Kelet-Magyarország, 1993. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-24 / 223. szám
ÉRDEKES ❖ HIRDETÉS Kelet-Magyarország 9 Az orosz hatalmi válság egy éve Jelcin a moszkvai Fehér Házba indul AP-felvétel (MTI-Panoráma) — Az orosz hatalmi válság eseménykrónikája: 1992. október 8. — Az ügyvezető Gajdar-kor- mány tevékenységével elégedetlen orosz parlament felszólítja a kabinetet, hogy egy hónapon belül dolgozzon ki válságellenes intézkedéstervezetet az év végére és az 1993-as esztendő első negyedévére vonatkozólag. 1992. október 24. — Moszkvában megalakul az Oroszországi Nemzeti Meg- mentési Front, amely nyíltan Jelcin megbuktatására, és egy, , .nemzeti egységkormány” felállítására szövetkezik. 1992. október 28. — Jelcin betilja a Nemzeti Megmentési Frontot. Rendeletét az Alkotmánybíróság 1993. február 12-én alkotmányellenesnek nyilvánítja. 1992. október 28. — Az orosz elnök törvénytelennek nyilvánítja és feloszlatja az orosz parlament 5000 fős önálló őralakulatát. 1992. november 25-26. — Az ellenzéki támadások miatt az államfő leváltja sajtóminiszterét, Mihail Poltoranyint, majd Gennagyij Burbulisz államtitkárt, akit az elnöki tanácsadó csoport vezetésével bíz meg. 1992. november 29. — Demokratikus Választás néven új politikai tömörülés alakul az elnök politikájának támogatására. 1992. december 1-14. — A népi küldöttek VII. kongresz- szusa elutasítja Gajdar kormányfői kinevezését, s ismét a parlament fennhatósága alá helyezi a parlamenti őrsiéget. 1992. december 22. — A kormányról elfogadott törvény vétójogot ad a törvényhozásnak a védelmi, a biztonsági, a belügy- és a külügyminiszter kinevezésében. 1993. január 29. — A parlamenti elnökség 1994 őszére akarja előrehozni az elnök- és parlamenti választást. A Demokratikus Oroszország és a Demokratikus Választás nevű szervezetek más demokratikus erőkkel tartott moszkvai nagygyűlésükön kampányt indítanak annak érdekében, hogy megakadályozzák a népi küldöttek kongresszusának összehívását április 11. előtt. 1993. február 9. — Valerij Zorkin, az Alkotmánybíróság elnöke a népszavazás elnapolását szorgalmazza. 1993. február 16. — Jelcin és Haszbulátov elhatározza, hogy munkacsoportot hoznak létre a végrehajtó és a törvényhozó hatalom működési területeinek és hatásköreinek szétválasztására. 1993. március 5-6. — Az orosz parlament március 10-re összehívja a népi küldöttek rendkívüli kongresszusát. Törvényt fogad el a legfőbb államhatalmi szerveknek, így magának a törvényhozásnak, a kongresszusnak, illetve vezető tisztségviselőiknek a védelméről. 1993. március 10-13. — A népi küldöttek VIII., rendkívüli kongresszusa jelentősen korlátozza az államfő hatalmát, hatályon kívül helyezi az előző kongresszus kompromisszumos megoldásait, s elveti a népszavazás tervét. Haszbulatov zárszavában érzékelteti, hogy új, a parlament vezető szerepével fémjelzett korszak kezdődik. 1993. március 20. — Az orosz elnök április 25-re népszavazást ír ki és tévébeszédében közli, hogy addig „különleges kormányzást” vezet be Oroszországban. 1993. március 21. — A parlament az alkotmányosság alapja elleni támadásként értékeli az elnök 20-i döntését. 1993. március 21. — Jelcin a Kreml őrségét elnöki gárdává alakítja. 1993. március 22. — Jelcin elnöki irányítás alá helyezi a rádiót, televíziót és az orosz újságokat. Felhatalmazza a belügyminisztert, hogy tegyen lépéseket a rádió, televízió, a hírügynökségek és a kiadóházak védelmére. 1993. március 23. — Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősíti az orosz államfő 20-i bejelentését, és ezzel megnyílik az út Jelcin alkotmányos úton történő elmozdítása előtt. A parlament március 26-ra összehívja a népi küldöttek újabb rendkívüli kongresszusát. 1993. március 24. — Az elnök sajtóhivatala közli, hogy az államfő nem vezet be elnöki kormányzást Oroszországban, de a népszavazást megtartják. 1993. március 26-28. — A népi küldöttek rendkívüli kongresszusán a résztvevők elutasítják az elnök elmozdításáról szóló kérdés napirendre tűzését. Végül nemcsak az államfő, hanem a parlamenti elnök elmozdításáról is szavaznak, de egyik esetben sem jön össze a menesztésükhöz elegendő szavazat. 1993. április 25. — A népszavazáson Borisz Jelcin elnyeri a résztvevők 58,7 százalékának bizalmát, a politikájára vonatkozó kérdésre 53 százalék voksol igennel. Az idő előtti elnökválasztást a szavazóknak mindössze 31,7, az előrehozott parlamenti választást pedig 43,1 százaléka tartja helyesnek. 1993i június 3. — Moszkvában tanácskozik a kommunista és más ellenzéki szervezetek által kezdeményezett oroszországi alkotmányos értekezlet. A felszólalók többsége amellett foglal állást, hogy nincs szükség új orosz alkotmányra, hanem meg kell őrizni a szovjet korszakból megmaradt alapokmányt. 1993. június 5. — Az államfő által összehívott oroszországi alkotmányozó tanácskozáson Borisz Jelcin ismerteti az új alaptörvényre vonatkozó elképzeléseit, és sürgeti: legkésőbb októberben tartsanak idő előtti parlamenti választásokat. Az ülésről kivonul Ruszlan Haszbulatov parlamenti elnök. A tanácskozás július 12-én fejezi be munkáját, de nem hoz határozatot a kidolgozott alkotmánytervezet elfogadásának módját illetően. 1993. augusztus 12. — Borisz Jelcin a tömegtájékoztatási eszközök vezetőinek tanácskozásán bejelenti, hogy a jelenlegi oroszországi kettős hatalom megszüntetése érdekében még az ősszel választásokat tartanak, s ha a parlament nem írja ki a szavazást, akkor ezt ő teszi meg. Az oroszországi köztársaságok vezetőinek Petroza- vodszkban tartott tanácskozása elfogadja Borisz Jelcin javaslatát egy új hatalmi szerv, a Föderációs Tanács felállítására, amely ellensúlyt képezhetne a parlamenttel szemben. 1993. szeptember 1. — Jelcin felfüggeszti tisztségéből Alekszandr Ruckoj alelnököt. 1993. szeptember 3. — A moszkvai parlament hatályon kívül helyezi Jelcinnek Ruckoj felfüggesztésére vonatkozó rendeletét. 1993. szeptember 18. — Jelcin Jegor Gajdart, a korábbi ügyvezető kormányfőt, az orosz miniszterelnök első helyettesévé nevezi ki. 1993. szeptember 18. — Moszkvában lényegében megalakul a Föderációs Tanács, amely az új kétkamarás törvényhozás felsőháza lenne. Az Oroszországi Föderációt alkotó köztársaságok és régiók vezetőinek többsége támogatásáról biztosítja Jelcinnek a parlamenti, illetve elnökválasztás előrehozására vonatkozó indítványát. 1993. szeptember 18. — A helyi képviseleti szervek moszkvai tanácskozásán Ruckoj a Szovjetunió visszaállítását szorgalmazza, míg Haszbulatov kemény fellépést javasol az elnök „alkotmányellenes,” lépései miatt. 1993. szeptember 21. — Jelcin „az orosz államiság súlyos válsága” miatt rendeleti úton feloszlatja a Legfelsőbb Tanácsot és a népi küldöttek kongresszusát, s december 11-12-re választásokat hirdet az új törvényhozó szervbe, a Szövetségi Gyűlésbe. Haszbulatov alkotmányellenesnek minősíti Jelcin lépését, és sztrájkra hív fel. A parlamenti elnökség Ruckojt elnökké nevezi ki. 1993. szeptember 22. — Az orosz parlament rendkívüli ülésén meneszti Gracsov védelmi és Golusko biztonsági minisztert, s utasítja a központi bankot: szüntesse be az elnöki és a kprmányhivatalok finanszírozását. 1993. szeptember 22. — Az orosz Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánítja Jelcin intézkedéseit. HIRDETÉS ük AGROKER RT. Nyíregyház« Az AGROKER RT. Nyíregyháza tisztelettel meghívja Önt AGROKER NAPOK rendezvényeire. Ideje: 1993. szeptember 29.—október 02. (naponta 10.00—17.00-ig) Helye: AGROKER RT. Nyíregyháza, Kinizsi u. 2. szept. 29: Növényvédelemmel kapcsolatos előadások. szept. 30: Mezőgazdasági vállalkozások jövőbeni alakulása. Előadó: Forró Pál — FM Vállalkozási ov.h. okt. 01: Gazdakörök szerepe az átalakuló agrárgazdaságban. Előadó: Jakab István Gazdakörök Országos Szövetségének alelnöke. Tudnivalók a mezőgazdaságigép-akcióról. Előadó: Fekete Zoltán - AGROKER RT. Nyíregyháza gépkereskedelmi igazgató. Mit kell tudni a mezőgazdasági vállalkozóknak az adózásról. Előadó: lllésné Homyák Mária APEH ov. okt. 02: Szabadtéri kiállítás. Mindennap: — Termékbemutatók — gépbemutatók — Gépa'kció — Kiállítások — Szaktanácsadás — Diszkont áruház megnyitója — Árengedményes akciók (Egyes cikkekből 30—50% engedmény a vásár ideje alatt). Szeretettel várunk minden érdeklődőt. A „kis Kabos” ünnepe (MTI-Press) — A jelenség, akit Kabos Lászlónak hívnak, hetven évvel ezelőtt jött a világra. Szeptember 28-a a születésnap dátuma, megkérdeztem, hogy érzi magát e jeles nap előtt? — Köszönöm, jó állapotban vagyok. Örülök, hogy életem annyi viszontagsága, nehéz helyzete, olykor halállal is fenyegető szituációja után mégis megérhettem ezt a magas kort. O Csakugyan magas kor ez? Sokan nem tartják annak. — Nekem sincs semmi bajom, de azért el kell ismerni, hogy gyönyörű dolog, ha az ember megéri. — Az se mindegy, hol és hogyan éri meg? — Jó ideje már, csak néhány késő esti előadáson játszom havonta, a Vidám Színpad Szexkabaréjában. Egyébként a kispadon ülök és várok a kapitány szavára: mikor szaladhatok ki újra, új darabban, új szerepben a pályára. Türelmes vagyok és optimista. □ Nemrég ment a televízióban a hatvanas évek sikerfilmje, A veréb is madár, Kabost Lászlóval a főszerepben. Újra megnéztem, ma is remekül lehet szórakozni rajta. — Evek óta készen van egy filmforgatókönyvünk Kállai Istvánnal, aki A veréb is madárt írta. A Majd a papa lenne ez, melyet ötszáztizen- hatszor játszottam a Kis Színpadon, egyfolytában. Mit csináljunk, ha a magyar filmgyártás vegetál és semmire nincs pénz? Kabos Lászlót pályafutása elején „kis Kabosnak” nevezte mindenki. Ma már alig hívja valaki így. Nem azért, mintha közben megnőtt volna, eredetileg sem alacsony termete miatt kapta a jelzőt. Inkább azért, hogy aki csak a vezetéknevét mondja, az is megkülönböztesse nagy elődjétől, Kabos Gyulátóí. Akinek különben nem rokona. Később, amikor már mindenki megismerte és az egész ország megszerette Kabost, a Lászlót is, lekopott a „kis” jelző. Ő lett (az élő) Kabos. Pedig nem is színésznek indult, hanem — kertésznek. Igaz, nem egészen jószántából: amikor érettségizőként pályaválasztás előtt állt, nem olyan idők jártak, hogy főiskolai, egyetemi szinten tovább tanulhatott volna, még a Színiakadémián sem. így aztán, amikor a háború után már bármit csinálhatott volna, amire hajlama, tehetsége vitte, az ő korosztálya már diplomásként volt pályakezdő. Kabos anélkül próbálkozott a színházaknál. A Pódium Kabarénál kezdett, apró szerepekkel, de hamarosan kiderült, hogy ha gyakorlata nincs is a színészmesterségben, de sugárzása van, valami árad belőle, ami megfogja a közönséget, ámi a nézőt folyamatosan megkacagtatja. Nem telt hosszú időbe, amíg Kabos László a magyar komikusok élvonalába került. Rövid kabarétréfáktól egész estés vígjátékokon át zenés bohózatokig terjed a skálája, ezeket tudja a legjobban, ezekben szerette meg a közönség. Rushdie díja (MTI-Panoráma) — Salman Rushdie-1, a Nagy-Britan- niában rejtekhelyen élő indiai származású írót Booker of Bookers díjjal tüntették ki abból az alkalomból, hogy 25 éve alapították a legrangosabb angol irodami díjat. Rushdie az 1981-ben írt Midnight’s Children (Az éjfél gyermekei) című regényéért részesült a magas kitüntetésben. A „célfotó” alapján odaítélt díj (a másik esélyes a néhai William Golding 1980- ban megjelent és Booker Díjjal jutalmazott regénye, a Rites of Passage volt) indoklása szerint az eddig évente díjazott irodalmi alkotások legjobbika — jelentette a Reuter és a DPA. Rushdie regényének cselekménye a XX. század Indiájában játszódik és a függetlenség elnyerésének idejében született ezeregy gyermek közül egynek az életét mondja el. A Booker Díjat 1968-ban alapították a Brit Nemzetközösség országai, és a volt angol gyarmatok, Dél-Afrika és az ír Köztársaság legkiválóbb regényíróinak jutalmazására. Az ünnepélyes díjátadáson meglepetésre megjelent Salman Rushdie, aki ellen — mint ismeretes — a néhai Khomeini iráni ajatollah Sátáni versek című könyve miatt halálos ítéletet hozott. Az ünnepelt Rushdie megha- tottan mondott köszönetét „a legnagyobb elismerésért, ' amelyben eddigi élete során részesült”.
