Kelet-Magyarország, 1993. november (53. évfolyam, 255-280. szám)
1993-11-24 / 275. szám
1993. november 24., szerda MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL Kelet-Magyarország 9 Nagy csalódás a lakástörvény A lakásszövetkezetek szövetsége nem ért egyet a kormánnyal Antall influenzás Budapest (MTI) — Antall József miniszterelnök influenzás megbetegedés miatt a SOTE Oktató Kórházában tartózkodik. Az alapbetegségre vonatkozó ellenőrző vizsgálatokat elvégezték, amelynek alapján kizárható a non-Hodgkin limfóma kiújulása. Tiltakozik a Fidesz Nyíregyháza (MTI) — A Fidesz nyíregyházi szervezetének vezetői keddi sajtó- tájékoztatójukon az újságíróknak elmondták: a megyei kórház működtetésére a német érdekeltségű HI- CARE konzorcium tett ajánlatot a tulajdonosnak, a megyei önkormányzatnak. A Fidesz szükségesnek tartja a nyíregyházi kórház privatizálását, de tiltakozik a szerződés péntekre tervezett aláírása miatt, mert előkészítetlennek, tisztázatlannak tartja a megállapodás több pontját. A fiatal demokraták úgy vélik, hogy a tulajdonosváltással a betegek, a város és nem utolsósorban az intézmény dolgozói kerülnek hátrányos helyzetbe, s ezért azt javasolják a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Közgyűlésnek, hogy halassza el a november 26-ai döntést, a további egyeztetés érdekében. Budapest (ISB - P. Z.) — Vissza kell állítani az 1993. január 1-je előtti állapotot, vagyis: a lakásépítést ne terhelje 25 százalékos áfa, a fenntartás során pedig visz- sza lehessen igényelni az általános forgalmi adót — fogalmazta meg kedden sajtó- tájékoztatón a lakásszövetkezetek Országos Szövetségének (LÖSZ) kívánalmait Farkas Tamás elnök. Mint mondta, idén májusban a kormány húszpontos határozatban tekintette át a lakásgazdálkodással kapcsolatos tennivalókat. Ezek végrehajtásáról azonban a szövetségnek nincsenek információi, a kormány nem vonja be a szövetkezetek érdekképviseleti szervét a döntések előkészítésébe és még csak utólag sem tájékoztatja őket a lakás- gazdálkodással összefüggő intézkedésekről. A LÖSZ — amelyhez 970 lakásszövetkeBudapest (KM) — Képviselői önálló indítványt nyújtott be Cséfalvay Gyula (KDNP), dr. Szabó Lajos (FKgP), és megyénkből Jakab Ferenc (MDF), a földművelésügyi alapokról szóló korábbi törvény módosítására. Ennek lényege a következő: A mezőgazdaság tulajdon- viszonyainak átalakítása, a magántulajdonon alapuló új agrárvállalkozások kibontakozása, illetve megerősödése szempontjából különös jelentőségű a Mezőgazdasági Fejzet és 186 ezer lakás kapcsolódik — úgy véli: ha a lakás- gazdálkodásban az állam továbbra is a visszavonulást választja, akkor a bérlakások esetében konzerválódnak a jelenlegi viszonyok: elmaradnak az épületfelújítások, valamint tovább romlik az ingatlanok állaga. Sérelmesnek tartják ugyanakkor azt is, hogy a kormány a villamosenergia-ár- emelések előtt, az új tarifa- rendszerek kialakítását megelőzően sem kérte ki a véleményüket. A piaci viszonyok kialakítása — bár kívánatos lenne — illúzió a lakásgazdálkodásban, s a jelenlegi jövedelmi és szabályozási feltételek mellett megvalósíthatatlan — vélik. Szeretnék, ha a kormány építene a szövetkezeti tapasztalatokra, hiszen — mint Farkas Tamás mondta — ez az ágazat az elmúlt évtizedekben bebizonyította, hogy állami támogatás nélkül is életképes, a lesztési Alap beruházási támogatás rendszere. E támogatásokhoz azonban a kezdő és a felhalmozott vagyonnal még nem rendelkező potenciális vállalkozások sok esetben nem jutnak hozzá, mivel a támogatáson felüli forrásokat nem képesek előteremteni. Hitelhez sem jutnak, mivel a hitel igénybevételéhez szükséges vagyoni garanciát és saját forrást sem tudják biztosítani. Ezen oly módon kívánunk bérlakásokhoz képest jobb állagú ingatlanállományt tud maga mögött. Ujj Attila, a szövetség elnökhelyettese elmondta: nagy csalódást okozott számukra a lakástörvény, ami valójában nem felel meg azoknak az igényeknek, amelyeket 1990- ben a kormányzat kitűzött. Akkor az egész lakásgazdálkodást átfogó törvény megalkotása volt a cél, a jelenlegi jogszabály viszont csak a lakásbérlettel és a lakásépítés szociális körülményeinek javításával foglalkozik. Az elnök- helyettes a kormányzat hibájának rótta fel azt is, hogy Magyarországon egyáltalán nincs szociális célú lakásépítés, holott — szerinte — ez minden államnak feladata. Úgy véli, kormányzati szinten nincs felelőse a lakásügyeknek: jelenleg hat minisztérium foglalkozik lakásgazdálkodással, de egyik sem látja el megfelelően ez irányú feladatát. segíteni, hogy az alapból — saját erőként is figyelembe vehető módon — a vállalkozó pályázhasson a megvalósítandó beruházás 30%-áig, de legfeljebb 500 000 Ft-ig, visz- sza nem térítendő állami támogatással is. A törvénymódosítás elsősorban a kisebb fejlesztéseket megvalósító kezdő, egyéni agrárvállalkozókat segítené. Ehhez az alap forrásait növelő kapcsolódó módosító javaslatunkat benyújtottuk az 1994. évi költségvetéshez. Nagyobb támogatást a vállalkozóknak Gazdaságilag súlytalan irányelvek Nem tartalmaznak olyan útmutatásokat, amelyek alapján felelősen dönteni lehetne (Budapest)— Az alábbi írás Káliay Kristóf szabolcsi képviselő, a függetlenek vezérszónokának az 1993. és 1994. évi vagyonpolitikai irányelvek vitájában elmondott, rövidített felszólalása. A vagyonpolitikáról — amely az egyik legmostohább kérdésköre ennek a Parlamentnek — el kell mondani, évek óta komoly feszültség forrása, mert ez a Parlament időben még soha nem fogadta el az irányelveket. Hiszen az első vagyonpolitikai irányelveket még az előző, mielőt- tünk lévő Országgyűlés fogadta el, és ezt hosszabbította meg két alkalommal is a mi Parlamentünk. azóta mindössze egyszer, még tavaly ősszel lépett hatályba egy irányelvcsomag, s az idei és a jövő évre szólót pedig most tárgyalhatjuk. Úgy gondolom, ez is oka annak, hogy egymásra épülő irányelvekre — amelyek az előző évek tapasztalatait felhasználva egyre jobb megoldásokat keresnének — nem láthatunk példákat, hiszen nincsenek előző évi elfogadott irányelvek, nincs a Parlamentnek lényegi beleszólása a privatizáció menetébe. Ez mindenképpen komoly gond, és látható, hogy ez az Ország- gyűlés és ez a Kormány ezen a területen már aligha fog érdemben előrelépni. Látható, hogy ezek az irányelvek politikailag és gazdaságilag is súlytalanok. Miért mondom ezt? Elsősorban azért, mert maguk az irányelvek nem tartalmaznak olyan irányokat, útmutatásokat, amelyek valóban számon kérhetők lennének, amelyek alapján dönteni lehetne, hogy a privatizáció Magyarországon hatékonyan működik-e, menete jól halad-e, az Országgyűlés elvárásainak megfelelően működik-e vagy sem. Az irányelvek felsorolnak sok szép és támogatandó célt. Gondolok itt arra, hogy fontos az, hogy a külföldiek minél nagyobb számban és minél nagyobb tőkével bejöjjenek ide és vegyenek részt a magánosításban. Fontos célnak említi a hazai tőkés, illetve tőke nélküli kisbefektetők részvételét; fontosnak tartja a kárpótlási jeggyel rendelkezők részvételét, és oly sok minden mást felsorol. Fontosnak tartja, hogy mellesleg fejlődjön az infrastruktúra, a hazai ipar is védelemben részesüljön. De mindezek így együtt igazából csak egy kívánságlistát jelentenek, konkrét célokként, konkrét prioritásként aligha lehet ezeket így értelmezni. Másik fontos kérdéskör az is, hogy ezek az irányelvek az adott évben hatályba lépő más törvényekkel — pl az állami vagyonról, az állam vállalkozói vagyonáról szóló törvényekkel, vagy a költségvetési törvényben szereplő tételsorokkal — nincsenek összhangban már évek óta. Hiszen az irányelveket eleve mindig a mindenkori költségvetéssel együtt kellene benyújtani. Ez sem most, sem korábban nem történt meg, úgy hogy ez is komoly mulasztás. Az elmondottakból következik, hogy ennek a Kormánynak nincs elfogadott gazdaságpolitikai és vagyonpolitikai stratégiája. Nem tudjuk mi, parlamenti képviselők, hogy végül is mit akar csinálni a kormányzat ezekkel a vagyo- nokkal évről évre. Az is komoly probléma, hogy ez az Országgyűlés igazából a privatizáció menetébe nem tud, nem szólhat bele, hiszen korábbi határozatok már a Kormány kezébe tették le ennek az ellenőrzési és működtetési jogát. Itt gondolok arra, hogy ez a Parlament már nyolcszor leszavazta a privatizációért felelős minisztert, — mindmáig ez ügyben különösebb lépések nem történtek. Komoly gondnak látom azt is, hogy igen sok olyan csoport van, amelyik részt vett vagy részt kíván venni az állami vagyon elosztásában. Már elég régóta van egy komoly ígéret — mindmáig nem teljesült —, amelyik a társadalom- biztosításnak adna 300 milliárdos vagyont — erről is valamikor még ennek a Parlamentnek vagy ennek a Kormánynak döntenie kellene, hiszen itt nem történt végleges lépés. A kárpótoltaknak vagy az egyházi vagyonról szóló törvény alapján az egyházaknak — szintén komoly vagyont kell ingyenesen elérhetővé tenni, illetve átadni. Tehát látható az is, hogy az a cél, amit az Országgyűlés még valamikor 1990-ben tűzött maga elé, miszerint az állami vagyon eladása elsősorban a külföldi adósságok fedezetét képezhetné, egyre kevésbé megvalósítható, hiszen alig van olyan komoly bevétel, amelyik ezt fedezni tudná. Tehát az Országgyűlésnek ez az akkori szándéka mára már nem hiszem, hogy teljesíthető. Az is látható, hogy a különböző privatizációs stratégiák is ez ellen mondanak, hiszen akár a kedvezményes privatizációs lízing vagy éppen az E- hitelek dolga, vagy az, amit nemrég a sajtóban olvashattunk elsősorban: a kisbefektetői részvényprogram, amiről ennél sokkal többet azóta sem lehetett megtudni, hiszen többféle változat kering. Nem igazán nyomon követhető, hogy végül is mit akar a kormányzat ezen a területen. Egyik sem jelent tőkebevonást, tehát voltaképpen ezek a területek is a vagyon ingyenes vagy legalábbis rövid távon mindenképpen ingyenes felélését jelenthetik, így a privatizációból kevés bevételre számíthat — egyre kevesebbre — a magyar államkassza. Összefoglalva mondanivalómat az 1993-as irányelvekről, amit elmondtam: ezt ma már — november végén — nem tartom tárgyalásra érdemesnek, erről az Országgyűlés már lemaradt, kár ezzel foglalkozni. Az 1994. évi Vagyonpolitikai Irányelvek legnagyobb hibájának azt látom, hogy voltaképpen nem oldja meg azt a kérdést, amit jó néhányan szeretnénk: a Parlamentnek legyen komoly befolyása az állami vagyon sorsára. Láthatóan továbbra is csak egy szöveges tájékoztató anyagként funkcionál, és ettől a mindenkori kormányzat s annak a mindenkori végrehajtói úgy és abba az irányba tudnak eltérni, ahogy gondolják, ahogy szakmai és egyéb felkészültségük ezt lehetővé teszi. Ezért nem tartom elfogadásra alkalmasnak ezt a két beterjesztést a Tisztelt Ház számára. Három a fiú Fedoréknál Balázs Attila felvétele Nyíregyháza (KM) — A két és fél éves Barbara nem is egy, hanem egyszerre három fiútestvérkét kapott ajándékba szeptember 28- án. Egy-egy perces különbséggel hozta világra a hármas ikreket, Ákost, Balázst és Bálintot édesanyjuk, Fedőmé Moga Anikó. Az örökösföldi kettő plusz két fél szobás lakásban így immáron tizenegyre növekedett a család létszáma, ugyanis a fiatal házaspárnak még nincs önálló lakása. A férj, Fedor Miklós szüleivel és három testvérével laknak együtt. A nyolchetes ikreket tegnap a polgármesteri hivatal nevében dr. Endrejfy Ildikó alpolgármester köszöntötte: az anyuka hatalmas virágcsokrot, a fiúk egy-egy csomag Liberót, és összesen hatvanezer forint anyagi támogatást kaptak. A családsegítő központtól pedig babakocsit kapnak majd, méghozzá háromszemélyest. A nyugdíjak kiegészítése A biztosítási főigazgatóság tájékoztatója 2. Budapest (OS) — Az Országgyűlés a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat javaslatára döntött arról, hogy az 1993. január elseje előtti időponttól megállapított nyugellátásban részesülők egyösszegű kiegészítést kapnak. Tehát ugyanazok, akik ez évben már kaptak emelést. Lényegében az egyösszegű kiegészítés pótolja azt a különbözeted amellyel a 10 plusz 4 százalékos korábbi emelés elmaradt a nettó átlagkereset várható növekedésétől. Az egyösszegű kiegészítés az 1993. október havi nyugdíj 4 százalékának kilencszerese. A nyugdíjas részére ha nyugdíja mellett házastársa után házastársi pótlékot vagy házastárs utáni jövedelempótlékot is folyósítanak, ez utóbbi ellátásrészek után 150 forint alapulvételével megállapított, összesen 1350 forint egyösszegű kiegészítés jár. A nyugdíjas tehát a saját nyugdíjához járó egyösszegű kiegészítésen felül házastársa után az 1350 forintot is megkapja. Egyösszegű kiegészítést kapnak azok is, akik nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesülnek, (akik vakok pénzellátását kapják, rendszeres szociális járadékosok, hadigondozási pénzellátást kapnak). Az egyösszegű kiegészítést 200 forint alapulvételével kell meghatározni, az tehát kilenc hónapra 1800 forint. Ha a rendszeres szociális járadékos eltartott hozzátartozója után növelést is kap, egyösszegű kiegészítésként további 1350 forint illeti meg. Amennyiben a nyugdíj- szerű rendszeres szociális ellátást nyugdíj mellett folyósítják, az egyösszegű kiegészítést a két ellátás együttes összegére kell meghatározni. Például a havi 10 000 forint nyugdíj és a havi 4000 forint vak személyi járadék együttfolyósítása esetén az egyösszegű kiegészítés a 14 ezer forint 36 százaléka. Annak a nyugdíjasnak, aki egyösszegű kiegészítést kapott, 1994. január elsejétől nyugdíja az egyösszegű kiegészítés egykilenced részével emelkedni fog. így az 1993. októberi 10 000 forint nyugdíj 1994. január elsejétől havi 10 400 forint lesz. Az 1993. december havi nyugdíj azonban még ugyanannyi, mint az október-november havi volt. Az egyösszegű kiegészítésre — amint azt már említettük — az 1993. január elseje előtti időponttól megállapított nyugdíjban részesülő jogosult, e személyi kör nyugdíja tehát 1994. január elsejétől entelkedik. Az 1993-ban nyugdíjazottak egyösszegű kiegészítést nem kapnak, azonban 1994. január elsejétől az nyugdíjuk is emelkedni fog. Mégpedig olyan összeggel, illetőleg mértékben, mintha az egyösszegű kiegészítést megkapták volna. Újból a havi 10 000 forintos, 1993. július elsejétől megállapított nyugdíjat példának véve, a nyugdíjas 1994. január elsejétől 10 400 forint nyugdíjat kap. Ugyancsak emelkednek havi 200 forinttal 1994. január elsejétől a nyugdíjak legkisebb összegei (öregségi nyugdíj legkisebb összege havi 6800 forint, az özvegyi nyugdíj legkisebb összege havi 6600 forint lesz), a meghatározott összegű ellátások (mezőgazdasági szövetkezeti öregségi járadék havi 6470 forint lesz), és a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások (rendszeres szociális járadék havi 6640 forint lesz). 1994. január elsejétől havi 150 forinttal emelkedik a házastársi pótlékhoz járó kiegészítés, a házastárs utáni jövedelempótlék és a rendszeres szociális járadékos eltartott hozzátartozója utáni növelés összege. A saját és az özvegyi nyugdíjat pedig ettől az időponttól havi 10 950 forintban folyósítják együttesen. Az egyösszegű kiegészítést az érintett nyugdíjasok 1993. november hó második felében — a közeli napokban — postai úton kapják kézhez.
