Kelet-Magyarország, 1993. október (53. évfolyam, 229-254. szám)
1993-10-25 / 249. szám
1993. október 25., hétfő GAZDASÁG Kelet-Magyarország 13 Munkahelyteremtő támogatás segítségével létesült a Hidrotömlő Kft. nyíregyházi telephelye. A jelenleg hét — korábban munkanélküli — dolgozó készíti a cég profiljába tartozó különféle hajlékony tömlőket, melyek a gázbekötő csövektől az erőgépeken alkalmazott nagynyomású tömlőkig terjednek Balázs Attila felvétele A jegybank és a pénzügyi tárca eltérő álláspontja Vita a jövő évi költségvetési hiány finanszírozásáról ® Idén 15%-os volt a forintleértékelés Budapest (ISB - R. S.) — A most folyó költségvetési vita is mutatja: kulcskérdés, mikor kezd el növekedni gazdaságunk. Teljesítményének emelkedésére azonban egyelőre nincs esély, mi több, még az sem tisztázott, miből fedezik a jövő évi durván 350 milliárd forintos költségvetési hiányt. Növeli a probléma megoldásának nehézségét, hogy a lakossági megtakarítások jövőre már nem fedezik a büdzsé deficitjét, s így a kormány szerint külföldön kell forrásokat keresni. Ellenáll ennek a hazai monetáris politikáért felelős jegybank: szakértőinek álláspontja szerint ugyanis elsősorban a betéti kamatokat kellene növelni, s így kényszeríteni a lakosságot arra, hogy többet takarítson meg. S jóllehet a pénzügyi tárca és a jegybank között folyó vita egyelőre még nem dőlt el, azt látjuk, hogy a Magyar Nemzeti Bank az idén immár a tizenharmadik államkötvényt bocsátja ki a nemzetközi pénzpiacokon. Legutóbb — alig egy hete — például Ausztriában vásárolták meg a magyar állam 1 milliárd schillinges papírját, s ezzel összesen mintegy 4 milliárd dollár értékű külföldi hitelt vett fel az ország ’93-ban. Mindebből kitetszik, a jegybank is készül arra az időre, amikor a lakossági megtakarításokból már nem lehet finanszírozni a költségvetés hiányát. Bizonyítja ezt az is, hogy az idén csupán 2,4 milliárd dollárt kell fizetnie az országnak a korábban felvett külföldi hitelek tőkerészének és kamatának törlesztése fejében. A többi pénz pedig a devizatartalékokat növelni: december végén durván 5,6 milliárd dollár lesz az ország tartaléka. Sürgette az idei kötvénykibocsátásokat az is, hogy ebben az évben igen jó kondíciókkal, kamat- és futamidő-feltételekkel vehettünk fel külföldi kölcsönt — tudtuk meg Hárshegyi Frigyestől. A jegybank alelnöke elmondta azt is: ezzel szemben a választások ideje nemigen alkalmas ilyen jellegű tranzakciók lebonyolítására. Ráadásul a mostani „spájzolás” jövőre nagyobb mozgásteret nyújt az országnak, s nem kell kényszerűségből kötvényt piacra dobni akkor, ha nem igazán jók az eladási feltételek. A pénzügyi szakemberek számára a költségvetési hiány mellett a külföldi eladósodottság szempontjából az egyik legnagyobb gondot a folyó fizetési mérleg alakulása jelenti. A kormány szakemberei az idén például 1,5-2 milliárd dolláros folyó fizetési mérleghiánnyal számolnak, ám a független kutatók szerint ez az összeg elérheti a 2,8 milliárdos összeget is. A hiány azonban csak akkor elviselhető, ha legalább akkora összegű külföldi tőke is beáramlik az országba. Ha mégsem, akkor a különbözet fedezéséhez új források kellenek: például hozzá lehet nyúlni a devizatartalékhoz, vagy külföldi hitelt kell felvenni. Éppen ezért a jegybank szerint nem jó, ha a folyó fizetési mérleg hiánya meghaladja a bejövő tőke mennyiségét. Mint ahogyan a jegybank szerint nem jó az sem, ha a költségvetési hiány meghaladja azt az összeget, amekkora az éves lakossági megtakarítás. Adalékul: míg 1991-ben 198 milliárd volt a költség- vetés hiánya, addig a lakosság összesen 280 milliárdot takarított meg. Az idén már fordított a helyzet: augusztus végén 140 milliárd volt a deficit, s csak 127 milliárddal nőttek a lakossági takarékbetétek. A jegybank szerint tehát mindenképpen növelni kell a betéti kamatokat — ráadásul irreális, hogy 20 százalék fölötti infláció mellett csak 12-13 százalékosak a betéti kamatok —, s a belső megtakarításból kell fedezni a költségvetés hiányát. A külső eladósodottság növelése még akkor sem elfogadható, ha a pénzügyminiszter szerint a pénz a gazdaság növekedését szolgálná. Ezzel szemben a jegybank továbbra is tartani szeretné a ’89 óta durván nettó 15 milliárd dolláros adósságállományt. Az MNB álláspontja szerint egyébként a költségvetés finanszírozására külföldön már csak azért sem érdemes hitelt felvenni, mert az mindenképpen serkenti az inflációt. A befolyó pénz ugyanis vagy növeli a keresletet, s ezzel árszínvonal is emelkedik, vagy ha ezt nem akarja a kormány, akkor állampapír kibocsátásával kell „felszívnia” a szabad pénzeket. A külföldi pénz azonban nem lesz olcsóbb mint a hazai, még akkor sem, ha a határon túl csak 8 százalékra adnak kölcsönt. Az ok egyszerű: a forintot időről időre le kell értékelni. Az idén eddig 15 százalékos leértékelésnek voltunk tanúi, s ha ezt a százalékot hozzáadjuk a külső kamatszinthez, mindjárt kiderül, a kölcsönért ugyanannyit kell fizetnie az államnak, mintha belföldön vette volna fel a hitelt 23 százalékért. Külkereskedelmi mérleghiány Budapest (MTI) — A külkereskedelem az év első nyolc hónapját 209 milliárd forintot meghaladó mérleghiánnyal zárta — állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal jelentése. A kivitel valamivel több mint 675 milliárd forint értékű volt, a behozatal pedig megközelítette a 466 milliárdot. Az előző év azonos időszakához képest az import forintban számolva folyó áron 15.8 százalékkal növekedett, az export pedig 14,7 százalékkal csökkent. A behozatal a legnagyobb mértékben — 30.8 százalékkal — a fejlődő országokból emelkedett, a kivitel viszont mindössze a kelet-európai országokba növekedett csekély mértékben, mindössze 0,7 százalékkal. Az év első 8 hónapjában — az előző év azonos időszakához képest — 27,7 százalékkal több gépet és szállítóeszközt vásároltunk. Az energiahordozók és a villamosenergia / importja alig növekedett. Élelmiszerekből 21,9 százalékkal nőtt a behozatal. Az export villamosenergiából és energiahordozókból 24,6 százalékkal, gépekből és szállítóeszközökből 15,8 százalékkal nőtt, miközben fogyasztási iparcikkekből és élelmiszerekből 25-30 százalékkal csökkent. Változatlan áron, de továbbra is forintban számolva a behozatal 11 százalékkal nőtt, a kivitel 19,7 százalékkal csökkent ebben az időszakban. Az importban mind az általános termékforgalom, mind a bérmunka, mind pedig a javításra behozott termékek értéke növekedett, ellenben a pénzügyi lízing harmadára csökkent. A kivitelben a pénzügyi lízing több mint ötszörösére növekedett, a bérmunka felére esett vissza, a javítás kategóriában pedig 80 százalékos az emelkedés. A termetes karalábé, amely Garai Mihály rozsrétsző- tői kistermelő biokertjében termett, 6,2 kilogrammos volt a mérlegelésnél Galambos Béla felvétele Elszöszmötölt a rubel a számítógépes programmal A moszkvai központi bankban megmaradt a 68 milliárd rubell így ez a 68 milliárd rubel (57 millió dollár) a központi bankban maradt. Az idén a bank már 300 milliárd rubel ellopását, illetve elcsalását akadályozta meg. Arról azonban nincs adat, hogy mekkora összeget távolítottak el sikeresen bankrablók. Várják a határnyitást. A kormányprogram szerint jövőre tervezik véglegesen megnyitni a Válfaj-Csanálos (Urzicen) közötti közúti határákelőt. A Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnökének, valamint a romániai Szat- már megye első emberének másfél hónapja tett szándéknyilatkozata alapján egy féléves időtartamra ideiglenes jelleggel már 1993 október 1-től működnie kellene a határátkelőnek Galambos Béla felvétele Árfolyamok Index október 22.: 1134,65 . (+5,29) Hivatalos árfolyamok ■■noMi Érvényben: 1993. október 22. Valuta Deviza Kanadai dollár 74,47 75,87 75,18 75,52 Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Kuvaiti dinár 327,38 332,88 329,51 330,89 Német miski 58,68 59,64 59,03 59,27 Angol font 145,08 147,88 145,94 146,64 Norvég korona 13,45 13,69 13,54 13,60 Ausztrál dollár 65,32 66,56 6569 66,19 Olasz lírai 1000) 60,86 62,14 61,11 61,43 Belga frank(lOO) 270,73 275,39 272,27 273,43 Osztrák sc.(lOO) 834,15 847,75 839,07 84247 Dán korona 1456 14,82 14,66 14,72 Port. esc.(lOO) 56,62 57,72 57,24 57,52 Finnmárka 16,95 17,35 17,04 17,14 Spanyolpes.(lOÖ) 73,14 74,66 73,74 74,12 Francia frank 16,75 17,03 16,87 16,95 Svájci frank 66,56 67,64 67,00 67,28 Holland forint 5227 53,13 52,51 52,73 Svéd korona '. 12,19 12,45 12,24 12,30 ír font 13755 140,15 138,74 139,38 USA dollár 97,93 99,49 98,53 98,93 Japán jen (100) 90,49 91,69 91,01 91,31 ECU 111,90 113,86 112,75 11325 reskedelmi banki számlákra. Ám e művelettel túl sok időt töltöttek el, és a bank illetékeseinek feltűnt, hogy a számítógép a kelleténél többet dolgo- ’ zik. A biztonsági őrök megzavarták a tetteseket, akiknek azonban sikerült elmenekülniük. bank szóvivője szerdán adott az amerikai AP-hírügynökség- nek. A mindeddig ismeretlen tettesek vaktában kombinálva a kódszámokat, bejutottak a még csak kiépülőben lévő számítógépes pénzkezelő rendszerbe, és hatalmas összegeket utaltattak át a komputerrel keMoszkva (MTI) — A számítógépes bankrablóknak csupán azért nem sikerült 68 milliárd rubelt meglovasítaniuk az orosz központi bankból szeptemberben, mert túlságosan sokáig szöszmötöltek a programmal — derül ki abból a tájékoztatóból, amelyet a
