Kelet-Magyarország, 1993. október (53. évfolyam, 229-254. szám)
1993-10-09 / 236. szám
12 1 JA ‘Kekt-'Mmwrorszfa hétvépi meííékíete Krúdy nyomában Francia irodalombarátok Nyíregyházán Bodnár István Nyíregyháza (KM) — Érdekes francia turistacsoport járt a napokban Nyíregyházán. Bár a magyar változásokra is kíváncsiak voltak, elsősorban mégis az irodalom érdekelte őket. Nyíregyházára Krúdy Gyula kedvéért jöttek. Nem írók, nem irodalomtörténészek, nem hivatásos irodalmárok, egyszerűen irodalombarátok. Tizenöten vannak és az a hobby- juk, hogy minden évben más közép- vagy kelet-európai országba utaznak, s annak az országnak néhány írójával kívánnak megismerkedni. Jártak már a két német állam egyesítése előtt az NDK-ban, voltak Oroszországban — akkor még Szovjetunió —, jártak Lengyelországban és Csehszlovákiában, s most Magyarországra került a sor. Útjukat egy francia és egy magyar utazási iroda szervezte, de a szakmai program összeállításánál a magyar Pen Club is segítséget nyújtott. A Pen Club javaslatára iktatták programjukba, hogy Magyarországon mindenekelőtt Krúdy Gyula és Illyés Gyula életművével kívánnak megismerkedni. De ennek a programnak a kialakítása nem most, ideérkezésükkor történt, hanem egy jó fél évvel korábban. Egyébként nemcsak a magyar útra, hanem minden országba úgy készülnek, hogy otthon már igyekeznek elolvasni, megismerni minél többet, ami az illető ország irodalmáról, főként a kiválasztott íróktól Franciaországban is hozzáférhető. Krúdyval nem volt könnyű dolguk. Sajnos, elég kevés könyve olvasható franciául, de azért nem jöttek üres kézzel, az Útitárs című regényt, amely néhány évvel ezelőtt jelent meg franciául, valamennyien elolvasták, s ennek kísérőszövegéből valamit már az íróról is tudtak. A szervezésben közreműködő Pen Club Katona Béla irodalomtörténészt kérte fel, hogy Nyíregyházán kalauzolja a francia csoportot. A csoport október 4-én érkezett Nyíregyházára. Előzőleg már Budapesten töltöttek két napot: jártak a Petőfi Irodalmi Múzeumban, majd a fővárosi Krúdy-emlékhe- lyekkel ismerkedtek. Meglátogatták Óbudán a Krúdy- házat, az író utolsó lakását, ebédeltek a Krúdy-emléktáb- lával megjelölt Kekli vendéglőben, abban a kerthelyiséges óbudai kocsmában, amelynek utolsó éveiben törzsvendége volt. Nyíregyházán először a Jósa András Múzeum Krúdy emlékszobáját keresték fel, ahol előadást hallgattak meg az író életéről és pályájáról, majd végigjárták a Szent István utcai Krúdy-emékhelye- ket (szülőház, családi ház, Kossuth gimnázium). Láthatólag kellemes meglepetés volt számukra, hogy az író egykori iskolájának igazgatója nemcsak szívélyesen fogadta a társaságot, hanem a patinás díszteremben francia nyelven tájékoztatta őket a nagy múltú intézet történetéről és mostani életéről. Az előadás után meghatottan léptek be abba a tanterembe, amelynek bádog ablakpárkányára egykor Krúdy Gyula is felírta a nevét. Ezután a Sóstóra vezetett a csoport útja, ahol a Krúdy Szálló épületét, a Svájci lakot tekintették meg, majd a parkban, az író mellszobránál adóztak Krúdy emlékének. Végül még egy nyírbátori kirándulás is belefért programjukba, ahol a két híres templomot csodálták meg. Krúdy még ebből a kirándulásból sem maradt ki. A híres Krucsay oltárnál jó alkalom kínálkozott az író Krucsay pallosa című novellájának ismertetésére. A vendégek az egész napos eső ellenére láthatólag jó hangulatban, kellemes emlékekkel távoztak Nyíregyházáról. Útjuk Debrecenen át újra Budapestre vezet, ahol Illyés Gyula leányának kalauzolásával ismerkednek az Illyés-emlékekkel, s végül ellátogatnak Tihanyba is, ahol Illyés életének jelentős részét töltötte. De nem csak ők távoztak saját bevallásuk szerint kellemes benyomásokkal Nyíregyházáról, ők is kellemes és nagyon tanulságos emlékeket hagytak itt maguk után. — Sokszor panaszkodunk — összegezi a tanulságokat Katona tanár úr —, hogy a mi francia rajongásunk mindig is egyoldalú, viszonzatlan szerelem volt. Hiába vetettük mi vigyázó szemünket annyiszor Párizsra, a franciák alig vettek bennünket valaha is észre. Ők nem igen néztek sohasem a Rajnán túlra. Bizony szomorúan tapasztaljuk, hogy a franciák gyakran összetévesztik Budapestet Bukaresttel. Jó volt látni, hogy ezek a franciák nem olyanok. Amikor a Centrál Szálló udvaráról a közeli általános iskola homlokzatán Bem József nevét olvasták, rögtön tudták, hogy arról a Bem Józsefről van szó, akivel már Petőfi életrajzában is találkoztak. Jó volt hallani, hogy Petőfi, Madách, Krúdy, Kosztolányi és Illyés nevét olyan természetességgel emlegették, mint amikor Victor Hugo, Zola vagy éppen Proust neve kerül szóba. Balázs Attila felvétele lserlohni tűkészlet Múzsák, ha találkoznak Böröndi Lajos Szerelmünk emlékezete Túl lassan múlik el a nyár, végtelennek tűnő haldoklás az ősz. lassan már nem is fáj, ha hirtelen merít alá a télbe egy láthatatlan kéz. Már nem tiltakozunk. tudjuk, minden összeér: ölelés a fájdalommal, kín és gyönyör. S az összegyűrt időben vacog egy mezítelenre vetkőzött gesztenyeág. Szerelmünk emlékezete. A névadó: Károli Gáspár Új szellemi vállalkozás: református egyetem • Négy szakon kezdődik majd az oktatás Budapest (MTI) — A kétmillió tagot számláló, négy egyházkerületben működő Magyarországi Református Egyház működése során mindig fontosnak tartotta az oktatást, az iskolaügyet, mint az egyház jövőjét is meghatározó intézményt. Nem véletlen tehát, hogy egy régi terv és szándék megvalósításaképpen ettől a tanévtől egy új egyetemet avarnak, Károli Gáspár Református Egyetem néven. □ Mennyiben új ez az egyetem, és mennyiben jelenti a meglévő és működő, egyetemi fokú Budapesti Református Teológiai Akadémia átalakítását? — kérdeztük Barátossy Jenőtől, a Magyar Református Egyház Duna melléki Egyházkerületének elnöki tanácsadójától. — A Károli Gáspár Református Egyetem felállításának terve és szükségessége igen régi, de megvalósítása csak most kerülhetett napirendre, amikor megjelent a 30/1990- es törvény, amely szerint egyes egyházi intézmények egyetemi, főiskolai rangját elismerte a kormány, majd az 1993/LXXX számú, új felső- oktatási törvény melléklete ezt alátámasztotta. — Mindezek alapján a Magyarországi Református Egyházi Zsinat 1993. február 24én kelt határozata alapján nyújtották be a kormányhoz a Károli Gáspár Református Egyetem tervét. Az egyetem a szükséges állami engedélyezést követően négy karral működne: a budapesti teológiai és bölcsészkarral, a nagykőrösi tanítóképzővel és a kecskeméti jogakadémiával. □ Helyileg hol van az egyetem? — A budapesti Ráday utcában, a Duna melléki egyház- kerület tulajdonában lévő épületben, a Budapesti református Teológiai Akadémia bővítésével jött létre az új egyetem. A zsinati tanács a Duna melléki egyházkerületet bízta meg a szervezési teendőkkel. A tervek szerint négy szakon kezdődik meg az oktatás: magyar nyelv és irodalom, történet- tudomány, angol nyelv és irodalom, valamint vallástanári szakon. A zsinat elnöke és a szervező egyházkerület püspöke, dr. Hegedűs Lóránt az egyetem szervezésére egy évi időtartamra rektornak dr. Benda Kálmán akadémikust bízta meg, a bölcsészettudományi kar szervezésére pedig dr. Szilágyi Ferenc kandidátust, irodalomtörténészt kérte fel. Az egyetem szervezőinek elképzelése szerint a továbbiakban holland nyelv és irodalommal, valamint német nyelv és irodalommal bővül az egyetemi szakok választéka. □ Milyen erkölcsi és anyagi támogatást kapott a most létrehozott egyetem? — A szervezési munkákhoz az USA-beli Grand Rapids-i Kálvin College adott igen nagy segítséget, többek között egy nagy tapasztalatokkal rendelkező professzor házaspárt is elküldött személyes tanácsadónak. □ Miként állnak most, a tanévkezdés idején az egyetem beindításával? — Már az 1993/94-es tanévben szeretnénk megkezdeni az oktatást, de nyilvánosan nem hirdethettük meg az új lehetőséget addig, amíg a hivatalos papíroknak, az engedélyeknek nem vagyunk birtokában. Mi egyébként készen állunk, és októberben mindenképpen kezdünk, addigra reméljük elhárulnak az akadályok. Eddig száz fiatal jelentkezett, akik más egyetemen sikeres felvételi vizsgát tettek, de helyhiány miatt nem kerülhettek be. — Mi egy szóbeli felvételi beszélgetés alapján döntünk felvételükről, felekezeti különbségek nélkül, csak a tudás és a keresztyéni életvitel, szellemiség dönt alapvető szempontként. A képzés ötéves, és valamennyi hallgatónknak két szakot kell választani. □ A tárgyi és anyagi feltételeken túl a személyi feltételek biztosítottak? — A legteljesebb mértékben. Hiszen ez ideig 60 kiváló oktató jelentette be szándékát, hogy itt szeretne tanítani, neves szakemberek, sokan közülük külföldről jönnének haza, hogy részt vegyenek e fontos misszióban. □ Összefoglalva: végül is mi a célja ennek az új egyetemnek? — Az elmúlt három év alatt, ötven református oktatási intézmény kezdhette meg munkáját, sokan szeretnének ezekben tanulni, az igények meg is haladják a lehetőségeket. Igen nagy a hiány református szellemiségű tanárokból. 1993- ban a Kárpát-medencében huszonkét református gimnázium nyílt meg, ez önmagában is szükségessé teszi a keresztyén szellemiségű tanárutánpótlást. — Egyetemünk nyitott lesz, az egész Kárpát-medencei és kelet-európai helyzet javításában kíván segíteni, és egyfajta híd szerepét kívánja betölteni, igaz szellemi sziklavárat építve, melynek megtartó ereje a népek egymást becsülésén, tiszteletén és a felebaráti szereteten alapul. Oláh István Mit érek J ulcsi minden reggel fél hatkor kel, hatig tornázik. Bekapcsolja a táskarádiót: O, édes ország, gyönyörű föld. A legszebb az én hazám. Ha a párt szólít, jelentkezem. Munka hadának élén ő áll. Karunkkal leírunk egy teljes kört, még egyet, gyorsabban. Térdhajlí- tás. Futólépés helyben. Egy- kettőháromnégy, ekehánégy, nem alszunk, nem lankadunk, némi tehetséggel és sok edzéssel fölállíthatjuk a helyben futás európai rekordját. Tekintetünk a mestergerendára függesztjük: jé, ükapa, te egész éjjel ott gubbasztottál a meny- nyezeten, mint egy denevér? Nem fáradtál el? A név tótágast áll a mestergerendán. Amikor Julcsi is, ez a fél órás torna egyik legjobb mutatványa, elolvassa nyolcszáznegy- venharmadikszor: KEDVES JÓZSEF 1843. Már csak az ezresem hiányzik, az ezredesem, de az natívon. Ismét meghajtjuk térdünk, derekunk, ha a csigolyák ropognak, az se baj; ez az erő, az egészség, a töretlen bizalom jele. Gondoljuk át fél hat és hat között a test és a hit, a rendszer és a rend élettanát, és akkor hosszú életűek leszünk a földön. Záródal: a győztes holnapot építi a nép. Ma reggeli tornánk ezzel véget ért, jó munkát kívánunk. Julcsi megissza a pohár tejet, aztán biciklire ül, és elkari- kázik a farmra. Minden paraszt fazekában egy tyúk főjön vasárnaponként. A városba bemenekült parasztok kuktájában. Kis szobában nagy parasztok, egy pipázik, nocsak, Kentet. Leszünk mi még jobban is, a fazék marad, de a tyúk elrepül a vágóhídi villanyáram kék ütésével a lábán, a messzi Arábiába, Kongóba vagy a nyasszákhoz Nyasszaföldre, ott fődögéi majd a törzsi üstben. Mint egy eltévedett hittérítő százötven évvel ezelőtt. Történész ez a Julcsi, a gyarmatosítás, netán a misszionárius mozgalom délkeleteurópai kutatója? Dehogy, dehogy. Julcsi hat óra huszonkilenckor befut a csirkefarm bádogkapuján, harminckor blokkol, és harminckettőkor már egy nagy falapáttal szedi ki az élők alól a holtakat. Ha csak minden századik pusztul el estétől reggelig, az már jó. De akkor háromszáz tetemet kell föllapátoljon a kéziszekérre. Mintha gumiból lenne min- denik. Mintha a vidámparkban lennének mind, a körülöttünk léggömbként lebegő madarakkal. Fény, sok fény. ím, fölértünk a teremtés-(illetve a fejlő- dés-)történet csúcsára. Nehéz volt, a világban világháborúk, a zsoldosban zsoldosháborúk, olykor vallásháborúk, a szakadatlan függés és a folytonos függetlenség örökösödési háborúi, de megérte. Mondotta is valaki a legutóbbi munkalátogatáson: e korszerű betonfarm a legszebb példája annak — elvtársaim! —, hogyan lett az Archeopterixből jóféle csirke, és az emberből óriás. Totyo- gás, csipegetés, csipogás. A koncentrált takarmány: ó, igen. A hiperkoncentrált világnézet — még inkább. Zúzánk- májunk oly funkcionális, hogy mást nem is vesz be. Minden egyebet kilök magából mint osztályidegent. E logikát továbbhegyezve magától értetődik, hogy egyedül az egység, a szolidaritás és az elvhűség osztálya képes föl- s megemészteni magát. Vegyetek, egyetek, hadd nőjön a begyetek. Julcsi, mint mindig, most is pontosan tudja, harminckét lapát holt anyagot kell bemozgasson a kéziszekérbe. Egy mozdulat: elméletileg tíz tetem, de valójában csak nyolc, mert a széleken általában lehull esy-esy, akkor tehát méz Nagy tűvágó olló a XVIII. századból
