Kelet-Magyarország, 1993. október (53. évfolyam, 229-254. szám)
1993-10-07 / 234. szám
1993. október 7., csütörtök HÁTTÉR Kelet-Magyarország 3 Lebegés a föld felett Elég megváltoztatni a szemlélődés nézőpontját, és rögtön más szemmel tekintünk a világra. Ezt az élményt élték meg az I. Jonatán kupa résztvevői is Nyíregyházán. Nagy István Attila felvételei Gyorsabban is jöhetne a táppénz, ha... A munkanélküli is lehet beteg • Hiányos adatok 9 Kölcsönös kötelezettségek Szőke Judit Nyíregyháza (KM) — Olvasói telefonbeszélgetések során, levélben jelzett panaszok nyomán indultam riportra néhány héttel ezelőtt a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár ügyfélfogadására. Az ott tapasztaltak valóban adnak okot a kritikára, ám az is kiderült, hogy sokszor bizony nem ők tehetnek a késésekről, a lassú ügyintézésről, hanem a munkáltatók, illetve maguk a biztosítottak is hozzájárulnak a többszöri, időt rabló, kényszerű aktatologatáshoz. Ha a munkáltatók csak a kötelezettségeiket teljesítenék, ha a dolgozók tisztában lennének a saját feladataikkal, talán a gyorsabb együttműködés elégedettséget — és végeredményben sokaknak pénzt — hozna végre. Bérismeret és igénylés Dolgos Sándor osztályvezetőt kértük, legyen segítségünkre. Először a betegellátás kategóriáival kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat foglaltuk össze, ugyanis azok érintenek legtöbbünket. Ide tartozik a táppénz és az anyasági ellátás több fajtája. Mindkettő bérarányos juttatás, tehát a járulék összegét megállapítani csak a bér ismeretében lehet. Közös jellemzőjük az is, hogy az ellátást igényelni kell, méghozzá a munkáltatónál. Az ő feladata a bérközlés és a szükséges igazolások továbbítása az elbíráló szerv, az Egészségbiztosítási Pénztárhoz. A táppénz esetében kissé bonyolítja a dolgot, hogy 1992. január 1-től betegszabadságot köteles a munkáltató adni, mely évi tíz munkanap. Ezt betegség esetén kell kiadni. Feledékeny magánvállalkozók Táppénz csak ennek fel- használása után kérhető. Nagyon jó lenne, ha minden munkáltató az igény benyújtásakor a munkáltatói igazolványon közölné a betegszabadság kiadásának tényét és időpontját. Nagy segítség a munkáltatói igazoláson szereplő poptok precíz kitöltése, hiszen a táppénz mértéke, a folyósítás terjedelme a biztosítás idejétől függ. A számítás alapját tehát a béradatok képezik. Ugyanez a jogszabályi kötelezettség a magánvállalkozókra is vonatkozik. Maguk az egyéni vállalkozók táppénzelbírálása nagy gondot okoz, mert általában elfeledkeznek arról, hogy a táppénzes okmány beküldése önmagában nem elégséges, csak az igény- bejelentő formanyomtatványból lehet valakit azonosítani. Enélkül, illetve alkalmazottnál a munkáltatói igazolás nélkül igényt beterjeszteni nem lehet. Az egyéni vállalkozó táppénzét a személyi jövedelemadó alapját képező összegből számolják ki, ezért kell minden évben tb-bevallást is elkészíteni, náluk ez a járulék- fizetés és az ellátás alapja. Munkanélküli-ellátást szüneteltetni csak anyasági ellátással (terhes-gyermekágyi segély, gyed, gyes) tehát szülés miatt lehet, azaz aki munka- nélküli, az táppénzre nem jogosult. Igazolás, igazolás, igazolás A munkanélküli-ellátás megszűnését követően betegség, keresőképtelenség esetén viszont belép a táppénzjogosultság, s az általános szabályokat kell követni. Tehát, ha 15 napon belül következik be a keresőképtelenség, és előtte legalább 180 napig ellátásban részesült az illető, megszerzi a táppénzjogosultságot. Akik ilyen helyzetbe kerültek, igényüket — az orvosi papírok mellé kérik mellékelni a munkanélküli ellátást megál- lapító-megszűntető-szünetel- tető határozatot is — közvetlenül az Egészségbiztosítási Pénztárhoz nyújtsák be. Mivel nincs munkáltatójuk, ezért a szükéges iratok beszerzéséről maguk gondoskodjanak. Jó, fia ezen határozatok mellett kéznél vannak a korábbi mun- kaviszony(ok)ra vonatkozó igazolások a jogosultság, a biztosítási idő megállapításához.--------------Tárca— A mikor egymáshoz érnek az árnyékok, a park életre kel. Tolvajok osonnak itt minden este, hogy egy kis álmot lopjanak a sötétség leple alatt. Ez az álom tartja őket életben. Kisimítja a reménytelenség ráncait, hogy hajnalban tiszta szívvel induljanak a kincset rejtő szemeteskukák, a szegénykonyha, vagy a sarki kocsma felé'. Kezdetben mindenkinek jutott egy pad, aztán újabb és újabb árnyak bukkantak elő a város rejtett bugyraiból. Hogy honnan és miként, azt nem kérdezte senki. Errefelé kérdezni nem szokás. Az őslakók helyet szorítottak a beköltözőknek. Előbb csak ketten, aztán már hárman is birtokoltak egy-egy padot. Aztán egy napon izmos, fiatal csavargó jelent meg. Elégedett fennhéjázással nézett végig a harmincas aggastyánokon és reszketeg negyveneseken, aztán végignyúlt az első épp üres pádon. Amikor felrázták, hogy húzódjon arrébb, két kiadós ökölcsapással adta tudtukra, itt most már ő az úr. A három koldus menedéket talált a szomszédos padokon, de a parkba beköltözött a félelem. És ez a félelem egyre nőtt. Hideg fényében szinte fürdőit a fiatal csavargó. Előbb csak az ételt-italt dézsmálta meg, aztán már részt követelt a koldusok bevételéből, a tolvajok és guberálók zsákmányából is. Aki tehette, elkötözött, a többiek pedig tűrtek és igyekeztek mind távolabb húzódni tőle. Csupán két zsebes próbált mindenáron kegyeibe férkőzni. Mivel a többiek rendszeresen eltitkolták bevételük egy részét, ők ettől kezdve naponta többször is a helyszínen hajtották be a sarcot. A főnök roppant elégedett volt, s hogy kifejezze elismerését, pillanatok alatt félrerugdosta a szomszédos padok lakóit, hogy emberei saját lakrészhez jussanak. Most aztán jutott ételre, de még- inkább italra, a többiek pedig rettegve bújtak össze a földre terített kartondobozokon. / Es egy reggel, ahogy az elcsigázott szemekbe nézett, a csavargó is elkezdett félni. Minél jobban félt, annál többet ivott, s minél többet ivott, annál jobban félt. Már a zsebesekben sem bízott, mert rájött, hogy meglopják, de nem merte megmondani nekik. A bban az évben hirtelen /A jött a tél. Este még langyos szél lengette a tépett kartondobozokból rakott tűz lángját, mely mellett a csavargó és emberei a sárga földig leitták magukat. Aztán hirtelen lehűlt a levegő, s reggelre dér borította a parkot. Hajnalban az ágrólszakadtak szinte lábujjhegyen indultak szokásos zarándokútjukra. Csak este vették észre, hogy a három testbe örökre belefagyott a lélek. Orémus Kálmán Emberek a parkban Nézőpont; A gáton belül Balogh Géza M ég a nyáron történt, a nagy halpusztulás idején. A kishódosi hídon álltunk, egy hosszú kötélen csalifogó hálót lógattunk a vízbe, ígyfogdostuk a bódult halakat. A Túrban valami zavaros lötty úszott, meg persze rengeteg, hasát mutogató balin, telény, dévér- keszeg. Én hamar ráuntam a halfogásra, mert jól mondják azt, a nehezen megszerzett gyümölcs mindig jobb ízű, s unalmamban nézelődni kezdtem. Pontosabban nem csak úgy vaktában, minden különösebb cél nélkül. Egyetten pontra szegeztem a szemem. Egy szép, egészséges házra a falu szélén, rögtön a gát alatt. Az ablak előtt fenyő, a kiskertben öreg diófa, az udvaron friss, zöld gyep, kapirgáló tyúkokkal, kacsákkal. Szóval olyan volt a ház, amilyenre sok városi ember vágyik. A kora meghatározhatatlan volt, hiszen pár éve tatarozhatták, de egészen biztos, hogy 1970 előtt épült. A nagy, Számos-völgyi árvíz előtt. Talán kevesen emlékeznek már arra, hogy az árvíz után Szatmárban egy hatalmas gát épült, s öt falu az országhatár és a töltés közé szorult. A községekben megtiltották az építkezést, az érintett családoknak a környező településekre kellett költözni, de voltak, akik még távolabbra kerültek. A hódosiak is így jártak. Valószínű, ha nincs az építési tilalom, akkor is folyamatosan csökkent volna a lélekszámúk, hiszen ezt mutatja a szomszédos falvak példája is, de a tilalom végképp megpecsételte a sorsukat. Az évek múlásával történt ugyan néhány bátortalan kísérlet, az akkori szabolcsi képviselők még a parlamentben is szóvá tették mindezt, de maradt minden a régiben. A rendszerváltásnak kellett eljönnie, hogy a kishó- dosiak saját kezükbe vegyék a sorsuk irányítását. Él is mentek Pestre, hogy elintézzék az építési tilalom feloldását. Megfordultak több hivatalban is, s a csodálkozástól mind jobban kikerekedett a szemük: a tilalomról szóló rendeletet ugyanis nem találták sehol. Azóta sem hagyja nyugton két kérdés őket. Ha mégiscsak van ilyen rendelet, akkor miféle káosz uralkodik a mai hivatalokban, hogy sehol sem lelik? Ha pedig tényleg nem létezik, akkor húsz éven keresztül az orruknál fogva vezették őket, meg a garbolciakat, nagy- hódosiakat, nagygécieket, komlódtótfalusiakat az akkori hatalmasságok? Nem tudom, melyik válasz lenne az örömtelibb. Tartok tőle, egyik hallatán sem lenne okunk boldogan tapsolni. Kommentár________________ Lesz e törvény Balogh József L esz, vagy nem lesz törvény az ügyészségről, a rendőrségről, a honvédségről? Ezek manapság a fontos kérdések a parlamentben. Talán a honvédségi törvénytervezet mögül már le is vehetjük a kérdőjelet, mert hatpárti megállapodás született, s abban is megállapodtak: módosítják ennek megfelelően az alkotmányt. De mi lesz az ügyészségivel? Az ellenzéki pártok ugyanis azt mondják: sértené az ügyészség foggetlenségét, ha a kormány felügyelete alá kerülne, márpedig a törvénytervezet erre tesz javaslatot. A legfőbb ügyész szerint — aki a napokban nyilatkozott nekünk erről a kérdésről —, azt mondta: kétségtelen, hogy az ügyészségnek az igazságügy miniszter felügyelete alá helyezése közvetlen kormányzati felelősségi körbe vonná az ügyészség működését, s azt jelentené, hogy a legfőbb ügyész kivonul a parlamentből. Mégis jó dolognak és az egyetlen ésszerű megoldásnak tartaná egy parlamentáris demokráciában, mert a vádhatóság működéséért egy politikusnak kell viselni a politikai felelősséget, a szakmai működésért pedig egy szakmai vezetőt terhelné a felelősség. Azt pedig teljesen természetesnek tartja Györgyi Kálmán, hogy az ellenzék bírálja a beterjesztett javaslatot. A világon mindenütt így van ez, ahol ez a kérdés a törvényhozás előtt szerepelt. Az ellenzék mindenütt ellenezte, hogy a kormány felügyelete alá kerüljön az ügyészség. Magyar- országon is így volt 1871- ben, amikor kialakult az egységes királyi ügyészi szervezet. Az ellenzék ellene szavazott, mert azt akarta, hogy ne csak a bíróságtól legyen független az ügyészség, hanem a kormánytól is. A magyarországi törvény- alkotásnak bizonyos korlátokat szab, hogy vannak úgynevezett kétharmados törvények, s ezek közül is a legkétharmadosabb az alkotmány. És ilyen arányt a jelenlegi vélemények ismeretében nehéz lesz elérni. Mert bár sokan szeretnének egy teljesen új alkotmányt, most nem erről van szó, hanem csak a különböző témákhoz — rendőrséghez, honvédséghez, ügyészséghez — kapcsolódó alkotmánymódosítási javaslatok sorsáról kellene dönteni. Az már a jövő kérdése, hogy az ügyészségre vonatkozó szabályoknak az alkotmányban kell-e helyet foglalnia? Más országokban a bíróságokra vonatkozó szabályok kerülnek az alkotmányba, az ügyészségre vonatkozó kérdéseket egyéb törvényekben szabályozzák. Ezek végiggondolására egy új alkotmány elkészítésekor kellene majd sort keríteni.
