Kelet-Magyarország, 1993. október (53. évfolyam, 229-254. szám)

1993-10-26 / 250. szám

1993. október 26., kedd Kelet-Magyarország 7 KISTERMELŐK - KISKERTEK Mélyponton a szarvasmarha-tenyésztés Jövőre már csak egy tehén marad ennél a gazdánál is Harasztosi Pál felvétele Nyíregyháza (KM) — „A nagy hagyományok ellenére a válság mélyülése a megye ál­lattenyésztésében a legkritiku­sabb” — állapítja meg az a helyzetelemző és feladatokat meghatározó tanulmány, ame­lyet a megyei önkormányzat és a Magyar Tudományos Akadémia megyei tudomá­nyos testületének megbízásá­ból készítettek el avatott helyi szakemberek az MTA Ag­rártudományok Osztályának Nyíregyházán tartott, kihelye­zett osztályülésére. Jó lehetőségek — A szabályozási, piaci in­tézkedések átgondolatlansága a termőalapok felélését is ma­ga után vonta — szögezi le a tanulmány — jelentős értékű termelőkapacitás kihasználat­lanságot eredményezve, állat­egészségügyi problémákat gerjesztve. A megye állatte­nyésztésében az extenzív (kül­terjes) termelés feltételei ma is meglehetősen nagyok, de még tovább növekednek a föld- használatban bekövetkező vál­tozások folytán. E lehetőségek kihasználásának azonban je­lenleg piaci és financiális, te­hát pénzügyi akadályai van­nak. Nézzük a számunkra hagyo­mányosan legfontosabb, külö­nösen Szatmárban, Beregben és a Tisza mentén meghatáro­zó állatfajt: a szarvasmarhát. A megyei érdekeket szem előtt tartva, e fajból mintegy 150- 170 ezer körüli létszám, ezen belül pedig 60-80 ezer tehén lenne a legmegfelelőbb állat- állomány nagyság — tartják a szakemberek. Ezzel szemben milyen a ki­alakult helyzet ebben az ága­zatban? A megyei agrárkama­ra két éve hozta létre Tejter­melői Tagozatát, amely ma már 152 megyei településen egy-egy összekötő gazdával és összesen közel 5 ezer taggal rendelkezik. A tagozat a hétköznapi működésén túl — mintegy megpróbálva lerakni alapjait egy hatékony informá­ciós rendszernek — ez év ele­jén adatlapon kért információt a gazdáktól a tehénállomány­ra, a tejtermelés feltételeire vonatkozóan. A beérkezett adatok feldolgozása után le­vonható következtetésekért az elemző munkát elvégző agrár­kamara ügyvezetőhöz, Biró Miklóshoz fordultunk: Fele sincs — Bár az elmúlt évtizedek­ben 48 szakosított telep épült-a megyében, összesen 18 ezer férőhellyel, változatlanul je­lentős maradt, sőt az utóbbi években még nagyobb sú­lyú lett a magángazdaságok szarvasmarha-állománya, ahol ma is a megyei tehénállomány felét tartják a gazdák. Ugyan­akkor nagy- és kisüzemben egyaránt válságban van a szarvasmarhatartás, a tejter­melés. A tenyésztői kedv na­gyot zuhant az utóbbi évek­ben. Míg korábban 194 tele­pülésen és 83 nagyüzemben volt kisebb-nagyobb állo­mány, ma már csak 187 tele­pülésen és 43(!) üzemben ta­lálható. A 80-as évek közepén meglévő 140 ezer szarvasmar­hával, közte 58 ezer tehénnel szemben ma már kevesebb mint a fele áll rendelkezésre a megyében: 61 ezer, illetve te­hénből 28 ezer. Ez az állo­mány már az 50 évvel ezelőtti szintet sem éri el, mintegy pél­dázva, hogy a szarvasmarha­ágazat a legnagyobb vesztese az agrárválságnak. — Valamivel kisebb mérté­kű volt a csökkenés a magán- gazdaságokban, ahol tavasszal a hivatalos statisztika szerint kevesebb mint 14, a mi felmé­réseink alapján viszont több mint 15 ezer tehén volt. Érde­kes a megoszlásuk a tartott te­hén darabszám alapján. A me­gyei állomány közel 40 száza­léka az 1-2 tehenet tanó gaz­daságokban van, s csak 10 százaléka található a naponta kilencnél több tehenet fejő gazdáknál, akik mindössze 25- en vannak a megyében. Az is elgondolkodtató, hogy a me­gye tehénállományának bő fe­lével rendelkező szatmár-be- regi gazdák tartják a legkeve­sebb darabot: átlagosan 2,2-őt. Ugyanakkor a legtöbb tehén­nel foglalkozó gazdák zöme a gyenge takarmánytermő ké­pességű, igen szűkös legelteté­si lehetőségekkel rendelkező Dél-Nyírségben található. Sovány tejár — Míg száz, egytehenes gazdából ma is 83 az, aki kéz­zel fej, addig összességében a magángazdaságaink közel 49 százalékában fejnek géppel. A tehénállomány több mint fele még ma is a kettős hasznosí­tásra legkiválóbb magyartarka fajtájú. A tejbegyűjtés a 210, nagyrészt vállalkozásban lévő tejbegyűjtőn keresztül törté­nik. Az egy tejbegyűjtőhöz tartozó gazdák, illetve tehenek száma rendkívül nagy különb­ségeket mutat. Míg Mándokon 6 gazda 11 tehene után 55 liter, addig Panyolán 100 gaz­da 178 tehene után 1650 liter tej gyűlik össze naponta a he­lyi csarnokban. A megyében az átlagos tejminőség úgyne­vezett „fizikai I.” osztályú, aminek a felvásárlási ára 15,2- 16,0 forint literenként. A ter­melő ennél 1,0-2,5 forinttal kap kevesebbet, mivel a tej- csarnok fenntartásához ilyen összeget vonnak le a vállalko­zók. Halálos pincelátogatás, gépjavítás Dr. Nagy Zsuzsa főiskolai docens Nyíregyháza — Nem múlik el ősz, tél anélkül, hogy a laká­sok pincéjében erjedő mustból képződő szén-dioxid és a szak­szerűtlen fűtés miatt fölgyü- lemlő szén-monoxid ne szedné áldozatait. Azok számára, akik elpusztultak, már késő, de az élőknek fontos tudni, hogy e tragédiák elkerülhetők lettek volna, ha az iskolai kémiaórá­kon jobban megtanuljuk, mely tulajdonságaikról ismerhetők föl az egyes anyagok, milyen veszélyt rejtenek, ha nagyobb mennyiségben vannak a kör­nyezetünkben! Érdemes bepó­tolni a mulasztást, mert nem­csak saját életünket védhetjük meg, de a bajba jutott embere­ken is segíthetünk. A szén-dioxid (CO2) közön­séges körülmények között színtelen, gázhalmazállapotú anyag. Ha a levegőben kis mennyiségben van jelen, nem érezzük a szagát. Amennyiben nagyobb mennyiségben kép­ződik — például a szódavíz­ből, vagy a szőlő levének erje­désekor — enyhén savanyú szagot áraszt. Két igen lényeges tulajdon­ságát kell jól ismernünk. Egy­részt a levegőnél nagyobb sű­rűségű gáz, ezért a szoba, vagy pince alsó terében gyűlik össze. Másrészt, mivel az ox­igént kötött állapotban tartal­mazza, benne nemcsak a gyer­tya nem ég, de az ember szá­mára sem biztosítja az életben maradást. Ha az ember sok szén-dioxidot tartalmazó he­lyiségbe, például szüret utáni borospincébe kerül, először eszméletét vesztve „elalszik”, és ha nem viszik sürgősen friss levegőre, elpusztul. Mielőtt tehát a pincébe in­dulnánk, gyújtsunk meg egy gyertyát. Tartsuk derékmagas­ságban, így haladjunk a lép­csőn lefelé. Ha azt látjuk, hogy mind kisebb a gyertya lángja, ne menjünk tovább! Hagyjuk nyitva az ajtót, ablakot, és ha kiszellőzött a pince, újabb gyertyás próbával ellenőriz­zük, tiszta-e a levegő. A segítségadáskor egy jól megnedvesített törölközőt kö­tünk az arcunkra, ezen át ve­szünk levegőt, mivel a víz megköti, „kiszűri” a szén-di­oxidot. De vigyázzunk, mert ha annyi gáz gyűlt össze a pin­cében, hogy teljesen kiszorí­totta a levegőt, ez a módszer sem segít. Ekkor a tiszta leve­gőn szívjuk tele a tüdőnket oxigéndús levegővel és a lég­zést visszatartva úgy menjünk a pincébe, mintha a víz alá me­rülnénk! Ha van rá mód, ne egyedül kíséreljük meg a men­tést, hiszen egy eszméletét vesztett embert nem könnyű szabad levegőre vinni! A szén-dioxidtól ájult ember tüdeje úgy tele van a veszélyes gázzal, mint a vízbe fulladóé vízzel. Mesterséges lélegezte­téssel, a mellkas ritmusos nyo- másával-fölengedésével ki­préselhetjük a tüdőből a szén­dioxidot, helyette beáramolhat az oxigéndús levegő. Termé­szetesen orvosi ellátásról azonnal gondoskodni kell, még akkor is, ha a sérült visz- szanyerte eszméletét! A levegőben a szén-dioxid megengedhető koncentrációja 9 g/köbméter. A borospincék­ben, különösen, ha nem meg­felelő a szellőzés, ettől jóval nagyobb töménységben is összegyűlhet a veszélyes gáz. A lakások pincéi nem igazán alkalmasak forrásban lévő bor tárolására, de ha mégis ide he­lyezzük forrni a mustot, gon- doskodjuk a szellőzésről! A szén-monoxid (CO) még a szén-dioxidtól is veszélye­sebb! Ez a szagtalan gáz köny- nyebb a levegőnél, így rossz szellőzés esetén a helyiségek légterének felső részében gyű­lik össze. Éghető, ezért a leve­gővel keveredve robbanásve­szélyes. Mivel erősen reak­cióképes anyag, a vörösvértes- tek vastartalmához szorosan kötődik, így képtelenné teszi azokat feladatuk ellátására, a szervezetünknek életfontossá­gú oxigén-szén-dioxid gáz­csere, azaz a légzés lebonyolí­tására. Ajánlatos tehát tud­nunk, hogy milyen körülmé­nyek között számíthatunk e „megfoghatatlan” gáz képző­désére. Megjelenhet a szén­monoxid a lakásban, ha a tü­zelőanyag nem tökéletesen ég el, vagy ha zárt konyhában fű­tőtestként üzemeltetjük a gáz­sütőnket. Akkor is képződik, ha például zárt garázsban já­ratjuk a gépkocsi vagy a javí­tandó traktor motorját, netán hófúvásban elakadva járó mo­torral igyekszünk fűteni. Ha perceken át olyan levegőt lé­legzőnk be, amelynek CO-tar- talma nagyobb 0,03 grammnál köbméterenként, hamarosan fejfájást, émelygést érzünk, amit figyelmeztető jelként kell vennünk, mert eszméletvesz­tés a következő stádium. Azonnali szellőztetésre, friss levegőre van szükség. A sú­lyos szén-monoxid-mérgezést szenvedett betegen már csak vérátömlesztéssel lehet segí­teni. A már említett felelőtlensé­gek elkerülése mellett fontos a szén-monoxid-képződést megakadályozó fűtési mód­szer elsajátítása. A szén, vagy fa teljes elégése előtt ne zárjuk el a kályha kémény felé törté­nő szellőzését! Soha ne tüzel­jünk úgy, hogy a nem tökéle­tesen elégett szénre újabb lapáttal teszünk! A helyes módszer az, hogy a tiszta ros­télyra — a nagyobb darabok­kal kezdve — egyszerre be­rakjuk a tüzelésre szánt teljes szénmenynyiséget, majd a szénkupac tetején kialakított mélyedésben elhelyezett gyúj- tóssal indítjuk meg az égést. Pusztuló élővilág Róma, Párizs (MTI-Pa- noráma) — A természeti sokféleség nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a fajok fennma­radjanak, kezdve az embe­ren. A biológiai sokrétűség a földön élő állat- és növény­fajták összességéből adódik, és nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az ember folyamatosan alkalmazkodni tudjon kör­nyezetéhez saját kultúrá­jával, szükségleteit pedig a természet adta feltételekkel összhangban elégítse ki — állapítja meg a Rómában ki­adott FAO-jelentés. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) a globális probléma szakértőinek bevonásával ar­ra figyelmeztet, hogy a ter­mészet sokszínűsége — ide­gen szóval a biodiverzitás — a gének kombinálódásának olyan forrása, amelyből ma­ga a növény- és az állatvilág sokszínűsége fakad, s mely­re a mezőgazdaságnak is nagy szüksége van. Ennek a genetikai változatosságnak a híján az ember kevésbé vol­na képes arra, hogy szembe­nézzen korunk óriási termé­szeti kihívásaival: bolygónk légköri felmelegedésével, s az ózonréteg fokozatos rit­kulásával. A sokféleség korábban is­mert láncolata sajnos nem csak megszakadt ebben az évszázadban, hanem kife­jezett pusztulásnak is tanúi lehetünk. A felmérések sze­rint a század eleje óta há­romnegyedével csökkent a föld növényfajtáinak száma. Mindez természetesen köz­vetlenül kihat az emberi létre is, hiszen a gyógyszertárak­ból otthonainkba kerülő or­vosságoknak kb. egynegye­de növényi kivonató, továb­bi jelentős részük pedig mik­roorganizmusokból és állati kivonatokból származik. A következő harminc évben többezer állat- és növényfaj­tát fenyeget a kihalás veszé­lye, a jövő nemzedékét pedig a táplálékhoz jutás lehetősé­gének a beszűkülése. Ősz a kertben Nyíregyháza (KM) — Gyümölcsfák, díszfák dísz­cserjék telepítésére az őszi időszak kedvezőbb, mint a tavaszi. A kiadós esők segítik a jó eredést. Az előre kiásott, trá­gyával javított földdel megtöltött gödrökbe ültes­sük a visszametszett gyökerű csemetéket. A talajt tapo­sással tömörítsük, vigyázva a gyökérzetre. A kétnyári virágok palán­táit már ősszel kiültethetjük. Jól tűrik a telet, s kora ta­vasszal gazdagon és sokáig virágoznak. Az árvácska számtalan színváltozatban kapható, a százszorszép is előfordul fehér, rózsaszín és bíborvörös színekben. A gla- diólusz hagymagumóit ak­kor szedjük fel, amikor leve­lei sárgulni kezdenek. A vil­lával kiemelt, földtől meg­tisztított hagymagumókon csak rövid, 2-3 cm-es cson­kot hagyjunk. Szárítás után szellős, száraz helyen, tálcán vagy szaporítóládában tárol­juk a tavaszi kiültetésig. A tulipán, jácint, nárcisz, kró- kuszhagymákat október vé­ge előtt ültessük el, mert később már nem marad ide­jük a begyökeresedéshez. Az ültetés mélysége a hagymák nagyságának két-háromszo- rosa legyen. Lombhullás után az őszi­barackot feltétlenül perme­tezni ajánlatos réztartalmú szerekkel, mivel a tafrinás levélfodrosodás az ősziba­rack legveszélyesebb gom­bás betegsége. Gondoljunk azonban arra, hogy tavasszal még rügy pattanás előtt és pi- rosbimbós állapotban is meg kell ismételni e munkát. A sziklakertet is tegyük rendbe a tél beállta előtt. Az elnyílt, elszáradt virágzato­kat vágjuk le. A még előfor­duló gyomokat is húzzuk ki, mert enyhe télen képesek még tovább növekedni. Fe­lesleges a sziklakerti növé­nyeket lombbal takarni, leg­feljebb azt, amelyik kifeje­zetten fagyérzékeny. Szüretutó Széles Csaba Nyíregyháza — A leg­több szőlősgazda már túlvan ugyan a szüreten, ám talán nem minden haszon nélkül való néhány szót ejtenünk a bor-, és a csemegeszőlő be­takarításáról. Annál is in­kább, mivel a később érő, el­sősorban csemegefajták sze­dése még most is tart. Tapasztalt kertészek sze­rint a szőlő érése különböző szakaszokra tagolható: kez­dődik a zsendüléssel, folyta­tódik a teljes éréssel, és befe­jeződik a túléréssel. A zsen- dülés során a bogyók áttet- szőek lesznek, és a fajtára jellemző színük ekkor kezd kialakulni. Teljes éréskor a bogyók szépen megpuhul­nak, s a cukor összes meny- nyisége eléri bennük a maxi­mumot. A túlérett bogyóknál a cukortartalom csak vi­szonylagosan lesz nagyobb, mert a bogyók víztartalma harmonikusan és fokozato­san csökken. A csemegesző­lőt közvetlenül teljes érés előtt, a közepes minőségű borszőlőfajtákat teljes érés­kor, a minőségi bort adó faj­tákat viszont a túlérés álla­potában célszerű szüretelni. Mielőtt a szürethez hoz­zákezdenénk, ki kell takarí­tani a feldolgozó helyiséget, meg kell javítani a felhasz­nálásra kerülő eszközöket. A jó bor készítésének a legfon­tosabb záloga a tisztaság, ezt az alapszabályt sose feled­jük! A szőlő érési folyamatát egy igen egyszerű módszer­rel, a próbaszürettel követ­hetjük nyomon. Ilyenkor né­hány tőkét teljesen leszürete­lünk, és a szőlőből mustot sajtolunk. A kipréselt mustot mustfokolóval lefokoljuk. A mustfokot egy táblázat segít­ségével számíthatjuk át szeszfokra. Ha a must cukor- tartalma, azaz a magyar mustfok például 18, akkor a malligandfok (a kierjedés után várható szesztartalom) 11,3 fok. Nagyvonalakban elmondható, hogy ha a must cukorfoka 1 egésszel válto­zik, azt a későbbi szesztarta­lom 0,7-0,8 malligandfokos változása követi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom