Kelet-Magyarország, 1993. október (53. évfolyam, 229-254. szám)

1993-10-12 / 238. szám

L október 12., kedd Kelet-Magyarország 7 Nemzeti jellegű Mária-tisztelet Száz éve engedélyezte a pápa, hogy október 8. a Magyarok Nagyasszonyának ünnepe A máriapócsi kegytemplom ékessége, a könnyező Mária-kép Dr. Csonkaréti Károly (MTI-Press) — Szűz Má­riát, vagyis Nagyboldogasz- szonyt a kereszténység felvé­telétől tiszteli a magyarság. Már Árpád-házi királyaink ko­rában is számtalan templomot, kápolnát szentelnek Máriának. Minderről sok Mára-kegyhe- lyünk, ősi búcsújáró helyünk tanúskodik. Máriabesenyő mai kegyszobrát például a tö­rök által elpusztított s össze­dőlt régi templom romjai alól ásták ki 1759-ben. A Mária- tisztelet felvirágzásának, álta­lánossá válásának az igazi kor­szaka azonban a barokk idők­ben kezdődött, s a XVIH. szá­zad második felében érte el csúcspontját a magyar barokk államfelfogásával, vagyis a Regnum Marianum (Mária Országa) államelmélettel. A Regnum Marianum esz­méjével korábban is talál­kozunk. Ez a felfogás a ma­gyar állam fennmaradását Má­ria, a magyarok Nagyasszonya különös gondoskodásának tar­totta — mindenekelőtt a török megszállás idejében. Nem veszhet el az az ország, vallot­ták, amelyen Szűz Mária pil­lantása nyugszik. A XVII. századi Mária-kongreganisták államfilozófiája szerint Mária apostoli országának, a Reg­num Mariano-Apostolicum- nak már az alapításánál is is­teni kegyelem működött köz­re, mégpedig nagyobb mérték­ben, mint más európai álla­mokénál. Más keresztény országoknak Isten a protekto- ra, de Magyarországnak ő az alapítója, conditora. Ezért Ma­gyarország kezdettől fogva nem egyszerű világi állam, ha­nem „sacrosancta respublica”, melynek alapítása két vallásos momentumból tevődik össze: az egyik a Szentkoronának pá­pai küldése, a másik a Szent­korona felajánlása. Ezzel Má­ria mindenkorra Magyaror­szág, Szent István országának kegyes és hatalmas Patróniá- jává vált. A XVm. században aztán sorra jelennek meg azok a dol­gozatok, amelyek Máriának Magyarországgal szemben ta­núsított jótéteményeit szám­lálják elő. Szent István az or­szágot Máriának örökjogon adta át, mondják az írók, akiknek gondolkodásában az akkori magyar jogi szemlélet is érvényesül, s Máriát ez időtől nevezik Dominának, Nagyasszonynak is a Boldog- asszony, Nagyboldogaszszony mellett. Hangsúlyozzák, hogy országunk Mária öröksége, s a Nagyasszony megol-talmazza azt. Ekkor születtek szebbnél szebb énekeink a Magyarok Nagyasszonyához: „Nagyasz- szonyunk, hazánk reménye, /Bús nemzeted zokogva esd! / Nyújtsd irgalomjobbod feléje, / Botlásiért, óh, meg ne vesd. / Mi lesz belőlünk, hogyha el­hagysz? / Oh, árvaságunk sír­ba hervaszt. / Minden remé­nyünk csak Te vagy, / Szent Szűzanyánk, Szent Szűz­anyánk, óh, el ne hagyj! A XVIII. században éledtek fel a török hódoltság előtti búcsújárások a Mária-kegyhe- lyekre, és sok új helyen is kapcsoltak Mária-szoborhoz vagy -képhez ilyen vallásos tiszteletet. Miután a Magyarok Nagy­asszonyának tisztelete a XIX. században csaknem ugyana­zon a hőfokon élt tovább, a honfoglalás ezeréves jubileu­mára készülődő nemzet nevé­ben Vaszary Kolos esztergomi érsek, hercegprímás azzal a kéréssel fordult XIII. Leó pápához, hogy tekintettel a je­les évfordulóra, engedélyez­zen hazánknak egy külön Ma­gyarok Nagyasszonya ünne­pet. A pápa ezt 1896-ban meg­engedte azon az alapon, hogy Szent István Szűz Mária oltalmába ajánlotta koronáját és az országot, s őseink ezt a felajánlást szent örökségként származtatták nemzedékről nemzedékre. A Szentszék elis­merte a Mária-tiszteletnek ezt a nemzeti jellegét. Xffl. Leó az ünnepet ok­tóber második napjára tette, majd X. Pius pápa október 8- ára helyezte át. Szolgálat az ősegyház mintájára Lektorokat és akolitusokat avatnak a nyíregyházi székesegyházban Felvételi Nyíregyháza (KM) — Bár még csak most kezdő­dött el a tanév, a továbbta­nulni szándékozóknak már a következő év előkészüle­teivel is kell foglalkozniuk. A Nyíregyházi Szent Imre Katolikus Gimnázium már december 4-én megtartja a felvételit a VIII. általánost most végzőknek az Ungvár sétány 19. szám alatt. Az egyik osztály nyelvi tagozatos, mégpedig német és angol szakos. (A tanulók egyik fele 7 óra németet és 3 angolt tanul, másik fele 7 óra angolt tanul és 3 néme­tet.) A másik osztály számí­tástechnika szakos: ez 5 óra matematikát és 2 óra számí­tástechnikát jelent. Itt is van angol és német 5+2 órában. Ennek az osztálynak a másik fele általános tagoza­tú. Mivel csak 2 osztályt ve­hetnek fel a gimnáziumba, már most célszerű jelent­kezni a december 4-ei fel­vételire, hogy' a vallásos szülők gyermekei ne ma­radjanak ki a katolikus gim­náziumból. Felvételi lapot a helyi plébániáktól lehet kérni. Nyíregyháza (KM) — Előre mutató eseményre ké­szülnek Nyíregyházán a Kossuth téri katolikus temp­lomban. Bosák Nándor püspök 12 férfit avat lektor­rá, illetve akolitussá október 17-én este, a 6 órai szent­misében. Miért előre mutató ez az ün­nep? Mert a II. Vatikáni Zsinat óta szerte a világban kiegé­szült a katolikus papság hie- rarhiája: nemcsak a püspökök és papok, hanem önálló diakó­nusok is helyet kaptak benne, vagyis nőtlen és nős férfiak, akik az ősegyház mintájára kézföltétellel felszentelést nyernek, hogy az egyházban a szegények szolgálatát vezes­sék. Fontos szerepük az isten- tiszteleti szolgálat: igét hirdet­nek, keresztelhetnek, eskethet­nek és a szentmisékben áldoz- tatnak. Hazánkban azonban még alig történt diakónus szentelés, jóllehet a világegyházban már jelentős számú felszentelt di­akónus tevékenykedik. A pa­pok számának csökkenése mi­att itt is el kell indulni az új úton. Ennek jele a lektorok és akolitusok avatása. A felavatott lektorokat és akolitusokat nem fogják fel­tétlenül diakónussá szentelni a későbbiekben, mert a lektor és az akolitus szolgálata mara­dandó jellegű az egyházban. Mégis remélhető, hogy közü­lük a szolgálatok során lesz di- akonusszentelésre is kiválaszt­ható. □ Mi a lektorok tiszte, fel­adata és mi az akolitusok tiszte, feladata? A lektorok felolvasók, akik a szentmisékben bibliai része­ket és imarészeket imádkoz­nak elő. De istentiszteletveze­tők is lehetnek, mert ahol a kis templomokban vagy kápol­nákban nincs vasárnap szent­mise, ott ők vezetik a közös­ség templomi istentiszteletét, a közös imákat, énekeket, szent­írási felolvasást, és igehirde­tést, sőt áldoztathatnak is. Ugyanígy az akolitusok, akik az oltárnál szolgálnak, akik külön megbízással egyházi te­metési szertartást is végezhet­nek. A lektorok és akolitusok avatásánál óhatatlanul rágon­dolunk a paphiányra, mint ki­váltó okra. Mégsem egysze­rűen erről van szó. A keresz­tény világi hívek is bizonyos papi erőket és elkötelezettsé­geket hordoznak magukban a keresztség szentsége és a bér­málás által: az egyetemes vagy királyi papság ez. Szent Péter apostol mondja a meg­keresztelteknek: (I. Péter 2,6 és 9.) „Ti azonban választott nemzetség, királyi papság vagytok, hogy annak dicsősé­gét hirdessétek, akik titeket meghívott... eleven kövek módjára ti is lelki templommá, szent papsággá épültök, hogy Jézus Krisztus által kedves, lelki áldozatokat mutassatok be.” Eszerint minden megkeresz­telt hívőnek vannak bizonyos papi és istentiszteleti elköte­lezettségei. A pap közelíti em­bertársait Isten felé. Ezt a ben­ső elhivottságot és elkötele­zettséget ismerték fel az ava­tandó férfiak, a templomi kö­zösség pedig örömmel várja szolgálatukat. E férfiak arra hivatottak, hogy a Szentírás­ból és az Eukarisztiából eleve­nebben felfogják Jézust, aki általuk is szólni akar, általuk is imádkozni akar a közösségben és általuk is Isten felé akarja közelíteni övéit. Előre mutató nap: az egy­házban régi és új együtt mu­tatkozik meg. Isten egyháza így épül tökéletesebben Isten szent templomává. Levéltáros konferencia Budapest (G. R.) — Bu­dapesten, a Püspökkari Tit­kárságon a napokban ren­dezték meg az egyházi le­véltárosok szimpóziumát. Az Országos Katolikus Gyűjteményi Központ levél­tári szakreferense dr. Varga Lajos váci püspöki iroda­igazgató egyebek között el­mondta: napjainkban nagy szükség van az egyházi le­véltárakra, hiszen a világi történelem része az egyház­történelem is. Dr. Dankó László kalocsa-kecskeméti érsek, az Országos Egyház­művészeti és Műemléki Ta­nács elnöke hangsúlyozta; nyíljanak meg végre az egy­házi levéltárak, beszéljenek az akták. Utalt XIII. Leó pá­pára, aki a vatikáni titkos le­véltár megnyitásakor mond­ta: „Isten nem igényli a ha­zugságainkat!” Alapítvány orgonákért Budapest (KM) — Virágh András orgonaművész, aki tíz esztendeje van a pályán Pro Renovanda Organis Hungáriáé néven alapítványt hozott létre a magyarországi műemlék és műemlék jel­legű orgonák felújítására. Bemutatkozó koncertjükre a napokban került sor a bu­davári Mátyás-templomban, ahol Ella István, Kovács Endre, Solymosi Ferenc és Virágh András interpretá­lásában a romantika nagy mesterének, Liszt Ferencnek legszebb kompozícióit hall­hattuk. Az alapítvány várja az érdeklődők és támogatók jelentkezését, hiszen nem­zeti örökségünk szeves részei az orgonák, amelyek többsége Európa-hírű, de ál­lapotuk siralmas. (1142 Bu­dapest, Szatmár u. 53. Tele­fon: 06-1-163-5141. Szám­laszám: MHB 327-11259.) száz feladat Tíz év — Nyíregyháza (KM — BJ) — Tíz év múlva, 2004-ben lesz százesztendős a nyír­egyházi római katolikus templom. Noha az egyház elsősorban lelki nevelésre hivatott, az évfoduló köze- ledtén számtalan építkezési és anyagi feladat is hárul rá. Nyíregyházán ráadásul a tíz- esztendős programban egy új egyházmegye alapozásá­nak is meg kell történnie a helyi egyházi intézmények kialakításával egy időben. Időrendben legelső munka a plébániaépületnek az újjá­alakítása lelkipásztori cé­lokra. Állapota közismert a város lakói előtt. Emeleti ré­szét visszakapta az egyház, most következik a teljes kül­ső tatarozás, amit a város végez el egy korábbi megál­lapodás értelmében, annak minden költségvonzatával. A belső átalakítások az egy­házat terhelik, de a költség felét itt is a város állja. Az új püspökség mega­lakulásával egy püspöki ki- rendeltség, vagy helynöki hivatal létrehozása is szüksé­gessé vált. Erre a célra a templom mögött, a Kossuth tér 4. szám alatt álló épületet fogja átalakítani és kibőví­teni és a városképbe illő kül­sővel elkészíteni az egyház. Nagy munkát ad, mert sok tekintetben felújításra szorul maga a templom is. Most helyezik vissza a kimozdult lábazati köveket, helyre kel­lene állítani a templomhoz felvezető lépcsőket. Meg­gyengült a templom két hu- szártomya, a kereszthajó vé­gén lévő két torony, sok tég­la kilazult, a díszes zárókö­vek lezuhanása is fenyeget De jelentős munkálatokat kell végezni a templom bel­sejében is. A templom orgonája nap­jainkra szinte a végét járja. Az ólomcsőrendszer — amely a játszóasztaltól a le­vegő bekapcsolását szabá­lyozza és vezeti a levegőt — eloxidálódott, korszerű, új elektromágneses kapcsolás­ra van szükség, új játszóasz­tallal kell ellátni az orgonát, a belső szélládákat is fel kell újítani. Rendbehozandók a temp­lom ólomkeretben lévő fes­tett üvegablakai, mert eloxi­dálódtak, hullámossá váltak a képek, fenyeget a bedőlés, beszakadás veszélye. Meg­újítandó lesz a templom fű­tése. Eddig olajjal táplált hőlégbefúvós kazánok fűtöt­ték a templomot. Az olajhoz hozzájutni is egyre nehe­zebb, ezért talán legprak­tikusabbnak látszik a pa­dozat kicserélésével együtt a padlófűtés kialakítása. A harangok felfüggeszté­se, az úgynevezett harangko­ronák, s a működtető villa­mosszerkezet teljesen el­avult, veszélyezteti a haran­gok épségét. Ezeken sürgő­sen változtatni kell. A nagy­harang működtetését már le is kellett állítani. A költség- előirányzatok az új harang­koronák létesítésére és az új villamos működtető rendszer kiépítésére egymillió forin­tot igényelnek. A gimnáziumunk és a kol­légiumunk fenntartása, to­vábbépítése szintén jelentős költségekkel jár, miként a tízéves borbányai templom, amely kezdettől beázik. Most újra kell fedni rézle­mezzel, és a vízelvezetést is újonnan kell megoldani, mert már alámosott a víz bi­zonyos részeket, és a torony­ban repedések, szakadások jelentkeznek. Ezek a legfontosabb fel­adatok, és különösen amiatt nagyok, mert szinte pénz nélkül kell nekikezdeni. Ép­pen ezért hangsúlyozta Vá- rady József helynök úr, hogy a hívek segítségével lehet csak megteremteni az anyagi hátteret. Nyugatról sem ér­kezik már segítség, ők most inkább nálunknál nyomorul­tabb állapotban lévő orszá­gokon, vagy a harcoktól súj­tott Jugoszlávián segítenek. Helyben kell kigazdálkodni a felújításokhoz szükséges pénzt, ezért nagy szükség lesz az egyházadó pontos fi­zetésére, adományokra, eset­leg örökségeknek az egy­házra ruházására, mert ezek nélkül megoldhatatlanok lennének a feladatok. Az egyház mindig így dolgo­zott, mert számíthatott rá minden időben, hogy a hívek is felfogják: ők a kegyurak az egyházközségben. A szentlélek pedig sugallani fog embereknek, hogy az egyházközség vállalkozásai­ban vegyenek részt, legyen részük a templom helyreállí­tásában.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom