Kelet-Magyarország, 1993. november (53. évfolyam, 255-280. szám)

1993-11-11 / 264. szám

Londontól 80 kilométerre délre letért az autópályáról és felborult egy amerikai turistákat szállító autóbusz. A jelentések szerint legalább kilencen meghaltak és több mint 30 ember megsérült a szerencsétlenség következtében AP-felvétel Gore és Perot tévévitája a NAFTA-ról Bili Clinton kedd este alelnökét küldte csatába, hogy még több hívet szerezzen Washington (MTI) — Bili Clinton kedd este alelnökét küldte csatába, hogy még több hívet szerezzen az Észak-ame­rikai Szabadkereskedelmi Tár­sulásnak (NAFTA). Al Gore a CNN hírtelevízió vitaműsorá­ban sorakoztatta fel a kor­mányzat érveit az övezet létre­hozásának előnyei mellett, el­lenfele pedig az a Ross Perot volt, aki milliárdjaira támasz­kodva tavaly független jelölt­ként indult az elnökválasztá­sokon. A vita lefolyásából ítélve nem sikerült meggyőzniük egymást, ami nem csoda, hi­szen az utóbbi hónapokban gyakorlatilag tapodtat sem kö­zeledtek egymáshoz a NAF- TA-t támogatók, illetve ellen­zők álláspontjai. Az amerikai kongresszus november 17-én szavaz a szerződés törvénybe iktatásáról: a jelenlegi állapot szerint az elnöknek nincs meg az elfogadtatáshoz szükséges szavazattöbbsége. A NAFTA alapszerződését tavaly decemberben írták alá az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó vezetői: a ratifiká­lási eljárások lezárulásával az egyezménynek január elsején kellene életbe lépnie. A célki­tűzés az, hogy a következő tíz­tizenöt évben a vámtételek tel­jes leépítésével megteremtsék az észak-amerikai közös pia­cot, amely 370 millió fős fo­gyasztói bázisra és évi hétezer milliárd dolláros termelési alapra támaszkodhatna. Bili Clinton elnökségére érzékel­hető befolyással lehet a szer­ződés sorsa. Nemcsak politi­kai értelemben, tehát tekinté­lyének megerősödésére vagy meggyengülésére nézve, ha­nem a nemzetközi kereskedel­mi tárgyalásokon kivívandó engedmények tekintetében is. Hiszen várható, hogy a NAF­TA elutasítása esetén Wa­shington a lényegesen hátrá­nyosabb helyzetből kérhetné a japán vagy az európai piac szélesebb kitárását, de ugyan­így gyengülne a pozíciója a GATT-tárgyalásokon is. A kormányzat azzal érvel, hogy a vámtarifák megszünte­tésével jelentős mértékben megnövekedne a már most is hetvenmilliárd dolláros mexi­kói-amerikai kereskedelmi forgalom, és az amerikai ex­port várható megugrása 200 ezer új munkahelyet teremtene az évek során. Al Gore a vitá­ban elmondta, hogy huszonhá­rom előzetes vizsgálatot vé­geztettek a munkaerőpiac vár­ható alakulásának a felméré­sére: egyetlen kivétellel vala­mennyi tanulmány kedvező irányú változást jelzett. Emlé­keztetett arra is, hogy az alap- egyezményt az aláírás óta ki­egészítő okmányokkal látták el, amelyek intézkednek a kör­nyezetvédelmi előírások és a munkavállalói jogokat védő (például a mexikói minimál­bért szabályozó) rendelkezé­sek betartásáról. Az amerikai szakszerveze­tek többsége azért ellenzi a szerződést, mert attól tartanak, hogy az olcsó mexikói munka­erő és az ottani laza környezet­védelmi rendelkezések vonzó hatására az amerikai vállala­tok a déli szomszédhoz tele­pülnének át. Mostari híd, szarajevói halottak Belgrád (MTI) — Mos­tarban kedd délután össze­omlott a XVI. században épült híres öreghíd, amely négy évszázadon át kötötte össze a Neretva folyó part­jait, s amely egybeforrott a város történetével. A kőhidat harckocsigráná­tok találták el, s már hétfőn megroggyant: kedden újabb találatok érték, s a mély fo­lyómeder felett egyetlen me­rész ívvel húzódó alkotás összerogyott. A horvátok és a muzulmánok egymást vá­dolják, de belgrádi vélemé­nyek szerint főként a horvát tüzérség okolható a pótolha­tatlan veszteségért. Mostarban a hét elején éleződött ki ismét a helyzet, noha az elmúlt hetekben vi­szonylagos nyugalom volt a városban. A muzulmán szektorból nem engedték ki a horvát foglyokat, válasz­ként a feldühödött horvát hozzátartozók Medjugorjé- ben visszatartották a heli­koptereket, amelyek muzul­mán sebesülteket szállítottak volna Mostarból Zenicába. A tüzérségi harc hétfőn kez­dődött újra, a horvátok kí­méletlenül lőtték a légi se­gélycsomagok után kutató mostari muzulmánokat. A horvátoknak a mostari híd régóta útban van, mivel ők a hercegovinai horvát ál­lam székhelyének kívánják megtenni a várost, s így út­jukban volt minden, ami nem horvát: elsősorban pusztulásra ítéltetett a keleti szektor, amelyet már szinte földig romboltak, és a mos­tari öreghíd is, amely a vá­ros muzulmán múltjára, a muzulmán-horvát-szerb együttélésre emlékeztetett. Szarajevóban is újra po­koli a helyzet. A „fékete kedden” kilencen haltak meg, s negyvenen megsebe­sültek. Találat ért egy isko­laépületet, amelyet francia segélyből szereltek fel, itt három gyermek azonnal meghalt, a negyedik úton a kórházba vérzett el, és meg­halt egy tanáruk is. A közel­ben másik három lakos vesztette életét: kenyérért álltak sorban, amikor becsa­pódott egy akna. A boszniai szerb vezetés tagadja a bűn­tettet, azt állítja, hogy a mu­zulmánok saját magukat lö­vik, hogy a szerbeket befe­ketítsék. Mostari híd — helye Ap felvétel Horvátország fellebbez a Seuso-kincsek ügyében Zágráb (MTI) — A horvát kormány úgy döntött, hogy a Seuso-kincsek ügyében meg­fellebbezi a New York-i bíró­ság pénteki döntését, amely­ben egy angol lordnak ítélte a mintegy 100 millió dollár ér­tékű római kori ezüstkészletet — jelentette szerdán a Reuter zágrábi újságokra hivatkozva. A 14 darab ezüsttárgyat 1990 februárjában a New York-i Sotheby cég árverésén akarta értékesíteni a mostani per nyertese, Lord Spencer Douglas David Compton, Privatizáció Pozsony (MTI) — Mi­után Michal Kovác szlovák köztársasági elnök elvetette Vladimír Meciar miniszter- elnöknek azt a javaslatát, hogy Ivan Lexa legyen az új koalíciós kormány privati­zációs minisztere, Meciar ugyanazon a napon, a tele­vízióban bejelentette: mi­niszterelnöki tisztségével együtt, mindezek után to­vábbra is ő maga fogja kéz­ben tartani a privatizációs tárcát. E téren tehát semmi sem változik. A miniszterlnök névleg megtartja a tárcát, melyet az államfő által el­vetettjelölt, Ivan Lexa a to­vábbiakban is államtitkár­ként felügyel majd. Vladi­mír Meciar a tévében úgy nyilatkozott, hogy a jövő­ben sem kíván elzárkózni a „személyi kérdések megvi­tatása elől.” Northampton hetedik márkija. Horvátország és Magyaror­szág azonban megakadályozta a kincsek eladását, miután mindkét állam egymástól füg-. getlenül a sajátjának tulajdoní­totta a római kori tárgyakat. A két ország azt hangoztat­ta, hogy területén ásták ki az ezüst műtárgyakat, és azok törvénytelenül jutottak ki kül­földre. A gyűjtemény az egyik tá­lon látható Seuso feliratról kapta nevét. A történészek szerint Seuso egy római kato­(MTI - Panoráma) — Sztálin, a három évtizedig uralkodó szovjet diktátor holt­teste jelenleg a Kreml falának tövében nyugszik, rokonai azonban szeretnék újratemetni a dél-oroszországi családi kriptában — közölték hétfőn orosz kormánytisztviselők. Belgrád (MTI) — A bosz­niai szerbek készek megvizs­gálni annak lehetőségét, hogy újabb területeket engedjenek át a muzulmánoknak, és ezzel hozzájáruljanak a megfenek­lett boszniai béketárgyalások felújításához — jelentette ki Radovan Karadzic. A boszniai szerbek vezére a Reuter tévé­nek nyilatkozott kedden. „Készek vagyunk tárgyalni és újravizsgálni annak lehető- séségét, hogy bizonyos enged­ményeket tegyünk a muzul­mánoknak, egyebek között nai parancsnok volt és aján­dékba kapta a tárgyakat. Hat hétig tartó tárgyalás után a New York-i bíróság úgy határozott, hogy a készlet a lordot illeti, aki évek folyamán darabról darabra vásárolta fel a ritka lelelet. A horvát kormány bejelen­tette, hogy meg fogja akadá­lyozni Lord Northampton to­vábbi lépéseit, és fellebbezést nyújt be a döntés ellen. Nikica Valentic horvát kormányfő hangsúlyozta: meg kell védeni a horvát állam érdekeit. A család akkor gondolt elő­ször az újratemetésre, amikor a kormány kilátásba helyezte: a Vörös téri mauzóleumban nyugvó bebalzsamozott Le­ninnek megadják a végtisztes­séget, és Szentpétervárott, édesanyja mellé helyezik örök nyugalomra. Szarajevó városának tekinteté­ben” — monlta Karadzic. A Reuter emlékeztetett arra, hogy a boszniai béketárgyalá­sok szeptemberben szakadtak meg, amikor a bosnyák parla­ment elutasította a köztársasá­got három részre osztó cso­magterv elfogadását, több te­rületet követelve a szerbektől. Karadzicék viszont akkor elu­tasították a követelést, arra hi­vatkozva, hogy a szerbek ed­dig is már több területi enged­ményt tettek a muzulmánok­nak. Sztálint újratemetik Területi engedmények HIRDETÉS Amikor felbőgnek a motorok.. MOTOCROSS Önnek is ott a helye A Kossuth EXTRA Nemzetközi Teremcross Versenyén, mintegy 10 ország legjobbjainak a bajnokságán, Nyíregyházán, a Bujtosi Szabadidőcsarnokban, november 20-án 17 órától és 21 -én 11 órától, valamint az edzőfutamokon 20-án 11 órától és 21-én 8 órától. Jegyek a helyszínen elővételben is válthatók. 1993. november 11., csütörtök IBMMBBHMBM^ TÚL A MEGYÉN 'MMMMBBMMMMMMMfitMMMMMMM^ 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom