Kelet-Magyarország, 1993. október (53. évfolyam, 229-254. szám)
1993-10-26 / 250. szám
1993. október 26., kedd Kelet-Magyarország 7 KISTERMELŐK - KISKERTEK Mélyponton a szarvasmarha-tenyésztés Jövőre már csak egy tehén marad ennél a gazdánál is Harasztosi Pál felvétele Nyíregyháza (KM) — „A nagy hagyományok ellenére a válság mélyülése a megye állattenyésztésében a legkritikusabb” — állapítja meg az a helyzetelemző és feladatokat meghatározó tanulmány, amelyet a megyei önkormányzat és a Magyar Tudományos Akadémia megyei tudományos testületének megbízásából készítettek el avatott helyi szakemberek az MTA Agrártudományok Osztályának Nyíregyházán tartott, kihelyezett osztályülésére. Jó lehetőségek — A szabályozási, piaci intézkedések átgondolatlansága a termőalapok felélését is maga után vonta — szögezi le a tanulmány — jelentős értékű termelőkapacitás kihasználatlanságot eredményezve, állategészségügyi problémákat gerjesztve. A megye állattenyésztésében az extenzív (külterjes) termelés feltételei ma is meglehetősen nagyok, de még tovább növekednek a föld- használatban bekövetkező változások folytán. E lehetőségek kihasználásának azonban jelenleg piaci és financiális, tehát pénzügyi akadályai vannak. Nézzük a számunkra hagyományosan legfontosabb, különösen Szatmárban, Beregben és a Tisza mentén meghatározó állatfajt: a szarvasmarhát. A megyei érdekeket szem előtt tartva, e fajból mintegy 150- 170 ezer körüli létszám, ezen belül pedig 60-80 ezer tehén lenne a legmegfelelőbb állat- állomány nagyság — tartják a szakemberek. Ezzel szemben milyen a kialakult helyzet ebben az ágazatban? A megyei agrárkamara két éve hozta létre Tejtermelői Tagozatát, amely ma már 152 megyei településen egy-egy összekötő gazdával és összesen közel 5 ezer taggal rendelkezik. A tagozat a hétköznapi működésén túl — mintegy megpróbálva lerakni alapjait egy hatékony információs rendszernek — ez év elején adatlapon kért információt a gazdáktól a tehénállományra, a tejtermelés feltételeire vonatkozóan. A beérkezett adatok feldolgozása után levonható következtetésekért az elemző munkát elvégző agrárkamara ügyvezetőhöz, Biró Miklóshoz fordultunk: Fele sincs — Bár az elmúlt évtizedekben 48 szakosított telep épült-a megyében, összesen 18 ezer férőhellyel, változatlanul jelentős maradt, sőt az utóbbi években még nagyobb súlyú lett a magángazdaságok szarvasmarha-állománya, ahol ma is a megyei tehénállomány felét tartják a gazdák. Ugyanakkor nagy- és kisüzemben egyaránt válságban van a szarvasmarhatartás, a tejtermelés. A tenyésztői kedv nagyot zuhant az utóbbi években. Míg korábban 194 településen és 83 nagyüzemben volt kisebb-nagyobb állomány, ma már csak 187 településen és 43(!) üzemben található. A 80-as évek közepén meglévő 140 ezer szarvasmarhával, közte 58 ezer tehénnel szemben ma már kevesebb mint a fele áll rendelkezésre a megyében: 61 ezer, illetve tehénből 28 ezer. Ez az állomány már az 50 évvel ezelőtti szintet sem éri el, mintegy példázva, hogy a szarvasmarhaágazat a legnagyobb vesztese az agrárválságnak. — Valamivel kisebb mértékű volt a csökkenés a magán- gazdaságokban, ahol tavasszal a hivatalos statisztika szerint kevesebb mint 14, a mi felméréseink alapján viszont több mint 15 ezer tehén volt. Érdekes a megoszlásuk a tartott tehén darabszám alapján. A megyei állomány közel 40 százaléka az 1-2 tehenet tanó gazdaságokban van, s csak 10 százaléka található a naponta kilencnél több tehenet fejő gazdáknál, akik mindössze 25- en vannak a megyében. Az is elgondolkodtató, hogy a megye tehénállományának bő felével rendelkező szatmár-be- regi gazdák tartják a legkevesebb darabot: átlagosan 2,2-őt. Ugyanakkor a legtöbb tehénnel foglalkozó gazdák zöme a gyenge takarmánytermő képességű, igen szűkös legeltetési lehetőségekkel rendelkező Dél-Nyírségben található. Sovány tejár — Míg száz, egytehenes gazdából ma is 83 az, aki kézzel fej, addig összességében a magángazdaságaink közel 49 százalékában fejnek géppel. A tehénállomány több mint fele még ma is a kettős hasznosításra legkiválóbb magyartarka fajtájú. A tejbegyűjtés a 210, nagyrészt vállalkozásban lévő tejbegyűjtőn keresztül történik. Az egy tejbegyűjtőhöz tartozó gazdák, illetve tehenek száma rendkívül nagy különbségeket mutat. Míg Mándokon 6 gazda 11 tehene után 55 liter, addig Panyolán 100 gazda 178 tehene után 1650 liter tej gyűlik össze naponta a helyi csarnokban. A megyében az átlagos tejminőség úgynevezett „fizikai I.” osztályú, aminek a felvásárlási ára 15,2- 16,0 forint literenként. A termelő ennél 1,0-2,5 forinttal kap kevesebbet, mivel a tej- csarnok fenntartásához ilyen összeget vonnak le a vállalkozók. Halálos pincelátogatás, gépjavítás Dr. Nagy Zsuzsa főiskolai docens Nyíregyháza — Nem múlik el ősz, tél anélkül, hogy a lakások pincéjében erjedő mustból képződő szén-dioxid és a szakszerűtlen fűtés miatt fölgyü- lemlő szén-monoxid ne szedné áldozatait. Azok számára, akik elpusztultak, már késő, de az élőknek fontos tudni, hogy e tragédiák elkerülhetők lettek volna, ha az iskolai kémiaórákon jobban megtanuljuk, mely tulajdonságaikról ismerhetők föl az egyes anyagok, milyen veszélyt rejtenek, ha nagyobb mennyiségben vannak a környezetünkben! Érdemes bepótolni a mulasztást, mert nemcsak saját életünket védhetjük meg, de a bajba jutott embereken is segíthetünk. A szén-dioxid (CO2) közönséges körülmények között színtelen, gázhalmazállapotú anyag. Ha a levegőben kis mennyiségben van jelen, nem érezzük a szagát. Amennyiben nagyobb mennyiségben képződik — például a szódavízből, vagy a szőlő levének erjedésekor — enyhén savanyú szagot áraszt. Két igen lényeges tulajdonságát kell jól ismernünk. Egyrészt a levegőnél nagyobb sűrűségű gáz, ezért a szoba, vagy pince alsó terében gyűlik össze. Másrészt, mivel az oxigént kötött állapotban tartalmazza, benne nemcsak a gyertya nem ég, de az ember számára sem biztosítja az életben maradást. Ha az ember sok szén-dioxidot tartalmazó helyiségbe, például szüret utáni borospincébe kerül, először eszméletét vesztve „elalszik”, és ha nem viszik sürgősen friss levegőre, elpusztul. Mielőtt tehát a pincébe indulnánk, gyújtsunk meg egy gyertyát. Tartsuk derékmagasságban, így haladjunk a lépcsőn lefelé. Ha azt látjuk, hogy mind kisebb a gyertya lángja, ne menjünk tovább! Hagyjuk nyitva az ajtót, ablakot, és ha kiszellőzött a pince, újabb gyertyás próbával ellenőrizzük, tiszta-e a levegő. A segítségadáskor egy jól megnedvesített törölközőt kötünk az arcunkra, ezen át veszünk levegőt, mivel a víz megköti, „kiszűri” a szén-dioxidot. De vigyázzunk, mert ha annyi gáz gyűlt össze a pincében, hogy teljesen kiszorította a levegőt, ez a módszer sem segít. Ekkor a tiszta levegőn szívjuk tele a tüdőnket oxigéndús levegővel és a légzést visszatartva úgy menjünk a pincébe, mintha a víz alá merülnénk! Ha van rá mód, ne egyedül kíséreljük meg a mentést, hiszen egy eszméletét vesztett embert nem könnyű szabad levegőre vinni! A szén-dioxidtól ájult ember tüdeje úgy tele van a veszélyes gázzal, mint a vízbe fulladóé vízzel. Mesterséges lélegeztetéssel, a mellkas ritmusos nyo- másával-fölengedésével kipréselhetjük a tüdőből a széndioxidot, helyette beáramolhat az oxigéndús levegő. Természetesen orvosi ellátásról azonnal gondoskodni kell, még akkor is, ha a sérült visz- szanyerte eszméletét! A levegőben a szén-dioxid megengedhető koncentrációja 9 g/köbméter. A borospincékben, különösen, ha nem megfelelő a szellőzés, ettől jóval nagyobb töménységben is összegyűlhet a veszélyes gáz. A lakások pincéi nem igazán alkalmasak forrásban lévő bor tárolására, de ha mégis ide helyezzük forrni a mustot, gon- doskodjuk a szellőzésről! A szén-monoxid (CO) még a szén-dioxidtól is veszélyesebb! Ez a szagtalan gáz köny- nyebb a levegőnél, így rossz szellőzés esetén a helyiségek légterének felső részében gyűlik össze. Éghető, ezért a levegővel keveredve robbanásveszélyes. Mivel erősen reakcióképes anyag, a vörösvértes- tek vastartalmához szorosan kötődik, így képtelenné teszi azokat feladatuk ellátására, a szervezetünknek életfontosságú oxigén-szén-dioxid gázcsere, azaz a légzés lebonyolítására. Ajánlatos tehát tudnunk, hogy milyen körülmények között számíthatunk e „megfoghatatlan” gáz képződésére. Megjelenhet a szénmonoxid a lakásban, ha a tüzelőanyag nem tökéletesen ég el, vagy ha zárt konyhában fűtőtestként üzemeltetjük a gázsütőnket. Akkor is képződik, ha például zárt garázsban járatjuk a gépkocsi vagy a javítandó traktor motorját, netán hófúvásban elakadva járó motorral igyekszünk fűteni. Ha perceken át olyan levegőt lélegzőnk be, amelynek CO-tar- talma nagyobb 0,03 grammnál köbméterenként, hamarosan fejfájást, émelygést érzünk, amit figyelmeztető jelként kell vennünk, mert eszméletvesztés a következő stádium. Azonnali szellőztetésre, friss levegőre van szükség. A súlyos szén-monoxid-mérgezést szenvedett betegen már csak vérátömlesztéssel lehet segíteni. A már említett felelőtlenségek elkerülése mellett fontos a szén-monoxid-képződést megakadályozó fűtési módszer elsajátítása. A szén, vagy fa teljes elégése előtt ne zárjuk el a kályha kémény felé történő szellőzését! Soha ne tüzeljünk úgy, hogy a nem tökéletesen elégett szénre újabb lapáttal teszünk! A helyes módszer az, hogy a tiszta rostélyra — a nagyobb darabokkal kezdve — egyszerre berakjuk a tüzelésre szánt teljes szénmenynyiséget, majd a szénkupac tetején kialakított mélyedésben elhelyezett gyúj- tóssal indítjuk meg az égést. Pusztuló élővilág Róma, Párizs (MTI-Pa- noráma) — A természeti sokféleség nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a fajok fennmaradjanak, kezdve az emberen. A biológiai sokrétűség a földön élő állat- és növényfajták összességéből adódik, és nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az ember folyamatosan alkalmazkodni tudjon környezetéhez saját kultúrájával, szükségleteit pedig a természet adta feltételekkel összhangban elégítse ki — állapítja meg a Rómában kiadott FAO-jelentés. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) a globális probléma szakértőinek bevonásával arra figyelmeztet, hogy a természet sokszínűsége — idegen szóval a biodiverzitás — a gének kombinálódásának olyan forrása, amelyből maga a növény- és az állatvilág sokszínűsége fakad, s melyre a mezőgazdaságnak is nagy szüksége van. Ennek a genetikai változatosságnak a híján az ember kevésbé volna képes arra, hogy szembenézzen korunk óriási természeti kihívásaival: bolygónk légköri felmelegedésével, s az ózonréteg fokozatos ritkulásával. A sokféleség korábban ismert láncolata sajnos nem csak megszakadt ebben az évszázadban, hanem kifejezett pusztulásnak is tanúi lehetünk. A felmérések szerint a század eleje óta háromnegyedével csökkent a föld növényfajtáinak száma. Mindez természetesen közvetlenül kihat az emberi létre is, hiszen a gyógyszertárakból otthonainkba kerülő orvosságoknak kb. egynegyede növényi kivonató, további jelentős részük pedig mikroorganizmusokból és állati kivonatokból származik. A következő harminc évben többezer állat- és növényfajtát fenyeget a kihalás veszélye, a jövő nemzedékét pedig a táplálékhoz jutás lehetőségének a beszűkülése. Ősz a kertben Nyíregyháza (KM) — Gyümölcsfák, díszfák díszcserjék telepítésére az őszi időszak kedvezőbb, mint a tavaszi. A kiadós esők segítik a jó eredést. Az előre kiásott, trágyával javított földdel megtöltött gödrökbe ültessük a visszametszett gyökerű csemetéket. A talajt taposással tömörítsük, vigyázva a gyökérzetre. A kétnyári virágok palántáit már ősszel kiültethetjük. Jól tűrik a telet, s kora tavasszal gazdagon és sokáig virágoznak. Az árvácska számtalan színváltozatban kapható, a százszorszép is előfordul fehér, rózsaszín és bíborvörös színekben. A gla- diólusz hagymagumóit akkor szedjük fel, amikor levelei sárgulni kezdenek. A villával kiemelt, földtől megtisztított hagymagumókon csak rövid, 2-3 cm-es csonkot hagyjunk. Szárítás után szellős, száraz helyen, tálcán vagy szaporítóládában tároljuk a tavaszi kiültetésig. A tulipán, jácint, nárcisz, kró- kuszhagymákat október vége előtt ültessük el, mert később már nem marad idejük a begyökeresedéshez. Az ültetés mélysége a hagymák nagyságának két-háromszo- rosa legyen. Lombhullás után az őszibarackot feltétlenül permetezni ajánlatos réztartalmú szerekkel, mivel a tafrinás levélfodrosodás az őszibarack legveszélyesebb gombás betegsége. Gondoljunk azonban arra, hogy tavasszal még rügy pattanás előtt és pi- rosbimbós állapotban is meg kell ismételni e munkát. A sziklakertet is tegyük rendbe a tél beállta előtt. Az elnyílt, elszáradt virágzatokat vágjuk le. A még előforduló gyomokat is húzzuk ki, mert enyhe télen képesek még tovább növekedni. Felesleges a sziklakerti növényeket lombbal takarni, legfeljebb azt, amelyik kifejezetten fagyérzékeny. Szüretutó Széles Csaba Nyíregyháza — A legtöbb szőlősgazda már túlvan ugyan a szüreten, ám talán nem minden haszon nélkül való néhány szót ejtenünk a bor-, és a csemegeszőlő betakarításáról. Annál is inkább, mivel a később érő, elsősorban csemegefajták szedése még most is tart. Tapasztalt kertészek szerint a szőlő érése különböző szakaszokra tagolható: kezdődik a zsendüléssel, folytatódik a teljes éréssel, és befejeződik a túléréssel. A zsen- dülés során a bogyók áttet- szőek lesznek, és a fajtára jellemző színük ekkor kezd kialakulni. Teljes éréskor a bogyók szépen megpuhulnak, s a cukor összes meny- nyisége eléri bennük a maximumot. A túlérett bogyóknál a cukortartalom csak viszonylagosan lesz nagyobb, mert a bogyók víztartalma harmonikusan és fokozatosan csökken. A csemegeszőlőt közvetlenül teljes érés előtt, a közepes minőségű borszőlőfajtákat teljes éréskor, a minőségi bort adó fajtákat viszont a túlérés állapotában célszerű szüretelni. Mielőtt a szürethez hozzákezdenénk, ki kell takarítani a feldolgozó helyiséget, meg kell javítani a felhasználásra kerülő eszközöket. A jó bor készítésének a legfontosabb záloga a tisztaság, ezt az alapszabályt sose feledjük! A szőlő érési folyamatát egy igen egyszerű módszerrel, a próbaszürettel követhetjük nyomon. Ilyenkor néhány tőkét teljesen leszüretelünk, és a szőlőből mustot sajtolunk. A kipréselt mustot mustfokolóval lefokoljuk. A mustfokot egy táblázat segítségével számíthatjuk át szeszfokra. Ha a must cukor- tartalma, azaz a magyar mustfok például 18, akkor a malligandfok (a kierjedés után várható szesztartalom) 11,3 fok. Nagyvonalakban elmondható, hogy ha a must cukorfoka 1 egésszel változik, azt a későbbi szesztartalom 0,7-0,8 malligandfokos változása követi.
