Kelet-Magyarország, 1993. október (53. évfolyam, 229-254. szám)

1993-10-07 / 234. szám

1993. október 7., csütörtök HÁTTÉR Kelet-Magyarország 3 Lebegés a föld felett Elég megváltoztatni a szemlélődés nézőpontját, és rögtön más szemmel tekintünk a világra. Ezt az élményt élték meg az I. Jonatán kupa résztvevői is Nyíregyházán. Nagy István Attila felvételei Gyorsabban is jöhetne a táppénz, ha... A munkanélküli is lehet beteg • Hiányos adatok 9 Kölcsönös kötelezettségek Szőke Judit Nyíregyháza (KM) — Ol­vasói telefonbeszélgetések során, levélben jelzett pana­szok nyomán indultam ri­portra néhány héttel ezelőtt a Megyei Egészségbiztosítá­si Pénztár ügyfélfogadására. Az ott tapasztaltak valóban adnak okot a kritikára, ám az is kiderült, hogy sokszor bizony nem ők tehetnek a késésekről, a lassú ügyin­tézésről, hanem a munkál­tatók, illetve maguk a biz­tosítottak is hozzájárulnak a többszöri, időt rabló, kény­szerű aktatologatáshoz. Ha a munkáltatók csak a kötelezettségeiket teljesítenék, ha a dolgozók tisztában lenné­nek a saját feladataikkal, talán a gyorsabb együttműködés elégedettséget — és végered­ményben sokaknak pénzt — hozna végre. Bérismeret és igénylés Dolgos Sándor osztályveze­tőt kértük, legyen segítségünk­re. Először a betegellátás kate­góriáival kapcsolatos legfon­tosabb tudnivalókat foglaltuk össze, ugyanis azok érintenek legtöbbünket. Ide tartozik a táppénz és az anyasági ellátás több fajtája. Mindkettő bérarányos juttatás, tehát a járulék összegét megál­lapítani csak a bér ismeretében lehet. Közös jellemzőjük az is, hogy az ellátást igényelni kell, méghozzá a munkáltatónál. Az ő feladata a bérközlés és a szükséges igazolások továb­bítása az elbíráló szerv, az Egészségbiztosítási Pénztár­hoz. A táppénz esetében kissé bonyolítja a dolgot, hogy 1992. január 1-től betegsza­badságot köteles a munkáltató adni, mely évi tíz munkanap. Ezt betegség esetén kell kiad­ni. Feledékeny magánvállalkozók Táppénz csak ennek fel- használása után kérhető. Na­gyon jó lenne, ha minden munkáltató az igény benyújtá­sakor a munkáltatói igazolvá­nyon közölné a betegszabad­ság kiadásának tényét és idő­pontját. Nagy segítség a munkáltatói igazoláson szereplő poptok precíz kitöltése, hiszen a táp­pénz mértéke, a folyósítás ter­jedelme a biztosítás idejétől függ. A számítás alapját tehát a béradatok képezik. Ugyanez a jogszabályi köte­lezettség a magánvállalkozók­ra is vonatkozik. Maguk az egyéni vállalkozók táppénzel­bírálása nagy gondot okoz, mert általában elfeledkeznek arról, hogy a táppénzes ok­mány beküldése önmagában nem elégséges, csak az igény- bejelentő formanyomtatvány­ból lehet valakit azonosítani. Enélkül, illetve alkalmazottnál a munkáltatói igazolás nélkül igényt beterjeszteni nem lehet. Az egyéni vállalkozó táp­pénzét a személyi jövedele­madó alapját képező összeg­ből számolják ki, ezért kell minden évben tb-bevallást is elkészíteni, náluk ez a járulék- fizetés és az ellátás alapja. Munkanélküli-ellátást szü­neteltetni csak anyasági ellá­tással (terhes-gyermekágyi se­gély, gyed, gyes) tehát szülés miatt lehet, azaz aki munka- nélküli, az táppénzre nem jo­gosult. Igazolás, igazolás, igazolás A munkanélküli-ellátás megszűnését követően beteg­ség, keresőképtelenség esetén viszont belép a táppénzjogo­sultság, s az általános szabá­lyokat kell követni. Tehát, ha 15 napon belül következik be a keresőképtelenség, és előtte legalább 180 napig ellátásban részesült az illető, megszerzi a táppénzjogosultságot. Akik ilyen helyzetbe kerül­tek, igényüket — az orvosi pa­pírok mellé kérik mellékelni a munkanélküli ellátást megál- lapító-megszűntető-szünetel- tető határozatot is — közvetle­nül az Egészségbiztosítási Pénztárhoz nyújtsák be. Mivel nincs munkáltatójuk, ezért a szükéges iratok beszerzéséről maguk gondoskodjanak. Jó, fia ezen határozatok mellett kéznél vannak a korábbi mun- kaviszony(ok)ra vonatkozó igazolások a jogosultság, a biztosítási idő megállapításá­hoz.--------------Tárca— A mikor egymáshoz érnek az árnyékok, a park élet­re kel. Tolvajok osonnak itt minden este, hogy egy kis ál­mot lopjanak a sötétség leple alatt. Ez az álom tartja őket életben. Kisimítja a remény­telenség ráncait, hogy hajnal­ban tiszta szívvel induljanak a kincset rejtő szemeteskukák, a szegénykonyha, vagy a sarki kocsma felé'. Kezdetben mindenkinek ju­tott egy pad, aztán újabb és újabb árnyak bukkantak elő a város rejtett bugyraiból. Hogy honnan és miként, azt nem kérdezte senki. Errefelé kérdezni nem szokás. Az őslakók helyet szorítot­tak a beköltözőknek. Előbb csak ketten, aztán már hár­man is birtokoltak egy-egy padot. Aztán egy napon iz­mos, fiatal csavargó jelent meg. Elégedett fennhéjázás­sal nézett végig a harmincas aggastyánokon és reszketeg negyveneseken, aztán végig­nyúlt az első épp üres pádon. Amikor felrázták, hogy hú­zódjon arrébb, két kiadós ökölcsapással adta tudtukra, itt most már ő az úr. A három koldus menedéket talált a szomszédos padokon, de a parkba beköltözött a félelem. És ez a félelem egyre nőtt. Hideg fényében szinte fürdőit a fiatal csavargó. Előbb csak az ételt-italt dézs­málta meg, aztán már részt követelt a koldusok bevételé­ből, a tolvajok és guberálók zsákmányából is. Aki tehette, elkötözött, a többiek pedig tűrtek és igyekeztek mind távolabb húzódni tőle. Csu­pán két zsebes próbált min­denáron kegyeibe férkőzni. Mivel a többiek rendszeresen eltitkolták bevételük egy ré­szét, ők ettől kezdve naponta többször is a helyszínen haj­tották be a sarcot. A főnök roppant elégedett volt, s hogy kifejezze elisme­rését, pillanatok alatt félre­rugdosta a szomszédos padok lakóit, hogy emberei saját lakrészhez jussanak. Most aztán jutott ételre, de még- inkább italra, a többiek pe­dig rettegve bújtak össze a földre terített kartondobozo­kon. / Es egy reggel, ahogy az elcsigázott szemekbe nézett, a csavargó is elkezdett félni. Minél jobban félt, annál töb­bet ivott, s minél többet ivott, annál jobban félt. Már a zsebesekben sem bízott, mert rájött, hogy meglopják, de nem merte megmondani ne­kik. A bban az évben hirtelen /A jött a tél. Este még lan­gyos szél lengette a tépett kartondobozokból rakott tűz lángját, mely mellett a csa­vargó és emberei a sárga földig leitták magukat. Aztán hirtelen lehűlt a levegő, s reg­gelre dér borította a parkot. Hajnalban az ágrólszakadtak szinte lábujjhegyen indultak szokásos zarándokútjukra. Csak este vették észre, hogy a három testbe örökre belefa­gyott a lélek. Orémus Kálmán Emberek a parkban Nézőpont; A gáton belül Balogh Géza M ég a nyáron történt, a nagy halpusztulás idején. A kishódosi hídon álltunk, egy hosszú kötélen csalifogó hálót lógattunk a vízbe, ígyfogdostuk a bódult halakat. A Túrban valami zavaros lötty úszott, meg persze rengeteg, hasát mu­togató balin, telény, dévér- keszeg. Én hamar ráuntam a hal­fogásra, mert jól mondják azt, a nehezen megszerzett gyümölcs mindig jobb ízű, s unalmamban nézelődni kezdtem. Pontosabban nem csak úgy vaktában, min­den különösebb cél nélkül. Egyetten pontra szegeztem a szemem. Egy szép, egészsé­ges házra a falu szélén, rög­tön a gát alatt. Az ablak előtt fenyő, a kiskertben öreg diófa, az udvaron friss, zöld gyep, kapirgáló tyúkok­kal, kacsákkal. Szóval olyan volt a ház, amilyenre sok vá­rosi ember vágyik. A kora meghatározhatat­lan volt, hiszen pár éve tata­rozhatták, de egészen biztos, hogy 1970 előtt épült. A nagy, Számos-völgyi árvíz előtt. Talán kevesen emlé­keznek már arra, hogy az árvíz után Szatmárban egy hatalmas gát épült, s öt falu az országhatár és a töltés közé szorult. A községekben megtiltották az építkezést, az érintett családoknak a kör­nyező településekre kellett költözni, de voltak, akik még távolabbra kerültek. A hódosiak is így jártak. Valószínű, ha nincs az épí­tési tilalom, akkor is folya­matosan csökkent volna a lélekszámúk, hiszen ezt mu­tatja a szomszédos falvak példája is, de a tilalom vég­képp megpecsételte a sor­sukat. Az évek múlásával történt ugyan néhány bátor­talan kísérlet, az akkori sza­bolcsi képviselők még a par­lamentben is szóvá tették mindezt, de maradt minden a régiben. A rendszerváltásnak kel­lett eljönnie, hogy a kishó- dosiak saját kezükbe vegyék a sorsuk irányítását. Él is mentek Pestre, hogy elintéz­zék az építési tilalom felol­dását. Megfordultak több hivatalban is, s a csodálko­zástól mind jobban kikere­kedett a szemük: a tilalom­ról szóló rendeletet ugyanis nem találták sehol. Azóta sem hagyja nyugton két kérdés őket. Ha mégis­csak van ilyen rendelet, ak­kor miféle káosz uralkodik a mai hivatalokban, hogy se­hol sem lelik? Ha pedig tényleg nem létezik, akkor húsz éven keresztül az or­ruknál fogva vezették őket, meg a garbolciakat, nagy- hódosiakat, nagygécieket, komlódtótfalusiakat az ak­kori hatalmasságok? Nem tudom, melyik válasz lenne az örömtelibb. Tartok tőle, egyik hallatán sem len­ne okunk boldogan tapsolni. ­Kommentár________________ Lesz e törvény Balogh József L esz, vagy nem lesz tör­vény az ügyészségről, a rendőrségről, a honvédség­ről? Ezek manapság a fon­tos kérdések a parlament­ben. Talán a honvédségi tör­vénytervezet mögül már le is vehetjük a kérdőjelet, mert hatpárti megállapodás szü­letett, s abban is megálla­podtak: módosítják ennek megfelelően az alkotmányt. De mi lesz az ügyészségivel? Az ellenzéki pártok ugyan­is azt mondják: sértené az ügyészség foggetlenségét, ha a kormány felügyelete alá kerülne, márpedig a tör­vénytervezet erre tesz javas­latot. A legfőbb ügyész szerint — aki a napokban nyilatko­zott nekünk erről a kérdés­ről —, azt mondta: kétségte­len, hogy az ügyészségnek az igazságügy miniszter fel­ügyelete alá helyezése köz­vetlen kormányzati felelős­ségi körbe vonná az ügyész­ség működését, s azt jelen­tené, hogy a legfőbb ügyész kivonul a parlamentből. Mégis jó dolognak és az egyetlen ésszerű megoldás­nak tartaná egy parlamen­táris demokráciában, mert a vádhatóság működéséért egy politikusnak kell viselni a politikai felelősséget, a szakmai működésért pedig egy szakmai vezetőt terhelné a felelősség. Azt pedig teljesen ter­mészetesnek tartja Györgyi Kálmán, hogy az ellenzék bírálja a beterjesztett ja­vaslatot. A világon minde­nütt így van ez, ahol ez a kérdés a törvényhozás előtt szerepelt. Az ellenzék min­denütt ellenezte, hogy a kor­mány felügyelete alá kerül­jön az ügyészség. Magyar- országon is így volt 1871- ben, amikor kialakult az egységes királyi ügyészi szervezet. Az ellenzék ellene szavazott, mert azt akarta, hogy ne csak a bíróságtól legyen független az ügyész­ség, hanem a kormánytól is. A magyarországi törvény- alkotásnak bizonyos korlá­tokat szab, hogy vannak úgynevezett kétharmados törvények, s ezek közül is a legkétharmadosabb az al­kotmány. És ilyen arányt a jelenlegi vélemények isme­retében nehéz lesz elérni. Mert bár sokan szeretnének egy teljesen új alkotmányt, most nem erről van szó, ha­nem csak a különböző té­mákhoz — rendőrséghez, honvédséghez, ügyészséghez — kapcsolódó alkotmány­módosítási javaslatok sorsá­ról kellene dönteni. Az már a jövő kérdése, hogy az ügyészségre vonat­kozó szabályoknak az alkot­mányban kell-e helyet fog­lalnia? Más országokban a bíróságokra vonatkozó sza­bályok kerülnek az alkot­mányba, az ügyészségre vo­natkozó kérdéseket egyéb törvényekben szabályozzák. Ezek végiggondolására egy új alkotmány elkészítésekor kellene majd sort keríteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom