Kelet-Magyarország, 1993. október (53. évfolyam, 229-254. szám)
1993-10-11 / 237. szám
Kelet-Magyarország 5 1993. október 11., hétfő HAZAI HOL-MI Lehetőség a városi rang Egyes területeken kiemelkedő adottságokat is felmutat a település, de sok még a tennivaló ha úgy vesszük —, nemzetközi jelleggel is rendelkezik. Egészségügyi vonatkozásban elmondható, hogy megyei intézmények illetve kórházi osztályok is találhatóak nálunk. Az egykori járásbíróság épülete Baktalórántháza (KM) — Nem véletlen talán, hogy Baktalórántháza központjába a Zöldfa utca vezet. A település a gyönyörű baktai erdő ölelésében fekszik, s mint tudjuk, a több tízezer hektár természetvédelmi terület. Baktalórántháza 1993. október 1-jén városi rangot kapott. Vida Károly polgármesterrel a várossá válás alkalmából ültünk le beszélgetni. Város volt valaha — Miért akartunk várossá válni? — ismétli a kérdést a polgármester. — Azért, mert úgy gondoltuk, a település tradíciói igénylik ezt. Nem csak előrelépni, visszanézni is akartunk ezzel, hiszen a falu Nyír- bakta néven már volt város valaha. A szándék akkor született, amikor a Belügyminisztérium 1992-ben 11 pontban megfogalmazott feltételeit elolvastuk. Az abban előírt kitételek többségének Bakta megfelel, sőt, egyes területeken kiemelkedő adottságokat is fel tud mutatni. □ Kezdjük talán a kiemelkedőkkel... — Ezek között első helyre tenném, hogy a település mezőváros, majd járási székhely is volt. Rögtön ezután következik, hogy fejlett intézmény- hálózattal rendelkezik, mely elsősorban az oktatás területén nyilvánul meg: az általános iskolák mellett gimnázium és szakközépiskola működik, s 1992. óta itt van a Határontúli Magyarok Regionális Közművelődési Központja is, ami, — Országgyűlési választókörzeti központ vagyunk, van mentő- állomásunk, rendőrségünk is. Természetvédelmi erdő övezi □ Mi az, ahol még van javítanivaló? — E téren legtöbb dolgunk a közműfejlesztési beruházás, amely jelenleg is tart, s tervezett befejezésének dátuma 1995-96-ra várható. Ha elkészül, megfelel majd a városi szintnek, s megoldódik a jelenleg legnagyobb hiányosságnak számító útprobléma is. „Sötét ló” a település szempontjából a mostanában sokszor és kitörési pontként emlegetett természeti adottságok kihasználása, a turizmus megteremtése. Nekünk e téren vannak. A Dégenfeld-kastély parkja például egyedülálló a környéken. Mindezek figyelembevételével állítottuk ösz- sze pályázatunkat, mely tudomásom szerint Pécsvárad után a második legtöbb pontot kapta. □ Bizonyára tudja, hogy sokakat meglepett Baktalórántháza várossá válásának híre, hitetlenkedve vették tudomásul a rangot... — Ez év márciusában kezdtük elkészíteni a pályázatot, csendben dolgoztunk, nem kerítettünk a dolognak nagy feneket. Városként is ilyenek szeretnénk lenni, csendben, de jól és eredményesen dolgozni. Az újonnan megkapott rangot pedig olyan formának tekintjük, amit az itt élők csak ezután töltenek meg tartalommal. A meglepetésről pedig csak annyit, hogy jómagam is a Magyar Közlönyből értesültem a hírről, előttem már legalább húszán tudtak róla. Saját vállalkozásban □ Hogyan tovább? Miképpen fogják a formát tartalommal megtölteni? — A cím lehetőség az előrelépésre, bár sokkal több pénzhez városként sem juthatunk. Azt gondolom, elsősorban arra jó, hogy a jövő térképén Baktalórántháza szerepelni fog. Tennivalónk bőven akad. Most minden erőnket leköti a gázvezeték építése, amit egyedülálló módon saját községi vállalkozásként valósítunk meg. Ugyanez vonatkozik a szennyvízépítésre is, egyik munkában sincs idegen iparos a vállalkozók között. Önerős beruházásban újabb nyolcvan telefonállomás épül. Legnagyobb gondunk, és szerintem a település szégyene, hogy több éve kiépítetlenek a belterületi utak. Megépítésükhöz bizonyos pénzforrásokkal már rendelkezünk, s már ez évben is jelentős kiépítés válhatott volna valóra. A jó gazda gondossága az olcsó népszerűség helyett azonban azt kívánja, hogy előbb a gáz- és szennyvíz- építés fejeződjön be. Mindezekből következik, hogy látványos változásokra az ünnepélyes avatásig, 1994 március 15-ig már nemigen kerülhet sor. Legfeljebb arra marad pénz és idő, hogy a középületek külső vakolatát rendbete- gyük... Talán így javulhat a helyzet A település lakóit is meglepte a városi rang • A háromgyerekes fiatalasszony reménykedik Baktalórántháza (KM - K. É.) — Kihalt, csendes Bakta ezen a kora déli órán. A felnőttek vagy otthon vagy a kertekben dolgoznak, az iskolákban még tart a tanítás, a diákok zsivajára várni kell egy kicsit. Jövő-menő embert így hát alig látni. Vámom kell, amíg az óvoda előtt beszélgetőtársra akadok. Arra vagyok ugyanis kíváncsi, mit szólnak ahhoz, hogy falusiból városi emberek lettek? Jávor Pál, vállalkozó: — Na, ezt jótól kérdezi. Tudja, én B-listán vagyok. Mit szólok a hírhez? Az újságból tudtam meg, de örülök neki. Talán így majd javulhat a település helyzete valamit. Ha város lettünk, bizonyára több pénzhez jutunk. Mert hiába a cím, ez így most kevés. Sok emberrel beszélgettem már erről, mondhatom, többen szégyellik a rangot. Úgy érzik, a település nem méltó a címhez. Az utakon nem lehet közlekedni, nincs egy tisztességes járda, a strand például gyönyörű, de nem lehet megközelíteni, szellemi élet nincs, a kultúra egy nulla. A fiatalok számára egyetlen szórakozóhely a diszkó. Tudja, hiába nevezik városnak, Bakta egy falu, méghozzá halott falu. Az emberek elfásultak, este öt után már senki nincs az utcán... Szép arcú fiatalasszony, nevét nem mondja meg: — Ne haragudjon, de nem akarok szembekerülni a polgármesteri hivatallal, bár úgy hallottam, aki kér, annak segítenek. Nekem három gyermekem van, nem könnyű az élet. Mit szóltunk ahhoz, hogy város lettünk? Csodálkoztunk, ugyan mire lett ez város? A mi utcánkba nem lehet bejutni, ha esik egy kis eső. Munkahely nincs, mondhatják ezt akárminek, ez akkor is csak falu. Azért én reménykedek, ha eddig nem is, ezután hátha jobb lesz, szépül majd Bakta. A hírt az újságból tudtuk meg, meg abból, hogy a polgármester szólt az embereknek, tart egy kis ünnepséget, kólával, süteménnyel kínálják, aki elmegy. Bakta az adatok tükrében Részlet a Belügyminisztériumhoz benyújtott pályázatból • Vasúti csomópont Baktalórántháza (KM) — A település Szabolcs-Szatmár- Bereg megye geometriai súlypontjában, a Nyírség közepén helyezkedik el, az egyik legjelentősebb térségi központként. Közvetlen gazdasági, társadalmi és strukturális vonzás- körzetébe tizenöt-húsz település tartozik, 28-32 ezres népességgel. A megye meghatározó városai, Nyíregyháza, Nagykálló, Nyírbátor, Mátészalka és Kisvárda mintegy harminc kilométer sugarú kör ívén veszik körül a települést, s e kör központi részén elhelyezkedő települések Baktaló- rántházával együtt, területi hovatartozásukat illetően üres foltként jelennek meg a megyei településszerkezetben. Baktalórántháza állandó lakosainak száma 3716 fő, de lakónépessége, intézményei és foglalkoztatottsági adottságai révén számottevően meghaladja az ötezres lélekszámot. A település közlekedésforgalmi központban helyezkedik el, a 41-es főútvonalat a község belterületén keresztezi három további közlekedési út: Székely-Baktalórántháza, Nyírbátor-Kisvárda, Kántoijá- nosi-Baktalórántháza. Vasúti csomópont, a települést ez idő szerint kilenc távolsági autóbuszvonal is érinti. Nemzetközi intézmény a magyarokért Az Illyés, valamint a Haza és Haladás Alapítvány vállalt oroszlánszerepet a szervezésben Baktalórántháza (KM) — A Határontúli Magyarok Regionális Közművelődési Központja Baktalórántházán, 1993. március 15-én nyitotta meg kapuit. Az intézmény létesítésében és fenntartásban az Illyés valamint a Haza és Haladás Alapítvány vállalt oroszlán- szerepet. Az alapítók célja a határontúli magyarok, elsősorban a Kárpátaljai régió magyar tannyelvű oktatási intézményei tanárainak, tanulóinak módszertani segítése, továbbképzések, honismereti táborok, vetélkedősorozatok, kiállítások szervezése. Az egykori járásbíróság felújított épületében elhelyezett intézmény huszonhat résztvevő kényelmes együttlétére, egyidejű elszállásolására nyújt lehetőséget. A központ létrehozóinak vágya, hogy a baktalórántházi intézmény három országban, Ukrajna, Románia és Szlovákia területén élő magyarok találkozóhelye, magyarságuk ápolásának közös bölcsője legyen. A tervek szerint a jövőben újabb feladatokat vállalnak fel: a Kárpátok-Euro- régió területén a határontúli közoktatási és közművelődési intézményeknek szeremének segítséget nyújtani. Ez jelentheti módszertani ötletek átadását, de elsősorban a személyes találkozás lehetőségét. Jegyzet A város ereje Kovács Éva A város ereje nem a falakban, hanem a védők lelkében vagyon... — Jutott eszembe, miközben a frissiben várossá nyilvánított Baktalórántháza utcáit jártam. Aki nem tudja, nehezen hiszi, hogy ez a falu város. A sáros utak, göröngyös járdák nem erről beszélnek, és sok egyéb mellett hiányoznak a rendezett terek, a takaros parkok, a szép virágok is. A városi cím elnyerése Bakta számára ily módon nem rangot, sokkal inkább lehetőséget jelent. Lehetőséget arra, hogy a meglévő szilárd alapokra építkezhetnek az itteniek. Kár tagadni, nagy nap az, amikor egy község várossá válik. Az előléptetés, az újabb, magasabb rang megszerzése már önmagában is öröm, hiszen azokat a fáradozásokat, azokat az eredményeket ismeri el, amelyek az új cím adományozását megelőzően éveken át jellemezték a települést, s annak vezetőit, lakóit. Nem is lehet másképp, hiszen a várossá válásnak szigorú feltételei vannak, a rang nem csak előnyöket, kötelezettségeket is jelent. Olyan infrastruktúrát, szellemi és gazdasági erényeket feltételez, amelyeknek birtokában már első pillantásra láthatja az érkező, nem falu, hanem város az, melynek kapuját átlépte, melynek utcáit koptatja. Csakhogy a tárgyi, anyagi feltételek megléte még nem minden, s közel sem elég a boldoguláshoz, a várossá váláshoz. Legalább ennyire fontos, hogy a település szellemi, kulturális élete is városi, vagy csak városias legyen: létezzenek klubok, egyesületek, kisebb-nagyobb tömörülések és szervezetek, amelyeknek tagjai nemcsak az együttlét kellemes óráira, saját szórakoztatásukra gondolhatnak, hanem arra is, hogy mindeközben lakóhelyük sorsán is mozdítsanak, a település életébe új színfoltot hozzanak, vagy éppen hagyományt teremtsenek. Szükséges lenne az is, hogy ha vannak, felelevenítsék a kulturális hagyományokat, megőrizzék a történelmi emlékeket, ha pedig nincsenek, az utánuk jövőknek maguk teremtsenek ilyet. j j olt város az, amelyben ifi nincs szellemi élet, s hiába a cím, a rang, ha nincs mögötte tartalom... Ez volt a múlt Baktalórántháza (KM K. É.) — Baktalórántháza két település, Nyírbakta és Lórántháza egybeépítéséből alakult ki. A két település az 1748-ban készült térképeken még különállóan jelenik meg, közigazgatási egyesítésükre a Magyar Királyi Belügyminiszter rendelete alapján 1931. január 1-jén került sor. Ősidők óta lakott terület, amit az itt talált leletek bizonyítanak. Legrégibb írásos emlék a Zichy okmánytárból IV. Béla adománylevele, amelyben megerősíti, hogy az akkor még Bacza, Bakcha néven említett helységet az egri püspökségnek adományozza. A Leleszi Országos Levéltár adatai szerint a települést már Bakta néven 1381-ben Baktay László, ezt követően a Báthory, Tatay, Barkóczy, Károlyi család birtokolta, legutolsó tulajdonosa pedig gróf Dégenfeld Pál volt. Lórántháza település néven a XVI. századból van írásos adat, amiből kiderül, a Báthoryak, Rákócziak, majd a Károlyiak birtoka. A települések a tatárdúlást — kedvező fekvésük miatt — elkerülték, a környező mocsár és erdő visszatartó erőnek mutatkozott. A török hódoltság idején Erdélyhez tartozott. 1710-ben már megyegyűléseket is tartottak itt. Az 1848-as szabadságharcban a község földesura, Dégenfeld Imre főispán jelentős szerpet vállalt, emiatt a szabadság- harc leverése után az itt élő nép sokat szenvedett. Az I. világháborúban 234 férfi pusztult el, sokan estek fogságba. A Tanácsköztrásaság idején a falu román megszállás alá került, a DL világháború idején román és szovjet előőrsök jöttek a községbe. Nyírbakta a múlt században mezőváros, amely az 1850-es évektől választási székhely. Kedvező földrajzi fekvésének köszönhetően az 1850-es évektől vásárközpont, évi öt országos kirakodóvásár valamint heti vásár gazdája. 1912-től hatvan évig a környező tizennyolc település járási székhelye, tisztiorvos, állatorvos, fogorvos működik a településen, járási szolgabírói hivatal, valamint csendőrség és pénzügyőrség is megtalálható itt akkoriban. kiválóak a lehetőségeink, hiszen Baktát 312 hektáros természetvédelmi erdő övezi, melegvizes stranddal rendelkezünk, s műemlék, illetve műemlékjellegű épületeink A megyei tüdőszakkórház csodálatos környezetben található Balázs Attila felvételei
