Kelet-Magyarország, 1993. október (53. évfolyam, 229-254. szám)

1993-10-20 / 245. szám

12 Kelet-Magyarország KULTÚRA ■ 1993. október 20., szerda Dino-mánia Gombás Sándor Amikor Michael Crichton pár éve megírta Jurassic Park című könyvét, már sej­teni lehetett, hogy ebből a témából még világszenzáció lesz. Versengtek a megfil­mesítés jogáért a stúdiók, de az Universal győzött, mert olyan rendezőt állított csata­sorba, mint Steven Spiel­berg. A kritika langyosan fogadta ugyan, de tény, hogy az ezredvég egyik leghatá­sosabb filmjét sikerült elké­szítenie. A dinoszaurusz mániát tu­datosan készítették elő. Min­denkit elborzasztott már a plakát is. Voltak a filmben gyilkos és ártalmatlan di­noszauruszok, de emlékez­zünk inkább a növényevők­re. Mintájukra készítették a legtöbb játékot. Gyártottak még dinó-töltőtollakat, alsó­nadrágokat. Ez nem spontán történt, az álomgyár mindent előkészített és kihasznált. Mi ülünk a moziban cso­dálkozva és rettegve, s lám mire kilépünk onnan, már Jurassic Park feliratú min­denféle produktum fogad. Nyugaton legalábbis. Ezért profik, ki tudták találni az őrületet. Bizonyos időkö­zönként Hollywood bedob valamit. Kihasználva azt, hogy az emberek vevők ezekre a dolgokra. Dino pó­lóban járni, ugye milyen va­gány? Különösen a gyere­kek büszkélkednek ezzel. Megveszik a dinójátékot és közben a jurakorról ábrán­doznak. A kor szakértői is igazán elégedettek lehetnek, előadhatják tudományos magyarázataikat. Ez nem baj az ismeretterjesztés szem­pontjából, de ami kialakult, az már nem tudományos vita, hanem mánia. Sokan, főleg a gyerekek vadásznak a dinoszaurusz játékokra. Életük középpontjába ez ke­rült. Nem erőltette senki, csak kedvet adtak hozzá. Mindegy most már hogyan, de járványos méreteket öl­tött. Mi lehet e mánia titka? Ismerjük ugyan földünk őstörténetét, de ha meglá­tunk egy élethű őslényt, bi­zony megpezsdül a fantá­ziánk. Különben is unalmas ez az ezredvég, elárasztotta a dekadencia. Keressük a műizgalmakat, s a múlt felé is fordulunk. Előrángatunk egy izgalmas kihalt őskövületet és cso­dáljuk. Izgulunk azon, hogy a raptor bekapja-e az áldoza­tát, nézzük az üldözéseket. Szenzációzunk a dinók (mármint a számítógéppel vezérelt dinók) élethűségén, a gyerekek hadonászva ad­ják elő a raptorok akcióit. Mindenki jól jár. A keres­kedők gazdagodnak, mi meg ülünk a vászon előtt, cso­dálkozunk és izgatottan rág­juk a popcomt. így lehet elfeledkezni az egyhangú hétköznapokról. Nem tudom meddig tart még ez a jól megkomponált kor­divat, de az biztos, hogy ha értékben nem is, de tömeg­hatásban a Beatles-láz után jegyezhető. Műholdas tévé Peking (MTI) — A külföldi műholdas televízió- adások „kárt tesznek a szo­cialista erkölcsökben” — in­dokolta a parabolaantennák használatának nemrégiben elrendelt országos tilalmát Vang Feng, kínai rádió­film- és televízióügyi mi­niszterhelyettes. A Zsenmin Zsipao című központi párt­lapnak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a külföldi tv-adások károsan befolyá­solhatják az ország közvéle­ményét, annak értékrendjét, és végső fokon veszélyez­tethetik a társadalmi stabili­tást. Úgy vélekedett, hogy — a hazafias szellem és a nagy múltú kínai kultúra védelme — is megköveteli a tiltó rendelkezést. Az eset­leges külföldi bírálatoknak elébe vágva hangoztatta: minden államnak szuverén joga eldönteni, hogy milyen tv-adások vételét engedé­lyezi. Hivatkozott arra, hogy más fejlődő országok is al­kalmaznak ilyen korlátozá­sokat a „rossz hatások kiszű­rése” érdekében. Független Magyar Szalon Budapest (KM) — A magyar képzőművész-tár­sadalom összefogását vállal­ta fel — határainkon belül és a határainkon túl — a másfél esztendeje létrejött Függet­len Magyar Szalon Képző- művészeti Egyesület. Célja a művészeti alkotások, a mű­vészet sokszínűségének be­mutatása oly módon, hogy egymás mellett szerepelje­nek a klasszikus hagyomá­nyokat ápoló művek, vala­mint a legújabb irányzatokat képviselő munkák. A nagy múltú párizsi szalon mintá­jára alakult művészkör első országos és nemzetközi kiál­lítása szombaton nyílt meg a Magyar Honvédség Műve­lődési Háza Stefánia Galé­riájában. A hazai képzőmű­vészet irányzatait reprezen­táló tárlaton 188 képzőmű­vész szerepel egy-egy alko­tásával. A magyarországi al­kotók munkáin kívül érke­zett műalkotás Ausztráliá­ból, Svájcból, Németország­ból, az Egyesült Államokból és Ausztriából is. A kiállítás leggazdagabb anyagával a festők jelentkeztek. Ezek mellett grafikák, tűzzomán­cok, kerámiák is láthatók. Dzsesszestek Nyíregyháza (KM) — Két érdekesnek ígérkező ze­nei program is várja a dzsessz barátait Nyíregy­házán a hónap végén a Fehér Narancs Klubban (Pacsirta u. 18.) Október 20-án, szer­dán Szendrei Szabolcs triója játszik. Az együttes bőgőse Molnár Péter, dobosa Cso­mós Ferenc. E hónap 27-én klasszikus spanyol gitárzenében gyö­nyörködhetnek az érdek­lődők. Az előadó: Paulon László. Megnyíló levéltári kutatóhelyek Ismeretlen Kölcsey-iratokra bukkantak Kolozsváron Q Páratlan anyag a szabadságharc korából A Szabolcs megyei levéltár varjúlaposi új részlege Szekeres Tibor felvétele Bodnár István Nyíregyháza (KM) — A múlt héten Nyíregyházán megtartott Nemzetközi Le­véltári Napok résztvevője volt Kiss András, az Erdélyi Múzeumegyesület főtitkára, a Kolozsvári Állami Levél­tár főlevéltárosa. Talán ke­vesen tudják, hogy a törté­nelmi Szatmár megye levél­tári anyagának mintegy 80 százaléka Kolozsváron talál­ható meg. Az anyag 1940 körül került Kolozsvárra, mint minden er­délyi, illetve partiumi levéltár gyűjteménye. Minket termé­szetesen a Szatmár megyei irathalmaz sorsa érdekelt. Árpád-kori iratok is — Páratlanul gazdag anyag­ról van szó, mintegy 300 fo- lyómétemyi gyűjtemény. Rendkívül gazdag iratok; amelyekből 1570-től figye­lemmel kísérhető a hajdani megye sorsa, történelme. Mostanában került elő jó né­hány ismeretlen Árpád-kori okirat is. □ Milyen értékes dokumen­tumokat tartalmaz még az anyag? — Hosszú lenne felsorolni. De talán hadd említsem meg, hogy sok Kölcsey fogalmaz­vány is található nálunk. Mint ismeretes, Kölcsey Szatmár megye jegyzője volt, és talán ez indította el a politikai pá­lyáján is. — Most épp a Kölcsey- anyag gyűjtésén és elemzésén dolgozom. Igyekszünk kiválo­gatni az eredeti Kölcsey-fo- galmazványokat. Szatmár megye könyvtára — Érdekességük, hogy — költőhöz méltóan — nagyon szép magyar hivatalos nyelven fogalmazódtak, Kölcsey sok latin kifejezést magyar nyel­vűvel pótolt. Nem véletlenül volt tehát a Himnusz költője a Magyar Törvénytudományi Szótár szerkesztője is. □ A gazdag történelmi múltú megye levéltára bizo­nyára a Rákóczi-szabadság- harc és a 48-as szabadságharc idejéből is sok dokumetumot őriz. — Páratlan gazdagságú mindkét szabadságharc anya­ga. Megtaláltunk például egész nemzetőri listákat. Egyébként Szatmár várme­gyének már a XIX. század első harmadában önálló megyei könyvtára volt, ami szintén fi­gyelemre méltó. Kutatni is szabad ö Nem ártott a sok hányó­dás, szállítás a levéltári anyagnak? — Hála istennek nem. Majdnem minden jó állapot­ban van. □ Korábban, 1989-ig még megnézni sem nagyon lehetett magyar kutatóknak a Románi­ában őrzött anyagokat. Most mi a helyzet? — Szerencsére azóta sok minden megváltozott. Nincs akadálya, hogy magyar ku­tatók is vizsgálódjanak Ko­lozsvárott. A nézők szívébe lopta magát a kéki mesemondó kislány: Minya Katalin Bodnár István Kék (KM) — Osztatlan si­kert aratott egy aprócska kis­lány, a Magyar Televízió Me­semondók találkozója című műsorában. Minya Katalin minden lámpaláz és elfogódás nélkül, olyan természetesen mesélte el mondókáját, hogy egy profi színész is megiri­gyelhette volna. A kis tévésze­replő kéki kislányt az iskolá­ban kerestük meg. Látogatásunknak láthatóan nagyon örült, már csak azért is, mert nem kellett bemennie a következő órára, ehelyett viszont az újságíró kérdezte. Kiderült, Kati — aki egyéb­ként negyedik osztályos — már korántsem először állt pó­diumon, a különböző szavaló és prózamondó versenyek gyakori résztvevője. Nem is akármilyen versenyző; több­nyire megszerzi az első helye­zést. így volt már első a Zelk Zoltán és a Szabó Lőrinc sza­valóversenyen, valamint a Móra mesemondóversenyen is. Nem maradt el az elismerés sem. □ Kati, már bizonyára tele van otthon a szekrény elismerő oklevelekkel, ajándékkönyvek­kel. Hányat kaptál már? — Juj, már vagy tizenkilen­cet — próbálja az ifjú hölgy összeszámolni tehetsége elis­merésének gazdagságát. ...s akkor jött a boszor­kány... / □ Ez már egy kis könyvtár. És hogyan lettél vers és mese­mondó? — A tanár néni sokat olvas­tatott velünk, és megtetszett, ahogyan mesélek. (Itt egy kicsit elidőzünk. Ké­ken, az iskolában Laskai Bélá- nénak és tanártársainak kö­szönhetően szép hagyománya van a vers és mesemondásnak, egy-egy versenyre több tucat­nyi kisiskolás benevez.) Katit a siker bogos és kiszá- míthatalan titkáról és útvesz­tőiről faggatjuk tovább. — A sikeres szerepléshez tudomány kell — folytatja tudálékosan a kislány — és az, hogy tudok a kezemmel és a szememmel is mutogatni. Na, ez érdekes ügy, ezen el­időzünk. Kati a tudományon ...na de a királyfi sem volt , rest... azt érti, hogy tökéletesen kell tudni a mesét vagy a verset. A szemmel történő mutogatásból pedig nagyon aranyosan egy kis bemutatót is tart, amin az­tán nevetgélve közösen ámu- lunk. Kati számára a nagy megle­petés augusztus végén távirat formájában érkezett, amely­ben közölték vele, hogy az előzetesen elküldött magnó- felvétel alapján a televízióban fog szerepelni. Gyanítom, Ka­ti szülei és a tanár nénik között nagyobb lehetett a riadalalom, mint a kislánynál. Mivel egy Móra Ferenc mesét kellett el­mondania; szép, korhű kalapot készítettek számára, amiben a tévében teljes sikert aratott. Kiderült, Kati életében először járt Budapesten, de eleddig a ...és ma is boldogan él­nek... A SZERZŐ FELVÉTELEI megyén kívül sem volt. Na­gyon tetszett neki a villamos, kár, hogy az állatkertbe már nem sikerült eljutnia. A tévé­szereplés pedig akár a legne­vesebb színésznek is dicsősé­gére válhatott volna, mivel minden próba nélkül, az első nekifutásra felvették. A púde- rezés, igaz, kicsit meglepte Katit, de hát istenkém, ez a művésznők sorsa — szögez­tük le a nem mindennapi ese­ményeket. A szereplésért némi honorárium is járt: tizenötezer forint állt a házhoz, amiből, ha megérkezik, biciklit kap a Pestet is megjárt szereplő. A tévében egyébként közölték, a legjobb közreműködők a gála­műsorban majd újra szerepel­nek. Gyanítom, Minya Kata­lin is közöttük lesz. Könyvtár a barokk épületben Bodnár István Kisvárda (KM) — Minden bizonnyal a megyénkben lévő könyvtárak közül a kisvárdai található a legszebb épületben. Bizonyára ez is közrejátszik abban, hogy évről-évre többen térnek be ide. Szivák Gábor, a könyvtár igazgatója elmondta, hogy ez egyébként a megye második legnagyobb könyvtára. Mint­egy százezer könyv és tízezer folyóirat között válogathatnak az olvasók. Sajnos, egyre kevesebb em­bernek telik manapság könyv­re, folyóiratra, s így jó, hogy legalább ki lehet kölcsönözni azokat. Újdonság, hogy né­hány hónapja a folyóiratok közül is 20-25 féle hazavi­hető, olyanok, amelyeket ott­hon is szívesen böngészget az ember. Akár a Time, a Stem vagy a Burda is elvihető né­hány napra. Egyre többen keresik fel a zenei részleget is, ahol szintén bőséges a választék, és a kom­pakt lemezek is megtalál­hatók. Jól eshet pihenéskép­pen néhány kellemes melódiát meghallgatni fülhallgatóval. A könyvtár az idén néhány újfajta szolgáltatással is igyek­szik gyarapítani olvasói szá­mát. Ötórai teákra várják ha­marosan az érdeklődőket, iro­dalomkedvelőket, akik az it­teni találkozókkal bővíthetik majd ismereteiket, kerülhet­nek közelebb az irodalomhoz. Nyolc-tíz előadásból álló so­rozat kezdődik hamarosan, amely igen széles témakört ölel fel, Adytól a finn iroda­lomig. Még az idén tartanak irodal­mi vetélkedőt, amelyre bárki benevezhet. Ezt honismereti vetélkedő követi majd. Balettdíj Budapest (MTI) — Ifj. Nagy Zoltán táncos, a Ma­gyar Állami Operaház balettegyüttesének tagja kapta az első magyar ba­lettdíjat. Az elismerést a Táncművészek a Táncmű­vészetért című operaházi gálán adták át hétfőn. A kitüntetésről kuratóri­um döntött, amelyben a hazai balettegyüttesek je­les képviselői mellett he­lyet kaptak a társművésze­tek reprezentánsai is. A jótékonysági esten fellép­tek a magyarországi ba­lett-társulatok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom