Kelet-Magyarország, 1993. október (53. évfolyam, 229-254. szám)

1993-10-23 / 248. szám

1993. október 23., szombat Kelet-Magyarország 5 Kamatmentes hitel munkanélkülieknek A kormány nem támogatja a külföldiek földtulajdonhoz jutását hazánkban Budapest (ISB - P. Z.) — A kormány döntött arról, hogy a termőfölddel rendelkező munkanélküliek 200 ezer fo­rint összegű kamatmentes hitelt vehetnek fel vállalko­zóvá válásuk elősegítésére — jelentette be Kiss Gyula munkaügyi miniszter a csü­törtöki kormányszóvivői tá­jékoztatón. A tárca képvise­lője elmondta: a támogatás forrása a foglalkoztatási alap központi keretéből el­különített rész. A támogatásban csak azok a regisztrált munkanélküliek ré­szesülhetnek, akik munkanél­küli-járadékra jogosultak, ter­mőföld tulajdon- vagy haszná­lati jogával rendelkeznek, me­zőgazdasági tevékenységből élnek, illetve a vállalkozásuk kialakításához igénybe veszik a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap vagy a Reorganizációs Alap által nyújtott támogatá­sokat is. A hitelt kérheti az a regisztrált munkanélküli is, aki járadékra azért nem jogo­sult, mert annak folyósítási időtartamát már kimerítette, de az egyéb feltételeknek megfelel, és pályázatát legké­sőbb 1994. február 28-ig be­nyújtja. A kérelmet ahhoz a munka­ügyi központhoz kell beadni, ahol az igénylőt nyilvántartás­ba vették. A hitelt hároméves türelmi idő után — négy év alatt, negyedévente, egyenlő részletekben — kell visszafi­zetni. Juhász Judit kormányszó­vivő beszámolt arról: a kor­mány nem támogatja, hogy külföldi jogi és magánszemé­lyek Magyarországon termő­földtulajdonhoz jussanak még abban az esetben sem, ha a külföldi személy belföldi székhelyű társaságot üzemel­tet. A tájékoztatón elhangzott: Antall József miniszterelnök nevében Boross Péter bel­ügyminiszter csütörtökön a Parlamentben fogadta a Buda­pestre látogató Warren Chris­topher amerikai külügymi­nisztert. Az amerikai politikus átadta Bili Clinton elnök An­tall Józsefhez intézett levelét, amelyben az elnök „a maga és az amerikai emberek nevében szívből jövő jókívánságait” tolmácsolja. Arról biztosítja levelében a miniszterelnököt, hogy az Egyesült Államok „mély el­kötelezettséggel” tárgyal szö­vetségeseivel és barátaival a NATO kibővítésének lehe­tőségéről. Az amerikai-ma­gyar tárgyalások során Boross Péter ismertette azt a kritikus helyzetet, amely hazánk déli határvidékén kialakult. Ennek három összetevője — a tá­jékoztatón elhangzottak sze­rint — a délszláv háború föld­rajzi közelsége, az embargó okozta gazdasági nehézségek, valamint az esetleges mene­külthullám megindulását kö­vető gondok. Christopher kül­ügyminiszter válaszában meg­értéséről biztosította a magyar tárgyalófelet, és elismeréssel szólt azokról az erőfeszítések­ről, amelyeket a gazdasági szankciók betartása és betar­tatása érdekében Magyaror­szág tesz. Vita a kórház tulajdonjogáról A betegeket gyógyítani kell, és egy gyógyintézmény végül is nem kerülhet csődbe Balogh József Nyíregyháza (KM) — Saj­nos közismert, hogy az egészségügyi ellátás helyzete nem megnyugtató, több pénz viszont egyelőre nem jut rá. Minden eszközt fel kell tehát használni arra, hogy a hely­zet ne romoljon, mert a bete­geket gyógyítani kell, és egy kórház nem kerülhet csődbe. Tulajdonképpen ezen felis­merések juttatták el a Jósa András Megyei Kórház ve­zetőit arra, hogy egy javaslat­tal forduljanak a megyei köz­gyűléshez: a kórház tulajdon­jogának megtartása mellett ad­ják azt át működtetésre egy budapesti kft.-nek. A cég nem volt ismeretlen a megyei köz­gyűlés előtt, hiszen két évvel ezelőtt a kórház műveseál- lomását az országban elsőként adták át működtetésre a HI- CARE Kereskedelmi és Be­fektetési Kft. jogelődjének, s azóta csaknem megduplázó­dott a kezelt vesebetegek szá­ma, mind a betegek szállítása, mind az ellátás nagy elis­merést váltott ki. Mit is jelent a kórház, az or­vosok, legfőképpen pedig a betegek szempontjából, ha új szervezet működteti a megye legnagyobb egészségügyi in­tézményét? A kórháznak azt, hogy megszűnnek a finanszí­rozási gondok, javul a felsze­reltség, tervezhetővé válik a jövő; az orvosok és ápolók haszna, hogy magasabb szintű anyagi és erkölcsi elismerés­ben részesülnek, jobbak lesz­nek a munkakörülményeik és a szakmai presztízsüket a leg­különbözőbb továbbképzése­ken emelhetik. A beteg haszna pedig a magasabb színvonalú ellátás, az extra szolgáltatások választásának lehetősége, és a hálapénz megszüntetése, mert ebben a rendszerben a beteg gyógyulásáért felelős orvosok tisztességes fizetést fognak kapni. Előzetes számítások szerint a gazdálkodás racionálissá té­telével évente körülbelül ISO millió forint spórolható meg, amit a későbbiekben majd egy partnerkórház létesítésére for­dítanának, egyelőre azonban a betegellátás javítását szolgálja ez az összeg is. Szó volt arról, hogy a megyében működő városi kórházakkal is tárgyalá­sokat kezd a kft., hogy azok is hasonló rendszerben működ­jenek, így még racionálisabbá lehet tenni az intézmények gazdálkodását. Kritikát kapott a kórház vezetősége azért, mert az intézményen belül ke­vés információt juttattak el az átszervezési elképzelésekről az orvosokhoz és a főorvosok testületéhez. Saját kérésére felmentették a megyei kórház ápolásiigaz- gató-helyettesét, s Veres Ta- másnét bízták meg e teendők ellátásával. Mivel tisztázatlan még mindig a gyógyszertári központ tulajdonjoga, mert az ÁVÜ nem ismeri el tulaj­donosnak a megyei önkor­mányzatot, kialakították ugyan a privatizációval kap­csolatos állásfoglalásukat, de a tulajdonjog tisztázásáig nem kezdik el azt. Napirenden a keleti országrész A térségi programok helyzetéről hallgatott meg tájékoztatót a kabinet Budapesten Budapest (ISB - P. Z.) — A kormány tájékoztatót hall­gatott meg csütörtökön a térségi programok helyzeté­ről — jelentette be Szaló Pé­ter, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Miniszté­rium helyettes államtitkára a pénteki kormányszóvivői tájékoztatón. A tárca képviselője elmond­ta: a tulajdonviszonyok átala­kulásával, a piaci viszonyok érvényesülésével felerősödtek a több évtizedre visszanyúló, gazdasági-társadalmi elmara­dottságból eredő gondok, a korszerűtlen gazdasági szerke­zet felbomlása regionális vál­ságfolyamatokat indított el. A problémák mérséklésére a kormány — átfogó gazdasági programjába illesztve — elké­szítette válságkezelő program­ját, melynek elemei részben beépültek az 1993. évi költ­ségvetésbe, az elkülönített ál­lami pénzalapokról, valamint az önkormányzatok címzett- és céltámogatásairól szóló tör­vénybe. Szaló Péter kifejtette: a fog­lalkoztatási alap decentralizált részének felosztási elvei mó­dosultak, s így nőtt a súlyos munkanélküliséggel küszködő régiók támogatása. A munka- nélküli szolidaritási alap jelen­tős részének felhasználása az elmaradott és magas munka­nélküliségű területekre kon­centrálódott. A területfejlesz­tési alap 6,4 milliárd forint összeggel támogatja az el­maradott és tömeges munka- nélküliséggel sújtott térségek munkahelyteremtő, munka­helymegőrző és termelő infra­strukturális beruházásait, a mezőgazdasági célú fejleszté­seket, a földhasznosítást, a kis­térségi, illetve a regionális kormányprogramokat. A tájékoztatón elhangzott, hogy a befektetésösztönzési alapból túlnyomó részben vi­déki székhelyű vegyes vállala­tok infrastrukturális gondjait enyhítették, valamint a keres­kedelemfejlesztési alapból is nagyobb arányban részesültek vidéki pályázók. Az