Kelet-Magyarország, 1993. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-29 / 227. szám

1993. szeptember 29., szerda KÖZÉLET Kelet-Magyarország 5

Egyelőre „puha” a szócsata

Orbán Viktor programegyeztetés helyett ellenségképpel rémít — mondta Baja Ferenc

Nyíregyháza (KM - Sz. J.) — A minap sajtótájékoztatót tartott az MSZP megyei szervezete, melynek elsődleges célja volt a Baloldali Önkormányzati Közösséggel közösen szervezett szeptember 30-október 1-jei megyei rendezvény programjának ismertetése.

A kétnapos több helyszínű eseményen részt vesz majd az elnökség és a párt parlamenti frakciójának sok ismert személyisége, köztük Horn Gyula is.

Az elmúlt hetek, napok MSZP-t is érintő, a politikai pártok, vezetők részéről elhangzott megnyilvánulásai azonban apropót adtak egy hivatalos nyilatkozathoz is, melyet Baja Ferenc, a szocialisták országos alelnöke tett.

E szerint az MSZP kikéri magának azokat a nemrégiben tett kijelentéseket, melyek a hétköznapi gondok lebecsülése mellett egy baloldali visszarendeződés veszélyével rémítenek. Úgy tűnik — mondta Baja Ferenc —, mintha a lengyel eredmények pánikot keltettek volna a magyar politikai közélet egyes szereplőiben, pedig ez indokolatlan, hiszen több ok miatt sem adaptálható a példa. Különben is a magyar társadalmat korántsem rázták meg az ottani események.

Nem tartja helyesnek azt, hogy egyes pártok, meghatározó vezetők politikai ízlésük szerint általánosítják szubjektív veszélyérzetüket. Az alel- nök Orbán Viktor nyilatkozatait kiemelkedően ízléstelennek tartja, mert azok hisztéri- akeltőek és a nem a valóságos folyamatokból indulnak ki s a politikai ellenségkép keresésével foglalkozik a társadalmi összefogás helyett.

A szocialisták több alkalommal több fórumon kérték a Fideszt, hogy programegyeztetés keretében vázolják fel az ország modernizálási programját, mely egy lehetséges alternatíva a jobboldali kormányzással. Orbán Viktor elzárkózott ezek elől, s mintha az utóbbi időben sokkal inkább jobboldali jellegű nyilatkozatokat tett volna, jobboldali kapcsolatokat látszik keresni. Nekik természetesen

nincs kifogásuk az ellen, hogy másként ítéljen meg bizonyos dolgokat, sem az ellen, hogy 1994 után egy jobboldali-liberális koalíciót képzeljen el magának...

Az MSZP — miközben jól- esően veszi tudomásul, hogy a miniszterelnök és a köztársasági elnök is a békés program- egyeztetés híve — elutasítja az ellenségkereső politikát. Nem is a rájuk vonatkozó ítéletekre érzékenyek elsősorban, hanem attól tartanak, hogy — mivel várhatóan csak első körben lesz ilyen „puha” a szócsata— ha Orbán Viktor ezt a hangot üti meg, biztatást adhat nála sokkal szélsőségesebb megnyilvánulásoknak is — ez viszont már nagy veszélyeket hordozhat magában.

Demokratikus újjáépülést

Nyíregyháza (KM) — Igaz Dezső, az NDSZ nyíregyházi ügyvivője napjaink jelenségeiről formálta pártja véleményét.

Az ügyvivő szerint mára már bizonyossá vált, hogy a Pozsgay Imre és Bíró Zoltán vezette Nemzeti Demokraták

1991-es zászlóbontása szükséges lépés volt. A jelenlegi hat parlamenti párt mára megmutatta, hogyan lehet egy demokratikus átalakulást saját célokra, különböző ideológiai szempontokra, társadalmi feszültségforrásokra felhasználni, az ország gazdaságát mélypontra süllyeszteni.

Csak kapkodjuk a fejünket a sorozatosan kipattant botrányok nyomán. Itt vannak például a privatizációs botrányok... ehhez a következő megjegyzés kívánkozik: aki ma 40 év feletti állampolgár, annak az állami tulajdonban a részesedése minimálisan 10 és

50 millió forint között volt. Ezt most egy szűk réteg fillérekért sajátítja ki, divatosan mondva, „magánosít”. Vagy nézzük a bankbotrányt! Megmagyarázzák nekünk, hogy ez ugyan „csúnya”, „ejnye-bej- nye”, de végsősoron bagatell ügy. Az elsikkasztott 20-40 milliárdból úgy véljük, enyhíteni lehetett volna a foglalkoztatási gondokon, befoltozható lett volna a szociális háló. Arról már nem is beszélve, hogy ezt valamilyen formában az egész társadalom fogja megfizetni.

Megjegyzésünk az MDF- Fidesz székházbotrányhoz: az MSZMP egyeduralkodó, úgymond állampárt volt, de létesítményein csak kezelőjoga volt, nem adhatta, vehette, kótyavetyélhette. Óriási gond az egész gazdaság, de főleg a mezőgazdaság teljes tönkretétele, mely nem is olyan régen a világ élvonalához tartozott. A szomszéd országokat

rendre magunkra haragítjuk, a hívő és nem hívő tömegek egymásra uszítása sajnálatosan már a gyerekek körében is jellemző.

Egyre aggasztóbbak a múlt torz megítélésének jelei. Legyen az az elmúlt negyven év, de főleg a Horthy-korszak fel- támasztására tett kísérlet. A gombamódra szaporodó emlékműavatásokon — ami a nemzet önbecsülését, valamint az áldozatokra való emlékezést szolgálja — az nem kerül kimondásra, hogy ez egy esztelen nemzetellenes politika következménye volt. Az első világháború magyar katonái nem Ferenc Jóskáért akartak meghalni, s a II. világháborúban a magyar baka és az elhurcolt 600 ezer zsidó sem akart hős lenni.

Félelmetesnek találjuk különösen egy-két fiatal „nemzetmentő” politikus fölényes magabiztossága, de még ettől is szomorúbbnak és megbocsáthatatlanabbnak ítéljük egy-két javakorbeli politikus tevékenységét, akik a falvakban fejtették ki „áldásos” tevékenységüket — jóvátehetetlen károkat okozva a mezőgazdaságnak. De említhetnénk a tönkretett egészségügyet, az oktatást, az úrhatnámságot. Még megérhetjük a hercegi, grófi, bárói, méltóságos, és a többi címek törvénybe iktatását, s ezek egyenes következménye lesz, hogy a köztudatban megjelenik ismét a proli, a cseléd, a szolga, a napszámos...

Egy magára valamit adó, Európába igyekvő állam és nép ezt a luxust nem engedheti meg. Egzisztenciálisan tönkretett, lehorgasztott fejű nép csak a falnak vagy egymásnak tud menni és nem előre. Merre, Magyarország?

Hazánkra ma is ráférne egy valódi, demokratikus újjáé- pülés. A Nemzeti Demokraták ezt akarják.

Megállítani a lefelé menő spirált

Beszélgetés Kuncze Gáborral, a szabaddemokraták parlamenti frakcióvezetőjével

Nagy Attila Tibor

□ Ön nemrég azt nyilatkozta a Népszabadságban, hogy a következő kormánynak eleve nehezebb lesz a dolga, hiszen súlyos nehézségeket örököl, nemcsak a múlt rendszertől, hanem az Antall-kormánytól is. Ezek fényében képesnek tartja az SZDSZ-t arra, hogy egy új kormánykoalícióban teljesíteni tudja a lakosság elvárásait?

— Olyan nincs, hogy egy helyzet eleve reménytelen, és nem lehet megoldást találni. Úgy gondolom az SZDSZ-nek meg vannak az elképzelései, amelyekkel úrrá lehet lenni a helyzeten. Megvoltak ezek korábban is, a parlamentben benyújtott különféle javaslatok révén. Ugyanakkor tudnia kell mindenkinek, hogy aki itt ma csodát, egyik napról a másikra való javulást ígér, az egész egyszerűen hazudik. Amit az SZDSZ ajánl, az egy következetesen végrehajtott program, amely választ ad azokra a kérdésekre, amelyek az emberekben felmerülnek. Ezért én képesnek tartom arra az SZDSZ-t, hogy vezesse az országot, vagy részese legyen azoknak, akik vezetik.

□ És arra képesnek tartja az SZDSZ-t, hogy négy év alatt olyan megoldást találjon a problémákra, legalábbis azok

egy részére, hogy 1998-ban is jelentős számú szavazatot kapjon?

— Látni kell, hogy itt egy folyamatról van szó, ami négyéves ciklusokra nem szakaszolható le. Arra képesnek tartom az SZDSZ-t, hogy négy év alatt létrehozza azokat a feltételeket, amelyek biztosan megteremtik a kibontakozás lehetőségeit. Megteremteni a gazdasági növekedés feltételeit, megállítani a lefelé menő spirált, amelyben jelenleg a magyar gazdaság van.

□ Annak idején az Antall- kormány is azt hangoztatta, hogy azalatt a négy év alatt megtalálja a válságból való kilábalás lehetőségét. Úgy tűnik Ön is hasonlót ígér.

— Az Antall-kormány véleményem szerint három hibát követett el 1990-ben: nem tárta föl megfelelően az ország helyzetét, vagy nem volt tisztában vele; nem volt képes olyan programot adni, amely egységes egészként kiutat jelentett volna mindezekből, viszont megalapozatlan ígéreteket tett. Az első kettőnek az lett a következménye, hogy nem tudott mit kezdeni a problémákkal a felelőtlen ígéreteknek pedig az, hogy az emberek bizalmatlanok lettek a politikával szemben.

□ Milyen felelőtlen ígéretet tett a kormánykoalíció?

— Például az 1990-ben készült gazdasági program 1992- re tette a gazdasági növekedés kezdetét, 1993-ra már 2-3 százalékos növekedést ígért. Minden gazdasági kalkuláció ezekkel az adatokkal számolt. Ezek nem voltak tényekkel alátámasztottak, nem is jöttek be. Az Antall-kormány — ha visszagondolunk — soha nem képes felmérni, hogy milyen szintű munkanélküliség fog bekövetkezni ebben az országban, ebből adódóan viszont nem is készült fel a problémára. Nem mérte fel, hogy külpolitikája esetleges károkat okozhat, például ami a keleti piacok elvesztését illeti. Miközben egy olyan gazdaság volt itt az országban, amely egyik pillanatról a másikra képtelen volt átállni arra, hogy a nyugati piac befogadja termékeinket.

□ Az államapparátust az SZDSZ igyekezne lefaragni?

— Hát mindenesetre racionálisabbá kellene tenni.

□ Ami költségcsökkenést vonna maga után...

— Csak a kiadások csökkenése teremtheti meg a feltételeket a másik oldalon.

□ Csökkentsék a költség- vetési hiányt?

— így van, de a költség- vetési hiánnyal nem önmagával van a baj, hanem az a probléma, hogy növeli a költség- vetés bevételéhséget. Ha nem csökkentem a kiadásokat, de

csökkenteni akarom a hiányt, a bevételeket kell növelnem. A bevételek pedig adókból, egyebekből jönnek össze. Elszedik a lakosságtól és a vállalkozásoktól a pénzt, ennek következtében a lakosság nem képes fogyasztani, vásárolni. Emiatt több vállalkozó megy tönkre, nem képződnek náluk olyan szabad pénzeszközök, amelyekből fejleszthetné vállalkozását, munkahelyeket teremthetne. Alapkérdés: vajon egy új kormány képes lesz-e következetesen egy ilyen költségvetési politikát végrehajtani.

□ Nem tart-e attól, Kuncze úr, hogy el fog durvulni az

1994-es választási kampány?

— A győzelemnek nem az a legjobb útja, hogy mocskolom a másikat, hanem az, hogy megpróbálom meggyőzni a választópolgárt arról, hogy rám kell szavazni. Az a párt, amelyik a másik lejáratására törekszik, és negatív kampányba kezd, attól el fognak fordulni a választók. Én úgy gondolom, hogy az SZDSZ nem ezt az utat fogja járni, hanem programjával igyekszik meggyőzni a választópolgárokat. Nem őrültem meg, naív sem vagyok, és tudom, hogy az 1994-es kampány minden bizonnyal mocskosabb lesz, mint a ’90-es volt. Az SZDSZ ebbe a zsákutcába nem kíván belesétálni.

Átkelés ideiglenesen

Nyíregyháza (KM) — Októbertől hat hónapra, ideiglenesen megnyitják a Vál- laj-Csalánosi határátkelőhelyet. Ennek, valamint a csen- gersimai bővítésének ügyében utazott Mádi László megyebeli országgyűlési képviselő Csalánosra. Chis loan meghívásának tett eleget, aki Szatmár megye közgyűlésének elnöke, a Román Liberális Párt tagja.

Az utazás nem előzmények nélküli. Mádi László többször folytatott tárgyalásokat Medgyesi Józseffel, a

határ innenső oldalán lévő „Szatmár megye” elnökével, aki szintén támogatta a határátkelők ügyét. Ezután intézett a FIDESZ képviselője kérdést az illetékes miniszterhez a parlamentbetí, amelynek eredménye egy 1.0 millió forintos ígéret.

Mádi László és Chis loan tárgyalásán elvi megegyezés született a csengersimai átkelő bővítéséről, valamint arról, hogy a várhatóan nagy forgalmú vállajit véglegesen meg kellene nyitni az utazni vágyók előtt.

Az SZDSZ a korrupcióról

Budapest (KM) — A Szabad Demokraták Szövetsége a szeptember 25-én tartott országos tanácsának ülésén foglalkozott többek között a korrupcióval is. Állásfoglalásukban kijelentették:

A Szabad Demokraták Szövetsége megalakulásától kezdve programjának fontos elemeként kezelte a közélet tisztaságának megteremtését. 1989-ben a NEXT 2000 ügyének leleplezése és a hasonló visszaélések közvélemény elé tárása, majd a törvényhozásban többszöri fellépésünk a közvagyonról való döntések átláthatóságának megteremtése érdekében fellépésünk a közvagyon magánvagyonná alakításával szemben mind-mind korrupcióellenes politikánk részét képezték. A választások utáni kormányzati szerepre készülve túllépünk a tudomásunkra jutott egyedi esetekkel szembeni határozott fellépésen és világos, adott esetben kormánypolitikává alakítható taktikát alakítunk ki a korrupció ellen.

Azok a nemzetközi példák, amelyek 1993. Olaszországtól Japánig, Nigériától Brazíliáig alapjaiban ráztak meg egyes államokat, jól bizonyítják, hogy csak nagyon határozott kormányzati fellépéssel lehet gátat vetni a korrupció olyan mértékű elterjedésének, amely már egy állam működőképességét veszélyezteti. Ez a kormányzati fellépés nem történt meg mindeddig Magyarországon. A kormány egyes lépéseivel azt a látszatot erősíti, hogy nem is kíván minden rendelkezésére álló eszközzel fellépni a korrupcióval szemben.

A szabaddemokraták viszont a korrupcióval szemben elkötelezett politikai pártként kívánnak az elkövetkezendő évek magyar történelmének alakításában résztvenni. Ennek érdekében a következő lépéseket javasoljuk:

1. Az új Országgyűlésnek ismét az országgyűlés felügyelete alá kell rendelnie az Állami Vagyonügynökséget. Megteremtve ezzel annak a lehetőségét, hogy az ország nyilvánossága előtt adjon számot ez a szervezet arról, hogyan gazdálkodik a közvagyonai.

2. Érvényesíteni kell a privatizációs ügyletek bírósági megtámadhatóságát.

3. Meg kell szüntetni azt a lehetőséget, hogy az ÁVÜ titokban tartsa a megkötött üzlet főbb adatait, így például a vételárat. Magáncégek egymás közötti megállapodása esetén nem lehet kifogás az ellen, hogy a vételárat üzleti titokként kezelik. Az ÁVÜ azonban nem magáncégként szerződik, hanem a közösség valameny- nyi állampolgár vagyonáról dönt. Érthetetlen és elfogadhatatlan, hogy a köz vagyonáról titokban lehessen dönteni.

4. Már a választásokat megelőzően meg kell alkotni azoknak a jogszabályoknak a tervezetét, amelyek:

a) a politikai életben a mainál szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokat állapítanak meg;

b) biztosítják a jogalkotás kiszámíthatóságát;

c) világos szabályokat kell meghatározni a lobbik tevékenységére, részvételükre a döntéshozatali folyamatokban;

d) hatékony jogszabályi felhatalmazásokat biztosítanak a hatóságok számára a korrupciós cselekményekkel szembeni fellépéshez, ezáltal megteremtve a lehetőséget arra, hogy a korrupció legsúlyosabb eseteiben a büntetőjog eszközeivel is fellépjen az állam.

5. Világosság kell tenni, hogy a szabad demokraták — amennyiben kormányzati pozícióra jutnak — minden törvényes lehetőséget felhasználnak a korrupció elleni határozott fellépéshez, és ebben egyforma mércét alkalmaznak saját magukkal, politikai szövetségeseikkel és ellenfeleikkel szemben.

Szolgáltatóház épült Beregsurányban

Balogh Géza felvétele