Kelet-Magyarország, 1993. november (53. évfolyam, 255-280. szám)

1993-11-18 / 270. szám

1993. november 18.,csütörtök MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL Kelet-Magyarország 9 Visszafogott elegancia Döntöttek a Julius Meinl tervpályázatról • Bán Ferenc tervezőcsoportja lett az első Az Art Stúdió terve (a Kossuth tér felőli homlokzat) Harasztosi Pál reprodukciója Nyíregyháza (KM) — Tervpályázatot írt ki a nyíre­gyházi polgármesteri hivatal a Csemege Julius Meinllel kö­zösen a Kossuth téri ABC he­lyére — városképbe illő — üz­letház építésére. Veres István, városi főépí­tész arról tájékoztatta lapun­kat, hogy a felhívásra sok cég jelentkezett ajánlattal, végül a városfejlesztési bizottság és a Julius Meinl közös döntése alapján háromtól kértek épí­tész munkaterveket: a Kelet­tervtől, a Bán Ferenc vezette Art Stúdiótól és a fővárosi Puhl Antal építész irodája kft.­től. Kedden szakmai zsűri bí­rálta a terveket, s bár megosz­lottak a vélemények, a döntő többség az Art Stúdió pálya­munkáját javasolta elfogadás­ra a városfejlesztési bizottság­nak. A bizottság szerdai ülé­sén hosszas mérlegelés után alátámasztotta a szakmai zsűri javaslatát. Nagyon szépnek, elegánsnak tartották a buda­pesti építész tervét is. De a megyeszékhely és a tér — a szomszédos plébánia és a gyógyszertár — stílusához visszafogott eleganciájával il­leszkedő Bán Ferenc-féle terv egyértelmű sikert aratott. Kárpátalja nem adja fel a reményt Fizikai megsemmisítéssel fenyegették meg az egyik, véleményét kifejtő akadémikust Ungvár (MTI) — Sajtóérte­kezleten tájékoztatták szerdán a Kárpátaljai Megyei Tanács­ban az újságírókat a Kárpát­alját szabad gazdasági övezet­té nyilvánító törvénytervezet parlamenti vitájáról és a kulis­szák mögött történtekről. A résztvevők elmondották, hogy az „Ukrajna érdekeit fél­tő” képviselők életveszélyes fenyegetésekkel riasztgatták a kárpátaljai reformelképzelé­sek támogatóit, sőt fizikai megsemmisítéssel fenyegették meg a független szakértők vé­leményét kifejező egyik aka­démikust is. Svajka képviselő, Sugárzó Sztálin Moszkva (MTI) — Sztálin, akit életében szám­talanszor dicsőítettek su­gárzó géniuszként, aligha tudott róla, hogy egy port­réja a szó fizikai értelmében is sugárzott — mégpedig nem is kevéssé. „A közép­ázsiai proletáriátus kép­viselői” 1944-ben ajándé­kozták a vezérnek óránként 200 ezer mikroröntgennel sugárzó portréját, amelyet fémlapra véstek. Az életveszélyes portrét csak most fedezték fel a moszkvai történeti múze­umban, miután azt meg­fordították. A hátoldalát borító kartonlemezen ugya­nis a gammasugárzás töké­letesen leképezte a genera­lisszimusz portréjának ne- gatívját. A sugárzó lelet vé­gül a volt Zagorszk, a jelen­legi Szergijev Poszad köze­lében lévő atomtemető be­tonbunkerébe került. Azt viszont nem tudni, hogy okozott-e egészségkároso­dást a népek sugárzó atyja, s ha igen, akkor hány em­bernek. Az Izvesztyija beszámo­lója szerint egyébként Moszkvában a legváratla­nabb helyeken bukkannak sugárforrásokra, így pin­cékben, lakóházakban, sőt óvodákban is. Az elmúlt 15 évben csak­nem 1200 olyan területet találtak a fővárosban, ahol a sugárzás jelentősen megha­ladta az óránkénti normá­lis, 15-20 mikroröntgenes szintet. I _______I aki a parlamenti ülésen a társ­beszámolót tartotta, kilátásba helyezte, hogy szükség esetén „akár katonai erő bevetésével teremtenek rendet” Kárpá­talján. Dmitro Dorcsinec parla­menti képviselő, a megyei tanács elnöke, akit a vita során szeparatizmussal, sőt Ukrajna- ellenességgel vádoltak, a történtek után is józan meg­fontoltságra intett, és hangsú­lyozta, hogy nem szabad azo­nosítani az önmagukból kivet­kőzött nyugat-ukrajnai parla­menti képviselőket a Kárpát- aljával szomszédos megyék HIRDETÉS lakosságával. A megye veze­tői a sajtótájékoztatón elmon­dották: a kárpátaljai szabad gazdasági övezetről szóló tör­vénytervezetet ellenző képvi­selőket az ország tíz legjobb közgazdásza sem tudta meg­győzni álláspontjuk helytelen­ségéről. A szakértők tényekkel alátá­masztva bizonyították, hogy az alternatív javaslat — vagyis az, hogy nem egész Kárpá­talját, hanem csak egy részét nyilvánítsák szabad gazdasági övezetté — nem teszi lehetővé a gazdasági reform megvalósí­tását, nem teszi érdekeltté a külföldi tőkét. A kárpátaljai vezetők nyomatékosan hang­súlyozták, hogy a reményt nem adják fel, hiszen a parla­mentben a törvénytervezetet arra hivatkozva utasították el, hogy az még további finomítá­sokra szorul. Van tehát remény arra, hogy a törvénytervezet megvitatását rövidesen újra napirendre tű­zik, annál is inkább, mert ezt Ivan Pljuscs, a legfelsőbb ta­nács elnöke és Leonyid Krav- csuk köztársasági elnök is tá­mogatja — szögezték le sajtó- tájékoztatójukon a megyei vezetők. BEFEKTETÉSI JEGY A tények önmagukért beszélnek „...Tanulságos megnézni a tavaly indult három kötvényalap eddigi működését. A kezdeti 3-3,5 százalékos különbség a nettó eszközértékben mára 6,1-1 száza­lékra növekedett... nőttek a különbségek, szeptember közepére kirajzolódott, hogy... a Budapest előnyét egyikük sem veszélyezteti... Az év végére valószínűleg még nagyobbak lesznek a különbségek. ” (Napi Gazdaság) Befektetőink már több, mint 2 milliárd forint értékben vásároltak Budapest Befektetési Jegyet. Jól döntöttek, mert a Budapest Befektetési Jegy | biztonságos, magas hozamot /riTsS garantál, csökkenti adóját, hitelre is jegyezhető, LQ JjJ kárpótlási jegyért is kapható. ÚjuA Kapható a Budapest Bank. és a Polcári Bank Fiókjaiban '93 December 15-ig. Titkos szovjet aranyeső Moszkva (MTI) — A Szovjetunió és Oroszország az elmúlt 25 év alatt össze­sen 12 ezer tonnányi aranyat áldozott arra, hogy külföldi importtal betömögesse a gyöngébb termés miatt ga­bonatartalékain keletkezett réseket — közölte az ameri­kai hírügynökségnek adott exkluzív interjújában Dmit- rij Volkogonov történész, el­nöki tanácsadó. Ez az „aranyeső” elsősorban az amerikai farmerek zsebébe hullott. A szovjet vezetés először a hatvanas években fordult ehhez a stratégiához, átme­neti intézkedésként kezelve az aranyeladást. 1991 után aztán a Jelcin-kormány is folytatta ezt a politikát. Volkogonov azt is el­mondta, hogy a gabonaim­port költségei a kommunista párt „top secret”-jei, azaz legféltettebb titkai közé tar­toztak, csakúgy, mint az aranytartalékok és -eladások mennyisége. A történész maga is archívumok tanul­mányozása közben bukkant rájuk: a régi iratokat Borisz Jelcin bocsátotta az orosz kutatók rendelkezésére. Volkogonov saját megíté­lése szerint hasznosabb lett , volna, ha az arany egy részét az orosz gazdaságok terme­lékenységének javítására fordítják. Ehelyett az arany a kanadai és az amerikai far­mergazdaságok felemelke­dését szolgálta — mondta az AP-nek. Gazdag karácsonyi könyvválaszték Budapest (ISB — D. A.) — Miközben folyamatosan a könyvszakma válságáról beszélünk, ez alkalommal is leírhatjuk azt a közhely­számba menő mondatot: az idei téli könyvvásáron soha nem tapasztalt gazdag kíná­latból válogathatnak a könyvbarátok. A tájékoztató katalógos 85 kiadó 402 kiad­ványát tartalmazza. Bár az sem ritka, hogy a listán olyan könyv is szerepel, amelyik csak később kerül a boltokba, ez a szám jelzi: a mostani karácsonyi könyv­vásár alkalmával sem lesz hiány új könyvekből. A téli könyvvásárt meg­nyitó sajtótájékoztatón Tar­ján Tamás irodalomkritikus próbálta meg a lehetetlent: valamilyen formában össze­fogni a megjelenő köteteket, s azokról — 25 percben — egyfajta összegzést adni. faiján le is szögezte, hogy a 80 ezer oldal elolvasására nem vállalkozhatott. A könyvek árairól szólva meg­jegyezte, hogy az összes kö­tet együtt 450 ezer Ft-ba ke­rülne, s ez azt jelenti, hogy egy kiadvány átlagára 1150 Ft. Persze, ha a 30 legdrá­gább és legreprezentatívabb albumot, lexikont, enciklo­pédiát kiemeljük a sorból, akkor azonnal 700 Ft-ra csökken az átagár. A vállaltan szubjektív fel­sorolásból kiderült, hogy ez­úttal feltűnően sok a gyere­keknek készült úgynevezett foglalkoztató könyv. A kép­zőművészeti kiadványok kö­zül a Corvina jár ezúttal is az élen, de feltűnő, hogy már évek óta rendre ugyanazok­tól a világhírű mesterektől jelennek meg albumok. A szépirodalmi termés ilyen­kor karácsony előtt valami­vel szegényesebb — így van ez az idén is. Mindenesetre nyolc Nobel-díjas szerző így is szerepel a most megjelen­tek között. Gazdag a választék bibli­ákban, bibliafeldolgozások­ban. Tarján Tamás a téli könyvvásár egyik slágeré­nek véli Szolzsenyicin Gu- lag-ját, de várhatóan az ér­deklődés középpontjába ke­rül Gosztonyi Péter a Vörös Hadseregről írt könyve is. A lexikonok sorában az Aka­démiai Kiadó tett ki magá­ért. Megjelent a Magyar Nagylexikon első kötete — melyben egyelőre még a B betűig sem jutottak el a 856 oldalon. Üzletember-találkozó Nyíregyháza (KM) — Nagyszabású üzletember-ta­lálkozóra és vállalkozói ki­állításra várja a külföldi és a hazai vállalkozókat, vala­mint a nagyközönséget a PRIMOM Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Vállal­kozásélénkítő Alapítvány Nyíregyházán, a városi mű­velődési központba novem­ber 25-26-án. A Trend ’94 Kelet-Euró­pai Nemzetközi Üzletember Találkozó szerdai sajtótájé­koztatóján Róka László, a Primom Vállalkozói Köz­pont marketingigazgatója el­mondta, az ország vala­mennyi megyéjéből eddig 70-en jelezték részvételi szándékukat, mellettük kö­zel 40 ukrán, orosz, román, belorusz, kazah, valamint olasz, angol és finn üzletem­bert várnak. A találkozó cél­ja: konkrét üzleti kapcsola­tok kialakítása, egymás üz­leti lehetőségének megisme­rése, a nemzetközi és hazai gazdasági kapcsolatok haté­kony működéséhez szüksé­ges üzleti információk és piaci ismeretek nyújtása, a vállalkozók termékeinek, szolgáltatásainak bemu­tatása. November 25-én a megnyitó után öt minisztéri­um képviselője az 1994-es tervekről szól, valamint ar­ról, ezek milyen hatással lesznek a honi vállalkozá­sokra. Délután a kamarate­remben cégek mutatkoznak be: az Állami Vagyonügy­nökség, a Magyar Befekteté­si és Kereskedelemfejleszté­si Rt., a Creditreform-Inter- info, a TÜV Rheinland Hun­gária, vala-mint finn vállal­kozók szólnak üzleti terve­ikről. Mindez a nagyközön­ség számára is nyilvános, emellett a kiállítóteremben az érdeklődőknek bemutat­koznak a Primom Alapít­vány alapítói, az inkubátor­ház lakói, valamint megyei vállalkozók. Pénteken neves előadókat várnak, akik a vál­lalkozói szervezetek együtt­működéséről, a kamarák szerepéről, a kis- és közép- vállalkozások helyzetéről és a vállalkozói érdekérvénye­sítésről tartanak tájékoz­tatót. Az alapítvány mind a két napon külön tárgyalóter­meket rendez be, az üzleti szerződések megkötésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom