Kelet-Magyarország, 1993. október (53. évfolyam, 229-254. szám)

1993-10-21 / 246. szám

1993. október 21., csütörtök MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL Kelet-Magyarország 9 Fidesz kontra Fidesz Figyelemfelkeltésnek szánták • ítéljenek a választópolgárok • Kettős sajtótájékoztató Szőke Judit Nyíregyháza (KM) — Eleddig példa nélküli, hogy ugyanazon — egyébként a tisztújítás idejét élő — párt tagjai egy óra különbséggel két különböző helyen tar­tanak sajtótájékoztatót. Per­sze, a szereplők is mások voltak. A közvetlen előzményekhez hozzátartozik, hogy tegnapi számunkban a Fidesz nyíregy­házi frakciójának három tagja közleményt jelentetett meg, melyben arról tájékoztattak: kilépnek a közgyűlés frakció­jából és egyidejűleg új képvi­selőcsoportot alakítanak Frak­ció a városért néven. Az újság­íróknak Daragó László, Török Sándor, Karóczkai Ferenc el­mondta, hogy a város pártja kívánnak lenni s a maradék egy évet szeretnék kihasználni Nyíregyháza érdekében. Sze­rintük a megyeszékhely veze­tése sok lehetőség mellett ment el az elmúlt időszakban. De nem értenek egyet, s nem is tudnak azonosulni Mádi László politikai módszereivel, eszközeivel. Konkrét cselek­vési programot fognak kidol­gozni, fő céljuk az infrastruk­túra fejlesztése. Mindezek érdekében keresik a kapcsola­tot a várost meghatározó üzlet­emberekkel, a gazdasági értel­miségi körökkel. Ez jelenleg bűn — fogalmazták meg a kri­tikát. Döntésükben a fi­gyelemfelkeltés és nem a párt megosztásának szándéka ve­zette őket. Úgy vélik, rövid idő alatt újdonsült frakciójuk 6-8 követővel bővülhet. Az „ellen-sajtótájékoztatón” a Fidesz városi vezetői, frak­ciójának képviselői vitték a szót. A hármak kilépését sem­milyen egyeztetés nem előzte meg, a bejelentés és annak módja váratlanul, övön aluli ütésként érte őket. (Annál is inkább, mivel Mádi László ép­pen külföldön tartózkodik.) Kijelentették, hogy mivel au­tomatikusan megszűntek a tagsági viszonyok, a közle­ményt fogalmazóknak sem a dicsőségeiben, sem a felelős­ségükben nem osztoznak ezentúl. Kifejtették, hogy fel- tételezéseik szerint milyen — eltérő — motívumok húzód­nak meg a három személy döntése mögött. Az egyetlen közös momentumnak a sértett­séget tartják. Ex-tagtársaiknak eddig is lett volna módjuk a várospolitikára, de „valamiért titokban tartották konstruktív javaslataikat”. Épp emiatt egy­öntetűen megmosolyognivaló- nak, felháborítónak, kizáróla­gosságra törekvőnek nevezték a kilépőknek a „városért...” kezdetű céljait. A közlemény vádpontjait visszautasították, s azon véleményüknek adtak hangot,- hogy a választópolgároknak kell majd értékítéletet alkot­niuk. Elismerték, hogy voltak bel­ső személyi és nézetbeli kon­fliktusok a párton belül, de reménykedtek abban, hogy tudják ezeket kezelni. A fejle­ményekben pozitívnak érté­kelték azt a tényt — fel is léle­geztek —, hogy ezáltal a belső konfliktusok kikerültek a párt­ból. Megkönnyebbülve várják a Fidesz-elhagyók alkotó el­képzeléseit. A forradalom részletei Budapest (ISB - D. Á.) — Nem üdvtörténetet aka­runk feltárni, nemcsak a hő­siességet, hanem az otrom­baságokat is — mondta az 1956-os intézet igazgatója, Litván György. A szerdai sajtótájékoztatón az intézet három új kiadványát mutat­ta be, melyek közül kettőt a Századvég Kiadóval közö­sen jelentettek meg. Az in­tézet célja az 1956-os forra­dalom okainak, előzmé­nyeinek, összefüggéseinek, országos kiterjedésének, hazai és külföldi szakiro­daimának feltárása, pub­likálása. Mint Litván György hangsúlyozta, az utóbbi időben az ’56-os for­radalmat illetően elsza­porodtak az ideológiai vi­ták. Sok szó esik arról, hogy ki is volt a főszereplő, meg­mutatkoztak a kisajátítás tendenciái is. A most megjelent kötetek közül Bak János szerkesztő az ’56 évkönyv, 1993. című munkát mutatta be. Ennek első része a magyar kérdés ENSZ-ben való tárgyalásá­ról szól, majd a forradalom nemzetközi visszhangjáról kapunk igen átfogó képet. A forradalom és a megtorlás Magyarországon címszó alatt olvashatjuk Valuch Ti­bor tanulmányát Adalékok Hajdú-Bihar megye forra­dalmi bizottmányainak tör­ténetéhez címmel. A kötet dokumentumrészleteket mutat be az MSZMP Ideig­lenes Intéző Bizottsága 1957. április 9-ei ülésének jegyzőkönyvéből. Amikor például Kádár János ilyene­ket mondott: „Meg kell mondani azt is, hogy közön­séges népcsalás, hogy ok­tóberben társadalmi for­radalom volt és a marxiz- mus-leninizmus egyszerű tételei alapján meg kell mu­tatni, mi a forradalom. A munkásosztály hatalma el­len forradalmat — a jelenle­gi szakaszban — senki se hajthat végre a munkáshata­lommal szemben. Nemzeti forradalom volt? Már kez­detben beszéltek a NATO- csapatokról. És mi az, hogy semlegesség? 5 nap sem telt volna el a „semlegességtől”, már itt lettek volna a NATO-csapatok.” Szuronyok hegyén nem lehet dolgozni a címe annak a válogatásnak, amely 1956-os munkástanácsve­zetők visszaemlékezéseiből készült. Világcég a vendégünk Nyíregyháza (KM - N. L.) — A világhírű magyar Transe- lektro Kereskedelmi Rész­vénytársaság szerdán Nyír­egyházán üzletember-találko­zót és sajtótájékoztatót tartott. Szabolcs-szatmár-beregi, va­lamint ukrán és román üz­letemberek, vállalkozók vet­tek részt a rendezvényen, ame­lyet a megyei önkormányzat és a Magyar Gazdasági Ka­mara megyei képviselete szer­vezett. A munkában részt vett Medgyesi József, megyei köz­gyűlés elnöke és Monori Ist­ván, hazánk ungvári főkon­zulja. Bevezető előadást és általá­nos tájékoztatót tartott dr. Ja­kab Imre, a gazdasági kamara megyei képviseletének veze­tője. Elmondta, hogy a világ­hírű cég hozzájárulhat me­gyénk gazdasági életének javí­tásához, megyénk vállalkozói közös haszonnal járó konkrét üzleteket köthetnek a céggel. A részvénytársaság elnöke, Kertész Pál bemutatkozó tájé­koztatójában elmondta, hogy cégének az Egyesült Államok­tól Ázsiáig 16 országban 20 .vegyes vállalata van. Többek közt Amerikában és Ukrajná­ban is képviseleti irodát nyi­tottak. Széles körű külföldi üzleti kapcsolatokkal rendel­keznek, de most a belföldi pia­cot is megcélozták. A regio­nális üzleti találkozók sorát éppen Nyíregyházán kezdték. Azzal a nem titkolt szándék­kal, hogy a szabolcsi megye- székhelyről tovább tudnak lépni Ukrajnába és Romániá­ba. Mi több: talán még idén, legkésőbb januárban az rt. képviseletet nyit Nyíregyhá­zán. Kilábalás csak ’95-ben Előrejelzés a nemzetgazdaság jövő évi fejlődéséről Budapest (ISB - Ráthy Sándor) — Gazdasági helyze­tünk az idéivis kedvezőtleneb­bül alakult, mint ahogyan azt korábban prognosztizálták. A kormány eredeti szándékai szerint az infláció az idén to­vább csökkent volna, s szakér­tői a gazdaság enyhe növeke­dését is elképzelhetőnek tar­tották. Ezzel szemben a fo­gyasztói árszínvonal emelke­dése 23 százalék körül alakul, a bruttó hazai termék (GDP) pedig 2 százalékkal zsugoro­dik. Ezen belül igen nagy mér­tékben — durván 10 százalék­kal — csökkent a mezőgazda- sági termelés, míg az építőipar teljesítménye meghaladja a ta­valyit. A gazdaság idei alaku­lásáról és jövő évi fejlődéséről készített tanulmányát szerdán mutatta be az újságíróknak a GKI Gazdaságkutató Rt. Az elemzés szerint a lakos­ság egy főre jutó reáljövedel­me 2-3 százalékkal mérsék­lődik az idén, s míg az embe­rek megtakarítási hajlandósá­ga csökken, aközben fogyasz­tása enyhén, 1 százalékkal emelkedik. A GKI szerint a folyó fizetési mérleg 2,8 mil­liárd dolláros hiánnyal zárja az évet, s ennek legfeljebb a felét finanszírozza a készpénzben beérkező működőtőke. Ebből következően durván 1,5 mil­liárd dollárral emelkedik az ország nettó adósságállomá­nya. A tanulmány szerint az államháztartás ’93-as deficitje megközelíti vagy éppen el is éri a 300 milliárd forintot, ezen belül a költségvetés hiá­nya 250 milliárd forinttal lesz egyenlő. A következő évek adósságszolgálati terhei tehát rohamosan emelkednek, s nő a munkanélküliség is: a nyilván­tartottak száma ugyan stagnál­ni fog — 650 ezer —, mi több, az ellátásban részesülők szá­ma csökken, de eközben leg­alább 200 ezerre emelkedik a regisztrálatlan állástalanok száma. A GKI általános követ­keztetése: a romló helyzet azt bizonyítja, hogy a gazdaság még nem ment át az igazi tisztítótűzön. A korábbi évek külgazdasá­gi mérlegjavulása nem a vál­ságból való kilábalás biztató előhírnöke, nem a kiegyensú­lyozott fejlődés ígérete volt, csupán átmeneti és törékeny jelenségnek bizonyult, amely mára semmivé lett. A GKI szerint a gazdaság fejlődésének egyik legna­gyobb problémáját az jelenti, hogy lelassult az átalakulás: a nagyobb gazdasági szerveze­tek privatizációja szinte meg­állt, a csőd- és felszámolási hullám pedig elérte a nagy magánvállalkozásokat és a bankokat is. A vagyonvesztés és -felélés felgyorsult; a költ­ségvetés pénzügyi szigora egyre inkább feloldódik; a be­ruházásra fordított összegek nem emelkednek; az állam- háztartás deficitje nő, s ez va­lószínűleg a külső eladóso­dottságra is negatívan hat. Mindebből következően a GKI úgy véli, a gazdaság ál­lapota ’94-ben tovább romlik, s a választások előtt már sem­milyen irányban sem módosít­ja a kormány gazdaságpoli­tikáját. A pénzügyi egyensúly romlása miatt a tanulmány ké­szítői nem számítanak arra, hogy a kormány választási cé­lú keresletélénkítésbe kezd, s úgy vélik, jövőre a folyó fize­tési mérleg hiánya eléri a 3 milliárd dollárt. Hogyan tegyük helyre az árakat? Budapest (ISB - K. Zs.) Nem elég a közlekedési politi­ka kidolgozása, jól megalapo­zott irodalomra van szükség — hallhattuk szerdán az Euró­pai Közlekedési és Környezet­védelmi Szövetség, valamint a Magyar Közlekedési Klub kö­zös sajtótájékoztatóján. A két szervezet tanulmányban fog­lalta össze azokat a külső költ­ségeket, amelyekről általában nem a közlekedéssel szoros kapcsolatban szoktunk beszél­ni. A közlekedés — köztudott — nagy hasznot hoz, ugyan­akkor a kiadások tekintetében sokba kerül. Vannak úgyneve­zett közvetlen költségek, mint például a gépkocsival járó üzemanyag díja, a különböző adók, ide sorolhatók a vonat­jegy, vagy a buszbérlet. A közlekedők azonban nem fi­zetik meg az összes költséget. A „külső” költségek, melyek sorába tartoznak többek között a levegőszennyezéssel, zaj- és környezeti ártalmakkal járó kiadások, terheit az adófizetők viselik — függetlenül attól, mennyire veszik igénybe a közlekedést. A tanulmány készítői szerint ezek a külső kiadások nem tükröződnek vissza reálisan az árakban, s így sok esetben pa­zarlásról beszélhetünk. Jegyzet ________________ Ombudsman Pásztor Zoltán M ég a parlamenti pad­sorokban ülőket is meglepte a kedd esti vok­solás végeredménye. Mind­össze egyetlen igen szavazat hiányzott ahhoz, hogy az Or­szággyűlés megválassza Trócsányi Lászlót az állam- polgári jogok parlamenti biztosának. Az összes képvi­selő állampolgári jogok par­lamenti biztosának. Az ösz- szes képviselő kétharmadá­nak egyetértése, tehát 258 igen szavazat kellett volna a megbízáshoz, ehelyett a je­len lévő 294 képviselőből 257-en nyilvánították ki tá­mogatásukat, 36-an nemmel voksoltak. A titkos szavazás eredményének kihirdetését követően az ellenzék és a kormánypártok padsoraiból egyaránt értetlenkedéssel, meglepetéssel kommentálták a hírt egyesek, s volt, aki egyenesen rossz precedens­nek minősítette az esetet. Az ország közvéleménye előtt is ismert hosszú szemé­lyi egyeztetések után, az alkotmányügyi és az emberi jogi bizottságok támogatá­sával, s — legalábbis úgy tűnt —, a parlamenti pártok többségének egyetértésével terjesztette a T. ház elé Göncz Árpád köztársasági elnök az ombudsman-jelölt és helyettese nevét. A „pa­pírforma" azonban, hacsak egyetlen szavazat híján is, de nem jött be. Valamelyik frakció talán „elfelejtett szólni", elmulasztotta jelez­ni ellenvetéseit, vagy a sokat szidott pártfegyelem nem működött ezúttal tökélete­sen, s ez idézhette elő a jelöl­tek számára is kellemetlen tortúrát? Vagy annak az MDF-es képviselőnek van igaza, aki szerint pusztán ar­ról van szó — mint már any- nyiszor —, hogy csaknem száz képviselő most is hiány­zott az ülésről? S az ő jelen­létükben „könnyedén” meg lehetett volna a szükséges többség, és ezzel eggyel ke­vesebb adóssága maradt volna a parlamentnek? Az idestova három éve húzódó ombudsman-ügy végére ta­lán pont került volna, a de­mokratikus . intézményrend­szer kiépítésében egy újabb fejezethez érkezett volna az ország. Vagy tekintsük úgy az eseményeket, mint Szabad György házelnök, aki szerint a túlzottan magasra állított mérce a hibás, s, különben: már az is eredmény, hogy a szavazatukat leadott képvi­selők nagy többsége támo­gatta Trócsányit? Ez kevés vigasznak tűnik. Nem is beszélve arról, hogy a keddi „precedens" után hogyan sikerül majd elis­mert szaktekintélyeket jelöl­ni hasonló esetekben, ha esetleg azon múlik a kineve­zés, hogy egy képviselő talán a WC-n volt a szavazás ide­jén. Vagy Dénes János kép­viselőnek van igaza, aki a választás után sokat sejte­tőén jelezte: a végeredmény talán nem a véletlen műve? Hiszen ez már kétségessé te­szi a jövőbeni politikai meg­állapodások előkészítését és végrehajtását, mert a véle­ményüket eltitkoló vagy utó­lag megváltoztató frakciók vagy csoportok az utolsó pil­lanatban felboríthatják a széles alapokon nyugvó kon­szenzust, s hosszú időre el­lehetetleníthetik a parla­ment munkáját. Vagy nem is volt konszenzus? Megannyi kérdés. Az agrárgazdaság jövőjéért tanácskoznak Nyíregyháza (KM) — Az agrárágazatot sújtó válság ebben a megyében szinte minden családot közelről érint. Ennek hatásaként is értékelhető, hogy Szabad Demokraták Szövetségén belül az agrártagozat alakult meg elsőnek, s nyomban hozzákezdett az agrárprog­ram kidolgozásához. Nem csak ennek ismertetése, ha­nem az agrárgazdaság hely­zetének elemzése, a jövőkép felvázolása lesz a témája an­nak a kétnapos rendez­vénysorozatnak, amelyet az SZDSZ okróber 29-én és 30- án rendez. Tegnap délután sajtótájé­koztatón ismertette a prog­ramot Iványi Tamás, az SZDSZ Országos Tanácsá­nak tagja, Lövey Csaba, az SZDSZ megyei ügyvivője és a program fő szervezője, dr. Lenti István, a mezőgaz­dasági tudomány kandidá­tusa, az SZDSZ szakértője. A gazdag eseménysorozat legnagyobb érdekessége, hogy noha SZDSZ-rendez- vényről van szó, más pártok tagjai, közismert képviselői, illetve más pártokhoz közel álló szakértők is ott szere­pelnek az előadók között. Ez is annak jeleként értékelhe­tő, hogy az agrárkérdés megoldása nem politikai kérdés, hanem szakmai, amelyhez pártállás nélkül mindenkinek hozzá kell já­rulni. Folytatódott a per Nyíregyháza (KM - K. D.) — Tegnap a tanúk és a szakértők meghallgatásá­val folytatódott az ember­öléssel vádolt vasmegyeri Szabó testvérek pere. Volt tanú, aki az idézés el­lenére sem jelent meg a tár­gyaláson, mások elmondták az általuk látottakat, tapasz­taltakat. Szinte egybehang­zóan állították: bár furcsá­nak tűnt, hogyan lett nyugati autója a munkanélküli fiúk­nak, különösebben nem fog­lalkoztak a kérdéssel. Nem gondolták, hogy ilyen súlyos bűncselekmény révén jutot­tak hozzá. Délután az igazságügyi orvosszakértő számolt be a tapasztalatokról, alátámaszt­va az elkövetés kegyetlen módját, válaszolt kérdésekre is, majd egyéb szakértői vé­lemények ismertetésére ke­rült sor. A bizonyítási eljárás befe­jeződött, pénteken fél ki­lenckor a perbeszédek hang­zanak el.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom