Kelet-Magyarország, 1993. november (53. évfolyam, 255-280. szám)

1993-11-10 / 263. szám

1993. november 10., szerda ~ *» <&* (l* ' * , « Kelet-Magyarország 7 Útiköltség postán Rokkantnyugdíjas vagyok, szeretném megkérdezni, hogy miért változtatta meg az egészségbiztosítási szerv az útiköltség visszatérítésének módját? Amíg a régi helyükön voltak a Széchenyi utcán, az ember beadta a papírt a biz­tosítási kártyával együtt és ne­gyed, fél órán belül kifizették. Most amióta új helyre költöz­tek, egy hónap múlva postáz­zák. Nekünk kisnyugdíjasok­nak ez sokkal rosszabb. Petró József Vasmegyer, Árpád u. 33. (A Megyei Egészségbiztosí­tási Pénztár 1993. május else­jével új székházba költözött. A pénztárunk az épület második emeletére került, mivel a biz­tonságtechnikai szabályoknak megfelelően a korábbi tulaj­donos itt helyezte el. További szintén biztonsági előírás, hogy a liftet idegenek egyedül nem használhatják, így intéz­ményünknek minden egyes ügyfélhez kísérőt kellene biz­tosítani, ami nem megoldható. Ezért a vezetőség döntése alapján az útiköltség térítése 30 napon belül postai utalás­sal történik—kaptuk a választ Opitz Károlyné irodavezető­től.) Felezett életbiztosítás Feleségemmel együtt 1991 márciusában életbiztosítási kötvényt kötöttünk az Állami Biztosító kisvárdai fiókjánál tizenöt évre 612 forintos tör­lesztéssel. Amikor megkötöt­tük, az üzletkötő úgy tájékoz­tatott, hogy két évig nem lehet kivenni, mert akkor a befize­tett összeg felét kapjuk vissza. A nyíregyházi Dózsa György utcától talán ötven méterre sincs ez a parkoló. A ko­csik mégis inkább a keskeny járdára állnak fel. így egyszerűbb... 1993 októberig minden rend­ben volt. Ám az utóbbi két hét­ben többször is felkerestek, hogy az augusztusi, szeptem­beri, októberi csekk nem érke­zett be hozzájuk. Elővettük s bemutattuk a fiók megbízott­jának. Felírta az utolsó három hónapi befizetett csekkek szá­mát és távozott. Azt gondoltam, minden tisz­tázódott. Ám nem telt el egy pár nap, ismét fölkeresett ez­zel a problémával egy másik üzletkötő. Ezek után a hölgy a legnagyobb meglepetésemre azzal állt elő, hogy a márciusi csekk nem érkezett be. Ezzel aztán betelt a pohár, felbontot­tuk a szerződést. 1991 már­ciustól 1993 októberig har­minckét csekket fizettem be, mivel két év után bontottuk fel a szerződést a biztosítóval, 19 584 forintra számítottam. Ezzel szemben 9600 forintot fizettek ki. Vajon jogos-e, hogy még a felét sem kaptuk annak a pénznek, amit be­fizettünk? * Név és cím a szerkesztőségben Zsebbe vágó November elsejétől drágább a villanyáram. A mi óránkat szeptemberben olvasta le a vil­lanyszámlás. Októberben nem jött. Nagyon szeretnénk tudni, hogy az októberi fogyasztást is emelt áron fogja elszámolni a novemberivel együtt a TITÁSZ? Mert akkor jól a zsebünkbe nyúlnak... Kovács Lászlóné Nyíregyháza, Kossuth utca Didergőnk A nyíregyházi Nyírfa tér 1., Vay Ádám körút 8. és 10. szá­mú házakban huszonnégy csa­lád egyre jobban didereg. Ta­valy decemberben adták át ezeket az OTP-s házakat, tehát garanciálisak a lakások. Októ­ber 21-dike óta naponta né­hány óráig csak akkor van fű­tés, ha beszólunk és kijönnek légteleníteni, mert a rendszer valahol hibás. Hétvégeken egyáltalán nem volt fűtésünk. A távhőszolgáltató azt mond­ja, nem ő a hibás, megtesz mindent, amit tud. Állítólag az OTP-nek kellene berendezése­ket kicserélni, mert azok meg- hibásodtak. Nyírfa tér 1. és Vay Ádám körút 10. számú ház lakói Nyíregyháza Bontják a feje felől a tetőt Félek itt lakni, megfenyegettek, hogy gázolajjal lelocsolják a házat és rám gyújtják...! Nyíregyháza (KM - TMI) — Bár a köznyelvben a tu­lajdon és birtok fogalma egybemosódott, jogilag nem ugyanaz. Úgy tűnik, sokan nem tudnak vagy nem akar­nak tudni erről a fontos kü­lönbségről, és azt hiszik, ön- kényeskedhetnek a lakóik­kal. A Csipke utcában áll egy bá­dogtetejű, szürke falú házikó. Ebben a százéves, tomácos hajlékban két szoba, konyha, a melléképületben pedig spájz és fáskamra van. Itt lakik 1935 óta özvegy Z. J.-né. Még a szü­lei kapták bérletbe a házat egy családtól, azok örökösei sem háborgatták soha őket. A néni öreg napjaira békességről ál­modott — és most félve, re­megve él a házikóban. Szerződést nem kötött Tavaly ugyanis egy férfi megvásárolta az ingatlant. Kö­zölte a nénivel, hogy használ­hatja a lakást amíg él, ám nem volt hajlandó a bérleti díjat tisztázni és a szerződést meg­kötni. — Többször kértem rá — idézi fel a történteket özvegy Z. J.-né lánya —, mert sohase laktunk itt ingyen. Azt mond­ta, neki van annyi pénze, hogy nem kér bérleti díjat az édes­anyámtól. Magunktól havonta az eddigi díj kétszeresét, öt­száz forintot küldtünk neki postán, de ő nem vette át. Az­tán most júniusban az ügyvé­dünknél letétbe helyeztük neki egy összegben a tíz hónapi lakbért. Az értesítésre még- csak nem is válaszolt... Tavaly szeptembertől az új tulajdonos felépített az udva­ron egy házat. Ikerházra adtak neki építési engedélyt, aminek a másik lakása a néni bérlemé­nye helyén állna. Erre kérte és meg is kapta a bontási enge­délyt, csakhogy ez polgári jog­vitákat nem dönt el! A hetvenkét éves, bottal járó néni hányattatása akkor kez­dődött, amikor a tulajdonos nyáron két rossz kinézetű munkást fogadott fel, akik valóságos tatárdúlást végeztek nála. Például, amikor a bélés­testeket felrakták a padlásra, leszakították a csatornát. — A tulajdonos többször mondta, hogy pakoljunk le mindent a padlásról, mert el­bontja a melléképületet. Nem egyeztünk bele, hisz az is a bérleményhez tartozik. Az ügyvédünk is felszólította erre — folytatja a néni lánya. — Október 2-án reggel a ké­ményt ledobálták, a lakótér te­tőszerkezetét is megbontották. A rendőrség kijött, de a két munkás eltűnt. Másnap megjelentek, akkor is hívtam a rendőrséget. Az egyik munkás azt nyilatkozta, a tulajdonos utasította őket, hogy bontsák le a tetőt és dűt- sék az édesanyámra a házat. Később a tulajdonos sajnál­kozott, hogy ő csak a mellék- épület bontására adott meg­bízást... Négy variáció Az ügyvéd közbelépésére megcsináltatta a kéményt és a tetőt. Próbálkozott „cserével” is. Még az ingatlan megvétele után felajánlotta, hogy a néni bérleménye helyett épít egyet az udvar végében. Aztán, amikor már megkez­dődött az idegek harca, fel­kínált bérletbe egy pici lakást, ahol a néni bútorai el sem fémének, és konyhája sincs. Majd a saját lakásában (nem a Csipke utcán) egy szobát havi hatezer forintért! A néni nyug­díja kilencezer forint... A ne­gyedik variáció egy hajlék volt a Huszár (egykori Guszev) te­lepen. Úgy tetszik, nem akarja megérteni, hogy a néni nem albérlő — hiába írták így az örökösök az adásvételi szerző­désben —, hanem főbérlővé vált, mert 58 év óta lakik fo­lyamatosan a házban. Tehát nagyságban, bérleti díjban, környezetben megfelelő házat kell neki felkínálni, amit el is fogadna. De hát ilyenre nehéz találni a város közepén... — Félek itt lakni — sírja el magát a hajlott hátú néni. — Amikor a tetőről a munkások hajigálták le a dolgokat és szóltam, hogy óvatosabban, az egyik megfenyegetett. Azt mondta, gázolajjal lelocsolja a házat és rám gyújtja...! A néni kérte a városi önkor­mányzatot, hogy állapítsa meg a birtokháborítást. A tárgyalá­son a tulajdonos úgy nyilatko­zott, hogy a tetőszerkezetet azért bontotta meg, mert sze­rinte az életveszélyessé vált és féltette a lakója testi épségét... Helyreállítani azonban nem kívánja a melléképületet. Bár szerinte a spájz nem tartozik a lakáshoz, épít egy éléskamrát a néninek. Az ügyintéző műszaki szak­értővel égyütt helyszíni szem­lét tartott. Azt már nem lehetett kideríteni, hogy a tető valóban életveszélyes volt-e, de a megbontás miatt jelen­tősen romlott az állaga. Megállapították a birtokhá­borítást, felhívták a tulajdonos figyelmét, hogy a későbbiek­ben semmilyen módon ne za­varja a nénit békés birtok­lásában. Egyben kötelezték, hogy építsen új tárolót neki. Minden magáért beszél A tulajdonos a cikk írójának ezt mondta a tárgyalás után: „Részrehajlást látok maga és a bérlő között.” Majd pár nap múlva közölte, hogy nem járul hozzá a cikk megjelenésé­hez (!) és a lakó ügyében a bí­rósághoz fog fordulni. Úgy véljük, mindez magáért beszél... Szerkesztői üzenetek Tóth Károly, Nyíregyhá­za: Bármilyen munkavi­szonyból eredő igény három év alatt elévül. Minden öt napnál hosszabb munkavi­szonyt írásba kell foglalni. A munkaszerződést egyoldalú­an nem, csak közös meg­egyezéssel szabad módosíta­ni. A munkáltatójának nincs joga a nyolcórás foglalkoz­tatásból négyórásra besorol­ni, az ön beleegyezése nélkül ez törvénytelen. Berecz Árpádné, Ibrány, Banga Józsefné, Kisvárda és Beleznai Jánosné Kál- mánháza: Örülünk, hogy a problémájuk megnyugtatóan megoldódott. Jókívánságai­kat köszönjük. Jogászszemmel A végrehajtásról Dr. Bartha Sándor Nyíregyháza — Sajnos, nem ritkaság, hogy elvált férjek, volt élettársak nem fi­zetik a gyermekeik után a megítélt tartásdíjat. Ilyen ügyben sokan fordulnak szerkesztőségünkhöz taná­csért, mint például K. János­né nyíregyházi olvasónk. Öt évvel ezelőtt elvált a bíróság megítélte a gyer­mekük után a tartásdíjat — de ezt a volt férj csak nyolc hónapig fizette rendesen. Akkor leszámolt a munkahe­lyéről, alkalmi munkákat vállalt. Olvasónk hiába írt levele­ket a volt férje hivatalosan bejelentett lakcímére és kö­vetelte a tartásdíjat. Szinte évente fordult a bírósághoz, hogy megkaphassa a néha ti­zenkét hónapig elmaradt pénzt, amit végül mindig foglalás útján sikerült behaj­tani. Most is a foglaláshoz fo­lyamodott, ám nagy megle­petésére a foglalótól kapott egy olyan tartalmú jegyző­könyvet, hogy az adóstól nem lehet behajtani a tartás­díjat, mert nincs jövedelme, semmi ingó és ingatlan bir­toktárgya. Azt kérdezte, miután nem hajlandó elfogadni, hogy a volt ura nincstelen, milyen lehetőségei vannak? Olvasónknak, mint a vég­rehajtást kérőnek joga van arra, hogy jelen legyen a végrehajtásnál és személye­sen győződjön meg róla, van-e a lakásán lefoglalható ingóság. Egyébként el kell fogadnia a végrehajtó ez irá­nyú megállapítását. Emellett azonban tanácso­lom, hogy a tartási kötele­zettség elmulasztása miatt tegyen büntetőfeljelentést a gyermek apja ellen a városi ügyészségen. A szabadság- vesztéssel való fenyegetés esetén a legtöbb „feledé­keny” apa fizetési kedve megjön. Egy szintén nyírségi illető­ségű fiatalember édesanyja halála után édesapjához köl­tözött egy elvált asszony, el­tartási szerződést kötöttek, amit a bíróság később ér­vénytelennek ítélt. Amikor az idős ember meghalt, az asszony a házba költöztette a rokonait. Ta­valyelőtt a bíróság azt a jog­erős ítéletet hozta, hogy el kell hagyniuk a házat. Levél­írónk és testvérei kerestek nekik megfelelő albérletet, amit nem fogadtak el. A vég­rehajtás eredménytelen. Mit lehet tenni? — kérdezte ol­vasónk. A végrehajtási eljárást folytatni kell. A jogcím nél­küli lakónak olyan albérletet kell keríteni, ahol a bérbe­adó tanúk előtt aláírt nyi­latkozatban befogadási köte­lezettséget vállal és megje­löli a fizetendő albérleti díjat is. Nem a végrehajtást szen­vedő határozza meg, hogy elfogadja-e a felajánlott al­bérletet, hanem a bírósági végzés, amellyel a lakókat karhatalommal is át lehet költöztetni albérletbe. A bí­róság rendszerint a befogadó nyilatkozatot adó bérlőt sze­mélyesen is meghallgatja. A Rákóczi utcán és a Tokaji úton, a KGST-piac előtt áldatlan állapotok uralkodnak. A megállni tilos tábla ellenére az út szélét tömegével foglalják el az autók. A rendőrség előtt elférne vagy kétszáz kocsi, de ott nem lehet várakozni Harasztosi Pál felvételei Az oldalt összeállította: Tóth M. Ildikó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom