­gú NATO-vezetőket és kelet- közép-európai biztonsági szakértőket egyaránt meg­hívtak az osztrák szervezők. A tanácskozáson részt vevő magyar küldöttséget Pick Ró­bert ezredes, főhadsegéd, a köztársasági elnök katonai iro­dájának vezetője vezeti. Előadása a második nap programjában szerepel. Jelen vannak a Honvédelmi Mi- niszérium Stratégiai és Védel­mi Kutató Intézetének, vala­mint a Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Köz­pontjának munkatársai is. A szimpózium, amelyet a bécsi egyetem és az osztrák védelmi minisztérium katonai akadémiája rendez, a bizton­ságpolitika új megfogalma­zású összefüggéseit — a szoli­daritás, semlegesség, koope­ráció témakörét — tekinti át. Az osztrák házigazdák kö­zül felszólal Werner Fassla­bend védelmi miniszter. A kelet-közép-euópai orszá­gokból a magyarok mellett cseh, szlovák, orosz és ukrán szakértőket hívtak meg. Az előadók közül megkü­lönböztetett érdeklődésre tart számot van Foreest tábornok NATO főtitkárhelyettes — az eredeti programban szereplő Manfred Wömer főtitkár he­lyett —, Alain Juppé francia külügyminiszter és Anatolij Zlenko ukrán külügyminiszter. ■It- . . Vidék divatja Düsseldorf (KM) - El­ső alkalommal rende­zik meg a düsseldorfi divatkiállítások egyi­kén, a februári CPD-n a vidék divatjának bemu­tatóját Country Life címmel. A falusi öltöz­ködési stílus a német­lakta területeken diva­tos, és mindez az 1994- es esztendőben páro­sul a hétköznapi divat­irányzatokkal is. Ebben a vidéki öltözködési stílusban a hétköznapi és sportos öltözékek­nél egyaránt a nemes egyszerűség uralkodik. Képünkön ízelítő látha­tó a kiállítást népszerű­sítő divatbemutatóról — egy német modell IGEDO-felvétel Kevesebb kőolaj Moszkva (MTI) — Az orosz kormány azt tervezi, hogy 44 millió hordóval csökkenti nyersolajexport­ját az idén, hogy ki tudja elégíteni a szokatlanul hi­deg tél miatt megnöveke­dett hazai fűtőanyagigénye­ket. Jurij Safranyik orosz energetikai miniszter kor­mányilletékesekkel tartott találkozón egy sor rendkí­vül népszerűtlen intézke­dést javasolt, egyebek kö­zött az exportcsökkentést. A miniszter kijelentéseit az orosz televízió közvetítette szerdán. A nyersolaj exportjának csökkentése mellett Safra­nyik javasolta a fűtőolaj ki- , vitelének másfél millió ton­nás mérséklését, valamint a hazai szén- és földgázkész­letekkel való takarékosko­dást. A miniszter nem utalt arra, hogy mikor döntenek javaslatairól. Oroszországra szokatla­nul korai és hideg tél kö­szöntött az idén, és ennek következtében megnöve­kedett a fűtőanyagok iránti igény. A televízió közlése szerint az erőművek kétszer annyi fűtőanyagot fogyasz­tanák, mint más évek ha­sonló időszakában. Oroszország az idei év első tíz hónapjában a szov­jet utódállamokon kívüli országokba 23 százalékkal több nyersolajat — 70,6 millió tonnát (napi 1,7 mil­lió hordót) — exportált, mint tavaly. A jelzett idő­szakban az össztermelés 285,9 millió tonna (napi 7 millió hordó) volt. HIRDETÉS BEFEKTETÉSI JEGY A tények önmagukért beszélnek „...Tanulságos megnézni a tavaly indult három kötvényalap eddigi működését. A kezdeti 3-3,5 százalékos különbség a nettó eszközértékben mára 6,1-1 száza­lékra növekedett... nőttek a különbségek, szeptember közepére kirajzolódott, hogy... a Budapest előnyét egyikük sem veszélyezteti... Az év végére valószínűleg még nagyobbak lesznek a különbségek. ” (Napi Gazdaság) Befektetőink már több, mint 2 milliárd forint értékben vásároltak Budapest Befektetési Jegyet. Jól döntöttek, mert a Budapest Befektetési Jegy | biztonságos, magas hozamot fnn) garantál, csökkenti adóját, hitelre is jegyezhető, ||Q jjJ kárpótlási jegyért is kapható. Újra Kapható a Budapest Bank és a Polgári Bank Fiókjaiban '93 December 15-ig. Ukrán gondok Kijev (MTI) — Több ukrán nagyváros után immár Kijev- ben is súlyos energiaellátási zavarok vannak. A 2,5 milliós főváros egyik többszáz ezres lakótelepén három napig nem volt meleg víz, más kerületek­ben is egyre több gondot okoz, hogy nincs elegendő gáz és villanyáram. Az odesszai vá­rosi vezetés szerdán drámai hangú táviratban közölte Leo- nyid Kravcsuk elnökkel, hogy a hét végére teljesen megbé­nulhat az egymilliós város éle­te, ha még tovább csökkentik a gáz- és villanyáram-szolgálta­tást. Jevgenyij Szuhin, az álla­mi gáz- és olajbizottság alel- nöke közölte: amennyiben nem vezetnek be azonnal kor­látozásokat a nagy felhaszná­lóknál, akkor január végén az egész ország megbénulhat. A most rendelkezésre álló ener­gia csak a költségvetési és a kommunális intézmények mű­ködéséhez elegendő, a nagy gyárak, üzemek, illetve a la­kosság folyamatos ellátásához nem. A helyzet súlyosságára utaló jel, hogy a kijevi parla­ment a hét elején — több tucat képviselő nyomására — félre­tette a hivatalos politikai témá­kat és elsősorban a gazdasági válsággal foglalkozott. A hon­atyák követelték, hogy az ille­tékesek haladéktalanul tegyék meg az energiaellátás folya­matos biztosításához szüksé­ges lépéseket. A külgazdasági minisztérium vezetői Türkme­nisztánnal kezdtek tárgyaláso­kat a gázszállítás növeléséről, mivel Oroszországgal egyelő­re nem jutottak dűlőre a hatal­mas, mintegy 716 milliárd ru­beles ukrán tartozás miatt. Hírrosta____________________ Bogár a fülben ' Sipos Béla T7 ajon feláldozzák-e a V közép-európaiakat a pontosan még nem ismert orosz demokrácia oltárán? Ez a központi kérdése az utóbbi hónapok eseményeit elemző cikknek egy lengyel lapban. A szerző szerint Washington kész beleegyez­ni, hogy Európa ezen a ré­szén új orosz befolyási öve­zet jöjjön létre, vagyis a len­gyel forradalom, és a nagy remények néhány éve után visszatérnénk a kiinduló­ponthoz, Moszkva szárnyai alá. Úgy véli, az oroszok maximális programja a volt Varsói Szerződés tagorszá­gait ismét befolyásuk alá vonni, a minimális program e térség semlegesítése, ütkö­zőzónává alakítása. Ejha — csettint a politikát szerető és ismerő olvasó e hír hallatán. Alig néhány éve szabadultak meg ezen országok a második világhá­ború után a győztes hatal­mak által rájuk erőltetett kö­töttségtől, s íme jöhet egy újabb szorítás. Nagy a gya­núm, ez ma már nem menne olyan könnyedén és főként gyorsan, mint ment évtize­dekkel ezelőtt. A lengyel saj­tó híradását pedig nem kell készpénznek venni, mert nin­csen olyan alapja, amely egyértelműen bizonyítaná az állítását. Valószínű, a len­gyelek egy-, vagy nagyrésze még most sem tudta meg­emészteni a legutóbbi vá­lasztáson a baloldaliak győ­zelmét, s ők tényleg a vissza­rendeződéstől félnek. Egyes közép-európai kö­rökben úgy értékelik, a Nyu­gat becsukja a szemét és át­engedi Moszkvának a tere­pet. Ugyanakkor Washing­tont jószerével naponta bombázzák olyan informá­ciókkal, amelyek megerősí­tik: nincs olyan ár, amit ne lenne érdemes megfizetni, hogy a Kremlben tarthassa­nak valakit, aki képes ellen­őrizni a posztszovjet káosz egész területét, s ráadásul még demokratikus legitimá­cióval is rendelkezik. Warren Christopher ame­rikai külügyminiszter leg­utóbbi nyilatkozatában pe­dig megerősítette: Európa az amerikai érdeklődés kö­zéppontjában marad, és hoz­zátette, az amerikai külpoli­tikai gondolkodás hat fő problémája közül az első há­rom — a világméretű gazda­sági növekedés, Oroszor­szág és az európai biztonság — közvetlenül érinti a konti­nenst. Vagyis külön Közép- Európáról nem beszélt, vi­szont Oroszország sorsa ugyancsak nyugtalanítja a tengerentúliakat, de Európa biztonsága legalább olyan fontos számukra. S tegyük még hozzá, ebben a kijelen­tésben igazából nincs semmi új, ám az mindenképpen za­varba ejtő, hogy ezt erősít- getni kell. Az amerikai külügyminisz­ter egyébként megerősítette a NATO fontosságát, és hoz­zátette: kezet kell nyújtani a kelet-európai országoknak, és be kell vonni őket a NATO intézményeibe oly módon, amely egészséges a számuk­ra és a NATO számára egy­aránt. T~> z utóbbi kijelentés talán EL megnyugtatja a lengyel sajtót is, de ha egyszer már betették a bogarat a fölbe, akkor nagyon nehéz onnan kiirtani. Mindenesetre a hit ebben a kérdésben is nagyon fontos. Határozatlan az OPEC Bécs (MTI) — Csaknem fél dollárral zuhantak a vi­lágpiaci olajárak a Kőolaj- exportáló Országok Szerve­zete (OPEC) miniszteri érte­kezletének tegnapi nyitó­napján, tükrözve azt a hatá­rozatlanságot, amelyet a csoport mutat a túltermelés visszafogásának kérdésé­ben. A bécsi értekezletet meg­nyitó beszédében Jean Ping, a szervezet leköszönő ga- boni elnöke mindazonáltal a spekulánsokat és az OPEC- en kívüli termelők — első­sorban Norvégia és Nagy- Britannia — eladásait okolta a nyersanyag nyomott világ­piaci értékéért. A konszen­zus jelei azonban a Reuter helyszíni beszámolója sze­rint még nem mutatkoztak: a legnagyobb exportőrnek számító Szaud-Arábia egye­lőre nem állt elő semmiféle kezdeményezéssel a mind­össze két hónapja megálla­pított, napi 24,52 millió hor­dónyi összkitermelést enge­délyező globálkvóta továb­bi csökkentésére. Egyes OPEC-en belüli vélemények szerint nem is tanácsos az újabb mérséklés gondolatá­val foglalkozni, mivel a ke­reslet és kínálat törvénye előbb-utóbb úgyis megszilár­dítja az árakat, a termelés visszafogása nyomán viszont — úgymond — a szerveze­ten kívüli termelők jutnának nagyobb piaci szelethez. A londoni szabadpiacon a világszabványnak tekintett Brent Blend olajféleség hoi dója kedden — 47 centes zu hanás után — már csupán 15,40 dollárba került, szem ben az OPEC által elérendő­nek kitűzött 21 dolláros átla gos referenciaárral. A nyers­olaj világpiaci ára az idén eddig több mint 20 százalék­kal csökkent. Tűzharc a határon Moszkva (MTI) — Orosz határőrök húsz tádzsik láza­dót lőttek le az afgán-tádzsik határon egy tűzharc során — jelentete az AP. Az össze­csapás a tádzsikok afgán területről indult támadásával kezdődött. Az Interfax moszkvai hírügynökség szer­dai jelentése szerint a láza­dók aknatámadást indítottak az egyik orosz határőrállo­más ellen. Az orosz katonák viszonozták a tüzet. Az Inter­fax jelentése szerint orosz ol­dalon nem volt veszteség. Az orosz határőr egységek a tád­zsik kormány kérésére érkez­tek az országba, hogy segít­séget nyújtsanak a volt szov­jet közép-ázsiai köztársaság határainak védelméhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom