Kelet-Magyarország, 1993. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-20 / 219. szám

HAZAI HOL-MI Kelet-Magyarország 5 1993. szeptember 20., hétfő Nem bosszú, hanem biztonság A szocializmus „találmánya” — helyett a bölcsőde nyitott, korszerű szociális intézmény Szőke Judit Nyíregyháza (KM) — Nyíregyházán az elmúlt években több bölcsőde meg­szűnt, időnként újabbak be­zárásáról röppentek fel újra rémhírek — természetesen mindannyiszor nem kis visszhangot keltve. Felbor­zolta a kedélyeket, hiszen felborított egy-egy családi tervezést, keresztülhúzott számításokat. Nyilván ami­kor arra az elhatározásra jut egy család, hogy a gyedet, gyest megszakítva, az anya újból visszamenjen-e dolgoz­ni, sokféle szempontot kell mérlegelni. Aki ezt végigélte már, a dilemmákra nem szí­vesen emlékszik vissza. Fo­kozottan így van ez mosta­nában. A megyeszékhelyen tehát létezik bölcsődeügy. Negatív, de legújabban valamelyest po­zitívabb értelemben is. Nagy lépésre készül az önkormány­zat: bevezetni szándékozik az úgynevezett gondozási díjat és létrehoz egy magánbölcsődét. Az ügy „motorja” dr. Komjá­thy György, a bölcsődei igaz­gatóság igazgató főorvosa. Gondolatait, érveit már sok­szor több helyen elmondta, pa­pírra vetette. Ezek egyikén- másikán érdemes lenne a leg­magasabb döntéshozó szin­teken is mélyen elgondolkod­ni. Tételeinek alapja egy olyan közfelfogás, mely szerint a bölcsőde egy „szükséges rossz”, hiszen ott van a gyed és a gyes. Gazdasági kényszer Nemcsak hogy szükséges rossz, egyes bírálatok szerint a szocializmus találmánya, ha úgy tetszik „utolsó bosszúja”. Kétségtelen, hogy negyven évvel ezelőtt nem volt ilyen tí­pusú intézmény nálunk. Az is tény, hogy a nők tömeges munkába állítása a múlt rend­szerben következett be. Node a női munkavállalás ma már a világ bármely részén hasonló­an általános! Nálunk ma egyre inkább nem választási le­hetőség ez, inkább gazdasá­gi kényszer, hiszen családok megélhetése függ a két kere­settől. A főorvos szerint egyre kevésbé szabad a választási lehetőséget elvenni az anyák­tól, a családoktól — a jelenleg ezt csak a bölcsőde tudja ki­elégíteni. Persze, hogy az lenne a leg­ideálisabb, ha az anya a gyer­mek hároméves koráig otthon maradhatna! Nagyon sokan de boldogan megtennék! Ez azonban főleg a családnak, s valahol a társadalomnak is igen drága lenne. Főleg az idősebb generáció egy része bölcsődeellenes. Ennek az az oka, hogy amikor az intéz­ményhálózat kialakult, még­hozzá az állami csecsemőott­honok mintájára, figyelmen kívül hagyták, hogy ezeknek a kicsiknek családja, szülei van­nak. S a következő hibás felfogás nyert teret: a bölcsőde egész­ségügyi intézmény. S ehhez az a helytelen gyakorlat társult, hogy a gyereket meztelenül beadta reggel az anya az abla­kon, s este ugyanúgy vette át, át sem léphetett a küszöbön. A sokszor esztelen higiénés sza­bályok oda vezettek, hogy a szülőkben ellenérzés alakult ki. Ennek hatása még ma is ér­ződik a közvéleményben, hol­ott közben ma már mindenütt maximálisan nyitottak a böl­csődék. A mamákkal együtt szoknak be a gyerekek, a gondozónők végigkísérik a gyerekeket a badságát a szülőknek: intéz­ményi ellátás vagy otthoni ne­velés. Eddig a bölcsődékben — tekintve, hogy 1989-ig nor­matív állami támogatásban részesültek — térítési díjként csak az élelmezési nyersa­nyagnorma szerepelhetett. Felmerült, hogy a családok anyagi viszonyaiktól függően plusz térítést fizessenek a böl­csődei ellátásért — aki tehető­sebb, vállaljon nagyobb részt a terhek csökkentésében, tehát a magas bölcsődei ellátási költ­ségeket az önkormányzat a szülőkkel közösen viselje. Egy férőhely egy évben 170 ezer forintba kerül, a családok maximum 12 ezret fizettek érte. (Jelen pillanatban a csalá­dok 15 százaléka térítésmente­sen kap ellátást, erre azok jo­gosultak, ahol mindkét szülő munkanélküli.) Hosszas számolás, több ver­zió végigtárgyalása után — azzal a szándékkal, hogy a „kaput ne tárják túl szélesre” — a gondozási díjat az egy családtagra jutó családi pótlék nélkül számított havi nettó jövedelem alapján fogják megállapítani, már november­ben. A mellékelt táblázat alap­„felsőbb” csoportba, a szülő­ket a legteljesebb mértékben bevonják a gondozási munká­ba. A betegeskedés átmeneti A bölcsőde „szükséges rossz”, mondják azok is, akik azért ellenzik, mert úgy ítélik meg, hogy a kicsinyek folyton betegek a közösségben. A főorvos tapasztalata az, hogy ez egy átmeneti állapot, mely­nek kedvezőtlen hatásai a gyermek beilleszkedésével, a csökkenő stressz miatt foko­zatosan megszűnnek. A kor- társcsoportba kerülő gyermek szervezete fokozatosan tanulja meg elhárítani a fertőző beteg­ségeket. De ez a jelenség nem életkorfüggő, hiszen például, aki ötévesen kezdi az óvodát, annak hasonló nehézségeken kell átmennie. Ám van egy nagyon fontos különbség: a bölcsődében minden nap van gyermekorvosi ellátás, míg az óvodában már nincs. Van olyan szakmai felfogás, mely kifejezetten előnyösnek tartja, ha a gyerekek mihamarabb átesnek a fertőző betegsége­ken, nem is nagyon akadá­lyozná meg az „átesést”. Állami normatíva nélkül A bölcsődét a mai Magyar- országon szociális jellegűnek kell tekinteni, része a szociális ellátó rendszernek. Feladatá­nak elvégzése egyidejűleg nem más, mint a családok ján bárki könnyen kiszámít­hatja, hogyan érinti ez a csa­ládját. 1 főre jutó jövedelem Gondozási Ezer Ft/ díj családtag Ft/nap-9 ­9- 10 20 10- 11 30 11- 12 40 12- 13 50 13- 14 70 14- 100 A fizetendő maximumdíj 2000 Ft. A gondozási díjat a szülők a felvételt megelőző hathavi át­lagkeresete alapján kell meg­állapítani. Az újonnan munká­ba állók (gyed, gyes után is) esetében a várható, illetve egyhavi kereset lesz a számí­tás alapja. A gondozási díjat minden év január 1-jén felül fogják vizsgálni. Amennyiben a szülők jövedelmi viszonya­iban tartós csökkenés kö­vetkezik be (huzamosabb táp­pénz, munkahely elvesztése) kérhetik a gondozási díj mér­séklését. Az összeget az ét­anyagi támogatása azáltal, hogy a szülők munkába állásá­nak lehetőségét megteremti. Ahol mindkét szülő mun­kanélküli, ott természetbeni segítség, hiszen ingyen látja el a gyereket nap mint nap, amire a család, sajnos képtelen. Me­leget, tiszta holmit, ennivalót, szakmai felügyeletet kapnak azok — egyre többen vannak —, akiknek bölcsőde nélkül mindez nem lenne-lehetne ter­mészetes. A gyes ma állam- polgári jogon jár, a gyermek- gondozási díj munkaviszony­hoz kötött, a munkabér 75 százalékának kifizetését jelen­ti. Komjáthy doktor vesszőpa­ripája, logikus kérdése: ha mindenkinek jár a gyed vagy a gyes, akinek három év alatti gyereke van, akkor miért szű­nik meg ez a jogosultsága ak­kor, amikor munkába áll és bölcsődébe adja a gyereket? Hiszen a szülő munkába állás­kor pluszterheket vállal és az államot is támogatni kezdi munkabére járulékaival. Bün­tet a támogatás megvonásával, azaz azt preferálja, hogy az anya üljön szépen otthon?... Megyénkben ráadásul az az általános tapasztalat, hogy a nők munkalehetőségei relatíve jobbak, mint a férfiaké, ők ugyanis zömmel a szolgálta­tásban, egészségügyben dol­goznak. Mindezek már átve­zetnek a finanszírozás prob­lematikájába, mely minden vitának a kiindulópontja. A bölcsődék úgy látszik, mosto­hagyerekek, ugyanis két éve állami normatív támogatás nélkül működnek, ellentétben az óvodákkal és az iskolákkal. Ami nem jelent egyebet, mint­hogy az önkormányzatnak kell kigazdálkodniuk a fenntartás költségeit. Felvetődött tehát a gyed és a gyes közötti összeg­ben megállapított normatíva bevezetése, mely ugyan nem fedezné a költségeket, de eny­hítené az önkormányzatra ne­hezedő nyomást. Az sem len­ne persze rossz — az előbbi egyik gondolatmenetet foly­tatva —, hogy az az intézmény kapná meg a gyed vagy a gyes összegét, amely átvállalja a munkába álló anyától a gyer­mek nappali gondozását... kezési térítési díjjal egy idő­ben, egy hónapra előre kell fi­zetni, az adott hónap nyitva­tartási napjainak száma alap­ján. A hiányzási napokra jutó gondozási díj összegével csökkentik majd a következő havi díjat. Ugyanakkor rövidül a nyit­vatartási idő. A napi tapaszta­lat szerint a gyerekek több mint 90 százaléka 7-17 óra között tartózkodik a bölcső­dékben, ezért célszerű az eddi­gi 6-18 óra közötti nyitva­tartási időt csökkenteni. A felmerülő igényeket azonban az intézmény köteles kielé­gíteni. A bölcsődék esetenként gyermekmegőrzést vállalhat­nak (természetesen ez nem mehet a felvett gyerekek el­látásának rovására, így egy hónapban nem lehet több 10 munkanapnál). Ennek ára egy napra egységesen 200 Ft, plusz élelmezési térítési díj. Ilyen igény esetén is szükség van a gyermek bölcsődeorvosi vizsgálatára. Fontos hír még a bölcsődék tájékáról, hogy a Bölcsődei Igazgatóság fogya­tékos gyerekek számára spe­ciális gondozási csoportot in­dít. Meleg, tiszta ruha, játék, szeretet Január 1-jétől gondozási díj Privát bölcsőde Nyíregyháza (KM) — Annak a fajta alkalmazko­dási és differenciált szolgál­tatásszemléletnek, melyne1, alapjait a nyíregyházi önko, mányzat és a bölcsődei gór, dozási szakma megvetette a változtatáscsomaggal, szer­ves része a magánbölcsőde. Vágó Lászlóné, a magán­bölcsőde vezetője elmondta, hogy az ötlet nem újkeletű, három éve vetődött fel elő­ször a gondolat. Az önkor­mányzat támogatja a próbál­kozást, ami egyébként úgy is felfogható, mint egyfajta fi­nanszírozási kísérlet, tapasz­talatszerzés. Ők az igények szerint fog­nak nyitva tartani, akár hét­végén is megszervezik a gyermekfelügyeletet. Külön­böző szolgáltatásokat vállal­nak. Csak egy-két példa: a gyermekszállítás, baby sit­ter. Kismamaklubot indíta­nak, d£“ kapacitásuk kihasz­nálására részt kívánnak ven­ni a szociális étkeztetésben. Helyben kiskereskedelmi * _'i_ - ' * A ' aia^ö^uiganaiasOKen a va- rosi gondozási díjat fogják kérni, csak a pluszszolgál­tatásoknak lesz tarifarend­szere. Maga a bölcsi ötven személyes, 11 szakképzett gondozónő várja majd a ki­csinyeket, köztük olyan is, akinek ápolónői képesítése is van. így megoldódik egy igen gyakori gond: az otthoni ápolást teljes mértékben, szakszerűen tudják pótolni, ehhez elkülönített helyiség, betegszoba is rendelkezésre áll. Úgy ítélik meg, a város elég nagy ahhoz, hogy egy magánbölcsődét elbírjon. Á jogszabályok, az önkor­mányzat biztosítja a lehető­séget, ők készek arra, hogy bizonyítsanak. Kitekintés nyugatra Nyíregyháza (KM) — A megyeszékhely tehát hitval­lást tett: igenis ragaszkodik a bölcsődékhez. S ha a szülők nagyobb segítségét kéri is, vállalja tovább a fenntartást. Van az országban több he­lyen példa különféle hasonló kezdeményezésre. Egészen magas gondozási díjak is előfordulnak, a • főváros egyik kerületében van böl­csőde például, ahol 4-5 ezer forintot fizetnek a szülők az alapellátásért. Nyilván ez fizetőképes kereslet kérdése, mifelénk még csak fel sem merülhet ekkora tétel. Nem olcsó mulatság a házi gyer­mekellátásban való részvétel sem. De sokszor nézünk mintát keresve Nyugat-Európa felé is. Figyeljük meg néhány ország adatait, milyen helyet foglal el a mi bölcsődénkhez hasonló ellátás a fejlettebb országok gyakorlatában! A gyermekgondozás különö­sen a 0-10 éves korig jelen­tős helyet foglal el a szoci­álpolitikában, része a szo­ciális hálónak. Ennek egyik formája a gyermek bölcső­dében, óvodában elhelyezé­se, illetve az első iskolai években a különleges segítés biztosítása. Az alábbi érde­kes felsorolás néhány EK- ország ez irányú tapaszta­latait összegzi: Nyugat-Németország: 0-2 éves korig a csecse­mők 3%-a bölcsődékben 3-5 éves korig 60%-a álla­mi napköziben Franciaország: 0-2 éves korig 20-25% ál­lami bölcsődében 3-5 éves korig 95% állami óvodában Olaszország: 0-2 éves korig 20-25% ál­lami bölcsődében 3-5 éves korig 88% állami óvodában Hollandia: 0-2 éves korig 10% állami bölcsődében 5-á éves korig 75% állami óvodában Belgium: 0-2 éves korig 20-25% ál­lami bölcsődében 3-5 éves korig 95% állami óvodában Anglia: 0-2 éves korig 2% állami bölcsődében 3-4 éves korig 44% állami óvodában Dánia (és általában a skan­dináv államok) 0-2 éves korig 44% állami bölcsődében 3-6 éves korig 87% állami óvodában Görögország: 0-2 éves korig 2-3% álla­mi bölcsődében 3-5 és fél éves korig 62% állami óvodában Portugália 0-2 éves korig 4% állami bölcsődében 3-5 éves korig 25% állami óvodában Spanyolország 0-2 éves korig 5% állami bölcsődében 3-5 éves korig 66% állami óvodában. Nyíregyháza (KM) — A szociális törvény meghatá­rozza a lakosság létszámá­nak megfelelően kötelező mértékű intézményi ellátás mértékét a szociális szférá­ban, így a bölcsődékben is. Nyíregyháza 3 éves kor alat­ti lakosainak száma 6000. Jelenleg 580 bölcsődei férő­hely van. Ennek a tíz száza­lékos ellátási lehetőségnek a szükségessége nehezen vitat­ható. Az intézmények ki- használtsági mutatói az év folyamán átlagban a 100 szá­zalék körül mozognak. De persze a költségek emelke­dése..., szorít a sokféle fel­adat... . Elkerülhetetlennek látszik azonban, hogy Nyíregyházán 1994. január 1-jétől bevezes­sék a bölcsődei gondozási dí­jat, amely — felhívjuk a fi­gyelmet —: differenciált. (Ta­lán még mindig jobb valami­vel többet fizetni, minthogy ne legyen bölcsőde.) Minden ten­dencia azt mutatja, hogy a böl­csődére hosszabb távon szük­ség lesz, tartós elemei lesznek az intézményrendszernek, biz­tosítva ezzel a választás sza-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom