Kelet-Magyarország, 1993. november (53. évfolyam, 255-280. szám)
1993-11-09 / 262. szám
12 Kelet-Magyarország Hely a bölcsészeknek Miskolc (MTI) — Megyénkből is számos családot érint kedvezően az a hír, melyet a napokban hozott nyilvánosságra a miskolci egyetem vezetősége: eszerint szeptembertől, első évfolyamra, felvételi vizsga nélkül hajlandók átvenni a Miskolci Bölcsész Egyesület mind a 800 hallgatóját. Feltételként csupán azt szabják, hogy az egyesület mondja ki megszűnését — jelentette be Kabdebó Lóránt, az egyetem bölcsészet- tudmányi intézetének igazgatója azon a gyűlésen, amelyet a bölcsész egyesület többszáz diákjának részvételével tartottak a miskolci Egyetemvárosban. Mint ismeretes, a bölcsész egyesület 1989-es megalakulása óta hiába pályázik állami elismerésre, így az általa kibocsátott oklevelek sem elfogadhatóak általánosan. A kormányzat minden alkalommal úgy nyilatkozott; nincsenek meg a feltételek ahhoz, hogy egyetemmé vagy főiskolává nyilvánítsák az intézményt. Kabdebó Lóránt elmondta: a Művelődési és Közoktatási Minisztériumnak, valamint a miskolci egyetemnek az a szándéka, hogy diplomához juttassa az egyesület hallgatóit, hiszen az intézmény továbbra sem számíthat állami elismerésre. Az egyesület feloszlására azért van szükség, mert korábban már átvett az egyetem több száz hallgatót, ám az egyesület újra feltöltötte létszámát. Bejelentette továbbá, hogy az egyetem biztosítani fogja a bölcsész egyesület oktatóinak foglalkoztatását is, amennyiben létrejön a megállapodás a két intézmény között. A tárgyalások ezen a héten kezdődnek el. Többmilliós bélyegek Zürich (MTI) — Több millió dollárért talált gazdára a világon először kiadott postabélyegek néhány példánya egy zürichi árverésen. Az elkelt ritkaságok között volt a Mauritius szigetéről Franciaországba küldött és 1847-ben felbélyegzett „Bordeaux-i boríték”. Világrekordnak számító 3,3 millió dollárért vásárolta meg egy nevét és állampolgárságát felfedni nem kívánó titokzatos hölgy. A borítékon — amely a bélyeggyűjtők körében a világ legbecsesebb kincsének számít — egy egypennys „piros” és egy kétpennys „kék Mauritius” található. További, fel nem használt Mauritius-bélyegek kerültek ugyanezen az aukción különböző gyűjtők tulajdonába, darabonként egymillió dollár körüli árért. A vásárlók mind mauritiusi állampolgárok voltak, akik azt tervezik, hogy múzeumban állítják ki a fiatal Viktória királynőt ábrázoló bélyegeket. Székhelyi Edit festménye Elek Emil reprodukciója Miki egér nem nyugdíjas New York (MTI) — Miki, a világ leghíresebb egere bizonyosan nem megy nyugdíjba, pedig 65 évvel ezelőtt látta meg a napvilágot Hollywoodban. Most éppen karrierje tetőpontját érte el. Ő a jelképe a világ legnagyobb szórakoztató vállalatának. Fellép szállodákban, hajókörutakon és golfpályákon, mint vendéglátó. De látható mint plüssállatka, porcelánfigura vagy díszítés ingeken, órákon, fogkeféken, útitáskákon és egyéb tárgyakon is. Mikit Walt Disney találta ki 26 éves korában, 1928- ban. Összeveszett producerével és valami újat kellett produkálnia. Állítólag egy vasúti utazás közben jött rá, hogy rövidfilmeket kell alkotnia, egérrel a főszerepben. Mortimemek akarta elnevezni. Lillian, Walt Disney felesége azonban azt tanácsolta, legyen a neve Miki egér. így is lett. Walt Disney megrajzolta Miki jellemét, de papírra Up Iwerks, a zseniális rajzoló vetette. 1930-ig Iwerks 700 változatot készített Mikiről. Két jellemző vonás mindig megmaradt: Miki fülei kerek tányérhoz hasonlítottak és négy újját kesztyűbe bujtatta. Miki egér hangját maga Walt Disney szolgáltatta. 20 éven át, amíg a Disney vállalat filmeket készített Mikiről, az alkotó hangja hallatszott. Miki 1928. november 18- án lépett először a közönség elé a filmvásznon. Óriási sikert aratott. A kritikusokat a kis figura elragadtatta. Egy év és 21 film után Miki egér világhírű lett. 1935-ben jelent meg Miki először színes változatban. 1930 óta azonban sorozatban jelentek meg Miki-könyvek, és Miki-co- micsok az egész világon, még Kínában is. A hírügynökségek szerint csak német nyelven Miki egér 750 millió példányban jelent meg eddig. Már 1950-ben 5 ezer féle tárgyon szerepelt Miki- figura. Példa az értékteremtésről Sikeres vetélkedő a 125 éves Jósa András Múzeumról, alapítójának tevékenységéről Papp Ágoston Nyíregyháza — Megye- székhelyünk múzeumának kiváló alapítójáról, a tudós amatőr régész és egyúttal bicskával is operálni tudó csodatévő orvos Jósa Andrásról szólt a múzeum előadótermében a napokban megrendezett szellemi játék. A sikeres elődöntőből a döntőbe jutott hat nyíregyházi középiskola 3 fős csapatai és a múzeumbaráti kör öt tagja mutatta be tudását és tájékozottságát a döntő során kitárulkozó páratlan életműről. A Jósa András szorgalmazására 1868. december 1-jén Nagykállóban, az akkori szabolcsi megyeszékhelyen létrehozott régészeti egylet munkája nyomán a múlt század végére a Nemzeti Múzeum gyűjteménye után leggazdagabb őskori és bronzkori, értékes honfoglalás kori anyag gyűlt össze a megye földjéből előkerült régészeti leletekből. Az ezt eredményező — senki által el nem rendelt, a múlt értékei iránt vonzódó — hasznos, műkedvelő, múzeumalapító tevékenység 50 éven át folyt lankadatlanul. A Jósa Andrást jellemző gyűjtő, feldolgozó és bemutató szenvedély, huma■ ■ Állandó kiállítás látható a múzeumban a nyíregyházi születésű Benczúr Gyula képeiből, személyes tárgyaiból Elek Emil felvétele nista sokoldalúság és nem szűnő lelkesedés hozta létre azt a gazdag gyűjteményt, amely azóta — más ágakkal és leletekkel gyarapodva — az általa 60 évvel ezelőtt megálmodott helyen, a volt Károlyi- kert sarkán helyet kapott állandó tudományos intézményként tölti be a múzeumoktól elvárt értékmegőrző, feltáró, feldolgozó és bemutató feladatkörét. A múzeumalapító érdemeiről beszámoló diákok és a felnőtt vetélkedők a szakmai zsűri elismerését is kiérdemlő módon helyt álltak a megmérettetésben, miközben bizonyára felejthetetlen élményt szereztek egy követendő példát mutató és örök értékeket teremtő ember személyiségéből. A hat megyeszékhelyi középiskola közül első helyen végzett a Zrínyi Ilona Gimnázium, második lett az evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium és a harmadik helyre került a 110-es Széchenyi István Ipari Szakközépiskola 3-3 fős csapata. A Jósa András Múzeum Baráti Körének 5 benevezett tagja közül első lett Nagy Bertalan, második helyen végzett Feledi Ernő, és a harmadik helyet szerezte meg Nemes László baráti köri tagtársunk. Valamennyi versenyző díjakban és értékes könyvjutalmakban részesült. (A szerző a vetélkedő játékvezetője volt.) Öregdiákok kegyelete Nyíregyháza — Sokan vagyunk, akik évente visszajárunk Nyíregyházára, szeretett iskolánk emlékére, találkozókra: tanáraink emlékét keresve a temetőbe, volt intézetünkben a Kálvineum- ban. Most nemrégen a főiskola évnyitóján többen vettünk át arany- stb. diplomát. Véletlenül tudtuk meg, hogy városunkban dr. Németh Péter múzeumigazgató révén megnyílt a régi nagyjaink pan- theonja. Meghatódva kerestük fel páran őket, hogy kegyelettel megemlékezve rájuk, lerójuk szeretetünket, tiszteletünket. Vikár, Váci, s a velük egy időben élt nagyok emlékére iskolásainkat, s minket felnőtteket is buzdítjuk a látogatásra, hálánk kifejezésére irántuk. Ebben a rohanó világban oly hamar felejtünk? Nem. Vannak hálás tanítványok, akiket az iskolánkból hozott szent emlék éltet, ad erőt a terhek viselésére. Hálásak vagyunk városunk vezetőinek, hogy nem felejtik kultúránkért sokat tett nagy- jainkat. Kívánjuk, hogy harcolják ki az új zeneiskolát is, amit hiába kerestünk, a régit sem, az újat sem találva. Legalább egy tábla jelezné nagy múltú zeneiskolánk helyét. Szerettünk volna koszorúzni, mint a temetőben sírjaiknál. Vácit könnyű volt megtalálni, de a többit? Mi öregdiákok, akik a főiskola évnyitóján ott lehettünk még, boldogan láttuk a nagy fejlődését városunknak. Ä kultúra fejlődését, hogy nem éltek hiába, akik a magot elültették. Szívből köszönjük, ha értékes lapjukban nem hanyagolják ezen kérésünket. Kegyelettel nagyjaink emléke iránt. Sok-sok öregdiák, akik városunkban tanultunk Utánzat London (MTI) — Rekord összegért, 54 ezer márkának megfelelő áron kelt el a Sotheby’s londoni árverésén egy Stradivari- utánzat. Az 1990-ben készült vonós hangszer pontos mása egy 1716-ban alkotott eredeti Stradivari- nak. Az utánzat Joseph Curtin és Gregg Alf amerikai hangszerkészítők munkája. Nem talált vevőre az árverésen a svájci Cornel Schneider mester 37 milliméter nagyságú minihegedűje. Az 1922-es „évjáratú” kéthúros hangszer licitje 4000 márkának megfelelő összegnél leállt. Az októberi tragédiáról az októberi letiltásig Hamar Péter Nyíregyháza — Szinte hihetetlennek hangzik a mai körülmények között, de igazolható a Révész György rendezőt bemutató, 1976-ban megjelent füzettel, hogy az Éjfélkor-t közel két és fél millióan látták Magyarországon. Erre lehet azt mondani, hogy az 1950-es évek végén kevés film készült itthon, azt is, hogy akkoriban nem tévéztek az emberek, de a szám akkor is tekintélyes. Az viszont bizonyos, hogy ebben a két és fél millióban nincs benne az MTV fura ura, mert ha köztük lenne, akkor nem azzal az indokkal szüntette volna meg a „Csak nézünk, mint a moziban” főcímű sorozatot éppen az Éjfélkor sugárzása előtt, hogy ez a film kegyeletsértő 1956 mártírjaival, meghurcoltjaival kapcsolatosan. Az ügy pikantériája éppen az, hogy Révész Györgyöt már a korabeli kritika éppen azért marasztalta el, mert többnyire csak áttételesen, szimbolikus megoldásokkal utal az ábrázolt szerelmi szál mögött zajló történelmi eseményekre. „Szívesen találkoznánk ebben az 1956 őszén és telén játszódó filmben az akkori politikai és társadalmi helyzet több jellegzetes momentumával is” — írja 1985. január 3-án a Film Színház Muzsika kritikusa. Az Éjfélkor egy döntéshelyzet drámai rajza. Egy házaspár 1956 szilveszterén Nyugatra készük Végiggondolják múltjukat, s végül az asszony, a balett-táncos (Ruttkay Éva) elindul a nagyvilágba, a színésférj (Gábor Miklós) itthon marad. Ruttkay Éva és Gábor Miklós Archív felvétel Valójában nagy bátorság volt a rendezőtől és a forgatókönyvíró Boldizsár Ivántól, hogy nem egészen egy esztendővel az ábrázolni szándékozott események után belevágtak ebbe a témába. A Film Színház Muzsika már 1957. június 28-án tényként említi, hogy megindultak az előkészületek, s a történetet így előlegezik meg: „Egy forró, szenvedélyes szerelem, amelyet válságba sodort az októberi tragédia.” A filmes közvéleményt ugyancsak foglalkoztatta a merésznek tetsző témaválasztás, ezért az említett képes hetilap — szokásától eltérően — ismét visszatér a filmre forgatási riport formájában (Október árnyai a napfényes Tihanyban, 1957. szept. 13.) Jelzi, hogy a cselekmény „a tavalyi október tragikus napjaiban” játszódik. Hogy milyen rövid idő alatt mennyit változott a szemlélet, illetve a hivatalos megítélés, kiderül az 1957 karácsonyi bemutatót követő kritikából. Az Éjfélkor „cselekménye alig egy esztendeje játszódik az ellenforradalmi vihartól megtépázott, hörgő-ziháló Budapesten.” KU LTÚ RA november 9.^1 I
