Kelet-Magyarország, 1993. október (53. évfolyam, 229-254. szám)

1993-10-19 / 244. szám

1993. október 19., kedd Kelet« Magyarország 7 Compfair: beszédet is értő számítógépek Cégek és gépek versenye — Magyar szakemberek a világ élmezőnyében Ráthy Sándor Budapest (ISB) — Jóllehet az elmúlt esztendőben több mint húsz százalékkal bővült a hazai számítástechnikai piac, mindez kevés vigaszt nyújt azoknak a cégeknek, amelyek éppen tavaly vagy napjaink­ban mentek tönkre. Az idén például már több mint száz­húsz magyar számítástechni­kai vállalkozás jelentett cső­döt. A többiek azonban — le­gyenek hazai illetve külföldi nagyok vagy kicsik — mind nagyobb erőfeszítéseket tesz­nek a piac meghódításáért. Ékesen bizonyíotta ezt a múlt héten a Compfair '93 számí­tástechnikai kiállítás és vásár is, amelyen a tavalyinál ugyan 6 ezer négyzetméterrel kisebb területen — 8400 négyzet- méteren —, de több cég vett részt. Míg tavaly csupán 410 vál­lalat jelent meg a kőbányai vásárvárosban, addig az idén már 470 kiállító mutatta be termékeit a Compfairen. A cé­gek a világ 17 országból gyűl­tek össze, s a magyarok mel­lett több mint 20 külföldi vál­lalatot reprezentáltak. S mivel ez a szakvásár már a hatodik, e tény is azt bizonyítja, hogy nem a hazai informatika van válságban, hanem egynémely vállalkozásnak támadtak idő­közben nehézségei. A piacról kilépők helyébe azonban mindjárt újak jönnek: ebben az évben például 130 új cég je­lent meg a vásáron. A távol­maradók közül kiemelendő a tavalyi vásár legnagyobb kiál­lítója a Kontrax — a cég saj­nos csődbejelentésével szerez­te meg hiányzásának „igazolá­sát". Újdonsága az idei parádé­nak, hogy az újoncok kevésbé „rázzák a rongyot”, s ezt a pavilonok megjelenésén túl igazolja az is, hogy eltűntek a vásárról a „többszáznégyzet- méteres” kiállítások. Helyze­tük inkább a szerényebb, de praktikusabb standokon sze­rezhetett információt a laikus vagy szakmabeli látogató. Vásár helyett cégbíróságra járnak Contrax, Számaik Rt., Mic­rosystem, Montana, Controll, Hewlett Packerd, IBM, Mű­szertechnika, Rolitron, HRP- Hungary, R. A. Trade — ti­zenegy számítástechnikai vál­lalat, amely a korábbi évektől eltérően az idén nem vett részt önállóan a Compfairen. Sőt, vásár helyett a cégbíróságra járnak. Távolmaradásuk okai sokfélék, de információink szerint a tizenegyek februári egységes döntésében szerepet játszott a részvételi ár is — amit mondanunk sem kell, sokalltak az említett cégek. Ezen túlmenően felvetődött az is, hogy egy évben elegendő egy szakvásáron megjelenni­ük, s történetesen az idén az IFABO-t választották. Mindez szemet szúrt a Compfair ren­dezőjének, a Compexponak, amely cég egészen a Gazdasá­gi Versenyhivatalig vitte az ügyet. Indoklásuk szerint a ti­zenegyek kartellbe tömörül­tek, s precendensértékű példá­jukkal veszélyeztethetik a töb­bi vásár jövőjét is. A rendező cég ügyvezetője, Ihrig Péter — aki egyben a Magyarorszá­gi Rendezvényszervezők Szö­vetségnek elnöke is —, leszö­gezte: a tizenegy vállalt mé­giscsak fontosnak tartja a Compfairt, hiszen a kiállítás idejére és helyszínére közülük több sajtótájékoztatót szerve­zett. A vita kapcsán megtud­tuk, jóllehet a Compexpo-t pénzügyileg is érzékenyen érintette a tizenegyek döntése, ettől függetlenül nem anyagi kártérítést követelnek, hanem egy állásfoglalást szeretnének kapni a versenyhivataltól. Nagy kérdés azonban hoz­hat-e bármilyen elmarasztaló döntést a tizenegyekkel kap­csolatban a Versenyhivatal. A vevők ugyanis nemigen tömö­rülhetnek árkartellba — ez ti­pikusan az eladók szokása —, s ráadásul a potenciális kiállí­tókat aligha lenne helyes megróni azért, mert egy vásá­ron nem jelentek meg. Vásárdíjak Különlegessége a Compfair vásári díjainak, hogy csak magyar termékeknek ítéli oda a zsűri. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a honi műhelyekben alkotott termé­kek ne vehetnék fel a versenyt a világ bármelyik országnak szoftverjeivel. Sőt, az elmúlt évek éppen azt bizonyítják, hogy ezen a területen komoly nemzetközi piaci versenytárs­nak számítanak a hazai fej­lesztők is. Jól példázza ezt az SZKI Recognita Rt. Recognita Plus díjnyertes terméke, amely már nemzetközi kiállításon is egyértelmű sikert aratott. A világsikerű szoftverből eddig több mint húszezer példányt adtak el az öt földrészen. A program „tudására” jellemző, hogy az összes latin ábécén alapuló írást és a görög betű­ket is felismeri. A beszédértő MAC Újdonságnak számít a Ma­gyar Vírusirtó Csoport termé­ke, a VírusBuster programcso­mag is. A szoftver nemcsak felfedezi és pusztítja a víru­sokat, hanem a Virsec prog­rammal kombinálva megelő­zésre is felhasználható. Díjat kapott a TOR Gondo­latorientált Szoftver cég ter­méke a StaTOR. A program lényege, hogy segítségével há­lós, hierarchikus éd dinamikus adatbázisokat lehet létrehozni minden olyan területen, ame­lyen az információt szöveg hordozza. Szerzője szerint a programmal megvalósítható a számítógéppel vezérelt és tá­mogatott emberi gondolkodás. A negyedik díjat tíz szoft­vernek ítélték oda: összefogla­ló nevük Morphologic. A tíz termékből hét helyesírás-el­lenőrző szoftver, s ezeket egé­szíti ki egy elválasztó pro­gram, egy szinonima szótár és egy ragozó szinonima szótár. Újdonságok a multimédia jegyében Az idei Compfair-t a multi­média jegyében rendezték. Hétköznapi — mondhatni fel­használóbarát — nyelvre le­fordítva mindez azt jelenti, hogy a vásárra elsősorban olyan termékeket hoztak el a kiállítók, amelyek az emberi kommunikációt nemcsak szö­veggel, hanem ábrákkal, grafi­konokkal, három dimenziós képekkel és számítógépes vi­deotechnikával is segítik. A kiállítás újdonságai között elsőként a Apple Computer Inc. „noteszát” említjük. A Newton család első 40 deka­grammos tagja egy emberi kézben is könnyedén elfér, mégis 640 Kilobyt-os memó­riája van. Monitorjára mű­anyag ceruzával lehet ábrát rajzolni vagy írni — egyelőre csak angolul „ért” a gép —, s például akár egy levelet vagy faxot is lehet „diktálni” az elektronikus titkárnőnek. A Newton intelligenciájára jel­lemző, hogy a faxot vagy a levelet elküldi a kiválasztott címzettnek, s a menedzser akár a napi vagy a heti prog­ramját is megterveztetheti ve­le. A Newton tanulékony gép, hiszen egv-két hét elteltével a „szokatlan” kézírást is rens- meri, s kívánságra rangsorolja gazdája napi tennivalóit. A több mint 100 ezer szót tartal­mazó szótár segítségével pe­dig szinte bármilyen angol nyelvű kommunikációra ké­pes. A Newton egyelőre csak az észak-amerikai piacon kap­ható, ám hamarosan elkészül a francia, német és japán vál­tozata is. Az ígéretek szerint Európában még ebben az év­ben megvásárolható lesz, s mi­vel hazánkban is többezres igény mutatkozik iránta, az Apple termékeket forgalmazó Graphisoft-nak valószínűleg sikerül meggyőzni az „almát” arról, hogy nálunk is kapható legyen a zseniális titkárnő. Megbízható forrásokból szer­zett információink szerint a Newton hazai ára 100 ezer fo­rint körül alakul, de magyar nyelvű változatára még sokat kell várni. Ahhoz ugyanis, hogy a gép a magyar szöveget is felismerje, tíz emberévnyi fejlesztőmunka szükséges. Az Apple másik szenzációja a beszédet értő és szöveget felolvasó PC-je. S jóllehet a számítógép egyelőre csak az észak-amerikai angol alapján „hajlandó” kommunikálni, azért többek között például videó-filmet készíteni, vágni és másolni már Magyarorszá­gon is könnyedén lehet vele. A vásáron szinte minden je­lentős honi és külföldi vállal­kozás bemutatkozott, s többek között látható volt a mai sze­mélyi számítógépeket forra­dalmasító mikroprocesszor is. Ez a processzor kétszer olyan gyorsan dolgozik, mint a ma használatos mikroprocesszo­rok bármelyike, igaz, kétszer annyiba is kerül. Az Intel Pen­tium jelentőségét azonban aligha kell bárkinek is magya­rázni: kissé leegyszerűsítve elegendő leírni azt, hogy ez­után csak fele annyi időt kell egy művelet elvégzéséhez, mint eddig. A kitartó látogatók meg­szemlélhették többek között az Agrorog, a Dataplan, a Mikropo, az Open, a Cobra és X-byte standját, s láthatták a világ legjobb táblázatkezelő programját, a Microsoft Ex- celi-t is. A 4.0-ás verziót igen köny- nyű használni, s minden két­séget kizáróan valóban fan­tasztikus táblázatokat lehet ve­le készíteni. Az Apple tenyérben elférő elektronikus „titkárnője” Nagy Gábor (ISB) felvételei A figyelem megosztása Az ember túlszárnyalja a számítógépet Budapest (MTI-Press) — Aki látta legutóbb a Ki mit tud?-ot, egyhamar biztosan nem felejti el, amit egy ka­tonától, Varga Jánostól lát­tunk: táblák előtt sétált fel és alá, miközben folyamatosan verset mondott, egyidőben a közönség által megadott számokat négyzetre emelte, és ezenközben leírt egy fran­cia verset. Franciául termé­szetesen, míg egy magyar verset fordítva, tehát hátulról előre. A pszichológiának ismert tétele, hogy az ember egy­szerre csak egy dologra tud igazán figyelni. Ezek szerint itt az élő cáfolat? — kérdez­tem Czigler István pszicho­lógust. — Kérdés, hogy ez meny­nyire cáfolt. Varga úr telje­sítményét nagyon érdekes­nek és figyelemre méltónak tartom. Egész biztos, hogy én nem tudnám utánacsinál­ni. A figyelem persze sok szempontból megosztható. Mindannyian meg tudjuk osztani különböző dolgok között a figyelmünket, vala­mennyien vezetünk autót és közben beszélgetünk a part­nereinkkel. Hogyha valami­lyen veszélyes szituáció adó­dik, akkor természetesen ab­bahagyjuk a beszélgetést, és sokkal inkább az autóve­zetésre koncentrálunk. A fi­gyelem megoszlásának több lehetősége van. Az egyik az, amit a számítástechnikában is csinálnak a számítógépek­nél, s időbeosztásnak nevez­nek: két feladatot párhuza­mosan végez valaki úgy, hogy egyszerre csak az egyikkel foglalkozik, és aztán ide-oda kapcsol a kettő között. — Van egy másik lehető­ség is: a működések automa­tizálása. A pszichológiában meg szoktunk különböztetni két működéstípust: az egyik az automatikus, a másik pe­dig az, ami figyelmi kont­rollt igényel. Komoly gya­korlással rengeteg teljesít­ményünk válik automatikus­sá. A legjobb példa erre az autóvezetés, de a fizikai mű­ködésben, például a sport­teljesítményekben számos ilyen vonatkozás van. Ideso­rolható az is, hogy egy fel­nőtt az anyanyelvén automa­tikusan olvas, s közben a szavaknak a jelentését is fel­fogja. Az automatikus telje­sítmények nem igénylik a fi­gyelmi működéseket, tehát ezeket lehet végezni, miköz­ben valami más figyelmi dologgal van valaki elfoglal­va. □ Igen ám, csak itt arról volt szó, hogy az említett úr verset mondott. A versmon­dás pedig bizonyos fokig a gondolkodáshoz kapcsoló­dik. Mert nem tudom elkép­zelni, hogy tökéletesen au­tomatikussá válhat. Tehát tőlem függetlenné, olyannyi­ra, hogy oda se kell rá figyel­nem, és közben nyugodtan emelhetem négyzetre a szá­mokat. — Tökéletesen automati­kussá valószínűleg nem vá­lik, de egyes részelemei au­tomatikussá válhatnak, és legalább olyan fokon auto- matizálódhatnak, hogy az előbb említett időosztásos megoldást tudja valaki köz­ben alkalmazni. A pszicho­lógusok számos kísérletet végeztek arra, hogy mikép­pen lehet egyszerre több fel­adatot végezni, hogyan lehet a figyelmet megosztani, és jelentős gyakorlás után, szá­mos — egyébként külön­leges képességekkel nem rendelkező — ember is na­gyon szép teljesítményeket ért el. □ A pszichológiai kísér­leteknek nyilván mélyebb ér­telme van. Tehát meg aka­runk tudni ezekből a kísér­letekből valamit. — Nagyon fontosak ezek az ember információfeldol­gozó működésével kapcsola­tos alapvető nézeteink szem­pontjából is. Az ember infor­mációfeldolgozó működését általában mindig valamihez hasonlítjuk, manapság leg­gyakrabban természetesen a számítógéphez. A ma hasz­nálatos számítógépeknek a legtöbbje egyszerre tulaj­donképpen csak egy dolgot tud csinálni. Nagyon gyorsan dolgozik, látszólag több fe­ladatot is végez, de végül is egyszerre csak egyet tud. Az ember információs feldolgo­zó működése nem ilyen egy feldolgozós, egy processzo­ros rendszer, hanem számos feldolgozó, számos procesz- szor működik egymással pár­huzamosan. Egyébként ilyen számítógépeket is csinálnak, de az embernek a feldolgozó működését ezek meg sem közelítik. Nemrég „vendégszereplésre” érkezett Ausztriá­ból Nyíregyházára egy szemeteskcnténer-mosó autó. A különlegesen kialakított jármű egy zárt mosótérbe emeli be a konténert, ahol a robotka­rok nagy nyomású, forró vízsugárral tisztítják meg és fertőtlenítik a tartály külső és belső felületeit. A berendezéssel szívesen találkoznánk rendszere­sen is a lakótelepi utakon Szekeres Tibor felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom