Kelet-Magyarország, 1993. október (53. évfolyam, 229-254. szám)

1993-10-30 / 254. szám

1993. október 30., szombat MEGYEN INNEN, MEGYEN TÚL Kelet-Magyarország 5 Pozitív kampányra készül a KDNP Lélektanilag, fizikailag és erkölcsileg egyaránt támadhatatlan emberekre számít Kovács Éva Budapest (KM) — Bár a választás még odébb van, a kampányhadjárat szinte minden pártban megkezdő­dött. Eszes Istvánt, a Keresz­ténydemokrata Néppárt or­szágos kampányfőnökét ar­ról faggattuk, kik lehetnek jelöltjeik, s miként igyekez­nek meggyőzni az embereket pártjuknak? A Kereszténydemokrata Néppárt pozitív kampányra készül, ami azt jelenti, mi nem a mások hibáit fogjuk kinagyí­tani, hanem a magunk erényeit igyekszünk megmutatni. Ez az alaptételünk, amely a keresz­ténydemokrácia szellemisé­géből ered. □ Az elmélet és a szándék tisztességes, kérdés azonban, milyen emberekkel próbálják majd a választási küzdelem­ben mindezeket érvényre jut­tatni? Magyarán: milyen kép­viselő-jelölteket állítanak, s hogyan válogatják őket? — Jelöltállításunk teljesen demokratikus: a pártközpont ugyanis sehol nem szól bele az egyéni jelöltállításba, a párt- szervezetek demokratikus úton jelölnek embereket. El­végre minden embert saját környezete ismer igazán, ott tudják, alkalmas-e arra, hogy a Kereszténydemokrata Nép­pártot képviselje. Bármely párttag jelentkezhet képvi­selőnek, ehhez mindössze az kell, hogy kitöltsön egy kér­dőívet, mely hat kérdésre ad feleletet: volt-e az illető tagja a kommunista pártnak, volt-e ni/3-as ügynök, zsarolható-e, volt-e munkásőr, büntették-e politikai vagy más okok miatt. Ezek lényeges kérdések, hi­szen levitézlett kommunisták­ra, leszerelt munkásőrökre pártunknak nincs szüksége. Ha egy körzetben több jelölt is van, a tagok titkos szavazással A SZERZŐ FELVÉTELE választják ki a megfelelő sze­mélyt. □ Csakis párttagok lehetnek képviselő-jelöltek? — Egyáltalán nem. Ha egy pártszervezet kívülálló embert tart megfelelőnek, elindulhat színeinkben. Szerintem ez is bizonyítja, hogy a Keresztény- demokrata Néppárt maximá­lisan demokratikus. Jelsza­vunk is az, „Nekünk mindenki számít, s mi mindenkire szá­mítunk”. Stratégiát csak any- nyiban adunk, hogy azt mond­juk el, ne azt jelöljék, akit illik jelölni, hanem azt, aki környe­zetében hiteles ember, s aki nyerni fog. □ Mit jelent valójában a pozitív kampány fogalma? — Számunkra rendkívül konkrét mondanivalót: mi nem támadunk, s ha kritizá­lunk is, megmondjuk, mit ki­fogásolunk. A legszigorúbban megtiltjuk jelöltjeinknek, hogy ellenfeleik ellen adatokat gyűjtsenek, alappal vagy alap­talanul bárkit is vádoljanak. □ Azt azonban nem tudják megakadályozni, hogy más pártok képviselői támadják az Önök jelöltjeit... — Erre is megvan a straté­giánk. Mi azt javasoljuk jelölt­jeinknek, ha lehet, ne vegyék fel a kesztyűt, ha viszont cá­folni kénytelenek, akkor ne a személyek ellen irányítsanak támadást, hanem keressék a nyilatkozataikban, megnyil­vánulásaikban felfedezhető el­lentmondásokat, s azokra hív­ják fel a figyelmet. Máris tudunk olyan esetekről, hogy jelöltjeink ellen adatokat gyűj­tenek, mi azonban kerülni sze­retnénk az efféle jelenségeket. Tény, hogy a Keresztényde­mokrata Néppárt lélektanilag, fizikailag és erkölcsileg egy­aránt támadhatatlan embe­rekre számít. □ Ismertek-e már a jelöltek, s nyilvános-e a névsor? — Az egyéni jelöltállítási listát október 30-án zárjuk. A személyek ismertek, publiká­lásukat azonban még nem tartjuk időszerűnek. A megyei listára azok kerülnek, akik az egyéni kerületben győztek. A sorrendről a párt megyei vá­lasztmánya dönt. □ Sokan az Ön pártjának fergeteges sikerére szavaznak, mások szerint jó, ha elérik az 1990-es szavazati arányt. Ho­gyan vélekedik Ön az esé­lyekről? — 1990-ben 2500 taggal kezdett pártunk a kampány­nak, öt megyében nem is tu­dott jelöltet állítani, s 6,5 százalékát szerezte meg a sza­vazatoknak. Ha most egyetlen fokkal sem lennénk meggyő­zőbbek, de minden megyében lenne jelöltünk, népszerűsé­günk pedig a ’90-es szinten maradna, máris a szavazatok 13 százalékát tudhatnánk ma­gunkénak. Ez a, jóslat” a leg­rosszabb variációt tükrözi, az elmúlt években azonban lé­nyegesen javult pártunk hely­zete. Sokat foglalkoztunk a gazdasággal és szociális kér­désekkel. Az előbbre jutás jele az is, hogy nekünk nincsenek ellenségeink, se pénzügyi, se politikai botrányoknak nem voltunk részesei. Re­ményeinket erősíti, hogy a közvéleménykutatások tanú­sága szerint a megkérdezettek közül a Kereszténydemokrata Néppártra senki nem mondta, hogy soha semmilyen körül­mények között nem szavazna rá. Pártunk jelenleg közel 27 ezer tagot, s 810 alapszerve­zetet tarthat nyilván. □ Önöket sokáig szürkének, a vének gyülekezetének tartot­ták. E téren is változott a kép? — Szerintem határozottan igen. Tervszerűbbek, céltuda­tosabbak, egyszóval professzi- onálisabbak lettünk, s tagjaink között egyre több a fiatal dip­lomás ember. □ Mikor indítják teljes gőz­zel a Kereszténydemokrata Néppárt kampányát? — Szerintem az igazi kam­pány már rég elkezdődött, s javában tart. Ennek haszna, hogy most még figyelnek az emberek, látják és értékelik tetteinket, lehet azonban, hogy a választások előtti időben már elegük lesz, s bedugják a fülüket, ha bármely pártról hallanak. □ Egyes pártok képviselői attól tartanak — s néhányon tényként fogalmazzák meg —, hogy a kereszténydemokraták mellett néhány szószékről maguk a papok is agitálnak... — A kérdés megválaszo­lásához messzebb kell vissza­menni. Állásfoglalásunk sze­rint pártunk egy olyan párt, amely határozott politikai né­zetekkel rendelkezik. Tény, világnézetünk gyakorlatilag egybeesik a vallásos emberek világnézetével, de hozzáten­ném, nem csak rájuk értendő. Ez pedig azt jelenti, hogy nem vallásos emberek is sokan vannak, akik elfogadják esz­méinket, még akkor is, ha nem ülnek minden vasárnap a templomban. A vádakra pedig pártelnökünk szavaival fele­lek, aki azt szokta mondani: a KDNP annyira szégyelli az egyház támogatását, mint az MSZP az MSZOSZ-ét. Más kérdés, hogy a papok direkt kampánytevékenységet nem végeznek. A megállapodás elmaradt .......................... ■■■■...■■»yum ítélet Nyíregyháza (KM - D. B. G.) —A bíróság súlyo­sító körülményként érté­kelte a társtettességet vala­mint. hogy a fiatalemberek tette másokban nagy felhá­borodást. félelmet keltett. Enyhítő körülményként vették figyelembe a vádlot­tak fiatal korát, valamint az első rendű vádlott esetében a beismerő vallomást és a közreműködést a nyomo­zati eljárásban. A fiatalkorú Sz. Béla, el­ső rendű vádlottat a bíróság 14 év — fiatalkorúak bör­tönében letöltendő — sza­badságvesztésre ítélte vala­mint 10 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Szabó Csaba másodrendű vádlott büntetése életfogy­tig tartó fegyház. A feltéte­les szabadságra bocsátásá­nak legkorábbi időpontját 18 évben határozták meg. Mellékbüntetésként 10 év­re eltiltották a közügyek gyakorlásától. A vádlottak és a védők enyhítésért fel­lebbeznek, valamint az el­sőrendű vádlott az „előre kiterveltséget”. mint minő­sítő körülményt is vitatja. Az ügyész azonban három napon belül nyilatkozik, hogy az elsőrendű vádlott esetében kéri-e a maxi­málisan kiszabható 15 évet. Budapest (MTI) — Konk­rét megállapodás nélkül ért véget a kormány és az agrár­koordinációs fórum megbízot- tainak pénteken Budapesten tartott érdekegyeztető tanács­kozása, közölte a sajtó mun­katársaival a megbeszélések után Deák Ferenc a Magyar Parasztszövetség főtitkára az agrárkoordinációs fórum soros elnöke. Az érdekképviseleti vezető egyetlen konkrét előrelépésről tudott beszámolni, nevezete­sen arról, hogy a kormányzat az aszálykár sújtotta gazdál­kodók támogatására további Bécs (MTI) — A kelet-eu­rópai új hatalom birtokosai nem rendelkeznek a belső erő­vel, ami szükséges lenne ahhoz, hogy a hatalom eszköz­tárát kivegyék a közvetlen el­lenőrzés alól és átadják a pol­gári társadalom intézménye­inek — mondta a Der Stan­dard című osztrák lapnak Aidán White, a Nemzetközi Újságíró Szövetség (FIJ) főtit­kára. Az interjút Gregor Mayer, a lap budapesti tudósítója ké­szítette, s kérdése az volt, mi­ért nem képesek az egész kelet-közép-európai térségben az új hatalom birtokosai li­berális módon kezelni a médi­ákat. White szerint a hatalom­ezer forintos támogatást he­lyezett kilátásba hektáronként és az aszálykár elismerésének felső határát 60 százalékról 50 százalékra szállította le. Újabb plenáris ülést csak akkor tar­tanak, ha tényleges megvitat- nivalójuk lesz a feleknek. Erre tett javaslatot az agrárkoor­dinációs fórum és ebben sike­rült is megállapodni. A tárgyalásokat viszont más csatornákon — azaz szakértői szinten — tovább folytatja a kormányzat és az érdekkép­viseleti fórum. A következő plenáris ülést — Deák Ferenc véleménye szerint — várha­ra került új erők még nem egészen értették meg, hogy a demokrácia nem irányítható, hanem egy közösségen belül hatékonyan létező erő. Még ha Magyarország a tér­ségben a demokrácia modellje is, akkor sem képzelhető el az előrelépés a demokrácia ösvé­nyén, ha nem találnak kielégí­tő megoldást az elektronikus médiáknál — szögezte le Whi­te. Az APA osztrák hírügynök­ség budapesti tudósítása sze­rint sztrájkhullám kibontako­zásával fenyeget „egy televí- zós adás főszerkesztőjének el­bocsátása és a budapesti rádió lapszemléjének felfüggesz­tése”. tóan decemberben az agrár­ágazatról Tendezett parlamenti vitanapot követően tartják majd meg. Az agrárképvise­letek ugyanis arra számíta­nak, hogy a parlamenti vi­tanapon a kormány „újabb muníciót kap mezőgazdasági kérdésekben a honatyáktól,,. Medgyasszay László, a Földművelésügyi Minisztéri­um politikai államtitkára a pénteki tárgyalásokat sokkal szelidebb hangvételűnek mi­nősítette, mint az agrárde­monstráció előttit. Elismerte, hogy nagy mértékű áttörést nem sikerült elérni. Kálót Napok Kisvárda (KM) — Tegnap délután Orosz Lászlónak, a nyíregyházi görög katolikus hittudományi főiskola rektorá­nak az előadásával megkez­dődtek a Kálót Bizánci Nép­főiskolái Napok. A művelő­dési központban tartott, ha­gyományosnak számító bizán­ci előadássorozaton főiskolai- és egyetemi tanárok, művé­szettörténészek, egyetemi hallgatók értekeznek a bizánci kultúráról. Szombaton reggel nyolc órakor a görög katolikus templomban tartott misével folytatódik a rendezvényso­rozat, majd 9.30-tól Kádár Béla egyetemi tanár tart nyitó- előadást a művelődési köz­pontban. Médiaháború-visszhang Expo ’96 Ráthy Sándor A mi a pénzt illeti, ma ugyanolyan bizonyta­lan a Világkiállítás megren­dezése, mint két vagy három évvel ezelőtt. Mi több, úgy tűnik, napjainkban már egy kerítés is kettéválasztja az Expo-t. A kerítés földrajzi értelemben a '96-os kiállítás valóságos területét választja el a főváros többi részétől, átvitt értelemben viszont a finanszírozási lehetőségeket is megosztja. A dróton és az oszlopokon belül már meg is kezdődött a munka, a parla­ment által a kerítésen belüli beruházásokra megszava­zott 17 milliárd forintos költ­ségvetési támogatásból göd­röt ásnak és csatornát fektet­nek a kivitelezéssel megbí­zott Expo ’96 Kft. dolgozói. A lágymányosi Duna-hidat kivéve lényegében nincs vi­szont döntés arról, mikor kezdődnek el a fővárosi in­frastrukturális fejlesztések. Az utak, csatornák, víztisz­títók, villamossínek kivite­lezése egyelőre várat magá­ra, s ennek legfőbb oka az, hogy a fővárosi önkormány­zatban ülők nem látják, hon­nan lesz minderre pénz. Eb­ben az ügyben a főpolgár­mester már levelet is írt a minisz-terelnöknek, s egyik megoldásként felvetette, nö­velje meg a kincstár az Expo támogatására szánt össze­get. A gondolat azóta már másoknak is eszébe ötlött, sőt, a három évvel ezelőtt oly bizakodó potenciális befek­tetőknek mutatkozó magyar vállalkozó is megpendítették ezt az elmúlt napokban. Nem csoda, hiszen ahogy közele­dik a nyitás napja, úgy „meztelenedik a király", úgy lesz egyre nyilvánvalóbb, hogy ezt az Expo-t a hazaiak mellett külföldi vállalkozók sem finanszírozzák. Inkább csak arra várnak, milyen zsíros falat jut nekik az álla­mi megrendelésekből. Ezen viszont nem szabad csodál­kozni, hiszen ki adná pénzét egy beláthatatlan kimene­telű, zavarosnak tűnő vál­lalkozáshoz. Nem világos az sem, hogy mi lesz a sorsuk azoknak, akik a vidéki kap­csolódó események megren­dezésére vállalkoztak. Min­den bizonytalan tehát, s úgy tűnik, ismét a költségvetés­nek kell állnia a becslések szerint összesen mintegy 100 milliárdos számlát. A lehe­tőség ismerős, évekkel eze­lőtt szó esett már erről az Országgyűlésben, ám akkor az Expo- és vállalkozóbarát honatyák mindenkit letor­kolltak. Nem kell félni az anyagi kockázattól, a külföl­di és a hazai vállalkozók kosárszámra hozzák majd a pénzt. Pénz azonban nincs, ehelyett továbbra is dúlnak a viták. A kivitelező Expo '96 Kft. például azzal vádolja a fővárost, hogy túl sok bi­zottsági ülésen tárgyalják a kiállítás ügyét, s így a sok bába között elvész a gyer­mek. S hiába van meg a költ­ségvetés 17 milliárdja. ha a tulajdoni viták miatt a fő­város csak vontatottan adja ki az építési engedélyeket. A főváros érve a régi: nekik nincs pénzük az Expo-ra, s ők különben sem a Világki­állítás megrendezésében, hanem az infrastrukturális fejlesztések megvalósulásá­ban érdekeltek. Mindenki mondja a magáét, s egyelőre szó sincs arról, hogy mege­gyeznének Eközben azon­ban mintha megfeledkezné­nek egy „apróságról", a '96-os Expo nem Világkiál lítás. csupán szakvilágkiál­lítás lesz. Nem mérhető tehát Sevillához, csupán olyasféle lesz, mint amilyen tavaly Genovában volt. S amelyről — valljuk be —, igazából a kutya sem hallott Európá­ban. Veszélyben a demokrácia intézményrendszere Nyíregyháza (KM - B. J.) — Örvendetes dolog, hogy a pártok a gazdasági-tár­sadalmi felemelkedés kér­déseivel tudnak foglalkoz­ni — mint teszi ezt a Sza­baddemokraták Szövet­sége ma Nyíregyházán az agrárgazdaság legfonto­sabb kérdéseinek megvi­tatásával —, ám az élet olyan aktualitásokra ké­pes, ami megváltoztatja az eredeti szándékokat. Magyar Bálint, a Szabad­demokraták Szövetségének ügyvivője, az SZDSZ kam­pányfőnöke kezdte így teg­nap délután nyíregyházi sajtótájékoztatóját, s az ag­rárgazdaság helyzet- és jö­vőképének felvázolása he­lyett a Magyar Rádiónál és a Magyar Televíziónál történt legfrissebb eseményeiről mondta el pártja és saját vé­leményét. Rövid történelmi áttekin­téssel kezdve elmondta: volt olyan időszak, amikor a médiák pártatlanok voltak, mert az 1990-es választások utáni egyesség lehetővé tette ezt. Azonban a médiaháború kezdete is erre az időre te­hető, mert a kormánykoalí­ció hamar elvesztette nép­szerűségét, s a független mé­diák ellenőrzésének meg­szerzésével szerette volna az egyensúlyt megteremteni. A médiaháború különle­ges állomásai közül 1990 júniusát emelte ki, amikor nem sikerült létrehozni a médiákat ellenőrző társadal­mi bizottságot, azóta a médi­aelnök lemondása és az el­múlt napok eseményei jelen­tettek a tájékoztatásban ko­moly fordulópontot. Az ak­ció szervezőinek célja az in­formációs diktatúra megte­remtése, a monopolhelyzet kialakítása és az alternatív hírműsorok megszüntetése volt. Ez lenne szerintük a hatalom megszerzésének egyik legfontosabb eszköze. Ez az igyekezet nem fogja azt eredményezni, hogy a választásokon kitűnően sze­repeljenek, mert ez a koalí­ció nem hiszem, hogy bár­milyen eszközzel megment­hető. A károk mégis hatal­masak lesznek, mert a vá­lasztókat fosztják meg a leg­fontosabb információtól, a szabad tájékozódás jogától. Ez a lépés a demokrácia in­tézményrendszerét veszé­lyezteti. Kelet-Európábán itt volt a legteljesebb a polgári demokrácia intézményrend­szere, s ez remélhetőleg elég erős ahhoz, hogy kiállja a megpróbáltatásokat, bár most egy fontos pillérét dön­tötték meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom