Kelet-Magyarország, 1993. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-01 / 203. szám
M»iwwymrw«wiMgwi»i EGYRŐL TÖBBET Kelet-Magyarország 7 Meleg víz éjszakára Nyíregyházán az Etel köz 15-17-19. szám alatti lakásokban már hetek óta nincs meleg víz. Helyesebben egész nap nincs, csak este tíz óra tájtól. Azt hiszem, többen vannak úgy, hogy szívesen lezuhanyoznának reggel fölkeléskor, vagy napközben is. De ez lehetetlen, mert a csapból csak hideg víz folyik. Esténként fazékban melegítjük a vizet, hogy az egész napos izzadságot, a port a gyerekekről és magunkról el tudjuk távolítani. A Nyírtávhőnek már több esetben telefonáltunk, de semmi eredménye. Egy esetben küldtek ki egy hőfokmérőt, akkor viszont — megesnek ilyen csodák —, volt meleg vizünk. Más esetekben, ha telefonáltunk, az volt a válasz, hogy folyassuk egy félóráig s majd lesz meleg víz. Igen ám, de amióta vízóra van felszerelve, nem mindegy, hogy mennyi a vízfogyasztás! A mai gazdasági helyzetben meggondolandó, hogy mire fizetünk ki ezreseket. Egy érintett lakó Nyíregyháza, Etel köz Inflálódott kamat Amikor az OTP felemelte a lakáscélú hitelek kamatait, vagyis egyoldalúan megszegte a szerződéseket, senki nem gondolt arra, hogy ezt az eljárást visszafelé is érvényesíteni leheme. Persze, még most sem tudnám megmondani, hogy az 1987-ben vásárolt Szerkezetátalakítási Kötvény kamatait az OTP eljárásához hasonlóan, miként lehet visz- szamenőleg piaci kamatozásúra változtatni. Ez a kötvény az OTP anyagi Úszik a komp Aranyosapátinál, viszi az embereket, autókat a Tisza egyik partjáról a másikra. Kár, hogy olyan fürgén átér, mert a táj ámulatba ejtően szép, az útért meg alig kell fizetni valamit gondjait volt hivatva kisegíteni, így ezt a neves pénzintézet vezetőinek magúktól kellene felajánlaniuk. Ezt kívánná az üzleti tisztesség, ha figyelembe vesszük az ő eljárásukat. V Ez a kötvény 1987. június 15-én kezdett kamatozni, és 1993. június 15-én, hat év után a 10 ezer forintos kötvény 15 610 forintot ér. A váltás idején ez még jó kamatszázaléknak tűnt, de az infláció az ilyen filléres dolgokat elsöpörte, így az OTP a hírnevének megőrzése érdekében tehetne lépéseket. Teljes név és cím A kábelújság ürügyén A lap augusztus 14-i számában közli a Kábelkom írását, melyből megtudjuk, hogy minden velük kapcsolatos eseményt, változást újságjukban naponta közük. Ez így igaz. Hónapokkal ezelőtt jelezték, hogy a jövőben a szlovák TV- adás helyén a nyíregyházi TV fogja műsorát sugározni. Ez jogos igény. Csak arról felejtettek el tájékoztatni minket, hogy a szlovák TV adását a jövőben melyik csatornán fogják közvetíteni. Indulásnál a Kábelkom csomagokat állított össze a vételi lehetőségekről, és ebből ki-ki pénztárcája és ízlése szerint választhatott. A szlovák TV adása már az első csomagban szerepelt. Erről szerződést kötöttünk. A gondom az, hogy a Kábelkom ezt a szerződést megszegte, mert szlovák TV- adás nincs. Remélem, a sugárzott szlovák TV monoszkópja és a nyíregyházi városi tévé hirdetése közben hallható szlovák nyelvű szöveg (mely a kassai rádió szlovák nyelvű közéleti szolgáltató műsora), nem tekinthető a szlovák TV érdemi közvetítésének. Egy csatorna vételéért kb. tíz forintot fizetünk. Ez húszezer lakás esetén, (Kábelkom nyilvántartás) havonta kétszázezer forint, évente 2,4 millió forint bevételt jelent. Ma Nyíregyházán a szlovák TV adását megszüntetni politikailag nem egy szerencsés lépés, de ez már a Kábelkom felügyelő szervre tartozik. Csapó Géza Nyíregyháza, Vasvári Pál u. 77. Keresem őket Negyvenéves érettségi találkozót szeretnék szervezni. Várom azok jelentkezését, akik Kisvárdán a Bessenyei Gimnáziumban Farkas Jenő osztályában végeztek 1954-ben. Bedőné Kövi Ida Nyíregyháza, Dohány u 17.1./7. Tel: 42/ 314-402 „Az eljárás háborít fel...” Úgy tűnik valami nem egészen kristálytiszta az apagyi töltőállomás körül f Apagy (KM - Gy. L.) — Úgy illenék, hogy egy helyreigazítással kezdjem írásomat. Történt ugyanis, hogy lapunk augusztus 23-ai számának Napszámosok a szomszédból című cikkében azt írtuk, hogy „15 embernek ad munkát az új benzinkút”. Az adatot a polgármesteri hivataltól kaptuk, s mint kiderült, nem egészen pontos, ugyanis 11 emberről van szó és nem 15-ről. Útilapu négy embernek Az alábbi téma azonban nem az említett hiba apropója révén kerül terítékre, hanem azért, mert mint később kiderült, a tizenegy emberből augusztus elsejével négyet egészen szokatlan módon elbocsátottak. Hogyan? íme az egyik érintett, Bíró Pál: — Tavaly augusztus elsején léptem munkába szerződés nélkül, és rá egy évre egyszerűen szóban közölték velem, hogy adjam le a munkaruhámat és elsejétől nem tartanak rám igényt. És még három emberre, akik között van háromgyermekes családapa is. Semmi felmondás, semmi írás. így még a munkaügyi központban sem jelentkezhetek, munkanélküli-járadékot sem kaphatok. Enyhén szólva az elbocsátásnak ezt a módját — furcsállom sorstársaimmal együtt. Ez csak egy momentum a meglehetősen zavarosnak látszó ügyben. De nézzük sorra a tényeket! Miért is van jelentősége mégis annak, hogy nem 15, hanem 11 embert foglalkoztatott a töltőállomás? Annak idején a Compania Kft. (Budapest) építtette a kutat, s ez a társaság is üzemeltette. (Az Avanti pedig az üzemanyagot szállította.) Az említett kft. tizenegy dolgozóra kapta a munkahelyteremtő támogatást. Elúszott kaució(?) De vajon ki és miért mondott fel a négy embernek? Történt ugyanis, hogy tulajdonos- váltás zajlott le, szinte „suba alatt”. Az érintettek lényegében azt sem tudják, hogy most végül is ki mondott, illetve nem mondott fel nekik. Két fax arról árulkodik, hogy a dolog tisztázatlan. A Compania Kft.-től érkezett: „Tisztelt Bíró Úr! Változatlanul, többszöri közvetlen és közvetett telefon beszélgetésünkre hivatkozva, kijelentem, hogy a Compánia Kft.-től nem kaphatott és nem is fog kapni felmondást, mivel az Önök névsorát teljes létszámban tovább foglalkoztatás végett továbbítottuk a töltőállomás új tulajdonosának, az AVANTI RT.-nek, a kettőnk közt fennálló szerződés értelmében. Azt hiszem, hogy az egy évi munkaviszony jó viszony volt kettőnk közt. Ennek biztos tudatában nézünk a Munkaügyi Bíróságon indított peres eljárás elé.” Mit mond ellenben az új tulajdonos, az Avanti Rt.? íme: „Igen Tisztelt Bíró úr! Köszönettel vettem mai napon kelt telefaxát. Tudomásunk szerint Ön a Compánia Kft.-vel állt munkaviszonyban, mely a munkaviszonyát megszüntette, a szabadságáért járó pénzt is Önnek folyósítja... Maradok tisztelettel: Gosztonyi András igazgató”. / Ki vállalja hát a felmondást? Úgy tűnik, hogy egyik cég sem. A Compania Kft. ugye azt mondja, hogy ők senkit nem bocsátottak el. Az Avanti Rt. pedig azt, hogy a Compania Kft. már elbocsátotta Bíró urat (és három társát). Nem különös? — Mielőtt munkába álltunk volna — mondja Bíró Pál —, óvadékot kellett letennünk, fejenként 100 000 forintot. Gondolhatja, nem volt könnyű hirtelen összeszedni. Az általam küldött faxokban, illetve a telefonbeszélgetésekben is szó volt a kaucióról. Amint láthatja, a két levél erről mélyen hallgat. Vajon ki fizeti vissza az óvadékot? Hiszen nemcsak a Compania Kft. és az Avanti Rt. hallgat mélyen a pénzről, hanem az a betéti társaság is, amelynek az Avanti, mint tulajdonos, gebinbe kiadta a töltőállomás üzemeltetését. Persze, egyértelmű, ez utóbbi társaságnak vajmi kevés köze van az egészhez. Mennyi is a 11? Az még a labdarúgópályán előfordulhat, hogy a tizenegyest nem pontosan 11 méterről rúgják, hiszen kikopik a fű, elgurul a labda stb. De ki hinné, hogy a tizenegy a mi esetünkben sem 11. Mennyi hát? Bíró Pál: — Tudja-e, hogy a felvett tizenegy munkaerőből hány volt bejelentett, regisztrált munkanélküli? Egy, uram, egyetlen egy. A végszót nyilván nem a sajtó, hanem majd a bíróság mondja ki. Kíváncsian várjuk a fejleményeket ebben a korántsem kristálytiszta ügyben! Szerkesztői üzenetek Jándi olvasónknak: Névtelen leveleket nem közlünk. Egyébként sem osztjuk afeletti felháborodását, hogy a földhivatali dolgozó nem volt hajlandó szívességből legépelni önnek azt a pár sort. Erre manapság, különösen ott, senkinek sincs ideje. A kérelmét bizony, önnek kell megírni, vagy megíratnia valakivel. Ez a fajta segítség, amit ön elvárt volna, nem emberség kérdése, hiszen szerencsére fiatal, jó a szeme, tud írni, sőt leveléből úgy tűnik, fogalmazni is. Csomós József, Nyíregyháza: Valóban nem minden szolgálati idő minősül egyben munkaviszonyban töltött időnek, ilyen például az 1950. január elseje utáni tanulóidő. A szövetkezeti tagsági viszony viszont csak akkor számít munkaviszonyban töltött időnek, ha utána a társadalombiztosítási járulékot befizették. Azt ajánljuk, keresse fel problémájával a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárt. A hajdani KEMÉV-székházban, a Vörösmarty tér 7. szám alatt találja meg. Jogászszemmel Földügyek Dr. Kovács Mihály Özvegy K. Sándorné ófehértói olvasónk férje a termelőszövetkezetben dolgozott. Csak most a halála után derült ki, hogy a föld, amit sajátjuknak tudtak, az ingat- lannyilvántartásban nem szerepel a nevükön, pedig a szerződést ügyvéd készítette és az illetéket is kifizették érte. Másik problémája abból adódik, hogy a termelő- szövetkezetből kivitt földet még jelenleg a szövetkezet műveli, de nem akar a részére a földhasználatért semmit fizetni. A tulajdonjog iránti igény soha nem évül el, ezért a szerződéssel megvásárolt ingatlan tulajdonjogának a bejegyzését a földhivataltól kell kérniük. Természetesen ehhez szükséges az eredeti adásvételi szerződés bemutatása is. Ennek valamelyik példányát a szerződést készítő ügyvéd irattárából, vagy az adásvételi szerződés után az illetéket kiszabó hivataltól próbálják beszerezni. A termelőszövetkezetből kiváló tagok, amennyiben olyan földet kapnak, melyet a szövetkezet már bevetett és művelt, csak akkor vehetik saját használatukba, ha a ráfordításokat (vetőmag, művelési költség) teljes egészében megtérítik a szövetkezetnek. Amennyiben azonban erre nem hajlandóak, vagy a kapott földet egyéb formában (bérlet, haszonbérlet) harmadik személy használja, akkor a birtokbavételre csak ennek a gazdasági évnek a végén (november) van lehetősége az új tulajdonosnak. Egy Vásárosnaményban lakó olvasónk a földkiadó bizottság eljárását sérelmezi. A bizottság ugyanis a részarány-földtulajdonára vonatkozó kérelmének elbírálásánál nem vette figyelembe, hogy földjének egy kérdéses területe a termelőszövetkezetbe lépésekor belterület volt. Tájékoztatást kér, hogy a kijelölés sorrendjének betartását kérheti-e a törvény hatodik paragrafusának harmadik bekezdése szerint? A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi n. törvény hatodik paragrafusa egyértelműen leírja a földkiadó bizottságok tevékenységét, meghatározza a földkiadás sorrendiségét. Olvasónk levele és a beküldött tulajdoni lap másolat alapján úgy tűnik — miután a belterület módosítása 1979-ben történt —a földkiadó bizottság helytelenül döntött. A törvény tizenegyedik paragrafusának harmadik bekezdése lehetőséget ad a földkiadó bizottság határozata elleni jogorvoslatra, amit a megyei földművelés- ügyi hivatal bírál el. Azt javasolom olvasónknak, kérje a földkiadó bizottságot, hogy kérelméről érdemi határozattal döntsenek és annak kézhezvétele után, ha kérését nem megfelelően teljesítik, éljen a biztosított jogorvoslati lehetőséggel. Az oldalt összeállította: Tóth M. Ildikó
