Kelet-Magyarország, 1993. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-23 / 222. szám

1993. szeptember 23., csütörtök TÚL A MEGYÉN Öt igen, egy kérdőjel és az expozé Beszélgetés Szendrei László államtitkárral a honvédelmi törvény megszületéséről Balogh József Budapest (KM) — Amikor Szendrei László, megyénk MDF-es országgyűlési kép­viselője a Honvédelmi Mi­nisztérium politikai állam­titkára lett, azt nyilatkozta: legfontosabb teendője négy törvényjavaslat előkészítése lesz. Ez azért nagy munka, mert van közöttük olyan is, amelyik — lévén kétharma­dos törvény — csak akkor számíthat az ellenzék támo­gatására, ha előzetes egyez­tetés után terjeszti a kor­mány a parlament elé. A honvédelemről szóló tör­vénytervezet úgy látszik kiáll­ta a próbát. Kedden, az ülés­szak megkezdése előtt, kora reggel öt párt alírását adta, így elhagozhatott a miniszter ex­pozéja. Ezután kérdeztük meg az államtitkárt: hol tart tör­vény-előkészítő munkájával? Hosszú egyeztetés — Megalkottuk a honvédel­mi alapelvekről szóló ország- gyűlési határozatot, ezzel egy hallatlanul nagy és fontos ok­mányt készítettünk el. A kö­vetkező lépés terjedelmével és hatásával is a nagy horderejű honvédelmi törvény. Ez alkot­mánymódosítással került a parlament elé. □ A híradásokból tudjuk, hogy nem volt könnyű meccs. — Az indulás nagyon nehéz volt. Az ellenzéki pártok egy­öntetűen azt mondták: nem já­rulnak hozzá az alkotmány Egy cl ÍS aiMnto keseredtünk, mert a kérdés az volt: lesz-e ebből akkor egyál­talán törvény, ha az alkotmány nem ad bizonyos felhatalma­zásokat a honvédség irányítá­sára, vezetésére és a határőr­ség helyzetére. Nagyon hosszú egyeztetés kezdődött, amely áprilistól tartott egészen a mai napig (1993. szeptember 21- ről van szó), sőt még a mai napig sem fejeződött be, hi­szen az ülésszak megkezdése előtt percekkel írtuk alá az al­kotmánymódosítás szövegéről szóló megállapodást, ame­lyikkel az aláíró pártok — az MDF, a KDNP, Kisgazdapárt, az SZDSZ és a Fidesz — arra vállalt kötelezettséget, hogy azzal a szöveggel meg fogják szavazni az előterjesztett ja­vaslatot. Ez annyit jelent, hogy megvan a 246 igen szavazat, ennyi kell a minősített több­séghez. □ Elhangzott, hogy a szo­cialista pártot kirekesztették a megállapodásból. — Nem rekesztettünk ki senkit, bárki csatlakozhat hoz­zá, tehát a szocialista párt és a Magyar Igazság és Élet Párt is. A szocialista párt abból indult ki, hogy ők elviekben ellenzik az alkotmánymódosítást, s ezt egy héttel ezelőtt megismé­telték. Tegnap még ugyanazon az állásponton voltak, de azt mondták, majd eldöntik a tár­gyalás menete során mi lesz az álláspontjuk. Tehát szó sincs arról, hogy kirekesztettünk volna bárkit, hanem az állás­pontjaikat figyelembe véve vi­szonyultunk hozzá. □ Melyek voltak azok a ké­nyes pontok, amelyekben ne­héz volt megállapodni? — Az alkotmánymódosítás mindkét pontjában nehéz volt megállapodni. Arról van szó, kapjon-e a kormány felhatal­mazást arra, hogy idegen csa­patok betörésekor, a légtér szándékos megsértése esetén intézkedjen. Most eljutottunk oda, hogy igen. Garanciát kel­lett beépíteni, milyen lehet a beavatkozás terjedelme. Na­gyon fontos törvény ez poli­tikailag is, a társadalom, az or­szág szempontjából is, ezért nagyon felelősen kell a pártok­nak viselkedni megalkotása­kor. E felelősség vezetett ben­nünket arra, hogy az utolsó pillanatig egyeztessünk. Törvényt létrehozni □ Ha megszületett a meg­állapodás, miért vették le a miniszteri expozé és a bizott­sági vélemények után a témát a napirendről? — Éppen az egyeztetések miatt kellett a vezérszónokok beszédét is elhalasztani, így — a megállapodásoknak megfe­lelően — a jövő héten fognak elhangzani. Furcsa lett volna, ha akár a kormánypártiak, akár az ellenzékiek arra a helyzetre érvényes mondandó­jukat mondták volna el, ami mára túlhaladott lett, s meg­született a biztató megállapo­dás. Most már tudjuk mit aka­runk, csak még pontosítani szükséges, s utána jöhet az alá­írás. Reméljük, időt takarítunk meg, mert egy sor felszólalást, egy sor módosító indítványt ezzel eleve kiiktatunk. Kéthar­mados törvényről van szó, eh­hez százával szoktak javasla­tokat benyújtani. Ha az aláírt alku meglesz, s egy pontosított szöveg kerül az Országgyűlés elé, akkor azoknak a képviselőknek, akik a megállapodás ellenére mó­dosító javaslatokat beadnak, számolni kell azzal, hogy a ház nem fogja megszavazni azokat, nem lehet lukacsos törvényt létrehozni. □ Mi lesz a következő kettő abból a négyből, amit Ön felvállalt? — Érre a törvényre alapoz­va készül a katonák jogállásá­ról szóló törvény, amire tulaj­donképpen rég várnak. Ez ren­dezi a katona előmenetelét, a hivatásos katonai szolgálatot, és ez foglalkozik az egziszten­ciájukkal, intézkedik arról, hogy bizonyos beosztásokhoz milyen jövedelmet kapnak, milyen egyéb ellátás illeti meg őket. Foglalkozik a törvény majd a fegyelmi és kártérítési kérdésekkel. Elfogadása nem lesz már ekkora gond, mert ebben a kétharmados törvény­ben sok intézményt megalapo­zunk, hogy majd ez a jogállási törvény létrejöjjön. Szolgálati szabályzat — A szolgálati szabályzat a negyedik. Most azon a véle­ményen vagyunk, hogy ezt nem feltétlenül fontos tör­vényben szabályozni, helyette viszont elkezdjük az alkot­mány és a honvédelmi törvény alapján a rendkívüli állapotok­ra vonatkozó törvényjavaslat előkészítését és azokét is, amelyeket a honvédelmi tör­vény és az alkotmány úgy tar­talmaz, hogy külön törvény­ben kell szabályozok Budapest (KM - G. B.) — Szeptember 17-e óta már módosított formájában adott a lehetőség, hogy az almát nyersen, vagy feldolgozva, közvetlenül exportálók — külkereskedők és sűrítőüze­mek — kilogrammonként 1 forint többlet-exporttámo­gatást kaphatnak az FM Ag­rárrendtartási Hivatalától. Export-, illetve hazai feldol- gozású léalmáért 8, étkezési exportalmáért pedig (gön­gyöleg nélkül) 16 forintot kell kifizetni kilogram­monként a termelőknek, ha a léüzembe, illetve orosz ex­port esetén például Tuzsérra szállítják. Ám eddig — az egyetlen mátészalkai feldolgozóüzem kivételével, ahol már néhány nap elteltével novemberig telítődött a (kis)termelők szállítását beütemező lista(!) — az almától lassan már ful­dokló megyében nem volt cég, amelyik megadta volna a támogatás feltételéül sza­bott és a termelőnek is elfo­gadható fenti árakat. Pedig azok, az Agrárrendtartási Hivatal hozzánk eljuttatott, pénteki közleménye szerint, magukban foglalják a felvá­sárló által az APEH-től visszaigényelhető 12 száza­lékos kompenzációs felárat, más esetekben a 10 százalé­kos áfát. Mindezek együttesen azt eredményezik, hogy a támo­gatásra pályázó felvásárló­exportáló cégnek valójában csak alig több mint 6, illetve 13 forintjába kerül a ter­melőktől drágábban meg­vásárolt alma. Végső soron pedig az sem elhanyagolható kérdés, hogy Szabolcs-Szatmár-Beregbe kerül-e végül ez az „oda- fönt” már úgy is megszava­zott és valahol meglévő né­hány száz millió, vagy el­viszi más, netán a büdzsébe marad. Médiahajó a Dunán Budapest (MTI) — Szer­da reggel a Szent István par­ki hajóállomásról elindult a médiahajó, fedélzetén neves politikusokkal, újságírókkal, a társadalmi és politikai köz­élet ismert személyiségei­vel. A mintegy 12 órás hajóút során a médiával, a sajtóval kapcsolatos témák mellett a résztvevők véleményt cse­réltek a reklámpiac és a sport területét érintő kérdé­sekről. A pénzügyminiszte­rek reggelije címmel meg­hirdetett kerekasztal-beszél­getésen Szabó Iván pénz­ügyminiszter és hajdani kol­légái — Békési László, Ra­bár Ferenc, Kupa Mihály — fejtette ki nézeteit a gazdasá­gi, pénzügyi helyzetről. Szó volt természetesen a jövő évi választásokról, a pártok esé­lyeiről és programjaikról is, hiszen a médiahajóra meghí­vást kapott a parlamenti pár­tok egy-egy vezetője mellett a Magyar Igazság és Élet Pártja, a Köztársaság Párt, a Nemzeti Demokrata Szövet­ség és a Munkáspárt kép­viselője is. Ez az érme sokat ér ma 3 > í I Jóval többet, mint amennyit az ókori Pannóniában ért. Persze Marcus Aure­lius ideje óta a pénz­piacokat a legkülön­félébb változások érték, s ma már nem csupán a fémpénz az érték. A Budapest Bank Aquincum Értékjegy II/A ellenáll az időnek. Egy ev múlva éppúgy jóval többet ér, mint ahogy az Aquincumban talált denarius értéke is növekedett az évszázadok alatt. Az Aquincum Ér­tékjegy II/A, amely az Aquincum ér­tékjegy-sorozat leg­újabb tagja, egy biz­tos alapokon nyugvó befektetés. Lejárata egy év, kamata garantált kamat­ból és kamatprémiumból tevődik össze, induló kamata évi 20 százalék. Kapható 10.000 és 100.000 forintos címletekben a Budapest Bank Rt. fiókjaiban. Aquincum Értékjegy ii/a Budapest Bank RT. Kelet-Magyarorszag y Almaárak — papíron

Next

/
Oldalképek
Tartalom