útalap je­lentékeny részben a válságos helyzetű térségek gondjainak enyhítésére szolgál. A céltá­mogatási kiegészítő keret 1994-ben az elmaradott és je­lentős munkanélküliséggel sújtott települések fejlesztései­hez biztosítja a szükséges saját források kiegészítésének lehe­tőségét. A teljes keretösszeg 500 millió forint. A térségi stratégiákat, prog­ramokat összehangoló regio­nális fejlesztési tanácsok ala­kultak Szabolcs-Szatmár-Be­reg, Nógrád, Borsod-Abaúj- Zemplén és Heves megyei ré­giókban. Tovább folytatódott a megyei vállalkozásélénkítési központok létrehozása a kor­mányprogrammal érintett tér­ségekben, a privatizációs be­vételekből pedig megindult a regionális fejlesztési társasá­gok létrehozása. A helyettes államtitkár le­szögezte: elsősorban a keleti országrész felzárkóztatása ér­dekében fogalmazta meg programját a kormány, amit az is jelez, hogy a területfejlesz­tési alap felhasználása túl­nyomó részben erre a térségre korlátozódott. Mint kifejtette, a kormányzati támogatás ösz- szege 1993-ban Hajdú-Bihar megyében több mint 1,8 mil­liárd, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 4,2 milliárd, Bor- sod-Abaúj-Zemplénben pedig 3,5 milliárd forint. Idegen nyelv a közoktatásban Kerettantervet kínálnak és hozzá a megfelelő pedagógiai eljárásokat Adatvédelem Budapest (ISB - P. Z.) — A kormány elfogadta és sürgős eljárással az Ország- gyűlés elé terjeszti az egészségügyi adatok keze­léséről szóló törvényterve­zetet, amely kapcsolódik a személyes adatok védelmé­ről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló jog­szabályhoz — jelentette be Juhász Judit kormányszóvi­vő pénteken. Nyíregyháza (KM — K. J.) — Az idegen nyelv tanításá­nak új lehetőségei a közokta­tásban címmel rendeztek szak­mai tanácskozást október 22- én 10 órától a nyíregyházi Bessenyei György Tanárkép­ző Főiskolán. Az egynapos összejövetel központi témakö­re: az idegennyelv-tanítás fel­adatai az értékközvetítő és képességfejlesztő pedagógia (ÉKP) francia nyelvi program­ján keresztül. Ámint a konfe­rencia egyik szakmai szerve­zője, Sz. Tóth Gyula idegen- nyelv-pedagógus lapunknak elmondotta: a nyolc témakör­ben elhangzott előadások álta­lában, tehát nemcsak a fran­ciára vonatkozóan vonultatták fel az idegennyelv-oktatás me­todikai lehetőségeit. Az ÉKP programjára alapozva a mód­szereket magyar szaktanárok munkálták ki az általános iskolától a felsőoktatásig. Mi — tette hozzá — egyfajta ke­rettantervet kínálunk az isko­láknak, és hozzá a megfelelő pedagógiai eljárásokat, szem előtt tartva a gyakorló pedagó­gus igényeit Antall József ünnepi köszöntője Tisztelt Honfitársaim! Határon innen és túl! Immár negyedik alkalom­mal ünnepelhetjük szabadon 1956. október 23-át, leg- újabbkori történelmünk nemzeti ünnepként tisztelt nagyszerű napját. Az érzé­seinket törvényerőre emelő országgyűlési akarat lehető­vé tette, hogy nemzeti ünne­peink sorozata egész törté­nelmünket kifejező egységbe fonódjék össze. A tavaszi és az őszi forradalom és sza­badságharc ünnepe szinte közrefogja államiságunk és európaiságunk megalkotó­jának, Szent István királynak emlékét. 1956. október 23-a nem­csak nagy nemzeti ünnepeink egyike, hanem jelkép is szá­munkra. Jelképe népünk megmaradásának, megmá­síthatatlan törekvésének a függetlenség, a szabadság, az Európához való minden­kori tartozás iránt. Mindig szemünk előtt lebegett a leg­fejlettebb országok példája, a modernizáció elengedhe­tetlen szükségessége, a fel­zárkózás’ igénye. Nem álom volt ez, hanem következett európaiságunkból, az állam- alapító királyunk által te­remtett szilárd fundamen­tumból, a Kárpát-medencé­ben élő népünk szívós mun­kájából, azokból a szellemi értékekből, amelyek oly sok­szor gazdagították a világot. Az 1956-os forradalom és szabadságharc kifejezi min­denekelőtt az egész ország hajlíthatatlan akaratát a szuverén, a többpártrend­szer alapján működő parla­mentáris demokrácia iránt. Történelmi mitológiánk ré­szévé vált ez a nap, amely mindmáig megőrizte lel­kűnkben a nemzeti összetar­tozás érzését, és azt az erköl­csi megújhodást, amit min­denki érzett azokban a na­pokban, és amit annyira fe­ledtetni akart a hatalom a példátlan megtorlással és a hamis elhallgatással a dik­tatúra éveiben. Soha nem felejtjük el az áldozatok emlékét, a mega­lázott és földönfutóvá tett családok szenvedéseit, és végre módunk nyílik rámu­tatni — egy alkotmányos jogállam méltóságával — a bűnök elkövetőire. Harminchét éve először vagyok távol hazámtól e na­pon. Ezúttal külföldről haj­tok fejet mindazok helyállá­sa előtt, akik életüket, sza­badságukat, saját és család­juk sorsát, egzisztenciáját áldozták föl. Köszönöm azt is, hogy a magyar nép — itthon vagy a világ más tájain — hű maradt 1956. október 23-a eszméihez, és ebből erőt, hitet merítve viseli el az áta­lakulás, a világpolitika és vi­lággazdaság által reá mért súlyos terheket. Gondolatban együtt emlé­kezem Magyarország polgá­raival, a határainkon túl ün­neplő honfitársainkkal, és kívánok igaz céljaik megva­lósításához hitet és életük­ben boldogulást. Antall József Könyv Nagy Imréről Budapest (ISB - D. A.) Nagy Imréről, az 56-os ma­gyar forradalomról, Ma­gyarország elmúlt negyven évének történelméről szól Peter Unwin könyve A pusztából kiáltott szó. Az angol eredeti után most a forradalom évfor­dulójára jelentette meg ma­gyarul a Héttorony Könyv­kiadó. A pusztából kiáltott szó sajnos annak idejéy nem hal­latszott túl messzire (Anglia is minden rokonszenve elle­nére éppen Szuez ügyével volt elfoglalva), történelmi távlatból viszont ma már lát­hatjuk: ez volt az első szó, mely a kommunizmus kelet­európai kudarcához vezetett. Peter Unwin hosszú éve­ken át volt Magyarországon a brit nagykövetség diplo­matája. Jellemző, hogy Bu­dapesten született második" fiát Stephent az akkor fo­golyként az amerikai követ­ségen tartózkodó Mindszen- ty bíboros keresztelte meg. A brit nagykövetségen tar­tott csütörtök esti sajtóbe­mutatón itt volt maga a szer­ző is, aki könyvéből több „képet” idézve emlékezett az egykori magyar minisz­terelnökre, annak becsüle­tességére, hazaszeretetére, emberségére. „A legdrámaibb kép 1958. június 16., a Gyűjtőfogház udvarán. Nagy Imre és tár­sainak kivégzését mutatja. A bírósági tárgyalást titokban tartották meg, a vádak hami­sak voltak, amelyek ugyan­úgy vonatkozhattak volna Kádár Jánosra és kormányá­ra, mint Nagy Imrére. Az igaz bűne azonban, amelyért meghalt, az volt, hogy nem volt hajlandó kompromisz- szumra, bocsánatkérésre, a Kádár-kormány támogatásá­ra. ítélethirdetés pénteken Nyíregyháza (KM — K. D.) — Tegnap folytatódott a gyilkossággal vádolt vasme­gyeri Szabó fivérek ügyének tárgyalása. A vád- és a védő­beszédek hangzottak el. Vádbeszédében az ügyésznő részletesen ecse­telte az ügy mozzanatait, rá­világítva az elkövetés előre kitervelt, kegyetlen módjára. Mindkét vádlottra a maxi­mális büntetés kiszabását kérte: az idősebbre életfogy­tiglani, a(z akkor) fiatalko­rúra 15 év szabadság­vesztést. A védők — néha könnyen cáfolhatónak tűnő beszédeikben — az eny­hítőnek látszó körülménye­ket vették számba, úgy véle­kedve: bár szörnyű tettet kö­vettek el a fiúk, büntetésük letöltése után még beillesz­kedhetnek a társadalomba. Az utolsó szó jogán egyik vádlott sem kívánt szólni, pedig legalább megbánásuk­nak hangot adhattak volna... Az ítélethirdetés október 29-én, pénteken fél 11-kor lesz a megyei bíróságon. MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom