Kelet-Magyarország, 1993. október (53. évfolyam, 229-254. szám)

1993-10-27 / 251. szám

1993. október*27., szerda Kelet-Magyarország 9 MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL Provokáció az ünnepség után A résztvevők nem ugyanazt látták és tapasztalták a helyszínen Újabb MIG-ek / Budapest (MTI) — Újabb nyolc MIG-29-es vadászgép érkezett Orosz­országból a kecskeméti ka­tonai repülőtérre kedden — közölte a Honvédelmi Mi­nisztérium sajtóosztálya. így már össszesen 16 vadászgép érkezett meg ab­ból a 28 darab MIG-29-es- ből, amelyet a Magyaror­szággal szemben felhalmo­zódott volt szovjet adósság részbeni törlesztéseként szállítanak az oroszok. A szállítási ütemterv szerint a fennmaradó 12 vadászgép november közepén száll le a kecskeméti repülőtéren. Európai Utas Ungvár (MTI) — A Magyar Értelmiségiek Kár­pátaljai Közössége Irodal­mi-Művészeti Társaságá­nak meghívására négyna­pos látogatásra Kárpátaljára érkezett az Európai Utas és az Anyanyelvi Konferencia küldöttsége. A vendégek között van Pomogáts Béla irodalom- történész, az Anyanyelvi Konferencia elöke, Módos Péter író, az Európai Utas főszerkesztője, Lázár Ernő író és más neves szemé­lyek, akik tegnap találkoz­tak Ungvár értelmiségének képviselőivel. A delegáció tagjai ma Munkácsra látogatnak, ahol a Rákóczi Ferenc Kör tag­jaival találkoznak, majd Visk, Técső, és Kárpátalja más településeit is felkere­sik. Rossz termés Moszkva (MTI) — A becsültnél kisebb lesz a gabonatermés Oroszország­ban és várhatóan annyi te­rem majd, mint a múlt esz­tendőben. Az orosz mező- gazdasági miniszter el­mondta, hogy ez idáig 110 millió tonnát takarítottak be a bevetett terület 94 száza­lékáról. Tavaly összesen 117,4 millió tonna gabonát arat­tak le; még a nyáron olyan előrejelzések láttak napvi­lágot Moszkvában, ame­lyek az idei évre 132-137,5 millió tonna gabonatermést jósoltak. A miniszter elmondta, hogy közel két millió hek­tárnyi bevetett területen ed­dig még nem aratták le a termést. Nyíregyháza (KM - B. J.) — Provokáció, incidens, bot­rány — hangzik az értékelés arról az eseményről, amely október 23-án történt Nyíregy­házán, először a Móricz Zsig- mond Színház előcsarnoká­ban, majd később a színház előtti téren. Mi történt a résztvevők és a szemtanúk szerint? A rendezők egyike a'PO- FOSZ volt. A megyei szer­vezet elnöke Almási Árpád. — Amikor az ünnepség be­fejeződött. s Virágh Pál állam­titkárral, Zétényi Zsolt ország- gyűlési képviselővel és Erdész Gyulával, a TIB Kelet-Ma­gyarországi szervezetének el­nökével kiléptünk az épület­ből, a földön szanaszét heverő újságokra lettünk figyelme­sek, és arra, hogy sokan R. Kovács Lászlót, a Vakond szerkesztőjét szidják, amiért az ünnep méltóságát sértő ki­adványát provokatív módon azok között kívánja terjesz­teni, akik nem kívácsiak rá. R. Kovács odakiabált Zétényi Zsoltnak: Ezt mondja el a par­lamentben, hogy kiverik a kezükből az újságot. A másik rendező szervezet a TIB volt. Erdész Gyula elnök: — R. Kovács László min­den alkalmat megragad arra, hogy provokáljon tisztességes embereket, felháborítson tö­megeket. Most is ezt tette. Nem értem, mi keresni valója van ilyen ünnepeken, ha nem tesz mást, mint provokál. A Népszabadságban azt ír­ják, hogy azt mondta a kép­viselő: az ilyen résekbe befu­rakodó liberális férgeket ki fogjuk irtani. - * — Hallotta Zétényi úr, hogy R. Kovács liberálisnak nevez­te saját magát. Erre mondta, hogy ha valóban liberálisok, szégyelljék magukat, amiért nemzeti ünnepünket% be­szennyezik. R. Kovács László, a Vakond szerkesztője: A TIB és a POFOSZ min­denki és minden párt számára nyilvános ünnepi megemlé­kezést hirdetett meg. Tör­vényesen bejelentett, s az év­forduló előtt már egy héttel megjelent kiadványunkat a koszorúzás előtt a temetőn kívül már árusítottuk, majd a színház előtt az ’56-osoknak ingyen osztogattuk, a ven­dégek önköltségi áron vehet­ték meg. A színház rendezőjét Erdész Gyula arra utasította, hogy ne engedje az árusítást a színház területén belül. A nagygyűlésen Erdész Gyula felmutatta az ünneplő közön­ségnek és szennylapnak ne­vezte a Vakondot több száz ember előtt. Azt a Vakondot, melynek borítóján 1956-os, korabeli nyíregyházi fotók vannak, benne szerepel a Sza­bolcs-Szatmár-Bereg megyei kivégzettek névsora, amelyet először a múlt rendszerben je­lentettük meg, amikor még szamizdat volt a lap. — Az incidensről annyit, hogy a szónoki beszéd után tu­domásom szerint a felbőszített tömegből néhány idősebb bá­csi — akikre nem tudunk ha­ragudni — nekirontott a Va­kondot árusító gyerekeknek, 50-80 újságot végigszórtak a színház lépcsőjén. Az MDF képviselői végignézték, hogy ’56-os dokumentumokat ta­posnak a földön. Ezután Zé­tényi képviselő úr lejött a lép­csőn. Én közöltem vele: ezt mondja el a parlamentben, hogy ’56-os kiadványt tapos­nak, vagy az a baj, hogy ez egy liberális kiadvány? Ekkor hangzott el az a kije­lentés, amit a Népszabadság is közölt, és Erdész úr is elmon­dott a nagygyűlésen. — A rendőrzászlóson és kollégáján múlott, hogy a fel­bőszített tömeg nem támadt azokra a gyerekekre, akik 7 forintos jutalékért ’56-os kiad­ványt terjesztettek. 1992. már­cius 15., majd 1993. március 15. után ez volt a harmadik provokáció, amely bennünket ért — mondta el a Vakond szerkesztője. A TIB és a POFOSZ vezetői kedden tartott megbeszélésük után bejelentették: egyik szer­vezetnek sincs semmi köze a színház előtti eseményhez, aki az újságot kiütötte az árusító kezéből, egyik szervezetnek sem tagja. Sajnálatukat fe­jezték ki amiatt, hogy ilyesmi előfordult, de a felelősség a Vakond szerkesztőjét terheli. Az ünnepségről és az azt követő incidensről film ké­szült, a TIB átadta a rendőr­ségnek, hogy objektív hírfor­rásból ítélhessék meg a történ­teket, s ha szükséges, tegyenek intézkedést a hasonló esetek elkerülésére. Zétényi Zsolt: Budapest (KM - K. É.) — Mi történt valójában? — kér­deztük a Parlamentben a kép­viselőt. — A nyíregyházi politikai viszonyokat vajmi kevéssé is­merem. Meghívóm Erdész Gyula volt, aki tudomásom szerint a TIB országos alel- nöke is, így jó szívvel mentem a városba. Nyíregyházához Krúdy személye köt, aki ked­venc íróim egyike. Egyébként jó véleményem van az önök városáról, tetszetős helynek tartom. Engem meglepett, hogy a város nem együtt ünne­pel, az önkormányzatok má­sutt emlékeztek ’56-ra. Mivel mint mondottam Nyíregy­házáról jó benyomásaim voltak, disszharmonikus érzéseket keltett bennem ez a tény, s a rendezvény némely mozzanata. Melyek voltak ezek? — A külön ünneplés után a hézagos padsorok, majd az, hogy néhány fiatal meglehetős derűvel szemlélte a rendez­vényt. Mi volt az incidens konkrét oka? — A folyosón a kezembe adták a Vakond című kiad­ványt, melyet úgy nyújtottak át, mint a forradalom ünnep­lésének egyik eszközét. Én így abban a hitben voltam, hogy a Vakond hozzá tartozik a TIB rendezvényéhez. Miután bele­olvastam, láttam, súlyos pro­vokációról van szó. Miről olvasott képviselő úr? — Engedtessék meg, hogy ne soroljam fel, a tények ma­gukért beszélnek. Lényeg, hogy a kiadvány, a helyszín és a nap nem voltak összhangban egymással. Amikor elhagytuk a rendezvény helyszínét, egy általam ismeretlen férfi a Va­kondra mutatva felszólított: ezt mondja el a Parlamentben! Egyes újságok szerint ekkor nevezte Ön a „résekbe befu­rakodó liberális férgeknek” egyes résztvevőket? — Nem kívánom idézni mit mondtam, nem óhajtok vé­dekezni, még azt sem mon­dom, hogy az ellenkezője az igaz. Kijelentésem bárhogyan hangzott is, azt a szellemiséget támadta, amelyet R. Kovács az adott helyzetben képviselt. Miből gondolja, hogy előre megfontoltan történt ami tör­tént? — Tekintettel arra, hogy ez a rendezvény előre meghirde­tetten egy TIB-MDF koalíciós nemzeti rendezvény volt, így én azokat tartom hibásnak, akik egy ettől az árnyalattól eltérő kiadványt próbáltak a helyszínen népszerűsíteni. Más kérdés, hogy a rendez­vények biztonságának meg­teremtése nem a jelenlévők, nem a résztvevők, hanem a rendőrség feladata. Az ünnepségen voltak rendőrök... — Nem is kis számban. A tények azonban magukért beszélnek, ezért viselkedésü­ket nem kívánom minősíteni. A szándékosságot jelzi, hogy a kiadvány terjesztői tudták, mit akarnak, tudták, hogy hol jövök ki az ünnepségről, en­gem azonban váratlanul ért a támadásuk. Mindezekből kö­vetkezik, hogy amit mondtam, az kizárólag nekik szólt, s az sem igaz, amit a Népszabad­ság írt, miszerint R. Kovács engem az ünnep méltóságára figyelmeztetett. Az ellenkező­je történt, így a botrányt ők maguk keresték, én pedig a Parlament és személyem el­leni inzultusként éltem meg a nyíregyházi incidenst. Olasz privatizáció — maffiaveszély Róma (MTI) — A maffia­veszély ellenére Olaszország­ban a tervek szerint folytatják a privatizációt — zárta le Ciampi olasz kormányfő a pri­vatizációra leselkedő veszé­lyekkel kapcsolatos vitát. Ciampi szerint a maffia­veszély világjelenség, s a pisz­kos pénzek tisztára mosása ellen a szabad tőkeáramlás ko­rában hatásosan védekezni csak nemzetközi összefogás­sal lehet. (Az olasz és a német belügyminiszter' a napokban maffiaellenes együttműködési megállapodást írt alá.) A kor­mányfő igyekezett megnyug­tatni a közvéleményt, hogy a privatizáció folyamatát min­denki által áttekinthetően, szo­ros felügyelet mellett fogják lebonyolítani, és a befektetők maximális jogi garanciákat fognak kapni. Savona ipari miniszter egy észak-olaszországi tanácsko­záson a hét végén megkongat­ta a vészharangot, mondván, hogy a kormány által válasz­tott kisrészvényesi megoldás szélesre tárhatja a kaput a bű­nös úton szerzett pénzek előtt. — A nemzetközi maffia köny- nyen összedobhat 1500-2000 milliárd lírát (90-120 milliárd forint), és strómanok segítsé­gével ellenőrzése alá vonhatja a privatizált vállalatokat, sú­lyosan fenyegetve az olasz ipar stabilitását — mondta a miniszter, aki szerint bizonyos védelmet nyújthat a maffia beszivárgása ellen, ha egy-egy erős szakmai-intézményi be­fektetői csoportnak adják el az állami cégeket. A veszélynek a kormány is tudatában van, és ezért például megtiltotta a privatizációban való részvételt azoknak a va­gyonkezelői társaságoknak, amelyek mögött névtelenek maradhatnak a befektetők. Savona kijelentését sokan bírálták olasz üzleti és politi­kai körökben. Massimo D’Alema, a Baloldali Demok­rata Párt képviselőházi frak­ciófőnöke szerint a maffia­veszély emlegetése elriaszt­hatja a külföldi befektetőket az olaszországi privatizációban való részvételtől, Luciano Vi- olante, a parlament maffiael­lenes bizottságának elnöke szerint pedig a maffia beszi­várgása a törvényes gazdaság­ba a privatizáció bármely for­mája mellett lehetséges, s a már létező védelmi mechaniz­musokat kell jobban működ­tetni. Az olasz pénzügyőrség sze­rint az olasz maffia tőkéjének 60 százalékát fektette be a pénzügyi szektorba. 11 száza­lékát a kereskedelembe, 17 százalékát az ingatlanügyletbe, s csak 4 százalékát az iparba. POLITIKAI HIRDETÉS Szabad Demokraták AGRÁRGAZDASÁG '93—'94 1993. október 30. 10.15 óra Nyíregyháza Városi Művelődési Központ Szabadság tér 9. ELŐADÓK: Dr. Bálint György, a népszerű „BÁLINT" gazda Dr. Tardos Márton, az SZDSZ országgyűlési képviselője Dr, Nagy Tamás, országgyűlési képviselő, a MOSZ elnöke Juhász Pál, országgyűlési képviselő az SZDSZ agrárszakértője Dr, Prof. Ottó Reisinger, a Nancy Egyetem professzora (Franciaország) Dr. Horváth Gábor, a MOSZ főtitkára Dr. Mészáros Gyula, a Magyar Agrárkamara Közgazdasági igazgatója Dr. Kecskés Mihály, az MTA Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Testület elnöke, a biológia tudomány doktora Dr. Kis Zoltán, az SZDSZ országgyűlési képviselője, a Parlament Agrárbizottságának elnöke Dr. Lenti István, a mezőgazdasági tudomány kandidátusa, az ülésszak vezetője. A rendezvény védnökei: Laborczi Géza, az SZDSZ országgyűlési képviselője Felbermann Endre, Nyíregyháza város alpolgármestere. Művészetisek konferenciája Nyíregyháza (KM - K. J.) — A művészeti szak­képzést folytató középisko­lák országos konferenciájá­nak adott helyet október 26- án a nyíregyházi Művészeti Szakközépiskola. A tanács­kozáson a képző-, a zene-, az ipar- és a táncművészeti profilú középfokú oktatási intézmények igazgatói és tagozatvezetői a hatályba lépett oktatási törvény vég­rehajtásával kapcsolatos, speciális gondokat tárták fel, vitatták meg. Többek között szó esett a tankötelezettség teljesíthe­tőségének problémájáról a művészeti oktatással foglal­kozó szakközépiskolákban, valamint a különböző in­tézménytípusok közötti át­járhatóság kérdéseiről. Mint probléma vetődött fel a szakmai és a közismereti érettségi vizsgák letételének időbeli szabályozása, illetve a két záróvizsga egymáshoz való viszonya, összefüggés­ben a tanulmányok befeje­zésével. A tapasztalatcserén részt vett Baranyi Károly, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főosztályve­zetője, aki az oktatási tör­vényből fakadó értelmezési lehetőségeknek megfelelően válaszolt a résztvevők kér­déseire. A konferencia a vita eredményeként megfogal­mazott törvénymódosítási javaslatit írásban juttatta el a szaktárca illetékeseinek. Panelszüret Balázs Attila felvétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom