Kelet-Magyarország, 1993. november (53. évfolyam, 255-280. szám)
1993-11-24 / 275. szám
1993. november 24., szerda Kelet-Magyarország 7 Egyre ritkább látványt kaptunk lencsevégre. Nyíregyházán a Kossuth u. 59. számú ház egy lakója a saját költségén és szabad idejében kertet telepített Harasztosi Pál felvétele Előnyugdíjaztatás Ötvenhat éves vagyok, három szakmát is megszereztem, de a mai világban nem érek velük semmit. Márciusban tettek utcára a munkahelyemről, jövő év elején kapok utoljára munkanélküli járadékot. Nincs elhelyezkedési lehetőségem, el vagyok keseredve, mert csak a 1994. decemberében töltöm be az ötvenhete- dik életévemet, munka nincs, még előnyugdíjba sem mehetek. Tényleg nincs segítség? V. A. Vásárosnamény (De van. Az előnyugdíjaz- tatáshoz négy feltételnek kell egyszerre megfelelnie a munkavállalónak. így részére legalább hat hónapig folyósítják a munkanélküli járadékot. Ez alatt betölti az ötvenhetedik életévét, és legalább húsz év szolgálati időt tud igazolni. Átképzése és elhelyezkedése rövid időn belül nem várható. A közelmúltban jelent meg az 1991. évi IV. törvény módosítása, amely szerint, ha a munkanélküli a járadék folyósításának megszűnését követően egy éven belül betölti az 57- dik életévét, előnyugdíjazta- tási kérelemmel fordulhat a megyei munkaügyi központhoz. Tehát olvasónk esetében nincs akadálya az előnyugdí- jaztatásának.) Nehézkes csere Blúzt vásároltam a kislányomnak vagy egy hónapja a Centrum Áruház földszintjén lévő gyermekruházati butikban. Hazavittem és felpróbáltam a gyerekre és olyan pa- cuhán állt rajta, hogy három nap múlva visszavittem kicserélni, (számlát a vásárláskor nem kaptam róla). A hölgy, aki ott volt, azt mondta, hogy nem áll szándékában kicserélni. A férjem sejárt sikerrel. Másnap reggel ott vártam a tulajdonost. Közöltem vele, hogy mi járatban vagyok. Elkérte a blúzt, végigvizsgálta és azt mondta, hogy nem szoktak ruhaneműt cserélni. Kérte a blokkot, de felvilágosítottam, hogy nem kaptam és a kis eladónő is mondta nekem, hogy nem köteles róla számlát adni! Végül is kicserélte a blúzt. Távozásképpen közöltem vele, hogy ez volt az utolsó vásárlásom nála. Ő pedig úgy válaszolta, hogy „reméljük is”! Eddig bárhol vásároltam, a cserével nem volt semmi problémám. Nem is az a blúz bánt, csak az, hogy eny- nyi utánajárás, ennyi hajcihő, idegeskedés. Már akkor kicserélhette volna és nem kellett volna ezt a cirkuszt csinálni. Komlósi Sándorné Sóstóhegy Megértés nincs Október végén költöztem Nyíregyháza belvárosából Nyírszőlősre, de a lakcímváltoztatásról még nem értesült a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság. A régi lakóhelyemen minden hónapban 12-dike és 15-dike között kaptam meg a nyugdíjat, ami most is megjött időben a régi címre. Elmentem a Nyíregyháza 1. Sz. Postahivatalba, hogy ott felvegyem, hiszen a költözés miatt anyagi nehézségeim támadtak. Ott nagyon kedvesen fogadtak és megígérték, hogy máris elküldik Nyírszőlősre a nyugdíjamat, és a következő hét elején már fel is vehetem. Mivel két nap múlva sem kaptam meg, elmentem a nyírszőlősi postára megkérdezni. Ott elutasítottak azzal, hogy elküldték, de csak akkor kapom meg, ha az én utcámban fogják hordani a nyugdíjat. Ez a hónap végén várható. Nem értem, hogy ugyanaz a posta hogy tud kétféle tájékoztatást adni, mert ha azt mondják nekem, hogy várjam meg a nyugdíjfizetés időpontját, inkább pénzt kérek kölcsön valakitől ennivalóra. Most sajnos, a családom egy fillér nélkül maradt, mert a nyírszőlősi posta hajthatatlan, ami szabály, az szabály. Minden további nélkül megértem, hogy a következőkben hónap végén lesz nyugdíjfizetés, de azt hiszem, hogy ilyen különleges esetben nem kegyet gyakorolnak azzal, hogy megértik az ember problémáit. Lakatos Jenő Nyírszőlős (pontos cím) A Segítőházba menekülnek A legtöbben fél évig maradnak, amíg megoldják a problémáikat • Nehéz albérletet kapni Nyíregyháza (KM — TMI) — Ha citromot kapsz a sorstól, csinálj belőle limonádét — ez a Julius Rosenwald idézet tűnik szemembe, amikor belépek a Segítőházba. Meleg és neszező csönd fogad. Akiknek van munkájuk, már elmentek dolgozni, mások dolgaikat intézik, albérletet keresgélnek. Néhányan még alszanak az emeletes ágyakon. A Családsegítő Központ által két éve létrehozott átmeneti szálláson eddig vagy kétszáz ember talált rövidebb-hosz- szabb ideig menedéket. Most is „telt ház” van, mint mindig, legyen akár farkasordító hideg vagy aszfaltolvasztó nyár. Átmeneti szállás A Csillag utcai Segítőházban kopogtat gyermekeivel a részeg, brutális férjtől menekülő anya; válás után fedél nélkül marad férj vagy feleség; családtól elűzött nyugdíjas; hajléktalan, szállásra nem való otthontalan; vagy aki lakáscsere miatt pár napra nem tudja hol álomra hajtani a fejét. — Ez átmeneti szálló, ideiglenesen nyújt a bekerülőknek menedéket, amíg megoldják a problémáikat — mondja Drogos Agnes családgondozó. — Csak Nyíregyházán és vonzáskörzetében élők vehetik igénybe, akik rendelkeznek valamilyen jövedelemmel. Három hónap az alapidő, akkorra már körülbelül tényleges képet kapunk róluk, a gondjaikról, a lehetőségekről, a személyiségük alakítható- ságáról. Ezután vezetői hozzájárulással még maradhatnak negyedévig. A hat hónaptól egy évig való ittlakást már az önkormányzat illetékes bizottsága engedélyezi. Van, aki csak egy-két éjszakára húzódik meg nálunk, de inkább az jellemző, hogy a hat hónapot kimerítik. Augusztus vége óta lakik itt egy madárcsontú, megtört tekintetű nő. Amíg másfél órára elment valahová, addig a Huszár-lakótelepi bérelt lakásába betelepedett egy asszony a rokonaival. Amikor hazaért, agyba-főbe verték. Sérülései nyolc napon túl gyógyultak. — Azt az asszonyt kilakoltatták, viszont egy hónap múlva odajött a húga a családjával és közölték, hogy takarodjak, mert ők innen nem fognak kiköltözni — válaszolja faggatózásomra. — Hiába mentem mindenfelé... — Azt javasolták neki, hogy forduljon bírósághoz. Elkezdte, de itt tartunk pillanatnyilag. Húzódik az idő, az ügy, nem meri a lábát betenni a Huszártelepre sem, mert összefognak, megverik — segíti a kusza és elképesztő állapotokat sejtető történet megértését a családgondozó. Alkoholistákat, lumpeneket nem tűrnek meg A koránál öregebbnek látszó nő az alig 5500 forintos járadékából él. Az itt lakók többségének havi öt-nyolcezer forint a jövedelme. Bár a Segítőházban a felnőtt csak havi ezer forintot fizet, annyit mégsem tud spórolni, hogyha mégis talál magának albérletet, előre kifizesse a félévi, egyévi díjat. Mert bizony, ez a „belépő”... — Ezek az emberek krízis- helyzetben vannak, a lelki sérülésük súlyos anyagi nehézségekkel párosul. Az a legnagyobb gond, hogy nincs megfelelő, méltányos díjú albérlet, amivel megoldhatnák a lakásgondjukat — magyarázza Dra- gos Ágnes. — Bizalmatlanul, előítéletekkel teli fogadják őket, hogy biztos alkoholisták, lumpenek. A Segítőházban ilyeneket nem tűrünk meg. Zoltán 25 éves múlt, soha nem iszik, nagyon pedáns, szorgalmas fiatalember. Szociális gondozóként dolgozik, bruttó 14 ezer forintot keres. Ám hiába minden erénye, úgy tűnik, nem tud kitömi a boszorkánykörből, amibe gyermekként beletaszították. Állami gondozott volt, szüleit nem ismeri, lakása nincs. Közel egy éve él a Segítőházban. — Hogyan tovább? — kérdezem. — Szeretnék megnősülni, ez megoldaná a helyzetemet, de még nincs olyan lány... Egyelőre albérletet kell, hogy keressek, majdnem minden nap megyek utána. Rettentő nehéz albérletet kapni, mert idegenkedve fogadnak minket. Viszolyognak a hajléktalanoktól. Nem tudom, hol fogok lakni — borul el az arca. Nincs megfelelő albérlet Pedig Zoltán egyedülálló. Családot szinte sehol sem hajlandók befogadni, vagy annyi pénzért, hogy azt nem tudják kifizetni. Viszont segíthetnének rajtuk a magányosan élő emberek. Ha méltányos albérleti díjért befogadnák a Segítőházból kikerülőket, nem lennének egyedül, könnyebb volna kifizetni a rezsit. Amíg a város nem épít szociális szállót az átmenetileg otthontalanoknak, addig aligha van más megoldás. Ezek a jobb sorsra törekvő és méltó emberek csak úgy tudnak a citromból limonádét csinálni, ha a társadalomtól cukrot kapnak hozzá. Szerkesztői üzenetek V. J.-né, Vasmegyer: Első üzenetünk óta hiába várjuk a levelét. Segítségre csak akkor van módunk, ha ismerjük pontos nevét és címét, a gyerekek adatait. Bojtor Ferenc, Kisvárda: 1991-ben kellett minden szövetkezetben kialakítani a kárpótlási és a részaránytulajdoni földalapokat, amit a Kárrendezési Hivatal hagyottjóvá. A földalapok kialakítása azt jelenti, hogy a kárpótlási földalapból csak a kárpótlásra jogosultak, míg a részaránytulajdoni földalapból csak a részaránytulajdonosok részesülhetnek. Jogásszemmel Meghatalmazás licitálásra Dr. Kovács Mihály Több olvasónk érdeklődött az iránt, van-e lehetőség arra, hogy a kárpótlási jeggyel a licitáláson meghatalmazott képviselje a tulajdonost és szerezzen részére földtulajdont. A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény (az első kárpótlási törvény) az eljárási szabályokról úgy rendelkezik, hogy kárpótlással összefüggő eljárások során az állami igazgatásról szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései az irányadóak, az attól való eltérési szabályokat a kárpótlási törvény meghatározza. Ezen túlmenően a törvény végrehajtása tárgyában kiadott 104/1991 (Vili. 3.) Korm. rendelet 29-edik paragrafusa konkrétan meghatározza, hogy az árverésen a kárpótlásra jogosult nevében — meghatalmazás alapján— képviselője is eljárhat. A meghatalmazást közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A közokirat közjegyző előtt készített meghatalmazást jelent, míg a teljes bizonyító erejű magánokiratot két tanú előtt, írásban kell elkészíteni, abból ki kell tűnni, hogy milyen célból, ki, kit jogosít fel az eljáráson való részvételre, jognyilatkozat megtételére. Az okiratról nem hiányozhatnak az aláírások, valamint fel kell tüntetni a készítés időpontját és helyét. Ennek alapján azt javasolom olvasóinknak, hogy a meghatalmazást közjegyző előtt, vagy jogban járatos személy közreműködésével készítsék el, mert egy alakilag vagy tartalmilag rossz meghatalmazás miatt az árverésen való részvételből ki is zárhatják a meghatalmazottat. Egy beregi levélírónk lakása és a szomszédos ingatlan telekhatára között csaknem háromméteres távolság van. Az ingatlanok kerítéssel nincsenek egymástól elválasztva. A három méter széles területből hatvan cm a szomszédé, aki a tulajdonát képező sáv mindkét végén ajtót nyitott, így azokon keresztül bejár olvasónk telkére. Ezt a helyzetet szeretné levélírónk megszüntetni, de a szomszéd erre nem hajlandó. Senkitől nem kapott megfelelő választ arra, hogyan lehet gondján segíteni, kerítés építésére viszont nincs pénze, ezért fordult lapunkhoz. A kerítés megépítésére csak utcafronton lehet kötelezni az ingatlan tulajdonosát. Oldalkerítés, illetve hátsó telekhatáron lévő kerítés esetében a szomszédok saját elhatározásán és közös megyegyezésén kell alapulnia a kerítés létesítésének. Olvasónk leveléből nem tűnik ki, hogy a vitatott telekhatár a telek utcafrontjáról nézve jobbra, vagy balra esik, illetve hogyan alakul az utcában ezeknek a telkeknek a beépítési vonala. Ez dönti el ugyanis, hogy ki köteles a kerítést megépíteni. A végső megoldás mindenképpen a bírói út vagy pedig az, hogy a saját költségén olvasónk kerítést épít és ezzel elzárja a szomszédot attól a lehetőségtől, hogy átlépjen az udvarára. Válaszol az illetékes Levegős a rendszer November tizedikén „Di- dergünk” címmel tettük közzé a nyíregyházi Nyírfa tér 1., a Vay Adám körút 8. és 10. számú épületek lakóinak panaszát. Azt írták, csak akkor van fűtés az alig egy éve átadott házakban, ha a táv- hőszolgáltató légteleníti a rendszert. A távhőszolgál- tató szerint az OTP-nek kellene a meghibásodott berendezéseket kicseréltetni. A panasszal kapcsolatban megkaptuk az OTP Ingatlan Rt. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Főmérnökségének állásfoglalását: Az említett épületeket kiszolgáló hőközpontra október 21-én újabb épületeket kötöttek rá. A munkálatok végzésének idejére a rendszert le kellett üríteni, majd a munkálatok befejeztével feltölteni. A feltöltés során a szekunder hálózatba levegő is került, ezért szükségessé vált a hálózat légtelenítése. A kivitelező és a hőszolgáltató ezt többször megkísérelte, azonban véglegesen nem tudta megoldani. A fűtési elégtelenség kiküszöbölése érdekében az ügyben érdekeltek bevonásával az OTP Ingatlan Rt. november kilencedikén egyeztetést tartott, melynek során a tulajdonosok képviselője vállalta, hogy november tizenharmadikán lehetővé teszik a lakásokba történő bejutást. A kivitelező és hőszolgáltató pedig vállalta, hogy ebben az időpontban elvégzik a légte- lenítést, illetve az esetleges javítást. Az ügyben érdekeltek ezúton is közük a tulajdonosokkal, hogy a kiépített hálózat működőképes — egy fűtési szezont már zavartalanul működött is — rendeltetésszerű használatra alkalmas, az üzemzavart a leve- gősödés okozta. Az oldalt összeállította: Tóth M. Ildikó
