Kelet-Magyarország, 1993. november (53. évfolyam, 255-280. szám)

1993-11-15 / 267. szám

Kelet-Magyarország 9 pm .iovembeFi^, h« ”” MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL’ Minden összhangban van Tanácskozás az SZDSZ gazdaságpolitikájáról, a tennivalókról Nyugdíjasok fóruma Fehérgyarmat (KM) — Fehérgyarmaton november 15-én este fél hattól a Vá­rosi Művelődési Központ nyugdíjasklubjának vendé­gei lesznek a Kelet-Ma­gyarország szerkesztőségé­nek a képviselői. Az ifjúsági önkormány­zat tagjai, a pártok képvise­lői, illetve a telefonnal még nem rendelkező városlakók is meghívást kaptak a szem­től szembe történő véle­ménycserére. A párbeszéd minden bi­zonnyal azzal az eredmény­nyel jár majd, hogy a részt­vevők kölcsönösen megis­merik egymás gondjait és örömeit. Budapest (MTI) — Min­den, jövő évi választásra ké­szülő párt a gazdasági növeke­dés feltételeinek mielőbbi megteremtését, a növekedés beindítását tűzi ki célul. A kü­lönbség a megoldási módoza­tok felvázolásában van. A sza­baddemokratáknál összhang­ban vannak a párt választások­ra megfogalmazott programjá­nak gazdasági elképzelései és az SZDSZ közgazdászai által vallott nézetek. A gazdaság fejlődését illetően az általános célokban minden szabadde­mokrata szakértő egyetért, most a részletek kidolgozásán a sor. Mindezt Pető Iván, az SZDSZ elnöke mondta azon a vasárnapi konferencián, ame­lyet a párt „Földönjáró gazda­ságpolitikát!” címmel, Buda­pesten, a Magyar Gazdasági Kamara székházába hívott össze. A szabaddemokraták az egész napos konferenciára meghívták a kormányzat ré­széről Kovács Almost, a Pénz­ügyminisztérium helyettes ál­lamtitkárát és Szapáry Györ­gyöt, a Magyar Nemzeti Bank alelnökét, akik előadásukban az elmúlt három év költség- vetési és monetáris folyama­tait elemezték. Kuncze Gábor, a párt frakcióvezetője szerint a szabaddemokraták minden­képpen a jelenleginél takaré­kosabb állami költségvetést, kisebb állami bürokráciát akarnak. Olyan gazdasági kör­nyezet kimunkálása a cél, amely hosszú távon kedvez a gazdasági növekedésnek. A frakcióvezető mindezt már a konferencia szünetében tartott sajtótájékoztatón mondta. Soós Károly Attila, az SZDSZ országgyűlési képviselője, a Parlament Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottságá­nak elnöke ismertette mind a konferencián, mind a sajtótá­jékoztatón az SZDSZ gazda­ságpolitikai programjának főbb téziseit. Soós Károly Attila szerint az 1994-ben ha­talomra kerülő új — bármi­lyen összetételű — kormány­nak a hivatalba lépése után sürgős intézkedéseket kell ten­nie a gazdaság további desta- bilizációjának megállítására. Az SZDSZ-es képviselő úgy véli, hogy az 1995-96-os években az új kormánynak meg kell valósítania a gazda­ság helyzetének stabilizálását. HIRDETÉS A Kamatozó Kincstáijegy 1 éves befektetés, melyre biztosan számíthat. Most november 15—19-ig jegyezhető! Ki mondta, hogy 1 évre nem érdemes lekötni a pénzét? A Kamatozó Kincstárjegy 1 éves lekötésű értékpapír, amelynek kamata évi fix 23%!* A Kamatozó Kincstárjegyet a magánszemé­lyek mellett intézmények is megvásá­rolhatják. Az 1 éves futamidő alatt az érték­papír tőzsdei forgalmazásra kerül. A Kamatozó Kincstárjegy állami értékpapír, visszafizetését az állam garantálja. Az Ön követelése nem évül el, bármely értéke­sítő fiók köteles visszaváltani a Kamatozó Kincstárjegyet. Ha azonban az 1 éves futam­idő lejárta előtt szeretné visszaváltani Kama­tozó Kincstárjegyét, csak a névértéknek meg­felelő összeget kapja kézhez. A Kamatozó Kincstárjegy most november 15-19 között jegyezhető. Es biztosan számít­hat rá később is, minden hónapban. *A 23%-os fix évi kamat bruttó kamatot jelent. i A Kamatozó Kincstárjegy az alábbi forgalmazóknál jegyezhető: OTP Bróker Rt. 1051 Budapest, Vigyázó F. u. 6. • OTP Bank Rt.: 4401 Nyíregyháza, Rákóczi u. 1., Fehérgyarmat, Kisvárda, Mátészalka, Nyírbátor, Vásárosnamény, Baktalórántháza, Csenger, Tiszavasvári, Ujfehértó, Záhony MNB Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatóság 4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 3. Közreadni a kutatások eredményeit Nyíregyháza (KM — BJ) — A Magyar Földrajzi Tár­saság nyírségi osztályának egyik legfontosabb rendez­vénye a Nyírségi Földrajzi Napok. Az immár húszéves múltra visszatekintő ese­ménysorozatról dr. Boros Lászlótól, a Bessenyei György Tanárképző Főisko­la docensétől kaptunk tájé­koztatást. — Mint eddig, most is neves egyéniségeket, geog­ráfusokat, oktatókat hívtunk meg az előadásokra. E ren­dezvénnyel kívánjuk előse­gíteni az Alföld- és a Nyír­ség-kutatást, a Nyírség gaz­dasági erőforrásainak feltá­rását, de célunk a kutatók­nak fórumot biztosítani ku­tatási eredményeik közread­ására — mondja a Magyar Földrajzi Társaság nyírségi osztályának titkára. — A főiskolai hallgatók­nak a rendezvény jó képzési lehetőséget kínál, a gyakorló tanároknak ugyanakkor to­vábbképzés is. Első kézből hallják a hallgatók és a gya­korló tanárok azokat a kuta­tási eredményeket, amelyek az Alföldről, illetve a Nyír­ségről a közelmúltban szü­lettek. Célja a rendezvény­nek a tudományos ismeretek terjesztése is. Nagyon fon­tosnak tartjuk a szülőföld megismertetését, ezért sze­retettel várunk középiskolai és általános iskolai tanulókat is. Végül, de nem utolsósor­ban a hazafias nevelés érde­keit is szolgálja a Nyírségi Földrajzi Napok rendez­vénysorozata. — Az előző évekhez ha­sonlóan most is nagy egysé­geket, blokkokat határoz­tunk meg, tehát nem egyedi előadások szerepelnek, ha­nem egymással szervesen összefüggő témák kerültek egy csokorba. Lesz történeti és politikai földrajzi blokk, aztán előtérbe került a rend­szerváltás és az új gazdasági helykeresés következtében a Kárpátok Eurorégió fogal­ma, ennek a gazdasági együttműködésnek a múlt­járól, jelenéről és jövőjéről hangzanak el előadások. En­nek az egységnek a térszer­kezeti viszonyait, fejlesztési lehetőségeit fogják taglalni az előadások, ugyanakkor továbbra is szerepel benne Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gazdasági helyzeté­nek vizsgálata. Megválto­zott a térségnek a gazdasági mozgástere, lehetőségei be­szűkültek, ezért nagyon fon­tos keresni az új kitörési lehetőségeket. Ezekről az összefüggésekről, valamint a tájkutató munka kisebb résztémáiról is hangzanak el előadások. A rendezők természetesen azt szeretnék, ha minél töb­ben vennének részt az elő­adásokon, amelyeknek egy része nem Nyíregyházán lesz, hanem Kisvárdán, Nyírbátorban, Tiszalökön, ahol kórábban nem volt ilyen rendezvény. Nagykállóban pedig — amely száz évvel ezelőtt még a megye székhelye volt — éppen az alföldi me­gyeszékhelyek fejlődési sa­játosságairól hangzik el elő­adás. A Magyar Tudományos Akadémia megyei tudomá­nyos testületé, a TIT Egye­sülete, a tanárképző főiskola földrajz tanszéke, Kisvárda, Nagykálló, Nyíregyháza, Nyírbátor, Tiszalök polgár- mesteri hivatala és a Magyar Földrajzi Társaság által szervezett program első ren­dezvényei november 17-én délelőtt 10 órakor kezdőd­nek a tanárképző 4-es számú előadótermében. Ekkor Az Alföld helye és szerepe a Kárpát-medence földrajzi munkamegosztásá­ban címmel dr. Frisnyák Sándor kandidátus, tanszék- vezető főiskolai tanár, Az államhatár társadalmi-gaz­dasági fejlődést akadályozó hatásának vizsgálata Észak- kelet-Magyarország határ menti területein címmel dr. Süli-Zakar István kandidá­tus, tanszékvezető egyetemi docens tart előadást. Témák a közgyűlésen Nyíregyháza (KM) — Kemény munka vár hétfőn Nyíregyháza közgyűlésére, számos fontos kérdésben kell dönteni. Egyebek között megvi­tatják a jövő évi költségvetés koncepcióját, melyben to­vábbra is kiemelt szerepet kap a város és intézményei működési feltételeinek biz­tosítása. Várhatóan tájékoztató hangzik el a helyi tömegköz­lekedés helyzetéről, elkez­dik a távhőszolgáltatás dí­jainak megállapításáról szó­ló előterjesztés megvitatá­sát, döntenek intézményve­zetők megbízásáról, vezetői pótlékok mértékéről, ingat­lanok elidegenítéséről. Megvitatják a képviselők azt az elképzelést is, mely az óvodák tornaszobával és tanuszodával való ellátásá­nak lehetőségeit veszi szám­ba, határoznak arról, hogy a Kossuth tér rekonstrukciójá­val összefüggésben hogyan alakuljon a forgalmi-behaj­tási rend. A közgyűlés hétfőn 13 órakor kezdődik, nyilvános, így az érdeklődők tanúi le­hetnek a döntéshozásnak. Tudományos ülés Nyíregyháza (KM) — Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gye monográfiájáról szer­vez tudományos ülést a Bes­senyei György Tanárképző Főiskola Történettudományi Tanszéke november 17-én 11 órától a főiskola V. eme­leti Bartók termében. Czövek István tanszék- vezető főiskolai tanár, kandidátus megnyitója után a megye földrajzi képéről Borsy Zoltán egyetemi tanár, a földrajztudomány doktora, a megye törté­netéről Benda Kálmán akadémikus, a megye kul­turális életéről Soós Pál egyetemi tanár kandidátus beszél, majd vita követ­kezik. Kamatozó Kincstáijegy £ * x > %

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom