Kelet-Magyarország, 1993. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-29 / 227. szám

1993. szeptember 29., szerda Kelet-Magyarország 3 Nyíltan és szabályosan Válasz a Kelet-Magyarországban megjelent, a bérlakások eladásával foglalkozó bíráló cikkünkre Ezeken a hasábokon jelent meg szeptember 21-én Ba­logh József cikke, amelyben többek között részrehajló döntéssel vádolta meg a nyíregyházi önkormányza­tot. Tette ezt a másik fél meghallgatása, az informá­cióforrás megnevezése, vala­mint bizonyító erejű tények felsorolása nélkül, hamis ké­pet festve a történtekről. Ezért Nyíregyháza város ön- kormányzata nyílt válaszra kért lehetőséget a laptól. Ha kedélyeket borzoló téma a volt tanácsi lakások eladásá­nak ügye, akkor Balogh Jó­zsefnek ezt sikerült tovább kó- colnia cikkével. Ugyanis nem csak azt az alig kétezer csalá­dot próbálja az önkormányzat ellen fordítani, aki érintett, hanem a másik 35 ezret is! S ebben neki is éreznie kell azt a felelősséget, amelyet folyama­tosan számon kér a képviselő- testülettől, a várost vezető tisztségviselőktől, a polgár- mesteri hivatal apparátusától. Amit ő „variálásnak” nevez az nem más, mint az egész város, azaz 37 ezer család érdekeinek a védelme, de úgy, hogy a kétezernek is előnyére váljon! Igaz, hogy a nyíregyházi ön- kormányzat 2 évet várt a bér­lakás elidegenítéssel, ennyit késett ugyanis a lakástörvény megalkotásával a parlament. A konkrét lépéseket most talán Nyíregyházán teszik meg leg­először, mivel január 1. helyett már október 4-én megszületik a feltételeket rögzítő helyi ren­delet. A város érdeke az, hogy ha vagyonából elad, avagy el kell adnia, akkor abból olyan bevé­tel származzon, amellyel pó­tolni tudja például az első lakáshoz jutó fiatalok támo­Ezekröl van szó gatására szánt összeget, avagy szociális bérlakást tud belőle építeni, avagy... S azért van most itt vége a felsorolásnak, mert egy olyan koncepciót kellene itt oldalakon keresztül taglalni, amely a város vala­mennyi polgárának lakáshely­zetére kitér, s amelyben csak egy kérdés, hogy eladjuk-e a bérlakásokat, s ha igen, milyen formában és mennyiért? Ha a szerző átsétál hozzánk, vagy felhív bennünket, akkor az erről alkotott rendeletünket Balázs Attila felvétele elolvasva pontosan megtud­hatta volna, hogy mi lesz a pénz sorsa. Tömör tény: a la­kásszférába forgatjuk vissza. De ehhez először el kell adni azokat. S ezt nem az önkor­mányzat végzi, hanem olyan szervezetek, akik erre szako­sodtak. Meghirdettük hát a pá­lyázatot, amelyre 14 ajánlat érkezett. A felbontás előtt ha­tározott arról a képviselő-tes­tület döntését előkészítő va- gyonbizottság, hogy milyen szempontok alapján fog válo­gatni. A legfontosabb: a lehető legrövidebb idő alatt történjen meg a lakások értékesítése. Aki emellett még olcsóbban is vállalja az adásvételek bonyo­lítását, az lehet nyertes. Csak olyan maradhatott verseny­ben, akin tíz év múlva is szá­mon lehet kérni végzett mun­káját, hiszen a lakások érté­kesítése nagyobbrészt részlet- fizetéssel történik, amelynek lejárata 25 év. A döntés után történt meg a borítékok fel­bontása, amelyen jelen volt a polgármester, a jegyző, a va- gyonbizottság elnöke, a va- gyoniroda vezetője. Ezt a pá­lyázatokon aláírásukkal rög­zítették. A nem nyert pályázókat ér­tesítettük arról, hogy nem fo­gadtuk el ajánlatukat. Az, hogy emellé nem postáztunk teljes dokumentációt, nem a „közvélemény” megtéveszté­se. Bárki számára információt ad a bizottság titkára, aki, mint hivatali dolgozó, egész nap elérhető. Ha a cikk Írója, s informáto­ra arra célzott, hogy „előre le­futott” volt a pályázat, akkor azt hogyan magyarázzák, hogy négyen kezdhetnek az értékesítéshez? A pályázat eredménye, hogy 150 nap alatt minden lakás gazdára találhat, s ezért lakásonként csak 6 ezer forintot kapnak a bonyolítók! 50 millió forintot spórol így a város! Korábban, amikor a Városi Tanács értékesítette a lakásokat, az akkori bonyolító, Nyírinköz Kft. 22 ezer forintot kapott lakásonként. (A Nyírinköz Kft. és az ön- kormányzat között épp ezzel kapcsolatos pere folyamatban van, nem történt „bunda alatti" megegyezés.) A polgármesteri hivatal, valamint a Vagyonkezelő Kft. dolgozói valóban pályáztak. Azért maradhattak — kedvező ajánlatuk mellett — verseny­ben, mert őket könnyebb jogi­lag 10 év múlva is „utolérni”, mint egy néhány millióig fele­lős, s holnap akár csődöt is je­lenthető kft-t. Hisz a szerző­dések adta felelősség mellett a munkaviszonnyal járó felelős­ség is terheli őket. Természetesen az önkor­mányzat nem hibátlan, és nyil­ván ezt a dolgát is tehetné szakszerűbben és még gyor­sabban. így örömmel vesz minden megalapozott kritikát, mert az munkáját, a város éle­tét segíti. 1 Nem csak az említett cikk­ben tapintható a bérlakásérté­kesítéssel kapcsolatos indula­tok felkavarása. Az önkor­mányzat ezzel szemben azt ga­rantálja, hogy a lehető leg­gyorsabban a város érdekeit messzemenően képviselve megindul a bérlakások érté­kesítése. Nyíregyháza Város Önkormányzata Költségvetési és Gazgasági Bizottsága A szerző viszontválasza Nyíregyháza Város „Ön- kormányzata” nyílt és főleg „őszinte”, a tények felsoro­lását nélkülöző, de az önkor­mányzati bérlakások elide­genítését közel két éve akadá­lyozó, egymásnak ellentmon­dó közgyűlési döntések ma­gyarázatát, illetve a szerző és „informátorainak” kioktatá­sát tartalmazó válasz kócolja csak igazán tovább a bérlaká­sok elidegenítésére kiírt pá­lyázat visszásságaival fog­lalkozó írás körül kialakult helyzetet. A pályázat furcsa értékelé­sének szubjektivitását a vá­laszadó is elismeri, hiszen a döntésre jogosultak a „borí­tékbontás előtt” már eldöntöt­ték, hogy milyen szempontok alapján fognak értékelni. A kérdés változatlanul megma­radt: minek kellett akkor pá­lyázati feltételeket előírni? Sántít az a válasz is, hogy erre szakosodott szervezetek kaptak a feladatot, ugyanis Nyíregyházán önkormányzati bérlakások elidegenítésével csak a Nyírinköz Kft. foglal­kozott (illetve néhány lakást a pályázaton vesztes társaság értékesített), ezen kívül egyetlen más társaság sem. Jogi tájékozatlanságot tük­röz az az érvelés, hogy a hivatal és a Vagyonkezelő Rt. dolgozói azért lettek nyerte­sek, mert ott dolgoznak és így az esetleges rossz vállalkozói tevékenység miatt munka­jogilag is felelősségre von­hatóak. Ezek szerint ha netán magasabbra értékelik a laká­sokat, akkor fegyelmit kap­nak? Szerencsétlen dolog a Ptk. szerződési felelősségi elemeit összekeverni a mun­kaviszonyból, illetve a köz- szolgálati jogviszonyból származó felelősséggel. (Az elévülési határidők téves fel­sorolása már csak „hab a tor­tán”). Az elidegenítés befejezési határideje nyilván még rövi- debb lehetett volna (esetleg 150 nap), ha nem négy, ha­nem a bizottság által előírt feltételeknek megfelelő mind az öt pályázó kap munkát. Sajnos, az önkormányzati bérlakások eladásának ano­máliáiról még hosszan le­hetne elmélkedni. Azt viszont megállapíthatjuk, hogy az eredeti írás fájó pontján érinthette az önkormányzat vezetőit, hiszen nem azt Ígér­ték, hogy változtatni fognak a pályázatok sajátos kiírásán és elbírálásán, vagy körültekin­tően és széles körben tájé­kozódva hozzák döntéseiket, hogy azok valóban a város 35 ezer családjának (vagy na­gyobb többségének) a javát szolgálják, hanem azon mor­fondíroznak: miért kellett ezt a nyilvánosság elé tárni. Balogh József Gondolatforgácsok — A történelem dialektiká­ja. A nagy hitek korára jő a nagy kiábrándulásoké. x — A nagyember kétszer hal meg. Egyszer mint ember, s egyszer mint nagyság. A sorrend szerencse dolga. x — Aki a mai gyakorlatról ítéli meg a történelmet, köny- nyen hiheti, hogy az első em­ber is csak azért jött le a fáról, mert leküldték. x — Az álmok dialektikája. Az ébredés olyan hírét költi az államoknak, amit azok nem érdemelnek meg. x — Jó tanács kezdő közéleti férfiú számára: Maradj gerin­ces! A politikában a meghaj­lított gerincek kiegyenesí­tésére ritkán kerül sor. Ma­gyar viszonyok között úgy­szólván soha. x — Hajdanában Szókratész darázshoz hasonlította magát, amely egy lónak: Athén vá­rosának nyakán ül, hogy ha­ladásra noszogassa. Nálunk minden darázs, amely ráte­lepedett valamely közösség­re, Szókratésznek képzeli ma­gát. x — Remény. Az egyetemes undor néha a jövőbeni lelke­sedés forrása. x — A politikának az a fő hi­bája, hogy nem a politikus számára jár bűnhődéssel. x — Kormánypolitika. A kis- i-re mindig nagy pontot tesz. Újság új stábbal Péntektől korábban érkezik lapunk Bizonyára meglepődtek a Kelet-Magyarország előfi­zetői a legutóbbi vasárna­pon, amikor váratlanul újsá­got kaptak. Ekkor tartott af­féle főpróbát a lapunkat ok­tóber elsejétől terjesztő új stáb, s azt gyakorolták, ho­gyan lehetséges a leggyor­sabban eljuttatni a megyei lapot a Kedves Előfizetők­nek. Azt már a megye min­den településén tudják ol­vasóink, hogy egy korábban kidolgozott stratégia része­ként holnaputántól nem a posta, hanem a laptulajdo­nos érdekszférájába tartozó Inform Stúdió Kft. dolgozói kézbesítik a Kelet-Magyar- országot. Értesülésünk szerint a va­sárnapi terjesztési akció megnyugtatóan sikerült s bár még nem mindenütt a reggelihez jutott el a reggeli lap, ebbeli reményeink nem csupán óhajnak, hanem megvalósítható elhatározás­nak tűnnek. Újdonság volt az újság fejléce is olvasóinknak: a terjesztési különszámon ta­lálható új felirat mindenna­pos lesz a nem is olyan tá­voli jövőben, amikor meg­kezdjük a színes napilap ké­szítését. Szeretnénk, ha ol­vasóink erről az új fejlécről is véleményt mondanának. Várjuk azoknak a Tisztelt Előfizetőknek is a jelzését, akiknek nem kézbesítettek ilyen terjesztési különszá- mot, hogy megtudjuk, mi a hiba oka. Előfordulhat ugyanis, hogy valaki nincs rajta az előfizetési listán, amihez az utóbbi időben hozzájutott a lapkiadó. Megtörténhet az is, hogy rajta van ugyan az előfizető a listán, ám mégsem jutott a teijesztési különszámhoz, mert a kézbesítő nem tudott bejutni a lépcsőházba, a be­zárt portára. Mind az előbbi, mind ez utóbbi esetben is kérjük előfizetőinket, hogy telefonáljanak a lapkiadó­nak a lapban mindennap közzétett ügyfélszolgálati számunkon (42/311-277), s mielőbb jelezzék tapaszta­latukat, problémájukat: azt, hogy a jövőben is előfize­tőink szeretnének maradni, jóllehet az új kézbesítőkkel még néni sikerült találkoz­niuk. Kéijük, figyeljék a holna­pi és az azt követő Kelet- Magyarországot, ahol meg- könnyítjük az ilyen paná- szok orvoslását, s lehetővé tesszük, hogy az újságban kinyomtatott megrendelő- lapon is jelezzék előfizetői szándékukat. Akik telefonálnak a fen­tebb jelzett ügyfélszolgálati számon, azoknak rövidebb úton, gyorsabban tudunk segíteni, de mindenképpen intézkedünk az akadályok elhárítására, gyorsan továb­bítjuk a megoldandó prob­lémát az Inform Stúdió il­letékesének. Külön intézkedést igényel a postafiók-bérlők helyzete, valamint a kisebb tanyate­lepülések ellátását szolgáló úgynevezett „támpontos” kézbesítés, ami azt jelenti, hogy eddig az út mentén lévő zöld színű szekrénybe helyezték el a Kelet-Ma- gyarországot. Miután ezek a posta tulajdonát képezik, nyilvánvaló, hogy az új ter­jesztő nem használhatja azo­kat, ám a kiadással és a ter­jesztéssel foglalkozó részleg illetékesei ilyen esetre is igyekeznek megnyugató megoldást találni, hogy a Kelet-Magyarország min­denkihez folyamatosan el­jusson. Az utóbbi napokban, he­tekben az új kézbesítők igyekeztek felkeresni az elő­fizetőket, mégis megtörtén­hetett, hogy nem jutottak el mindenkihez, ám ha ők rajta vannak az előfizetői listá­kon, az újságot ezekre a címekre október első heté­ben még mindenképpen kézbesíteni fogják. Ez azt is jelenti, hogy meghosszabbítjuk az előfi­zetési időtartamot, tehát, akik október elsejéig nem tudtak előfizetni, azok sem maradnak újság nélkül, s az új kézbesítők annak re­ményében viszik továbbra az újságot, hogy Tisztelt Előfizetőink ezután is meg­rendelik. Változatlanul arra törekszünk, hogy mielőbb mindenütt hiánytalanul va­lósággá váljék a kitűzött cé­lunk: reggeli lapot a reggeli­hez. Kelet-Magyarország Lapkiadó Kft. Nemrég varázsolták újjá Kisvárdán, a Szent Lászfó és a Mártírok utca sarkán ezt az épületet, így most régi pompájában díszük Vincze Péter felvétele HÁTTÉR

Next

/
Oldalképek
Tartalom