Kelet-Magyarország, 1993. november (53. évfolyam, 255-280. szám)
1993-11-12 / 265. szám
A földtörvény tervezete korlátozza a tulajdonszerzést Második alkalommal rendezik meg Budapesten a Nemzetközi Zenei Kiállítást. Az érdeklődők megismerkedhetnek a legújabb zenei instrumentumokkal, kottákkal, hanghordozó eszközökkel Isb Nagy Gábor felvétele Ráthy Sándor Budapest (ISB) — A tárca új tervezete sem ad megfelelő választ azokra a tulajdon- és birtokviszonybeli kérdésekre, amelyek napjainkban a termőföld vásárlása és bérlése kapcsán felvetődtek — állítják a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) szakértői. Alapvetésük a következő: a kormánynak nincs megalapozott agrárpolitikai koncepciója, ebből következően kiérlelt földbirtokpolitika kialakítására sincs lehetőség. Nem lehet tehát csodálkozni azon sem, ha a földtörvénytervezet két legkritikusabb pontjának a tulajdonra és a használatra vonatkozó paragrafusokat tekintik a szakemberek. A Földművelésügyi Minisztérium valamint az Igazságügyi Minisztérium által október elején ismételten benyújtott tervezet hét fejezetből áll. Sorrendben: a törvény hatálya, a termőföld tulajdonjogának megszerzése, a termőföldek használata, a birtoktagok kialakítására irányuló eljárások, a termőföld hasznosítása és védelme, a talaj védelme, s végül a hatálybalépés és az átmeneti rendelkezésekről szóló fejezetet tartalmazza a javaslat. A MOSZ szakértőinek ezzel kapcsolatos állás- foglalása szerint a legnagyobb gondot a termőföldtulajdonszerzés korlátozása okozza, ami mind a belföldi magánszemélyekre, mind a belföldi jogi személyekre kiterjed. Ők összesen 300 hektár, 600 aranykorona értékűnél nem nagyobb területet birtokolhatnak. Külföldiek egyelőre egyáltalán nem vásárolhatnak a termőföldet. Ezzel szemben az állam tulajdonszerzési jogosultsága korlátlan marad, s ehhez hasonlóan — tartási, öröklési és ajándékozási szerződés útján — gát nélkül szerezhetnek termőföldet a helyi önkormányzatok és a közalapítványok is. A szakértők szerint a szóban forgó tiltásnak és korlátozásnak az alábbi következményei lesznek: egyrészt az állampolgárok az „egy család egy lakás” rendelkezéshez hasonlóan ezt a szabályt is kijátszák majd. Ennél nagyobb gond viszont az, hogy a korlátozások konzerválják az irreálisan alacsony földárakat. A potenciális vásárlói kör, a kereslet törvényi szűkítése ugyanis egyértelműen az árak emelkedése ellen hat. Ezen túlmenően pedig bizonyosan felgyorsulnak a spekulatív célú föld- vásárlások. A szakértők szerint e gondokkal azonos problémát jelent az is, hogy a tervezet a helybenlakókat nem részesíti elővásárlási lehetőségben, s kedvezményes vásárlási hitel és befektetési kedvezmény nyújtásával nem sarkallja őket a gazdálkodáshoz szükséges optimális birtok- nagyság kialakítására. Kritika fogalmazható meg a haszonbérleti elképzelésekkel összefüggésben is: a tervezet belföldi és külföldi bérlő esetében 500 hektárig engedélyezi a föld használatát. Kivételt csak a gazdasági társaságok és a szövetkezetek képeznek, amelyek 2500 hektárnyi területet vehetnek bérbe. A bérlet időbeli korlátozásának oka szintén nem világos a szakértők számára: így érthe- telen, hogy miért csak 30 évre, illetve erdő esetében csak egy termelési időszakra veheti bérbe a gazdálkodó a területet. Mindezek tükrében nincs mit csodálkozni azon, ha a szakértők megfogalmazzák: hiába dolgozta át többször is a két tárca a tervezetet, jelenlegi formájában alkalmatlan a mezőgazdaságból munkával megélni akarók szolgálatára. Leszavazták az Európai Központot Nem jutottak egységes álláspontra a kárpátaljai szabad gazdasági övezetet illetően Szabó Béla Ungvár (MTI) — Napirendre került az Ukrán Legfelsőbb Tanácsban a Kárpátaljai Megyei Tanács által már régen sürgetett kérdés: az Európa Központ elnevezésű szabad gazdasági övezet létrehozása. Ennél többet azonban nem könyvelhetnek el sikerként a törvénytervezetet kidolgozók és a parlament elé terjesztő kárpátaljaiak. A szerdáról csütörtökre átnyúló vita során a képviselők, ahogyan ez várható volt, nem jutottak egységes álláspontra a kárpátaljai szabad gazdasági övezetet illetően, s nemcsak az erről szóló törvényt nem fogadták el, de még a parlament elnöke által előterjesztett kompromisszumos határozatot sem. így tehát a kárpátaljaiak tovább folytathatják szélmalom harcukat, egyrészt a központi hatalmat féltőkkel, másrészt pedig az őket szeparatizmussal vádoló, főként nyugatukrajnai nacionalista erőkkel, akik a legfelsőbb tanács ülésszakán is azzal utasították el a kárpátaljaiak javaslatát, hogy az ország más vidékeinek a rovására szeretnének maguknál jólétet teremteni, illetve el akarják szakítani Kárpátalját Ukrajnától. Ennek alárendelve sorakoztatták érveiket — mondván, hogy a törvénytervezet gazdaságilag megalapozatlan, hogy sehol a világon nem nyilvánítottak szabad gazdasági övezetté egy egész régiót, hanem csupán néhány hektáron nyitottak vámszabad területet. A rádió egyenes adásban, a televízió pedig este felvételről közvetített a parlamenti ülésről, így a kárpáraljaiak láthatták, hallhatták, hogyan akarta megakadályozni néhány parlamenti képviselő a nemzetközileg elismert akadémikust, hogy kifejtse véleményét a szabadgazdasági övezetről, mosolyoghatták meg az egyik képviselő érvelését, hogy a szabad és az övezet, vagyis más szóval zóna szó nem fér meg egymás mellett és a szovjet rendszer alatt az embereknek elegük volt már a zónákból, továbbá, hogy a szovjet hatalom egy országban történő felépítésének lehetőségéről alkotott elmélet után most a kapitalizmus Ukrajna egy területén történő restaurációjának elméletét terjesztették elő a kárpátaljaiak. Ha viszont mégis szabad gazdasági övezetet akarnak létesíteni, akkor annak nem Kárpátalján, hanem Kijevben kell lennie — hangzott a javaslat. Az ukrán legfelsőbb tanács egy évvel ezelőtt hozott törvényt a szabad gazdasági övezetekről és a kárpátaljai tervezet ennek megfelelően készült el. Kidolgozói kísérletnek szánták Kárpátalját, hogy példáját az ország többi vidékei is alkalmazhassák, s az ország az egyes régiók gyors gazdasági fejlődése révén kikerülhessen a mostani katasztrofális helyzetből. A fejlődés javasolt útja és módja — a vidék természeti kincseivel való rendelkezés, a nagyfokú helyi önállóság, a külföldi és a hazai beruházásokat ösztönző adókedvezmények és garanciák — idegenek a mostani parlamenti képviselők számára. A parlamenti vita szemmelláthatóan nem gazdasági, hanem politikai síkra terelődött, és a 181 igenlő szavazat kevésnek bizonyult ahhoz, hogy a kárpátaljaiak szabadkezet adjanak az általuk elképzelt modellhez. Meghalt a kis Laura London (MTI) — A brit közönség csütörtökön nem éppen váratlanul, de azért döbbenten értesült róla, hogy az amerikai Pittsburgh vezető magánkórházában elhunyt Laura Davies, ötéves manchesteri kislány. Laura esete az utóbbi másfél évben az egészségügy jövőjéről folyó brit társadalmi viták egyik hivatkozási pontja volt. A kislánynak születési rendellenességei voltak, és a szervátültetés látszott járható útnak. Az operációt azonban a brit állami egészségügyi szolgálat nem vállalta. A szülők gyűjtést indítottak, és az amerikai kezelés akkor vált lehetségessé. amikor az Öböl-háborús segítségért hálás Fahd, szaúdarábiai király 150 ezer fontot adott. Laurán tavaly júniusban és idén szeptemberben két sok órás műtétet végeztek, és szinte minden belső szervet kicseréltek. A brit állami egészségügy megszégyenülni látszott, amikor a kislány tavaly ősszel egy időre hazatérhetett Manchesterbe, mert jónak tűnt az állapota. Török békéltetés Szófia (MTI) — A boszniai horvátok és muzulmánok Törökország közvetítését kérték a fegyvereseik közötti összecsapások beszüntetése érdekében — jelentette be az ankarai külügyminisztérium, a délszláv válság enyhítésével kapcsolatban. Verebes isfván a rádiókabaréról Nyíregyháza (KM - B. E.) — A csütörtöki újságokban jelent meg a rádió illetékesének tájékoztatója arról, miért maradt el a Rádiókabaré ismétlése. A lapunkban is közölt MTI hírben egyebek között ezt olvashattuk: „Verebes István műsorszáma a kommunizmust sírta vissza.” Ezzel kapcsolatban kértünk rövid nyilatkozatot a Móricz Zsigmond Színház igazgatójától. — Azt tudom erre mondani, hogy mosolygok: az urak egyrészt nem tudnak magyarul, másrészt nem biztosítják a demokratikus jogaimat — válaszolt lapunk kérdésére Verebes István. — Az ominózus mondat amit kifogásolnak, nem felszólító, vagy óhajtó módban hangzott el, hanem kijelentő módban, prognózis gyanánt, hogy majd visszajönnek a kommunisták, és akkor megint csinálunk jó műsorokat. — Ez egy feltételezés, aminek az alapját a jelenlegi hatalom intézi úgy, hogy feltételezés lehessen: tehát, ha visszajönnek a kommunisták, azt nem én intéztem el, hanem azok az urak, akik engem megvádolnak, hogy óhajtom a kommunistákat. De tegyük fel, hogy óhajtanám. Állampolgári jogon nem tehetem? Nem óhajthatok bármit vissza állampolgári jogon a demokráciában? Akár egy közszolgálati rádióban? Ez az én véleményem lehet — ha ez lenne a véleményem — nem a rádióé. Ennek tehát nem adna helyt a rádió. Azt ugyanis én elmondhattam a rádióban a pártállam idején, hogy nem vagyok kommunista. Akkor, ha netalán most kommunista lennék, azt nem mondhatnám el? (Nem vagyok az!) De mi ebben a furcsálandó? Tudtommal szólás-, vélemény- és sajtószabadság van. Régészek a földvárnál Nyíregyháza (KM) — Hazai és külföldi muzeológusok adtak egymásnak randevút Nyíregyházán a Jósa András Múzeumban. A régészek találkozóját az intézmény alapításának 125. évfordulója alkalmából rendezték. A tanácskozás témája egy izgalmas történelmi kor, a neolitikum volt. Az előadások német és angol nyelven hangzottak el. A tanácskozás vendégei tegnap Szabolcs községbe és Tokajba látogattak el. A szociális otthonokról Nyírbéltek (KM) — Szakmai tanácskozást tartanak november 12-én, 10 órától Nyírbélteken, a Pszichiátriai Betegek Szakosított Otthonában. A rendezvényen a Népjóléti Minisztérium egyik jogszabály tervezetét vitatják meg, amely a szociális intézmények konkrét fel- adatatait, a gondozás formáit szabályozza. Előadó: Dr. Koncz József, a Népjóléti Minisztérium főosztályvezető-helyettese. Az MSZP nyilatkozata Az MSZP sajtóirodája csütörtökön délután az alábbi közleményt juttatta el az MTI-hez: „Az Állami Számvevő- szék 1993. november 11-én közleményt adott ki az úgynevezett MSZP „székházügy” lezárásáról. Az ÁSZ által megvizsgált dokumentumok tanúsága szerint a Révai u. 16. sz. ingatlan 1972 óta, az Akadémia u. 15. (Steindl Imre u. 6.) 1979 óta a Kossuth Könyvkiadó Vállalat számviteli nyilvántartásaiban szerepel. Az ÁSZ megállapította, hogy a vagyonelszámolás időpontjában a két ingatlan a vállalat vagyonának részét képezte, ezért nem látja indokoltnak további intézkedések megtételét. ” HIRDETÉS KÁ^^^'93 A HVG Kárpótlás ’93 különszáma egyszerű példákkal, közérthető nyelven segít, hogy senki se kényszerüljön elkótyavetyélni kárpótlási jegyét, sőt, hogy azt a legtöbb nyereséggel hasznosíthassa. A HVG új különszáma valóságos használati utasítás a kárpótlási jegy felhasználásához. Kéresse! Mór kapható az újságárusoknál 1993. november 12., péntek MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL Kelet-Magyarország 5
