Kelet-Magyarország, 1993. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-28 / 226. szám

TÚL A MEGYÉN 1993. szeptember 28., kedd Kelet-Magyarország 1 1 AP-felvétel Tajvan fővárosában, Taipeiben összedőlt tegnap egy építés alatt álló épület, minek következtében beszakadt egy parkoló útborkolata. 32 autóban keletkezett kár és egy motoros sérült meg könnyebben Ajánlás Románia felvételére A román valamint a magyar etnikum között régóta fennálló feszültség terhei Strasbourg (MTI) — Ro­mánia teljes jogú taggá foga­dását javasolják az Európa Ta­nács tagfelvételben illetékes bizottságai a szervezet köz­gyűlésének. Románia hatalmas előrelé­pést tett 1989 óta a demok­ratikus átalakulás útján: 1991- ben népszavazással elfogadott új alkotmánya kellő garanciát nyújt az emberi és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartására, az 1992-ben lezajlott parlamenti és elnökválasztás pedig megerősítette az ország demokratikus intézményrend­szerét. Mindezek, valamint az alapján, hogy a politikai pár­tok és hatalmi tényezők — köztük Teodor Melescanu kül­ügyminiszter — írásban is kö­telezettséget vállaltak a ki­sebbségi jogoknak az Európa Tanács vonatkozó ajánlásai alapján való biztosítására — mutatnak rá többek között a bizottsági javaslatok. A strasbourgi sajtóközpont­ban már hétfőn közzétett ja­vaslatok — amelynek szöve­géről közben még hétfőn is vi­ta folyt az említett bizottsá­gokban, s amelyet végső for­mában várhatóan kedden ter­jesztenek szavazásra a képvi­selők elé — az előrelépések mellett bizonyos^ hiányossá­gokra is rámutat. így az Euró­pai Nem-Tagállamokhoz Fű­ződő Kapcsolatok Bizottsága a többek között kifogásolja a vallásgyakorlással kapcsola­tos törvény egyes kitételeit, a televízió gyakorlatilag köz­ponti és kizárólagos állami fel­ügyeletét, valamint a földtulaj­don kérdésének a rendezetlen­ségét. Az említett jelentés ugyanakkor — legalábbis hét­fő délutáni formájában — nem talált kifogásolni valót Buka­rest kisebbségi politikájában. Ez utóbbi kapcsán a súlyá­ban legfontosabbnak számító, Politikai Ügyek Bizottsága ál­tal készített jelentés elsősor­ban a román és a magyar etni­kum között fenálló feszültség tényét említi, amelyet szerinte jelentős részt „mindkét oldal szélsőségesei” idéznek elő. A dokumentum ezt követően utal Gheorghe Funar, kolozs­vári polgármester nemzetisé­gekkel szembeni intoleráns és nacionalista politikájára, majd megállapítja: Másfelől egyes magyarországi radikális ele­mek bizonyos nyilatkozatai sem segítették elő a helyzet normalizálását. A terjedelmes jelentés ugyanakkor megelégedéssel nyugtázza, hogy az ország ki­sebbségeinek képviselői támo­gatásukról biztosították Bu­karest taggá válási törekvéseit. Biztatónak minősíti azt is, hogy gyakorlatilag vala­mennyi román parlamenti párt — írásban is — kész volt ga­rantálni, hogy az ország ki­sebbségi politikáját az Európa Tanács ajánlásai alapján foly­tassák. Ennek kapcsán vala­mennyi jelentés utal Teodor Melescanu májusi illetve júni­usi levelére, amelyeket a ta­nács főtitkárához, illetve a Po­litikai Ügyek Bizottsága illeté­keséhez intézett, leszögezve, hogy országa kész vala­mennyi, még esetleg hiányzó emberi és kisebbségi jogi in­tézkedést meghozni az európa tanácsi normákkal összhang­ban. Románia egyébként 1991 februárja óta különleges meg­hívott státust élvez a stras­bourgi szervezetben. Teljes jo­gú tagságát hosszú időn át akadályozták Bukarest emberi és kisebbségi jogi politikáját ért honi és nemzetközi bírála­tok, amelyeknek jogosságát a tanács első, helyszíni felmé­rést végző küldöttsége is alátá­masztotta. Az utóbbi hónapokban azonban a strasbourgi megíté­lés mind kedvezőbbé vált, és Catherine Lalumiere főtitkár asszony idén nyáron már azzal a benyomással fejezte be bu­karesti útját, hogy megítélése szerint lényegében nincs érde­mi akadálya az ország taggá válásának. Olasz belpolitikai kérdőjelek A név és a jelképek megváltoztatása merő homlokzatátfestés Kutyagoló miniszterek Taskent (MTI) — Gya­logolni kényszerült hétfőn a dusanbei lakosság, miután egész Tádzsikisztánban el­fogyott az üzemanyag — jelentette a Reuter, amely szerint e tény újabb bizo­nyítéka a volt szovjet köz­társaságot sújtó gazdasági válságnak. A tádzsik fővárosból el­tűntek az autók, a tömeg- közlekedés néhány, erősen ritkított trolibuszjáratra korlátozódott, taxit pedig igencsak elvétve lehet látni az utcákon, amelyeket el­lenben kutyagoló emberek tömege borít. A helyi kül­ügyminisztérium szóvivője szerint a kormány tagjai is gyalogolni kényszerültek. A köztársaság olajkészle­tei az utolsókat rúgják, pe­dig itt lenne a gyapotbeta­karítás ideje is. A traktorok­nak azonban csupán 40 szá­zaléka kapott üzemanyagot — mondják az illetékesek —, és nemigen várható gyökeres változás a jövő­ben sem. A tádzsik minisz­terelnök mindenesetre Oroszországba utazott, hogy Tyumeny térségében szerezzen be 400 ezer ton­nányi üzemanyagot. Az illetékesek hozzátet­ték, hogy a viszonylag gya­kori afgán gerillatámadások dacára a tádzsik határt védő orosz és helyi katonai egy­ségek üzemanyagellátása zavartalan. Róma (MTI) — A korrupt politikusok bukása és a vá­lasztási reform fölött érzett eufória után Olaszországban szaporodnak a kérdőjelek az ország politikai jövőjét ille­tően. A Corriere della Serát, az egyik vezető lapot ag­gasztja, hogy nem látni, mer­re is tart az ország. „Nem látszanak egy új vezető réteg kialakulásának mégoly halo- vány jelei sem. Abból pedig, ami látszik, arra lehet követ­keztetni, hogy az új vezető gárda talán még rosszabb is lesz a réginél” — jelenti ki nyíltan a Corriere della Se­ra. A lapot nem győzte meg az olyan túlélő hagyományos pártok átalakulása, mint a kereszténydemokratáké vagy a kommunistáké. A név és a jelképek megváltoztatása me­rő homlokzatátfestés, amely nem érinti a lényeget — véli. A cikk szerint a. pártok elmu­lasztották az Első Köztársaság kimúlását kellőképpen kihasz­nálni a múlt felülvizsgálatára, a problémák gyökereinek elemzésére, sőt az ország ba­jainak emlegetése — a pártok állam feletti uralma, a pénz­ügyi csőd, a politika és az üz­let összefonódása, a korrupció stb. — csak eszköz lett fékte­len demagógiához. A régi pártokénál is ag­gasztóbb az egyetlen jelentős új erő, az Északi Liga felelőt­len magatartása. A Liga vezé­re, Umberto Bossi a hét végén egy politikai gyűlésen azzal fenyegetőzött, hogy bojkottál- ni fogják a költségvetési befi­zetéseket, népszavazást ren­deznek a föderális berendez­kedésről és a ligás parlamenti képviselők visszahívásával ki­kiáltják az Észak-Olasz Köz­társaságot, ha legkésőbb kora tavasszal nem tartják meg az előrehozott parlamenti válasz­tásokat. Még jellemzőbb az „új poli­tikai elit” stílusára, hogy Bossi megfenyegette a régi pártok vezető politikusait megbuk­tató ügyészeket: golyót eresz­tenek beléjük, ha a Ligát is be­le merészelik keverni a kor­rupciós botrányokba. (Egyéb­ként épp a hétvégén vált is­mertté, hogy a pénzügyőrség átkutatta a Liga több irodáját, pénzügyi szabálytalanságokat gyanítva.) Az előrehozott választások követelésével egyébként Bossi lényegében nyitott kapukat dönget, mert Ciampi, a szakér­tőnek mondott kormány veze­tője nemrég a parlamentben közölte, hogy december 21-ig befejezik a kormányváltáshoz szükséges lépéseket, így a vá­lasztójogi reformmal kapcso­latos kiegészítő törvények — át kell alakítani a választóke­rületeket, meg kell szervezni a külföldön élő olaszok szava­zását — és a jövő évi költség- vetés elfogadását. Ettől az időponttól „techni­kailag” lehetséges a választá­sok kiírása és megkezdődhet a visszaszámlálás, előbb azon­ban nem, „mert az ország nem engedheti meg magának az építő megoldást nem hozó po­litikai vál ságok luxusát” — mondta Ciampi, és arra fi­gyelmeztetett, hogy a nem kis áldozatok árán bel- és kül­földön visszaszerzett bizalmat újra el is lehet veszíteni. A legfrissebb közvélemény­kutatások egyébként három­pólusú politikai rendszer ki­alakulását vetítik előre. Leg­erősebb pártnak (21 százalék­kal) a néppárttá alakuló Ke­reszténydemokrata Párt ígér­kezik, őt szorosan követné az Északi Liga és a Baloldali De­mokrata Párt. A negyedik legerősebb párt az újfasiszták lennének, míg a többiek népszerűsége a parla­mentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöb körül in­gadozik. Ilyen erőviszonyok mellett elkerülhetetlennek tűnik — miként a Corriere della Sera saját pártállása szerint látta — „a múlt rendszer legsötétebb és legaggasztóbb elemének, a kommunisták és a katolikusok közötti történelmi kompro­misszumnak az átmentésére történő kísérlet”. A kiegyezéshez az előfelté­telt az teremtheti meg a lap szerint, hogy a Keresztényde­mokrata Pártnak — ha komo­lyan gondolja a megújulást —, magáévá kell tennie az egyház kapitalizmust illető bírálatát, az „ürügyet” pedig a Liga megállításának szükségessége szolgáltathatja. Korona­konvertibilitás Frankfurt (MTI) — A szlovák központi bank egye­lőre nem kíván konkrét dátu­mot kitűzni a szlovák korona konvertibilitásának deklará­lására — közölte hétfőn a Hospodarské Noviny című napilap a bank elnökhelyet­tesét idézve. Marian Tkac elmondta, hogy egyelőre még a pénz belső konvertibilitása sin­csen belátható közelségben, ezért a teljes konvertibilitás­nak nem is tudnak határidőt szabni. Hozzátette, hogy a szabadon átváltható valuták közötti pénzforgalom széle­sítésére már tettek intézke­déseket — ahogyan a cseh központi bankban is. Pozsonyban fontolgatják azt is, hogy a koronabetétek, különösen a hosszabb távú- ak esetében csökkentik a ka­matadót. Tkac szerint erre azért lenne szükség, mert jelenleg a koronában elhelyezett be­tétek egyre fogyatkoznak, a kamatadótól mentes ke- ményvaluta-betétek értéke viszont folyamatosan nö­vekszik. Szerb menekültek Washington (MTI) — Semmiféle különbség nincs a több mint 600 ezer Jugosz­láviában (Szerbiában és Montenegróban) élő hábo­rús menekült és a délszláv válság többi menekült száz­ezrei között — szögezte le legutóbbi jelentésében az Egyesült Államok mene­kültügyi bizottsága. Csak azért, mert Szerbiá­ban vagy Montenegróban kerestek menedéket, és azért mert többségük szerb, a vi­lág megfeledkezik róluk. A Jugoszláviára kirótt szank­ciók miatt ezek a menekül­tek sokkal rosszabb gazda­sági helyzetben vannak, mint az egykori jugoszláv köztársaság más országai­ban élők — állapítja meg a Tanjug által idézett tanul­mány. A 19 oldalas dokumen­tum, amelyben a washingto­ni nem kormányzati jellegű szerv közzétette tényfeltárá­sának eredményét, az első ilyen tanulmány a maga ne­mében az Egyesült Álla­mokban. Nem csupán a menekültek helyzetével foglalkozik a helyszíni tapasztalatok alap­ján, hanem nyílt kritikával illeti a kérdéssel kapcsolat­ban kialakult kettős ameri­kai értékrendet, amely nem más, mint világos politikai disszkrimináció—értékeli a Tanjug. A bizottság jelentésében felszólította az amerikai kor­mányt és a Kongresszust, hogy haladéktalanul vessen véget ennek az emberi jo­gokat sértő megkülönbözte­tő politikának. Kijevi vita Kijev (MTI) — Ukrajná­ban továbbra sem ült el a vi­ta arról, hogy az ország csat­lakozzon-e, és ha igen, ak­kor milyen formában, a múlt héten Moszkvában életre hí­vott Gazdasági Szövetség­hez. A belépést ellenző szélső- jobboldali pártok a hét vé­gén Lembergben ötezres gyűlésen tiltakoztak amiatt, hogy Leonyid Kravcsuk el­nök aláírta a társult tagságról szóló nyilatkozatot. A jobb­közép irányzatokat tömörítő Nemzeti Demokrata Kong­resszus ugyanakkor úgy vé­li, hogy e felemás megoldás­sal sikerülhet megőrizni Uk­rajna függetlenségét. Do- nyeckben és négy másik ke­let-ukrajnai városban össze­sen tízezren követelték, hogy teljes jogú taggá váljon az ország. A baloldali pártok által szervezett megmozduláson azt is szorgalmazták, hogy a parlament hozzon Borisz Jelcin múlt heti lépéseit elítélő nyilatkozatot. Ä bal­közép Ukrán Polgári Kong­resszus szerint Jelcin az egész Államközösség terü­letén aláásta a törvényessé­get, ezért felelnie kell tet­teiért. Az orosz haditengerészet hajói bevonásával folyik Szuhumi evakuálása AP-felvétel

Next

/
Oldalképek
Tartalom