Kelet-Magyarország, 1993. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-07 / 208. szám

”1993. szeptember 7., kedd Kelet-Magyarország 7 Vadasparki séta a hollóval Nagy termetű, fényes tollú fekete madár a varjúfélék családjából és a királyok címeréből Nyíregyháza (KM-CSK) — A holló (latin nevén Corvus corax) védett madár, a legna­gyobb termetű varjúféle. S hogy a — szemrevalónak ép­penséggel nem mondható — varjúval való közeli rokonsága ellenére olyan magasra „küz­dötte” fel magát a ranglétrán, hogy még a királyok is címe­rükben örökítették meg alak­ját, települések névadója lett, népmeséinkben pedig főszere­pekhez jutott, az tüstént kide­rül mindabból, amit Petrilla Attilától, a Sóstó-erdei Sza­badidő Park igazgatójától megtudtunk. Nagy termetű, fényes tollú fekete madár a holló, kétszer akkora, mint a varjú, farka ék alakban kihegyesedik. Éne­kesmadár, korrogó hangot hal­lat. Rendkívül okos, tud kom­binálni és következtetni. A fel­vonuló hadseregek állandó kí­sérője volt. A varjúfélékről egyébként általában is elmondhatjuk, hogy okosak. Hazánkban a kö­vetkező fajokkal találkozha­tunk: dolmányos- és vetési varjú, szajkó, szarka, csóka és holló. „Intelligenciájukat” az is bizonyítja, hogy el tudnak terjedni, annak ellenére, hogy lövik, irtják őket. Kiváló az al­kalmazkodó képességük. A holló — állatkerti tapasz­talatok bizonyítják — kiváló­an szelídül, jól tanítható, hűsé­gesen követi gazdáját. Vi­szont: messziről megismeri a vadászt! Eléggé elterjedt Észak- Amerikában, Eszak-Afriká­Gazdi­kereső Nyíregyháza (KM) — Három fekete és egy szürke cirmos cica vár gazdira Nyíregyházán, a Szélsőbo­kori út 45. szám alatt. A gyepmesteri telepen (Zomboribokorban) most is sok gazdátlan kutyus várja befogadóját. Egyelőre tizen­hatan vannak, köztük négy tacskókeverék, s több na­gyobb testű, ház és telep­hely őrzésére kiválóan al­kalmasak. Valamennyit in­gyen vihetik el leendő gaz­dáik munkanapokon 8-16 óráig a telepről, de telefo­non is lehet érdeklődni a 311-879-es számon. Nagyon szívtelen ember lehetett, aki a múlt héten ku­tyája nyolc kicsinyét (kb. 3-4 naposak lehettek akkor) egy dobozban a sóstói erdő­ben ,/elejtette”. Szerencsére jóérzésű gyerekek megta­lálták őket, s elvitték az E- Misszió Egyesülethez, ahol féltő gonddal nevelgetik a négy fehér és négy fekete csöppséget. Akik szívesen örökbe fo­gadnák a kölyköket, miután egy kicsit megerősödtek, máris jelentkezhetnek a 311-195-ös telefonszámon, vagy levélben a Sóstó-erdei Szabadidő Park címén, ugyanis itt működik az E- Misszió. ban, egész Európában fészkel. Bereg és Szatmár az egyik leg­jobb hollós terület az ország­ban. Ez pedig annak köszön­hető, hogy a vadászok és a ter­mészetvédők egyezséget kö­töttek: a megye háromnegyed részén — a hollók élőhelyein — betiltották a szelektív mér­gezett tojások kirakását a var­jak ellen, ugyanis ennek sok holló is áldozatául esett. . A dolmányos varjút azért irtják, mert fészekrabló, zsák­mányának jelentős részét fá­cáncsibék, kisnyulak és kis­madarak alkotják. A vetési- varjú-állomány nagyon felsza­porodott, télen különösen sok költözik hazánkba. Részben ragadozó életmódra tért át, s a lövés nem elég hatékony elle­ne, ezért is mérgezik. Táplálkozás szempontjából ugyan a holló sem „különb” rokonaitól: könnyedén elkapja a fácáncsibét és a kisnyulat, de — mert sokkal kisebb lélek­számú fajról van szó — nem rendez akkora pusztítást, mint a varjak. Fészkét magasra építi — 20-25 méteres fák koronájába, vagy sziklapárkányokra. Arról ismerhetjük meg a fészkét, hogy azonos vastagságú ága­kat használ az építkezéshez, s fűvel béleli. A párok megoszt­ják a munkát: a hím épít, a tojó hordja az anyagot. Igen korán, február végén, március elején rakja tojásait (4-5-öt), majd három hétig kotlik a tojó, s addig az eleség- szerzés a hím feladata. A fió­kák másfél hónapos korukban A holló már repülnek, de a család még sokáig együtt marad. A holló állandó madár: a fészektől té­len sem nagyon távolodnak el az öregek. Tudósok meg­figyelték: a párok (hűségesek egymáshoz!) évekig ugyanab­ban a fészekben élnek, a tojó ugyanazon a helyen kotlik. Borsod megyében például egy hollófészeknek harminchat éven keresztül folyamatosan voltak lakói. Csak négy-ötéves korára vá­lik ivaréretté a holló, s a fiatal állat addig kóborol, amíg al­kalmas párt és fészkelő helyet nem talál magának. Mivel csak 4-5 éves korában rak fészket, sérülékenyebb is a faj. A fehér hollóról jegyezték fel, hogy ritka, ám azt is tudni kell, minden állatfajnál előfor­dulhat — nagyon ritkán — a Harasztosi Pál felvétele fehér szín, ez albinizmus, pig­menthiányra utal. (Fényképez­tek már fehér verebet is!) Fel­jegyeztek olyan hollópárt, melynek fészekaljából rend­szeresen repültek ki fehér hol­lók. Sajnos, ezek a ritka mada­rak szinte minden esetben pus­kavégre kerülnek: sokan sze­retnek dicsekedni kitömött fe­hér hollójukkal. A holló csúcsragadozó ab­ban a táplálékhálóban, amely­ben él. Igazából nem lehet megmondani, mennyi a holló életkor végső határa, de annyi bizonyos, több tíz évig él, s erre utal az is, hogy hosszabb a kotlási, fiókanevelési, ivaréré­si ideje. Madárgyűrűzési ada­tok sem igen állnak még ren­delkezésre erről, ugyanis csak az 1900-as évek óta gyűrűz­nek, s nem a hollóval kezdték a szakemberek. Az ásványok vilaga Nemzetközi kiállítás a nyíregyházi tanárképző főiskolán Egy különlegesség a tengerentúlról Harasztosi Pál felvétele Nyíregyháza (KM) — Me­sés világ az ásványoké, éppen ezért bizonyára nem minden­napi élménnyel távoztak a lá­togatók a hétvégén a Besse­nyei György Tanárképző Főis­kolán rendezett V. Nemzetkö­zi Ásványnapokról. Az ország különböző tele­püléseiről érkeztek ide gyűj­tők és kiállítók, de sokan eljöt­tek Erdélyből, sőt, még moszkvai résztvevőket is fo­gadtak. Több, mint hatvan ki­állítóasztal már elővételben el­kelt, a nyitás napjára pedig va­lamennyi asztal megtelt ásvá­nyokkal, ékszerekkel, féldrága és drágakövekkel, s egészen egzotikus dolgokban is gyö­nyörködhettünk: amerikai, ausztráliai, braziliai ásványok­ban. Bradács Máriától, a ki­állítást rendező Váci Mihály művelődési központ igazgató- helyettesétől megtudtuk, ala­pos szervező munka előzte meg a börzét, már tavaly elké­szültek a szórólapok nyolc nyelven, amelyeket minden nagyobb hazai börzére, s kül­földre is eljuttattak. Még a tan­év befejezése előtt a megye valamennyi iskolájába elküld­ték a meghívókat. Nem kis érdeme volt a szer­Rejtvényes élővilág Debrecen (KM) — Köze­leg az állatok világnapja, ok­tóber 4-e. Ebből az alkalom­ból rejtvénykészítési pályá­zatot írt ki a Herman Ottó Magyar Országos Állat- és Természetvédő Egyesület (HÉROSZ) Hajdú-Bihar Megyei Szervezete. Pályázni bármilyen típusú rejtvénnyel lehet, a megol­dásnak azonban valamilyen formában (idézet, mottó, ál­lat, növény neve stb.) kap­csolódnia kell az élővilág­hoz, az állatvédelemhez. Minden korosztály (gyere­kek, felnőttek) küldhet be pályázatot, kérik a pálya­munkára a beküldő írja rá a nevét, születési évét, pon­tos lakcímét és telefonszá­mát. A legjobb rejtvények be­küldői között — korosztá­lyonként — ajándékokat sor­solnak ki, illetve a legsikere­sebb feladványok megfejté­sére októberben nyílt rejt­vényfejtő versenyt rendez­nek. A beküldési határidő októ­ber 4., a cím: Herman Ottó Magyar Országos Állat- és Természetvédő Egyesület Hajdú-Bihar Megyei Szerve­zete, 4001 Debrecen, Pf. 239. vezésben, lebonyolításban a nyíregyházi Koch Sándor ás­ványgyűjtő körnek, amelynek tagjai két évvel ezelőtt azzal keresték meg a művelődési központ vezetését: nincs hely, ahol rendszeres találkozókat rendezhetnének. S miután azt a Választ kapták: itt minden csoportot szívesen befogad­nak, hát jöttek. Azóta minden hónap utolsó péntekén délután négytől tartják foglalkozá­saikat. Mindezt azért tesszük köz­zé, mert megtudtuk, a kiállítás két napja alatt többen is belép­tek a kör tagjainak sorába, s minden bizonnyal sokan van­nak, akik a hétvégén szerzett élményeken felbuzdulva sze­retnének még többet megtudni az ásványok világáról. Erre nagyszerű alkalom lesz az a háromnapos gyűjtőtúra szep­tember 30-án, október 1-jén és 2-án, amelynek úticélja a Ba- laton-felvidék, az út végén pe­dig részt vesznek a siófoki börzén. Visszatérve a kiállításra: már tavaly sem panaszkodhat­tak a rendezők az érdeklődés­re, idén viszont még nagyobb volt a siker: teljesen megtelt a kiállítókkal a főiskola keren- gője, s a nem túl kegyes időjá­rás ellenére is mintegy három­ezren váltottak belépőjegyet. S aki már ott volt, nehezen áll­hatta meg, hogy üres kézzel . térjen haza. Kutyás jogging Nyíregyháza (KM) — Új sportdivat hódít kutyás ber­kekben: a 80-as években az USA-ból elindult „kutyás jogging”. Ennek lényege: az egészséges, megerőltetés és másfajta sportágakban oly gyakran előforduló sérülés nélküli testmozgás. Naponta kétszer húsz perc, hétvégeken kétszer egy-egy óra séta a kutyával a stressz­helyzetek elkerülése, teljes szellemi, idegrendszeri lazí­tás — ez a szellemi és fizikai erőnlét megőrzésének új for­mája. A séta azonban ne legyen lazsálás, lófrálás, akkor he­lyes a tempó, ha a végén egy kicsit „kapkodunk” a levegő után. Megfelelő gyorsaság­gal akkor megyünk, ha ku­tyánk kényelmes lépegetés- ből lassan ügetésbe vált. A fokozatos sebességnövelés­sel a szív és a tüdő egészsé­ges edzését biztosítjuk, nem pedig megterheljük munká­ját. Végezhetünk közben egyszerű tomagyakorlatokat is, mint például a térdhajlí- tás, derék- és karkörzés, guggolás. A legjobb terep mindehhez persze nem a nagyvárosi forgalmas asz­faltút, hanem — legalább hétvégeken — igyekezzünk kiszabadulni a környező friss levegőjű területekre, er­dőbe, hegyekbe. Vigyünk magunkkal labdát (de egy talált fadarab is megteszi), s ezzel nemcsak a mozgás-, de a játékigényét is kielégítjük kutyánknak. van a képen? Cselényi György Nyíregyháza (KM) — Felnőtt olvasóink gyerekko­rukban biztosan játszották azt a játékot, hogy az osz­tályban eldugtak mondjuk egy krétadarabot, amit vala­kinek meg kellett találnia. S a gyerekek, attól függően, hogy az illető közeledik-e, vagy távolodik-e az elrejtett tárgyhoz, a társaság ilyesmit kiabált kórusban: hideg, lan­gyos, meleg, tűz... Mindez azért jutott eszem­be, mert a minap fotóriporter kollégám, miután több kép­pel együtt az itt láthatót ide­adta, bosszúsan kérdezte: ez A SZERZŐ FELVÉTELE a hordófotó minek neked? Másik munkatársam nagyító lencsének, a harmadik dob­nak, de volt, aki visszapil­lantó tükörnek nézte. Ez adta az ötletet, hogy megkérdez­zük olvasóinktól is, szerin­tük, mit ábrázol a kép? Akik a legjobban megközelítik az igazságot, azok között könyvjutalmat sorsolunk ki. A tippjeiket kérjük postán elküldeni. Címünk: Kelet- Magyarország Szerkesztősé­ge, Nyíregyháza, Zrínyi Ilona utca 3-5. (4401) A bo­rítékra, vagy a levelezőlapra írják rá: Hobbi rovat. A vá­laszt és a nyertes nevét a KM legközelebbi Hobbi oldalán közöljük. Az oldalt összeállította: Cservenyák Katalin

Next

/
Oldalképek
Tartalom