Kelet-Magyarország, 1993. november (53. évfolyam, 255-280. szám)
1993-11-20 / 272. szám
1993. november 20., szombat Kelet-Magyarország 5 MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL Magyarellenes kampány A Kárpátontúli Ukrán Néptanács az ukrán-magyar viszonyról Magyar fosztogatók Párizs (MTI) — Négy magyart vett őrizetbe csütörtökön a párizsi rendőrség; azzal gyanúsítják őket, hogy hamis kulcsokat készítve parkolóautomatákat fosztogattak. Nevüket a hírt bejelentő rendőri szervek nem hozták nyilvánosságra, de annyi kiderült, hogy az illetők 27 és 36 év közöttiek, s a francia fővárosban, illetve Párizs elővárosaiban működtek. Párizs 19. kerületében vették őrizetbe őket, amint éppen egy automata zárrendszerének működését vizsgálták, hogy kulcsot készíthessenek hozzá. A szállodai szobájukban tartott házkutatás során 126 darab kétfrankosra, valamint 800 német márkára, 7000 francia frankra, s több, Magyar- országon feladott, francia frankra vonatkozó átutalási szelvény maradványára bukkantak. Ungvár (MTI) — Az ukrán macionalista erőket összefogó Ukrán Néptanács határozatot hozott, s ebben megállapítja, hogy a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) egyes vezetői az ukrán nemzetiségi kisebbségi törvény ellen lépnek fel, amikor kijelentik: e törvény nem garantálja számukra a nemzeti kulturális autonómiát — ismerteti az okmányt Szabó Béla, az MTI tudósítója. A határozat szerint a beregszászi járásban ezek az „egyes vezetők” szorgalmazták a népszavazást a nemzetiségi területi önkormányzatról. A Néptanács korábban rámutatott, hogy az ukrán állam szavatolja Kárpátalján a magyar nemzetiségi kisebbség számára a nemzeti kulturális autonómiát, s megemlíti, hogy az ukránok és a magyarok viszonyát a kijevi parlamentben 1992. június 27-én elfogadott nemzetiségi kisebbségi törvény szabályozza. Most azzal vádolja a magyar nemzetiségi szervezeteket, hogy a törvényt meghamisítva a megye különböző vidékein emléket állítanak a magyar politikai és kulturális tényezőknek, megváltoztatják a települések, utcák, terek nevét. A Néptanács szerint a magyar tömegtájékoztató eszközök ferde megvilágításba helyezik a nemzetiségi kapcsolatokat. Ukránellenes megnyilvánulások tapasztalhatók; olyanoknak adnak szót, akik viszályt szítanak nemzetiségek között, s támadják az Ukrajna és Magyarország közti határ sérthetetlenségéről szóló államközi szerződés támogatóit. A Néptanács követeli, hogy a tájékoztató eszközök szüntessék meg az ukránellenes kampányt Kárpátalja magyar lakossága körében. Ez szerinte ukránok és Ukrajna rágalmazásában, nemkülönben abban nyilvánul meg, hogy nem ukránnak mondják, hanem különálló ruszin népként tüntetik fel a megye szláv őslakosságát. A Néptanács a nemzetiségek viszonyának javítása végett felvilágosító tevékenységet javasol a lakosság körében Kárpátalján — méghozzá oly módon, hogy „leleplezzék a KMKSZ szélsőséges nézeteket valló vezetőit, azokat, akik a Beregszász központú nemzetiségi területi autonóm körzet létrehozása körül fejtenek ki tevékenységet”. A KMKSZ hivatalosan még nem válaszolt a határozatra. Fodó Sándor, a KMKSZ elnöke mindamellett a MTI tudósítójának elmondta, hogy a helyi sajtóban hónapok óta durva, magyarellenes kampány folyik egyes ukrán nacionalista körök, elsősorban a Néptanács vezetői részéről. Ezeknek az írásoknak a hangvétele annyira durva és soviniszta, hogy kimerítik az uszítás fogalmát. Mindez nem erősíti, hanem rontja Ukrajna helyzetének szilárdságát, belső békéjét és nem utolsósorban nemzetközi megítélését — mondta. A dél-franciaországi Montpellier város közelében kisiklott a Marseille-Toulouse között közlekedő személyvonat. A szerencsétlenség következtében 15 utas sérült meg könnyebben AP-felvétel Új városaink védelmében Ha a képviselő indítványát elfogadják, akkor javulhat a helyzet Fogorvosok Budapest (MTI) — A háziorvosi, illetve a szakellátásban bevezetett új finanszírozási rendszer után, a jövő év első negyedévében a fogorvosi ellátás reformja is megkezdődik. A fogászati ellátások reformja — mint ahogyan arra Kaán Miklós, a Fogpótlásiam Klinika profesz- szora rámutatott — több szempontból is halaszthatatlan. Az egyik legnagyobb probléma, hogy az egészségügy ma már nemhogy a megelőzést, de még a gyógyítást sem tudta tel- jeskörűen elvégezni. Nyíregyháza (KM - K. É.) — Szabolcs-Szatmár-Bereg legújabb városainak érdekében nyújtott be a parlamenthez módosító indítványt Mádi László megyénk fideszes képviselője. Indítványának lényege és célja, hogy a városi ranggal járó magasabb személyi jövedelemadó-kiegészítést a törvény hatályba lépéséig terjesszék ki a mostanában városi rangot kapó településekre is. A szabály ugyanis úgy rendelkezik, hogy ezt a támogatást csak az 1993. július 1-ig városi rangot kapó települések kaphatják meg. Mint köztudott, megyénkben a képviselői indítvány pozitív elbírálásának tiégy település, Nagyhalász, Ibrány, B aktaklóránthá- za és Máriapócs vehetné hasznát. Ibrány és Bakta esetében körülbelül tízmilliót, a másik két új város esetében pedig ennek közel felét jelentené. Arra a kérdésre, milyen előzményei voltak a módosító indítvány benyújtásának, Mádi László elmondta; az ibrányi polgármester írásban, a nagyhalászi pedig szóban kérte fel a közreműködésre, s ha már segít, valamennyi új megyei város helyzetén igyekszik segíteni. A módosító indítványról előzőleg Szabó Iván pénzügyminiszterrel és a kormány több tagjával is konzultált, s minden remény megvan arra, hogy a kormány támogatja és elfogadja a javaslatot. Ez pedig már azért is jó lenne, mert ha már törekvéseik eredményeként városi rangot kaptak az egykori községek és falvak, akkor mindent meg kell tenni ahhoz, hogy valójában azzá is lehessenek. Magánszemélyek kamatos kamata Az Alkotmánybíróság folytatja a lakástörvény vizsgálatát, hamarosan döntés várható Budapest (MTI) — Az Alkotmánybíróság hétfőn és kedden folytatja a lakástörvény alkotmányossági vizsgálatát. Mint ismeretes, az alkotmánybírósági eljárást indítványozók elsősorban az ön- kormányzat tulajdonosi jogait érintő rendelkezések alkotmányellenességének megállapítását kérték a testülettől. A vételi joggal kapcsolatos rendelkezések mellett többen kifogásolták a részletfizetésre, valamint a kárpótlási jegyek, illetve a privatizációs bevételek felhasználására vonatkozó szabályokat is. A testület hétfői teljes ülésén várhatóan négy indítványról határoz. Dönt arról, amelyben az indítványozó kifogásolta, hogy a Polgári törvénykönyv rendelkezése szerint magánszemélyek egymás közötti szerződéseikben nem köthetnek ki kamatos kamatot. Az Alkotmánybíróság állást foglal abban az indítványban is, amely szerint hátrányos megkülönböztetést jelent, hogy a társadalombiztosítással magasabb összegre csak az köthet megállapodást, aki nem töltötte be az öregségi nyugdíjkorhatárnál 10 évvel alacsonyabb kort. Az alkotmánybírák határoznak arról is, alkotmányellenes-e, hogy jogszerűen megszerzett jogokat visszamenőleges hatállyal von el a kiemelt nyugdíjakat és nyugídjkiegészítéseket megszüntető törvény. Továbbá döntenek arról, alkotmányba ütközik-e, hogy a köztisztviselői törvény nem ismeri el felsőfokú végzettségként a felsőfokú szakmai képesítést. Az Alkotmánybíróság keddi ülésén a lakástörvényen kívül megtárgyalja: indokolt-e a nyugdíj összegének megállapításakor — bizonyos idejű kereset hiányában — a minimálbér figyelembe vétele; alkotmányellenes-e a polgári perrendtartás azon rendelkezése, amely szerint a bíróság nyilvános tárgyalás nélkül elutasíthatja a keresetet, ha úgy látja, hogy a követelés nyilvánvalóan alaptalan; veszélyezteti-e a védett természeti területek megmaradását egy, a szövetkezetekre vonatkozó korábbi rendelkezés hatályon kívül helyezése. Politikai kommunikáció A Közép-európai Kezdeményezésről Budapest (ISB - D. Á.) — Két napon át Debrecenben tárgyalnak Közép-Euró- pa országai diplomáciáinak vezetői. Ez alkalomból kértük meg Bába Iván helyettes külügyi államtitkárt arra, hogy a Közép-európai Kezdeményezésnek a magyar politikában betöltött helyéről beszéljünk. — Az új magyar kormány 1990-ben egyértelműen meghatározta külpolitikánk prioritásait — kezdte összegzését Bába Iván. — Ezek között az első számú az volt, hogy egy erősebb nyugati kötődésre kell átáll- nunk, de előkelő helyet kapott a regionális együttműködése is. Három év távlatából elmondhatjuk, hogy ez az irányváltás sikerült, még akkor is, ha a térségnek az integrálódása nem zajlott olyan zökkenőmentesen. Amikor a Közép-európai Kezdeményezés még csak négy-hat országot fogott össze, akkor is nyilvánvaló volt, hogy az ilyen regionális együttműködésre az esetben is szükség van, ha ez nem fog látványos eredményeket hozni. Hiszen egy válságban lévő térség egymással együttműködő országai nem képesek feltűnő eredményekre. Ugyanakkor ez a fórum arra mindig jó volt, hogy a problémákat megfogalmazza, hogy stimulálja a különböző tárcákat az együttműködésre, és arra is jó volt, hogy a nyugati politikusok, gondolkodók, újságírók figyelmét rajta tartsa a térségen. □ Mi lehet a KeK mai szerepe? — A KeK jelenleg egy sajátos fórum. Elsősorban gazdasági, pragmatikus együttműködésnek indult. Azóta kiderült, hogy a kérdéseket nem lehet ilyen szeparáltan feltenni, a politikai problémákat nem lehet egyszerűen kiiktatni, hiszen ezek összefüggnek a gazdaságiakkal. Ma 13 munkacsoport működik. Ezek nagyobbrészt gazdasági típusú kérdésekkel foglalkoznak. A Közép-európai Kezdeményezés helye a magyar külpolitikában viszonylag előkelő, különösen hogy az idén mi voltunk az elnökök. Azért mondom már félig múlt időben, mert ezt most Debrecenben átadjuk az olaszoknak. □ Ön a válságban lévő térség egymással együttműködő országairól beszélt. Bár belpolitikai válságtól nem mentes Olaszország sem, de e sorba azért nem illik be. A kérdésem is éppen rájuk vonatkozik, hiszen a KeK elődjének megalakításában ők voltak a kezdeményezők. Vajon nem éppen azért, hogy a történelem során a térségre gyakorolt korábbi nagy olasz befolyásból valamicskét visz- szanyerjenek Németországgal szemben? — Nem nagy titok az, hogy Olaszország részben azért is volt motorja a Közép-európai Kezdeményezésnek, mert elő akarták segíteni az olasz tőke behatolását a térségbe. Ezzel a gondolattal egyébként valamennyi partnerország egyet is értett, hiszen tőkeerőre mindegyik államnak szüksége van. Mivel az előző olasz külügyminiszter De Michelis velencei származású, neki különös affinitása volt Közép-Európához. □ Az elmúlt esztendőben azonban mintha némileg csökkent volna a KeK dinamizmusa. Talán éppen az olasz belpolitikai válsággal összefüggésben? — Csehszlovákia kettéválásával, a délszláv válság elhúzódásával alapvetően megváltoztak a körülmények. Nem tagadhatjuk: keressük az új arculatot. A térség politikai erőinek egymással való kommunikációjára azonban mindenképpen szükség van. — Létezik-e valamiféle közép-európai identitástudat, ami egybetartja a csoport tagjait? Csehország pél- | dául — az utóbbi idők nyilatkozataira, például a Közép-európai Egyetem visz- szautasítására gondolva — talán nem is tartja magát ide tartozónak. — Közép-európai idendi- tástudat létezett a szovjet rendszerrel szemben, amíg e térség ki akart szabadulni a Varsói Szerződésből. Ma már ez — véleményem szerint — erősen átalakulóban van. A cseh politikai vezető körökben például valóban egyre gyakrabban hangzik el, hogy ők Nyugat-Európá- hoz tartoznak. Románia pedig Kelet-Európa helyett sorolja magát Közép-Európához. A lényeg azonban, hogy arra van igény, hogy ennek a térségnek a problémáit, az identitását valahogy megfogalmazzuk. Az is lehet, hogy idővel nem államokban, hanem országok régióiban fog majd ez koncentrálódni. □ E tekintetben nyilván egyre nagyobb szerepet kaphat a vidéki Magyarország. Egy ilyen vízfejű országban, ahol minden Budapesten történik, ritkaságszámba megy, hogy tíz ország diplomáciájának vezetője éppen Debrecenben találkozik. Véletlen ez, vagy tudatosan választották a keleti régió központját? — Nem véletlen, a KeK más országokban is szokta magas szintű találkozóit a fővároson kívül rendezni. Az osztrákok például Grazban és Klagenfurtban tartották. Mi is maximálisan támogattuk azt az ötletet, hogy ne minden Budapesten legyen. A probléma nem a Bu- dapest-centrikus szemlélet, hanem a vidéki infrastruktúra. Hogy csak egy példát mondjak: a debreceni repülőtér fogadóképessége sokkal alacsonyabb szintű, mint a grazi. Tehát sötétben, ködben problematikus lenne a gépek érkezése, márpedig egy ilyen magas szintű találkozónál ez nagyon fontos kérdés. Természetesen mi azt szeretnénk, ha az ország úgy talpra állna, hogy a vidéki nagyvárosaink természetes módon bekapcsolódhassanak például a külpolitikába is. □ Mi történik most Debrecenben? — Debrecenben megvitatjuk mindazokat a problémákat, amelyek a részt vevő országokat érintik. Konkrétan: az infrastrukturális beruházások fölgyorsításának a lehetőségét, a bankok megcél- zását. Elő fog jönni a kisebbségi problémakör, a délszláv válsággal kapcsolatos álláspontok.
